„A falvakban megrendült a Fidesz többség!”

0
4847
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A választás előtt két hónappal a kormány leváltását majdnem annyian támogatnák, mint a hatalmon maradását – derül ki a Závecz Research legfrissebb kutatásából. A pártot eddig nem választók számára még nem világos, hogy van-e esély a Fidesz leváltására. Az ismert választási szakértőből a Demokratikus Koalíció képviselő-jelöltévé vált Tóth Zoltán szerint okos összefogással győzelmi esélyei vannak az ellenzéknek. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetinek nevezett választási iroda igyekszik nehezíteni a demokratikus oldal együttműködését, de megakadályozni nem tudja.

 

Önt a rendszerváltás után párthoz nem kötődő, független szakértőként ismerte meg az egész ország, aki a szabad választások egyik sikeres szervezője. Most viszont a Demokratikus Koalíció politikusaként indulhat a választáson. Miért szállt be a politikába?

Úgy látom, a független szakértői tevékenységnek mára bealkonyult Magyarországon. Ez a folyamat 2010-től gyorsult fel, ma már alig van szükség szuverén emberekre. A pártok jobban hisznek saját, elkötelezett szakembereiknek. Az is mondhatnám, hogy a pártos tudás váltotta fel a megalapozott ismereteket. Miután ezt felismertem, igyekeztem megtalálni a helyem a demokratikus baloldalon, mert szívesen részt vennék az ország politikai életének alakításában.

Ezek szerint a Demokratikus Koalíció pártkatonája lett?

Megtagadni persze nem tudom magam, szuverén személyiségként csatlakoztam a párthoz, s vállaltam el a képviselőjelöltséget Budakeszin, és a környező 15 településen. Hozzá kell tennem, hogy nem is a DK kizárólagos jelöltje vagyok, hanem a szocialisták, a szolidaritás és a Párbeszéd közös jelöltjének tekintem magam.

Erről persze nincs aláírt papír, megállapodás, ez az ön szakértői fantáziájának terméke?

Lényegében így van, hisz a baloldali pártok már felosztották egymás között a 106 választási kerületet; ebből a DK 46, a szocialisták 60 körzetben indulnak. Viszont politikai értelemben én a demokratikus oldal valamennyi pártját szeretném képviselni, s ha megnézik majd a szórólapomat, akkor arról ez ki is derül, tehát a szándékomat – ha tetszik – papírra is vetettem.

Miért a DK, miért Gyurcsány Ferenc pártjához csatlakozott?

A pártba nem léptem be, nem is tervezem, viszont egyetértek a programjával. Úgy látom, hogy ez az a politikai közösség, amely aktív politikai tevékenységet folytat, s van esélye, hogy a Fidesz kormány leváltásában részt vegyen. Ezért van szükség jogi együttműködés helyett politikai együttműködésre.

Korábban az együttműködés hiánya miatt bírálta a politikai pártokat. Most „belülről”, politikusként másként látja azt, amit korábban szakértőként kritizált?

A véleményem nem változott, a győzelemre a közös egyéni jelöltek és a közös lista adja a legtöbb esélyt. Ebben a pillanatban ezen dolgoznak a pártok vezetői.

Vagyis politikusként tájékozottabb, mint szakértőként volt?

Úgy is mondhatnám. A tárgyalás jelenlegi szakaszában koordinált jelöltekről, önálló listákról tárgyalnak.

Nem visszalépés az, ha valaki, aki eddig sokak által elfogadott szakértő volt, már csak egy pártnak ad tanácsot?

Ne felejtse el, amikor leköszöntem a belügyminisztérium államtitkári pozíciójából és elhagytam a közszolgálatot, akkor a politika megfosztott minden kenyérkereső foglalkozástól, így elmentem szakácsnak. Fél Budaörs az én palacsintámat ette, de sütöttem-főztem minden egyebet. Máig nem szégyellem érte magam, sőt még büszke is vagyok rá, pedig volt, aki kárörvendve, lesajnálóan figyelte, hogy mit művelek a konyhában. De ez engem nem érdekelt, a mai napig készítek minden negyedik vasárnapján 140 gyereknek palacsintát, amit akkor sem hagyok majd abba, ha képviselő leszek.

Ez már a kampány hangja, bár a gyerekek nem szavaznak.

Mindenesetre most új életszakasz előtt állok, hatvanon túl, a hetven előtt politizálni szeretnék, amihez szerintem a tűzhely mellett szerzett helyi népszerűség legalább olyan fontos, mint a belügyi államtitkárságon szerzett tudás.

