Gyanúsítások a „másik” Quaestor-ügyben

0
383

A nyomozó hatóság még 2015 decemberében különítette el az alapügytől az úgynevezett “soltvadkerti hűtlen kezeléssel” érintett ügyrészt, amiben a nyomozók a napokban összesen öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Mint ismert, az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. Az eljárás jelenleg bírói szakban van.

A vádemelést megelőzően, az alapügytől a nyomozó hatóság elkülönített több bűnügyet, köztük a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet színlelt értékpapír vásárlásai kapcsán indult nyomozást. A megalapozott gyanú szerint, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. két vezető tisztségviselője a 2004. október – 2010. április közötti időszakban (bűnsegédként) segítséget nyújtott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet két vezetőjének abban, hogy színlelt szerződések révén pénzt utalhassanak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek.

A vásárlások nem voltak valósak, azok teljesítése nem is állt szándékukban,

a tranzakciók valódi célja az volt, hogy azokkal egyrészt a Quaestor cégcsoport gazdálkodását segítsék, másrészt az egyik takarékszövetkezeti vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozást támogassák anyagilag.

A rendelkezésre álló adatok szerint a fenti időszakban a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet értékpapír vásárlás címén összesen több mint 3 milliárd forintot utalt át a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, amiből a Zrt. több mint 600 millió forintot utalt tovább, vagy fizetett ki készpénzben az érintett Kft-nek.

A Quaestor- ügyben Tarsoly Csaba és tíz társa ellen, bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. A 2016. január 29-én benyújtott 1548 oldalas vádiratból kiderül, hogy

az ügyészek szerint Tarsoly és társai egy 47 cégből álló bűnszervezetet hoztak létre.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban így foglalta össze a bűncselekmény lényegét:

Az első vádpont szerint 2007-2012 között a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt loptak el. A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat adtak el, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből megtérítették. Azért, hogy elkerüljék a lebukást.

A harmadik vádpont szerint eltitkolták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált. Valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak. Anélkül, hogy esély lett volna a visszafizetésre. Ennek a vádpontnak 30 ezer sértettje van, a kár összesen 20 milliárd forint. Van 232 olyan ügyfél, aki több mint 50 milliót bukott ezen az ügyleten.

A negyedik vádpont szerint 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek nem létező vállalati kötvények megvásárlására, több mint 500 ügyféllel. Ezzel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.

Az ötödik vádpont az, hogy Tarsoly Csaba 124 alkalommal, összesen 1,2 milliárd forintot lopott el 2007 júliusa és 2013 októbere között a cégtől. “Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .