Az amerikai elnök azzal, hogy felrúgja a szabályokat, olyan világot készít elő, mely Hszi Csin-pingnek az 1,4 milliárd lakosú Kína urának kedvez – állítja Daniel Ten Kate, a Bloomberg vezető szerkesztője hétvégi esszéjében.
“Aki megmenti a hazáját, az nem sérthet meg törvényt” – idézte Napóleont Donald Trump, aki mind otthon mind pedig külföldön számtalan szabályt szegett meg azóta, hogy január 20-án átvette a hatalmat a Fehér Házban. Sokan felfigyeltek arra, hogy Trump egyetlen hivatalos külföldi meghívottja Hszi Csin-ping kínai elnök volt, aki maga helyett HanZseng alelnököt küldte Washingtonba. Mire hivatkozik Trump?
“Béke, amely az erőn alapszik” – ez az alapelve, melyet ily módon indokol meg: ”Erő nélkül nagyon nehéz eljutni a békéhez.” Ez bizony a kínai világszemlélet vagyis Hszi Csin-ping előnybe került – írja a Bloomberg hétvégi esszéjének szerzője. Arra hivatkozik: a kínai elnök mögött a kommunista párt szervezi egységbe az 1,4 milliárd lakosú országot. A kínai törvények nem szolgálnak mást mint a kommunista párt céljait vagyis, hogy világhatalommá tegyék Kínát.
Szócsata Alaszkában
Egészen más volt a helyzet a Biden kormányzat idején amikor Anchorage-ben Alaszkában találkozott az USA és Kína első számú diplomatája. Blinken külügyminiszter beolvasott Kínának: számonkérte a demokráciát míg Peking akkori első számú külügyese, Jang Csiecsi államtanácsos azzal válaszolt:
“az USA-nak megvan a maga demokráciája és Kínának is megvan a saját demokráciája.”
A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és a demokráciák és diktatúrák szembenállását látta az ukrajnai háborúban. Trumpnál erről szó sincsen!
Trump épp arra hivatkozva szegi meg a szabályokat, hogy az USA összes erőforrását összpontosítsa a nagy célra: megakadályozni Kínát az első hely megszerzésében. Ez rövid távon sikeres lehet, de az idő Kínának dolgozik – állítja a Bloomberg hétvégi esszéjének szerzője. A szerző emlékeztet arra, hogy az USA flotta Hongkongból kiindulva a nemzetközi hajózási szabályokat megszegve támadta meg, és foglalta el a Fülöp-szigeteket 1898-ban, amely évszázadokig spanyol gyarmat volt. Az amerikai flotta parancsnoka, Dewey így összegezte a helyzetet:
”A kínai császárság oly gyengén volt megszervezve, hogy nem volt képes betartatni a nemzetközi hajózási szabályokat.“ Az USA ekkoriban foglalta el nemcsak a Fülöp-szigeteket hanem Guamot és Hawait is vagyis csupa olyan területet, amely döntő fontosságú stratégiai pont Kínával szemben. Ezért is tekintik a kínaiak a Megaláztatás évszázadának a tizenkilencedik századot. Pedig az évszázad elején még Kína produkálta a legnagyobb
GDP-t a világon.
Trump első elnöksége idején ugyanezt próbálta meg: rá akarta venni Pekinget arra, hogy változtassa meg a törvényeit a szellemi tulajdonról és a technológiai transzferről, melyet a kínaiak kikényszerítettek a külföldi partnerektől. Hszi Csin-ping elnök ellenállt, és végül kompromisszum született: Peking vállalta, hogy fokozza az amerikai agrártermékek importját, de a törvényeit lényegesen nem módosította.
Trump vámokkal fenyegetőzik
Az USA elnöke először 10, majd később 20%-os vámokkal fenyegette meg Kínát, a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmát. Trump fenyegetését súlyosbítja az is, hogy Bessent pénzügyminiszter elmondta: Kanadától és Mexikótól azt várja el, hogy éppoly intézkedéseket hozzanak Kínával szemben mint Washington! A kínaiak ugyanis elsősorban Mexikón keresztül kerülték meg az USA szankciókat.
Mit csinál Hszi Csin-ping elnök? Tanult a múltból és kivár. Olyan helyzetet akar teremteni amikor az USA már nem mondhatja meg Kínának: mit tehet és mit nem!
A kínai államfő gondja a defláció, amely kérdésessé teheti, hogy Kína GDP-je 2030-ra meghaladja az Egyesült Államokét. A belső piac gyengélkedik, ezért az export fontosabb mint valaha. Trump megpróbálja újra iparosítani az Egyesült Államokat miközben akadályozza Kínát a modern technológia megszerzésében. Csakhogy a DeepSeek mesterséges intelligencia világsikere azt mutatja, hogy Washington törekvése ezen a téren nem épp sikeres.
Peking nem akarja megtámadni Tajvant
Trump nemzetbiztonsági politikája azt jelenti, hogy nem kíván szembeszállni Kínával vagy Oroszországgal csakis akkor, ha az USA-nak ez létérdeke. Emiatt lemondhat Ukrajnáról vagy Tajvanról.
Hszi Csin-ping nem vállalná egy katonai támadás kockázatát Tajvan ellen – hangsúlyozza a Bloomberg esszé szerzője. Aki rámutat arra, hogy a Tienanmen téri véres incidens – 1989 – óta a Kínát kormányzó kommunista párt igyekszik békés módon fenntartani a hatalmát, ezért nemigen vállalhatna fel egy katonai konfliktust, amely többezer vagy akár többszázezer ember halálát okozná. Hszi Csin-ping elnök azonnal meghátrált amikor Sanghajban többezren tiltakozni kezdtek a Covid lezárások ellen.
Egy elhúzódó háború Sanghajt is érintené. A kínai vezetők magánbeszélgetésekben arról győzködik az amerikaiakat: Kína nem áll készen a háborúra!
Peking gazdaságilag és technológia eszközökkel akarja meghódítani a világot nem pedig fegyverrel. Ezt mutatja a TikTok vagy a DeepSeek világsikere.
Kína 2050-re akar első számú világhatalommá válni, háborús feszültség szankciókkal járhat, amely késlelteti az USA megelőzését. Kína 1,4 milliárdos népessége az USA-nál is sokkal nagyobb, ez igen hasznos hiszen a kínai máris a legnagyobb piac informatikában, repülőgép vagy autó eladásban. Ezt a befektetők már ma is igen sokra értékelik.
Trump és Hszi Csin-ping sok tekintetben egy húron pendülnek: Ukrajna ügyében együtt szavaztak az ENSZ-ben. Hszi Csin-pingnek még egy komoly aduja van Trumppal szemben: jóval fiatalabb az amerikai elnöknél és nem kell szembenéznie a választókkal. Nyugodtan kivárhatja a Trump tornádó végét. Hszi Csin-ping elnök abban is bizakodhat, hogy a kínai típusú demokrácia a világ normája lesz – fejezi be esszéjét a Bloombergben Daniel Ten Kate.
