“Clinton elnök azt fontolgatja, hogy Oroszországot beviszi a NATO-ba” – jelentette Németország akkori nagykövete 1994-ben Washingtonból. A Der Spiegel átnézte a most közzétett titkos diplomáciai jelentéseket.
“Én nem kizárni hanem bevonni akarom a NATO-ba Oroszországot!” – mondta Clinton elnök Borisz Jelcin orosz államfőnek 1994-ben, abban az évben amikor az Észak-atlanti szövetség döntött arról, hogy milyen egykori Varsói Szerződés államokat vesz fel 1999-ben? Végülis az első menetben ez Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehországnak sikerült, Oroszországnak azóta sem. Sőt, itt az új hidegháború: az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Miután Putyin hadserege 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a NATO tagállamok és ezen belül is elsősorban az Európai Unió tagjai elszántan fellépnek Oroszországgal szemben. Már a tizenkilencedik szankciós csomag elfogadásához szükséges konszenzuson dolgozik a Brüsszeli Bizottság.
Kohl kancellár kőkeményen ellenállt
A német egyesítést végrehajtó kancellár, akit Antall József és Orbán Viktor politikai mentorának tekintett, semmiképp sem akarta elfogadni Oroszország NATO tagságát noha híve volt a gazdasági együttműködésnek. Mi volt a német kancellár fő kifogása? “Ha Oroszországot bevennénk a NATO-ba, akkor német katonáknak kellene védelmezniük az orosz-kínai határt!”
Kína atomhatalom, és már volt katonai konfliktusa Oroszországgal, melyet akkor Szovjetuniónak hívtak.
Egy drámai pillanatban Brezsnyev szovjet elnök megkérdezte Nixont: mi lenne Washington véleménye, ha a Szovjetunió atomfegyvert vetne be Kína ellen? Nixon lebeszélte erről Brezsnyevet, és a nukleáris támadásból nem is lett semmi.
Pontosabban drámai diplomáciai következmény: Nixon és Kissinger Pekingbe utazott, hogy szövetséget kössön Moszkva ellen 1972-ben. Kissinger külügyminiszter akkor fejtette ki híres stratégiai alapelvét, mely szerint Washingtonnak mindig jobb kapcsolatot kell ápolnia Moszkvával és Pekinggel mint Kínának és Oroszországnak egymással. Ezt az alapelvet sértette meg a Biden kormányzat, amely egyszerre nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Kissinger ezt hibának nevezte, de Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója azzal érvelt Washingtonban, hogy Oroszország már nem világhatalom, tulajdonképp papírtigris. Putyin ukrajnai kudarca ezt a nézetet látszik igazolni.
Kohl kancellár mindenesetre úgy látta, hogy Oroszország semmiképp sem lehet a NATO tagja, mert “ebben az esetben egészen egyszerűen az Észak-atlanti szövetség megszűnne létezni az addigi formájában!”
Kohl és utódai ellenezték Ukrajna NATO tagságát is
Már az idősebb Bush javasolta Ukrajna NATO tagságát, de kőkemény elutasítás volt a része Németország oldaláról. Berlin nem akarta provokálni Moszkvát, amely olyan biztonsági kockázatot lát Ukrajna NATO tagságában, melyet semmiképp sem fogadhat el.
A Der Spiegel emlékeztet rá, hogy nem amerikai hanem orosz ötlet volt eredetileg Oroszország NATO tagsága, mellyel Borisz Jelcin állt elő a Szovjetunió bukása után – 1991. Kozirev, aki Jelcin külügyminisztere volt, és jelenleg az Egyesült Államokban él, azt írta az emlékirataiban, hogy
“azért javasoltuk Oroszország NATO tagságát a Nyugatnak, hogy kipróbáljuk mennyire állnak szemben az érdekeik Oroszországgal?”
A német külügy akkoriban így értékelte az orosz álláspontot : “Moszkva úgy tekint a német egyesülésre, a Varsói Szerződés megszűnésére és a Szovjetunió megszűnésére mint stratégiai visszavonulásra, de ennek ellenére egyenlő félként kíván tárgyalni a Nyugattal.”
Jelcin 1994-ben azt javasolta Moszkvában Bill Clintonnak, hogy “Oroszországot az első körben vegyék fel a NATO-ba!” Clinton ezzel nem értett egyet, de azt hangsúlyozta, hogy Oroszország belépése a NATO-ba továbbra is napirenden van. Berlin álláspontja az volt, hogy a kisebb egykori szocialista államokat fel kell venni a NATO-ba, de Oroszországról vagy Ukrajnáról szó sem lehet!
Jurij Usakov, aki jelenleg Putyin diplomáciai főtanácsadója, már 1994-ben kijelentette:
”a NATO keleti terjeszkedése a korábbi megegyezés elárulása!”
Usakov a korábbi amerikai- szovjet tárgyalásokra utalt, melyeket másképp értelmeznek mindmáig Moszkvában és Washingtonban. Az oroszok szerint Gorbacsov ígéretet kapott arra, hogy a NATO nem vesz fel korábbi szovjet tagállamokat – legfeljebb a Baltikum lehet kivétel, melyet Sztálin a Hitlerrel kötött paktum alapján foglalt el 1940-ben. Washington szerint nem született ilyen döntés, de Putyin ma is erre hivatkozik amikor Ukrajna nyugatbarát kormányzatát támadja.
Szijjártó: ma Orbán Viktor az egyetlen, aki egyszerre tud tárgyalni Trumppal és Putyinnal
Orbán diplomáciája megbukott – közölte virágnyelven Németh Zsolt, a Fidesz atlantista politikusa Tusnádfürdőn. A parlament külügyi bizottságának elnöke javasolta, hogy az Orbán kormány álljon le az Ukrajna ellenes propagandával, és közeledjen a NATO mainstreamhez vagyis egyértelműen támogassa az agresszió áldozatát Putyinnal szemben. Orbán abban bízott, hogy Trump alkut köthet Putyinnal Európa és Ukrajna feje fölött, de ez nem következett be. A magyar miniszterelnök Kohl, Schröder és Merkel kancellárral együtt a nagy kontinentális együttműködés híve vagyis egy olyan nagy egységes gazdasági területet képzel el, mely az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed.
Csakhogy Washingtonban abban konszenzus uralkodik, hogy ilyen nagy kontinentális együttműködés létében kérdőjelezné meg az USA világhatalmát vagyis a koncepció kezdettől fogva beleütközött az Egyesült Államok ellenkezésébe. Ezért nyilvánította Kínát és Oroszországot ellenfelévé Washington már 2021-ben.
Azzal, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, az USA már elérte célját: megszakadt Európa és Oroszország gazdasági együttműködése. Trump tulajdonképp Biden politikáját folytatja más eszközökkel: immár Európa fizeti a számlát az ukrajnai háborúért, ahova a fegyverek zöme továbbra is az Egyesült Államokból érkezik. Putyin pofára esett, és ezt végül Orbán Viktor is észrevette.
Ezért érkezett meg Moszkvából a titkosszolgálat üzenete Orbánhoz: Te a mi emberünk vagy! Csak az életed kockáztatásával válthatsz lovat! Putyin üzenete miatt volt oly mélabús Kötcsén Orbán Viktor, aki a jövőt siratta: Trump – Putyin paktum híján a nemzeti együttműködés rendszere csak vegetálhat Magyarországon – akárki is ott a miniszterelnök.
