Fagyos finn-magyar-viszony

0
960
Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Orbán szerint szlogen, Rinne szerint komoly szándék a jogállamisághoz kötni az uniós kifizetéseket. A magyar kormány vétót helyezett kilátásba erre az esetre.

Finnország elkötelezett az iránt, hogy a következő uniós költségvetésből a pénz felhasználását jogállamiság betartásához kössék, ahogyan a klímaváltozást és a menekültüggyel kapcsolatos intézkedéseket is vegyék figyelembe. Erről beszélt Budapesten késő este Antti Rinne finn miniszterelnök, miután találkozott Orbán Viktorral.

Finnország jelenleg az EU soros elnöke, Rinne eme minőségében tárgyalt előbb Prágában, majd Budapesten. Szeretnék, ha már ebben a félévben dűlőre jutnának a költségvetési alapelvek ügyében. A jogállamisági feltételről azt mondta:

kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.

A finn miniszterelnök láthatóan kerülte a kérdés mélyebb rétegeiben elmerülni. Nem úgy Orbán, aki miniszterelnököktől szokatlanul élesen utasított vissza minden kritikát.

Orbán azt mondta, hogy a magyarok nem voltak olyan szerencsések, mint a finnek, mert a második világháború után bennünket megszálltak, itt diktatúra volt több mint negyven évig. Kijelentette:

„a jogállamiság ezért Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.”

„Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg” – mondta a kormányfő. Szerinte a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre, tények, bizonyítékok nélkül pedig nem vádoljuk meg egymást.

Nehéz dolog – folytatta – jogállamisági teljesítményeket összemérni: van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik, és a jogállamiság alapja, Finnországban viszont nincs. „De nem mondanám azt, hogy ettől Finnország gyengébb jogállam, mint Magyarország” – tette hozzá. Ebben tusványosi beszédére utalt vissza, amikor azt állította – nyomában pedig a teljes kormánymédia hónapokon át -, hogy a finnországi jogállamiság sokkal rosszabb helyzetben van, mint a miénk.

„De nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem” – fogalmazott.

Kiemelte: Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy, „komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen”.

De persze ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért

– mondta.

A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. (Ezzel kapcsolatban a lényeget nem Orbán, hanem Kovács Zoltán államtitkár jelentette ki, amikor közölte: Magyarország kész megvétózni az EU költségvetését, ha ilyen feltételt építene be a kifizetésekhez.)

Most ezen kívül létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is – közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát – folytatta -, ma inkább csak politikai szlogenről van szó, nem pedig leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .