Oroszországban új, hátborzongató „üzleti modell” terjed: egyre több nő köt házasságot súlyos sebesült vagy idős katonákkal, hogy a férfiak halála után felvehessék a jelentős állami kompenzációt. A „fekete özvegyek” jelensége már olyan méreteket öltött, hogy a Duma is vizsgálja, miközben a titkosszolgálatok egyes beszámolók szerint nem felszámolják, hanem éppenséggel szervezik a visszaéléseket. A halál gazdasága Putyin háborújának egyik legsötétebb mellékterméke lett.
Marija Szentpéterváron sokkoló hírt kapott a moszkvai hadügyminisztériumtól: 59 éves édesapja „hősi halált halt” az ukrajnai fronton. A nő nem is tudott arról, hogy idős apja bevonult, arról pedig még kevésbé, hogy két nappal a frontra küldése előtt újra megnősült.
„Soha életemben nem beszéltem ezzel a nővel, aki 22 évvel fiatalabb apámnál, és mégis ő jogosult a kompenzációra”
– mondja Marija. Az új feleség felvette a halálért járó összeget, majd eladta az apa nevén lévő lakást is. Marija mindent elveszített.
Oroszországban egy katona halála után legalább 5 millió rubel (kb. 64 ezer dollár) kompenzáció jár, rangtól és szolgálati időtől függően pedig akár 55–75 millió forintnak megfelelő összeg is lehet. Egy átlag orosz számára ez óriási pénz, ezért sok nő kifejezetten a hadiözvegy státuszra „készül”.
Az orosz sajtó szerint előfordul, hogy nők kórházakat járnak, súlyos sebesülteket keresve, akikkel az utolsó percekben házasságot kötnek, hogy első számú jogosultként megkapják a kompenzációt. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy a Duma is felfigyelt rá.
Leonyid Szluckij képviselő a CNN‑nek nyilatkozta:
„Meg kell védenünk a katonák családjait a fekete özvegyektől! Ezek bűnözők, ragadozók, akik csak a kompenzációra hajtanak.”
A politikus úgy tesz, mintha új jelenségről lenne szó, pedig a „halál gazdasága” már a háború 2022-es kezdete óta virágzik.
A halál gazdasága – szmertonomika Putyin Oroszországában
Vlagyiszlav Inozemcev közgazdász már 2023-ban felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban érdemesebb „a halálba befektetni, mint az életbe”. A jelenséget szmertonomikának nevezte el.
Az USA-ban a katonai halálkompenzáció átlagosan 100 ezer dollár, Oroszországban viszont a családok sokszor ennél jóval többet kapnak. A rendszer torz ösztönzőket teremt: a katonák halála növeli a család anyagi helyzetét, és így – tragikus módon – az egy főre jutó GDP-t is.
Ingatlanbiznisz a halál köré építve
„Hogy szerezzek lakást? Menj férjhez egy katonához!” – ajánlják egyes ingatlanügynökök a vállalkozó szellemű nőknek. A halálkompenzáció ugyanis elegendő alapot teremt egy lakás megvásárlásához.
Tomszkban egy ingatlanos kifejezetten a fekete özvegyekre specializálta vállalkozását:
„Egy halálkompenzáció átlagosan 8 millió rubel, ebből futja egy szép lakásra – nemcsak Tomszkban.”
A szibériai városban lebukott egy ügynök és egy fekete özvegy, de ez ritka. A hatóságok többnyire csak akkor lépnek, ha a katona valódi családja perel.
A titkosszolgálatok is beszálltak a bizniszbe
A CNN szerint a legkínosabb az egészben az, hogy a titkosszolgálatok nem felszámolják, hanem szervezik a fekete özvegyek ügyleteit. Információkkal látják el a nőket, akik így könnyebben találják meg a súlyos sebesülteket vagy magányos katonákat.
A halál gazdasága tehát nem csupán társadalmi jelenség, hanem intézményesült rendszer.
A háború vége beláthatatlan – a fekete özvegyek száma nőni fog
Putyin ukrajnai háborúja immár négy és fél éve tart, és a fronton továbbra is magas a halálozás. A fekete özvegyek számára ez újabb „lehetőségeket” jelent, miközben a katonák családjai gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
Marija története csak egy a sok közül: a háború nemcsak életeket, hanem családokat, otthonokat és jövőket is elpusztít – miközben egyesek számára a halál üzletté válik.