Viszont aligha tekintheti magát az ellenzék kollektív jelöltjének, hiszen Szél Bernadettel, az LMP miniszterelnök-jelöltjével szemben indul, ami legfeljebb a mai kormánypártokat segíti. Nem tudta azt a tanácsot adni pártjának, hogy inkább egyezzenek meg?

Nézze, én nem Szél Bernadettet akarom legyőzni, hanem a Fidesz helyi képviselő-jelöltjét.

Politikailag nyilván ez a „korrekt” válasz, de ha kevéssel a választás előtt végül megegyeznek a pártjaik, akkor ön pórul járhat, hiszen önt hamarabb visszalépteti a pártja, mint egy társelnököt. Ez benne van a kalapban?

Abszolút! Ha valaki tudja, akkor én igen: a képviselőjelöltet mindig a párt jelöli, ergo a szervezet rendelkezése alatt áll, s a szervezet dönt az indításáról. Az már egy későbbi helyzet, ha valaki megszerezte a képviselői megbízatást, akkor személy szerint azt illeti, aki azt megkapta. De a jelölés időszakában a pártok még folyamatosan tárgyalnak egymással, s szakértőként örömömre szolgálna, ha megegyeznének. Nekem a Fidesz legyőzéséért nem lenne drága, ha visszaléptetnének.

Kész vagyok azt a pártot támogatni, amelyik legyőzi a kormánypártokat, de nem támogatok olyan pártot, amelyik nem akarja a Fideszt legyőzni.

No, ez már igazi politikusi szöveg volt, látom, kezd belerázódni. De ha már az esélyeket latolgatjuk: azt elképzelhetőnek tartja, hogy az LMP miniszterelnök-jelöltje visszalép?

Természetesen, de ez nem az én akaratomon múlik majd, hanem a pártelnökök közötti egyezség eredménye lehet. A helyzet pikantériája, hogy ebben az esetben Szél Bernadett a tárgyalópartnere Gyurcsány Ferencnek.

Budakeszin négy éve még Fidesz győzelem volt, a baloldal elég gyengén szerepelt. Gondolja, hogy most majd változik a helyzet?

Azt gondolom, hogy nyolc év kormányzása után megrendült a Fidesz többség, jó esélyünk van a győzelemre.

Szakértőként azt szorgalmazta, hogy ne csak koordinált egyéni indulás legyen, hanem a külön helyett közös listán induljon az ellenzék. Erre van még esély?

Ma is ezt tartanám a leghatékonyabbnak, de – mint említettem – jelöltjei a pártoknak vannak, tehát a politikai életet is ők irányítják. Az egyén a történelem alternatívái között csak úgy tud választani, ha az előtte álló realitások alapján dönt. Ha tehát nincs lehetőség közös listán indulni, akkor ezt mérlegelni kell.

Korábban azt nyilatkozta, hogy az érvényben lévő választási törvénnyel a Fidesz csapdát állított az ellenzéki pártoknak. Eszerint a választáson a győzelem esélyével csak akkor indulhatnak, ha a FIDESZ- KDNP-n kívül valamennyi demokratikus ellenzéki párt egyetlen választási párt ernyője alá képes összegyűlni. Így belülről szemlélve miért nem ismerik fel ezt a politikusok?

Azért, mert nehezen összeegyeztethetőek a programjaik.

De nem a Fidesz leváltása az ellenzék legfőbb közös célja?

De feltétlen, ezért gondolom, hogy az ellenzéki pártok közös programja néhány oldalas dokumentumban is összefoglalható lenne. De vannak akadályok a kormányzás lépéseit meghatározó tervek „összefésülésében”.

Ráadásul nagy korosztályi, elvi szakadékok is vannak a pártok között. Még ennél is fontosabb együttműködést akadályozó tényező a pénz! Az a párt, amelyik közös listán indul, az nagyon súlyos százmilliós támogatás lemondásáról is dönt. Az állami finanszírozás megszerzése tehát komolyan befolyásolja a politikai stratégiáját. Vannak olyan pártok, amelyek a következő, tehát a 2022-es, esetleg a még későbbi választásokra készülnek, ők nem érdekeltek abban, hogy lemondjanak a közvetlen állami támogatásról. Ez ugyanis pártonként 600 millió forint!  Tehát a pénzhez jutás alapvetően befolyásolja a politikai intézményrendszert is.

Amíg ezen morfondírozik az ellenzék, a Fidesz megnehezítette azt, hogy a jelöltek a kampányban visszalépjenek egymás javára. A nemzetinek nevezett választási bizottság ugyanis olyan döntést hozott, hogy törlik azon pártok listáját, akiknek 27 alá csökken az egyéni választókerületi jelöltjeinek száma. Ez csapda?

