Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

0
880
G7

“Az a fiskális politika, melyet jelenleg a magyar kormány művel (vártnál jóval magasabb ÁFA bevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövid távon sem, hosszútávon pedig különösen nem” – ez a véleménye Elek Péternek, aki a Dialóg befektetési alapkezelő igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank már lépett, most a kormányon a sor. Ha ugyanis nem lesz szigorítás, akkor a szakértő szerint

“akkora borulás lesz, mely még a Holdról is látszani fog.”

Miért? Mert egyre drágább finanszírozni az államadósságot. Kínos párhuzamot említ a szerző: a csőd szélén táncoló háborúban álló Ukrajnát.

Kijev olyan dollár kötvényt bocsátott ki 4,25%-os hozammal. “Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes” – írja a szakértő a G7  oldalon. Vagyis

a nemzetközi piac nagyobb kockázatnak tekinti Magyarországot mint a háborúban álló Ukrajnát!

Mi lesz a Nemzeti Bank gigászi veszteségével?

A Magyar Nemzeti Bank felvállalta, hogy a földgáz vásárlás költségeit átvállalja a deviza tartalék terhére. Ezzel nagyon sokat kockáztat, de a forint árfolyamán sikerült jelentősen javítani. Csakhogy 2022-ben a Nemzeti Bank gigászi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Korábban a nyereséges időszakban nem fizették be az egészet a költségvetésbe hanem leleményesen “privatizálták” Pallas Athéné alapítványokba. Most a magyar állam miből fizeti ki a gigászi veszteséget? Ha hozzávesszük ehhez az államadósság megnövekedett finanszírozási költségeit, akkor kiderül, hogy az annyira várt eurómilliárdok Brüsszelből nem biztos, hogy fedezik ezt! Ráadásul egyáltalán nem garantált, hogy a teljes összeget megkapja Magyarország.

A világ tőkepiacai idén igen gyenge teljesítményt nyújtanak, de Magyarország az átlagnál is sokkal rosszabbat.

Mit szól ehhez Varga Mihály?

Nem akarunk rászorulni az IMF pénzére – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter, aki részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter szerint a közép-európai régióban a különleges energiaválság okozza a legfőbb problémát. Ilyen magas gázárak mellett igen nehéz finanszírozni a gazdaságot. Bírálta az uniós szankciókat, melyek szerinte a magas ár fő okát jelentik. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés rendszere nemzetközi figyelmet keltett. Mi van azokkal, akik nem élvezhetik a rezsicsökkentés  előnyeit?

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az inflációt. Ez olyan teher növekedést jelent a középosztály és az alsó középosztály számára, melyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.

Vagyis a magyar társadalom többsége nemigen tudja elviselni a megnövekedett energia árakat.

A magyar kormány viszont mind kevésbé képes finanszírozni a világpiaci ár és a lakossági kedvezményes fogyasztói ár közötti különbséget.

A kormány két tűz között van: miközben egyre jelentősebb támogatást vár tőle a lakosság, amelynek jórésze azért szavazott rá, mert megígérte a rezsicsökkentés fenntartását, és ezt az ígéretét nem tartotta be. Másoldalról  viszont szigorítania kellene a kormánynak, hogy az ország nemzetközi hitelességét növelje, és reálisan reménykedhessen az infláció leszorításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .