Kezdőlap Címkék Bill Clinton

Címke: Bill Clinton

Clinton: nem a NATO bővítés okozta az orosz agressziót Ukrajna ellen

Putyin orosz elnök egyik érve a háborűra, hogy a NATO fokozatosan bekeríti Oroszországot, és azért kellett megtámadnia Ukrajnát, hogy ezt megakadályozza Clinton, volt USA elnök szerint hamis: „már korábban megtörtént volna az orosz agresszió Ukrajnában, ha nem bővítettük volna a NATO-t.”

“Én nemcsak különleges partneri viszonyt javasoltam Oroszországnak, de azt is, hogy végső soron bekerülhetnek a NATO-ba”

– emlékezett vissza a kilencvenes évekre Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott.

“Az oroszoknak azt mondtam, hogy a legnagyobb fenyegetést korunkban az jelentheti, hogy terrorista csoportok kezére kerülhetnek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek. Ezellen pedig közösen kell fellépnünk.”

Clinton elnökségének az idején három egykori Varsói Szerződés tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország lépett be a NATO-ba. Majd őket követte sok más ex szocialista ország – köztük a Szovjetunió három egykori tagállama: Észtország, Lettország és Litvánia.

“Akartak a balti államok valaha is a Szovjetunió részei lenni?”

– kérdezte Clinton, aki arra utalt, hogy 1940- ben a szovjet csapatok azt követően szállták meg Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Hitler – Sztálin paktumot kötött, amely felosztotta a régiót a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Finnországot is megtámadták a szovjet csapatok, amelyek elfoglalták  Karéliát, és a Szovjetunióhoz csatolták.

Putyin orosz elnök mindig is azt állította, hogy

“a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió felbomlása volt”

– emlékeztetett most Clinton az USA ex elnöke (1992-2000).

“Mondhattuk volna azt a lengyeleknek, hogy örökké orosz fenyegetésben kell élnetek? Biztos, hogy az oroszok nem kezdik újra? Mondhattuk volna ezt a magyaroknak és a többieknek?” – tette fel a költői kérdést Bill Clinton. Hozzátette: “ az Egyesült Államok és a NATO sohasem fenyegette Oroszország biztonságát. A kisebb egykori szocialista országoknak pedig joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek Oroszország közelében.”

Háború Ukrajnában

“Az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak. Kitől kapják a fegyvereket? Az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Miért akar belépni Finnország a NATO-ba? Mert tart Oroszországtól. Ha nem bővítettük volna a NATO-t, akkor az agresszió Ukrajna ellen hamarabb következett volna be” – érvelt Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy az ukrán csapatok első jelentős győzelmüket érték el az orosz agresszióval szemben a háború kezdete óta (február 24).

Tényleg ennyire egyszerű lenne? Csak a zsebünk számít?

Amikor nőttek a bérek az országban, nyert az uralkodó kormány, amikor csökkentek, vesztett – ezt a következtetést vonta le a neves befektetési szakember, Zsiday Viktor. Azt azért tegyük hozzá, hogy most mintha lett volna egy bizonyos hangütésű kampány is…

Bill Clinton egyik elhíresült mondása az volt 1992-ben, hogy „It’s the economy, stupid!”, szabad fordításban: „A gazdaság a lényeg te hülye!” – ezzel célozva arra, hogy az embereket leginkább az érdekli, hogy nő-e a gazdaság, vagy nem, van-e állásuk, vagy nem, nő-e a fizetésük, vagy nem – írja blogján Zsiday Viktor. A recesszióba süllyedt USA-ban meg is nyerte a választásokat Clinton.

A neves befektetési bankár szerint Magyarországon ugyanez a helyzet. A politikusoknak nyilvánvalóan van ráhatásuk a gazdaságra, de sokkal kevesebb, mint ahogy maguk, vagy szavazóik gondolják, eléggé ki vannak téve a nemzetközi ciklusoknak, amin jottányit sem tudnak változtatni, ám ennek ellenére a választók alapvetően az alapján ítélik meg a politikusokat, hogy van-e elég munkahely, és nőnek-e a bérek.

Zsiday számba vette az 1994 óta tartott választásokat (vagyis a rendszerváltástól eltelt összes eddigi voksolást), és szerinte ezek eredménye a clintoni tételt igazolja.

Forrás: zsiday.hu

Ábráján a vízszintes tengelyen az látható, hogy mekkora reálbér-növekedés történt az adott kormány idején, a függőlegesen pedig az, hogy listán a következő választáson mennyi szavazatot kaptak az előző választáshoz képest.

Az összefüggés teljesen egyértelmű, írja Zsiday:

ha van bérnövekedés, akkor megtartható vagy növelhető is az aktuális kormánypártra szavazók száma,

ha csökkennek a bérek, akkor viszont elpártolnak tőlük a szavazóik. Mivel a 2014-17 közötti időszakban igen magas bérnövekedés volt, így nem csoda, hogy a Fidesz szavazóinak száma nőtt. Ekkora bérnövekedés mellett nagyon el kell rontani valamit, hogy egy kormány megbukjon – olvasható Zsiday gondolatmenete. Sőt, mivel szerinte a következő 2-3 évben valószínűleg további gyors bérnövekedés lesz, ezért valószínűleg a kormánypárt népszerűsége magas marad.

Zsiday szerint a 2010-es érték valószínűleg azért illeszkedik kevésbé a „modellbe”, mert a lakosság jelentős részének volt svájci frank hitele, amelynek törlesztője extrém módon megugrott, ami ahhoz vezetett, hogy a valójában elkölthető jövedelmük sokkal jobban zsugorodott, mint az a reálbérmutatóból következne. Számukra az infláció sokkal nagyobb volt, mint a hivatalos, és a reálbér csökkenése is tetemesebb volt emiatt.

Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy átlagosan és összmennyiségében (kiterjedtségében) Budapesten volt a legnagyobb, ennek ellenére – már ha a Zsiday-féle gondolatmenetet vesszük alapul – lényegében

az egész főváros elúszott volna a Fidesz számára,

ha az LMP belemegy a további kölcsönös visszalépésekbe.

Az sem teljesen vág egybe ezzel a gondolatmenettel, ami az Index minapi átfogó elemzésében olvasható: minél szegényebb, iskolázatlanabb, fejletlenebb egy település, annál nagyobb arányban szavaztak a Fideszre az ott élők. Ezeken a településeken alig van munka, ha mégis, legfeljebb minimálbéres. Ami persze ugyancsak növekedett az elmúlt években, ám tömegesen inkább a különféle segélyek, valamint a közmunka ad ilyen-olyan jövedelmet.

Ráadásul a Fidesz 2010 után első megszorításaival kivetette az szja-t a minimálbérre, az emiatti tetemes reáljövedelem-csökkenés mégsem látszott meg a 2014-es eredményeken, ahogyan az idein sem, hogy tízezrek szorultak ki a közmunkából, amelynek összege legutóbb nem is emelkedett.

Egyébként a tömegesen a Fideszre szavazó legszegényebbek, a legalsó jövedelmi tizedben tengődők pénze 2010-14 között alig növekedett. Persze lehet azt mondani, hogy akinek alig jut, az a kis javulásért is hálás.

És akkor még nem beszéltünk a kampány témájáról és stílusáról, ami inkább mutat összetartást a választási eredménnyel.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!