Elsősorban a kispártok számára csapda, hiszen a korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy az egyéni jelöltek koordinált visszaléptetésével az utolsó pillanatig taktikázzanak. Ez a manőverezési lehetőség megszűnt, mert választás előtt egy hónappal már becsukódik előttük ez az ajtó. Mindez leszűkíti a kispártok mozgásterét.

Korábban azt a merész állítást tette, hogy a Fidesz befolyása megszűnt a vidéki választók körében. A mai propagandagépezet mellett ez alig hihető. Nem gondolja?

A párt korábbi vonzása azért szűnt meg, mert a Fidesz „nagyvárosi” programja elszívja az erőt a kistelepülések fejlesztésétől. Ezt az emberek látják, hisz tapasztalják, hogy ma a falvakban megállt az élet, nem történik semmi sem, csak a munkanélküliség és a nyomor érezhető.

Ön tagja a Szalay körnek, ez a pártpolitikától független testület figyeli az elmúlt nyolc évben született törvényeket, hogy kísérletet tegyen a jogállam visszaállítására. Összeállt a program?

Több tanulmány is született erre. Az elmúlt nyolc év zivataros törvényalkotása után Magyarország államformája már nem demokrácia, hanem parlamentáris diktatúra. Megszűnt a hatalmi ágazatok, tehát a törvényhozói-, a végrehajtói- és a bírói hatalom megosztása, s helyette a sztálini hatalom egységének az elve érvényesül. Ennek lényege az volt, hogy „minden hatalmat a szovjeteknek”, s valóban egy kézbe került a törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom is.

Ugyanennek a folyamatnak vagyunk a tanúi Magyarországon is, hisz az országgyűlés nem kontrollálja az általa megválasztott kormányt, az alkotmánybíróság nem bírálhatja felül a hatályos alaptörvényt, ezt csak a szent korona tan keretében teheti. Teljes a káosz: megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a rendszer tele van személyi összefonódással. A legsúlyosabb, hogy a Fidesz, mint párt közvetlen irányítást gyakorol a teljes közigazgatási szervezet felett, ami sérti az alaptörvényt.

Az alaptörvénytől kezdve, a választási- és a médiatörvényen át, közel húsz kétharmados többséggel megszülető jogszabályt kéne módosítani ahhoz, hogy újra demokrácia legyen. Ami biztos: az ellenzék valószínűleg nem képes kétharmados többséget szerezni. Lehetséges így kormányozni?

Világosan látni kell, melyek azok a kétharmados törvények, amelyek ellentétesek a demokratikus berendezkedéssel, és nagyon egyértelműen megfogalmaztuk azt is: a kormányzáshoz nincs szükség az összes kétharmados törvény megváltoztatására. A parlamentben feles törvényekkel is lehet kormányozni, ehhez vannak jogállami megoldások.

Ez lenne a visszaút a demokráciába?

Az már világos, hogy nem ugyanahhoz a rendszerhez kell majd visszatérni, mint ami 2010 előtt megvalósult, hanem egy új, szolidárisabb berendezkedéshez, amelynek mi a szociális demokrácia nevet adtuk.  A parlamenti diktatúra rendszerét szeretnénk végképp a süllyesztőbe tenni.

Értem, de egy vélhetően csak félig szabad, tisztességtelen, átláthatatlan választáson – ahogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jellemezte a magyar választási rendszert – komolyan lehetséges egy ellenzéki győzelem?

A reményről nem szabad lemondani, nagyobb hibát, mint a választási bojkott – el sem tudnék képzelni. Aki kivonul a politikából, az önmagát ítéli vereségre. Negyven országban dolgoztam választási megfigyelőként, nyugodt lélekkel mondhatom: az urnáktól való távolmaradás sehol nem vezetett eredményre. Ebből követezően aktívan kell politizálni.

Gondolom, erre sarkall majd képviselőjelöltként is. Találkozott már vetélytársával, Szél Bernadett-tel?

Ismerem őt, biztos vagyok benne, hogy beszélünk is még a választások előtt, vagy a választás éjszakáján. Egyelőre azonban külön utat járunk, ő a parlamentben küzd, én pedig a kerületemben, Budakeszi környékén a tizenhét polgármesterekkel, és a választókkal találkozom. Mindenütt azt érzem, hogy a vidékiek titkolják politikai álláspontjukat, miközben szinte mindenütt érzékelhető a feszültség, és tapintható az indulat. A Fidesz sajnos mindenhol egymásnak uszította az embereket. Újra békére van szükség.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .