Kezdőlap Címkék Bloomberg

Címke: Bloomberg

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

“A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázat kerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak” – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdász csapatának vezetője.

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit. Európa a legsebezhezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40%-a Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság hiszen energia exportőrré vált. Nagy Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays bank jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat mind a kormányban mind a nemzeti bankban. Az infláció és a recessziótól való félelem ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. A Federal Reserve Board egyelőre kitart amellett, hogy emeli a kamatlábat az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, melyet mind a kormányok mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

“A Federal Reserve Boardnak nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatlábat márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem” – állitja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatláb emelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész  globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-al lehet alacsonyabb az euró övezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-al lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olaj export Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-al csökkentené.

Az ukrajnai háború a két érintett félen túl a szomszédos országokban okozza a legtöbb gazdasági problémát – hangsúlyozza a Bloomberg. A kockázat kerülése nyilván csökkenti a befektetési hajlandóságot ebben a térségben.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa kevéssé népszerűvé válik a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak amiatt, hogy Európa leértékelődik a befektetők szemében.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják az eurózónában.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74, 1978 és 2007-2008- emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz mint régen

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb mint a korábbi olaj válságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energia árak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást. Ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat mint korábban.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC + tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát.

“Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény mint a hetvenes években” – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

twitter.com

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel “miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

22%-al csökkentek az autóeladások az Európai Unióban

December már a hatodik rossz hónapja volt az autókereskedőknek, akik csakis a chip hiány enyhülésétől remélhetnek javulást – írja a Bloomberg.

1,5%-al kevesebb autót adtak el az Európai Unióban tavaly mint a megelőző évben. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy a European Automobile Manufecturers’ Association mérni kezdte az eladásokat a kilencvenes években.

Tavaly az autógyártók abban bíztak, hogy fokozatosan enyhül majd a chip hiány, de ehelyett romlott a helyzet. A második félév eladásai katasztrofálisak voltak.

A Renault, amely 500 ezer autóval kevesebbet gyártott a chip hiány miatt, azt közölte, hogy idén az első félévben marad a hiány, amely csak lassan kezd el enyhülni a második félévben. Nemcsak a chip hiány, de az Omicron vírus is komoly csapást jelent az autókereskedőknek.

“Az autó eladások éppoly nagy kihívást jelentenek az idén mint tavaly” – hangsúlyozta az EY autós részlegének partnere. Peter Fuss a Bloombergnek elmondta, hogy “még mindig globális fenyegetést jelent a pandémia, Európában különösen az Omicron vírusmutáns korlátozza a keresletet.”

Mindez azért jelent különösen nagy problémát, mert már a viszonyítási év, 2020 is katasztrófát jelentett az autó kereskedelemben.

Németország bajban

Az Európai Unió legnagyobb autós piaca 27%-os csökkenést produkált decemberben. A kormány ugyanis újabb szigorításokat volt kénytelen bevezetni az Omicron gyors terjedése miatt. Emiatt a negyedik negyedév a GDP egy százalékos csökkenését produkálta.

Hogy próbálták meg átvészelni a nagy autógyárak a nehéz időket ? Úgy, hogy a termelést átirányították a drágább autók piacára, ahol magasabb a profit.

A nagy uniós autógyárak így teljesítettek decemberben illetve az egész évben:

Volkswagen           -30%    -3,7%
Stellantis               -24%    -1,6%
Renault                  -11%   -10,9%
BMW                     -22%       1,3%
Mercedes              -15%    -11,0%

Az autógyárak nem tudják kielégíteni a keresletet a chip hiány miatt: “Az autóipar ellátási gondjai, mindenekelőtt a chip hiány miatt a kereslet és az eladások közötti kapcsolat továbbra is szakadozott marad 2022-ben is noha ez lassan javulni fog ahogy előrehaladunk az évben” – foglalták össze a helyzetet a Bloomberg számára az LMC Automotive elemzői.

1 milliárd dollárért épít karbonsemleges gyárat Vietnamban a Lego

Dinamikusan nő a Lego iránti kereslet Ázsiában – ezzel indokolja a dán cég a nagyberuházást, melyről a Bloomberg is hírt adott.

“Ez a beruházás hozzásegít minket ahhoz, hogy gyerekek új nemzedékét ismertessük meg a Lego játékokkal” – közölte a cég főnöke. Carsten Rasmussen hangsúlyozta, hogy szeretnék ezt a beruházást a lehető leginkább fenntartható formában elvégezni.

Az új gyár, amely a tervek szerint több mint 4000 embernek ad majd munkát, 50 kilométerre épül Ho Si Minh várostól az egykori Saigontól.

“A strategiánk az, hogy a helyszínen gyártunk, hogy alkalmazkodjunk és kielégítsük a helyi igényeket” – nyilatkozta a Financial Timesnak a Lego vezérigazgatója. Aki elmondta azt is, hogy számukra Délkelet Ázsia a legdinamikusabb térség.

Ez lesz a Lego hatodik nagy gyára: három Európában van, egy Mexikóban egy pedig Kínában. A Lego nemrég óriási üzletet nyitott Szingapúrban és Dzsakartában. Az utóbbi olyan üzlet, amely kombinálja az eladást a szórakozással.

Karbonsemleges gyár

Ez lesz a Lego első ilyen gyára, ezért nagyon komolyan készülnek a fenntartható fejlődésre. Ennek keretében 50 ezer fát ültetnek, hogy ellensúlyozzák azt a környezet pusztítást, amellyel az építkezés jár. Napelemekkel fedik be az egész üzemet, de mivel ez nem biztosít elég energiát, ezért a Lego gyár mellé napelem farmot telepítenek. Így a gyár teljes energiaellátását saját erőből: napenergiából tudják majd fedezni.

A Lego azt is ígéri, hogy elektromos járműveket használ majd, hogy ezzel is kímélje a környezetet Vietnamban.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

A magyar és a lengyel vezetés sokat kockáztat

A New York-i Bloomberg szerint Magyarország és Lengyelország vabankot játszik, mert Donald Trump veresége megváltoztatta az erőviszonyokat a világban.

Mind a magyar mind a magyar vezetés azt állítja, hogy a pénznél fontosabbak az elvek, de erről szó sincsen. Mind Magyarország mind pedig Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek, és ezekről egyáltalán nem kívánnak lemondani. Pusztán arról van szó, hogy nem akarják elfogadni: az EU ellenőrizhesse azt, hogy mire is költik az uniós pénzeket!

A populisták rossz passzban vannak

A Covid-19 vírus válság kezelésében leszerepeltek: Trump vereségének egyik fő oka is épp ez volt. Az Egyesült Államokban van a legtöbb halálos áldozat, a második helyen Brazília áll – élén a populista Jair Bolsonaroval. Európában a legtöbb halott – több mint 50 ezer – Nagy Britanniában van, ahol Boris Johnson miniszterelnök populista húrokat pengetett amíg Trump meg nem bukott. Azóta viszont menesztette főtanácsadóját, a Brexit kampány vezérét. Trump ugyanis azt ígérte Boris Johnsonnak, hogy miután kilép az EU-ból pompás szabadkereskedelmi egyezmény várja majd az USA-val. Az ígéretből semmi se lett. Joe Biden pedig nem is ígér semmi hasonlót. Nagy Britannia az elmúlt 300 év legsúlyosabb válsága előtt áll – mondta a brit pénzügyminiszter.

Budapest és Varsó is rosszul áll

Míg a Covid-19 járvány első hullámát a magyar és a lengyel kormányzat jól kezelte addig a második hullám kezd átcsapni rajtuk. Mindkét ország sikeres volt a járvány előtt: az EU legdinamikusabban fejlődő gazdaságai közé tartoztak. Ennek a világnak vége: mindkét populista rendszer komoly elégedetlenséggel számolhat. Lengyelországban ez már meg is mutatkozik az abortusz tüntetéseken. Orbán Viktor is számol ezzel, ezért bespájzolt: szépen csendben 2,5 milliárd eurós  kölcsönt vett fel a nemzetközi pénzpiacon holott korábban elítélte a baloldalt ugyanezért. De mindez kevés lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat 2022-ben, mert az életszínvonal csökkenést nemigen bocsátják meg a választók sehol a világon.

Jogállamiság vagy mentőcsomag?

Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…

Orbán és a 6 milliárd euro

A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.

2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.

A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.

Orbán fel akarja számolni az ellenzéki sajtót

A New York-i Bloomberg tudósítójának Varga Zoltán nyilatkozott, aki egy kis média birodalom tulajdonosa. Nemrég vásárlási ajánlatot kapott, amely véleménye szerint kormányközeli vállalkozóktól érkezett. Ezt visszautasította, de azóta azt tapasztalja, hogy a titkosszolgálat rajta tartja a szemét.

Varga Zoltán birtokában van a 24.hu portál, amelynek népszerűsége jelentősen megnőtt azt követően, hogy kormányközeli hatalomátvétel történt az Indexnél.

A nyár folyamán két kéretlen ajánlatot kapott – egyet magyar, másikat külföldi befektető – cége megvásárlására. Varga úgy vélte, hogy a két férfi Orbán Viktor miniszterelnök közvetítője, bár nem akarta azonosítani őket.

Varga szorongása a koronavírus-járvány idején kopott idegeket tükrözheti, amely rekord recesszióba taszította a magyar gazdaságot. Varga aggodalma, hogy a megfélemlítés célpontja, sokat elmond az országról egy olyan vezető alatt, aki a bíróságok, a jegybank, az oktatás és a média felett befolyását kibővítheti, a kommunista korszak óta nem látott támadással. Elmondta, hogy mostanság két férfit is látott párszor a háza előtt sötétített ablakú autóban ülni.

A Varga által 2014 óta vezetett Centrál Média Group 25 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt üzemeltet, összesen 650 embert foglalkoztatva. A társaság szerint elérik Magyarország 10 milliós lakosságának felét.

Állítja, hogy ez fontos emberré teszi őt egy olyan országban, amelyet az Európai Unió a jogállamiság és a demokrácia aláásása miatt vizsgál.

A Bloomberg 2017-es interjújában Varga némi bravúrral beszélt titkáról, mely szerint Orbán indulásakor boldogulni tudott mint mondta akkor „afféle naiv” lélek volt. Miután találkozóra hívta, egyszer személyesen találkozott Orbánnal, és Orbánt félelmetes politikusnak nevezte, aki mélyen megérti és tiszteli a hatalmat.

Abban az évben a versenyhatóság blokkolta azt az egyezményt, amelynek eredményeként a független sajtó megerősödött volna a Bertelsmann SE RTL-jében – a legnézettebb kereskedelmi tévécsatornában -, és részesedést vásárolt volna a Varga online média üzletágában.

“Határozottan alábecsültem, hogy a kormány hogyan fog nyomulni a média túlsúly megszerzéséért” – mondta Varga. Azt mondta, mostanra egyértelmű, hogy “mindenképpen szeretnének egyfajta orosz stílusú, ellenőrzött médiatájt.”

Ez a nyár különösen nehéz volt a független média számára Magyarországon.

Az Index, az ország legolvasottabb, 1999-ben létrehozott hírportálja ellen a kormányzat júliusban lépett fel, előbb főszerkesztőjét kirúgták, mert azt állította, hogy a portál függetlensége veszélyben van. Ezt egy szervezeti átalakítás követett, miután a kormánypárti vezetők befolyást szereztek a portálon. Az Index teljes szerkesztősége tiltakozásul kilépett.

Szeptember 11-én az állami médiaszabályozó – teljes egészében Orbán fideszes pártjának kinevezettjei vezetésével – a múltbeli szabálytalanságokra hivatkozva nem akarja meghosszabbítani Magyarország egyetlen ellenzéki rádiójának, a Klubrádió frekvencia engedélyét. A Klubrádió elleni a döntés a média pluralizmusa elleni támadás volt.

“A média kormányzati ellenőrzésének mértéke Magyarországot egyedülállóvá teszi Európában” – mondta Polyák Gábor, a dél-magyarországi Pécsi Tudományegyetem kommunikációs és médiatudományi osztályának vezetője.

Magyarország a World Press Freedom Index 89. helyére esett az idén a 2010. évi 23. helyről, amikor Orbán egy nacionalista menetrenddel tért vissza a hatalomra, ami arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Orbánt  „ikertestvérének” nevezze.

A kormány „szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságírói közösségét” – áll a legfrissebb civil egyesületek jelentése szerint, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság részéről. Decemberben jelent meg egy magyarországi misszió után.

Orbán politikája az Európát uraló „liberális” erők visszaszorítására irányul. Az EU, amely évente dollármilliárdokat terjeszt Magyarországra, hogy segítse a gazdagabb nyugati tagok felzárkóztatásában, azzal fenyegetett, hogy csökkenti a finanszírozást, de semmi sem vált be.

Varga szerint az EU nem tett eleget Orbán politikájának megállítása érdekében, és azzal bátorította, hogy nem lépett fel határozottan.

Orbán hatalmi központosításának kulcsa Európa legnagyobb propagandagépezetének felépítése volt, amelyet 2018-ban pecsételtek meg, amikor közel 500 sajtóorgánumot – nyomtatott, digitális, televíziós és rádiót – egyesítettek egy alapítvány alá azzal a céllal, hogy elterjesszék Orbán politikai márkáját.

Bár Varga istállójában megtalálhatók a női életmódnak, lakberendezésnek és a National Geographic magyar nyelvű változatának szentelt kiadványok, a 24.hu-t is tartalmazza. Az Index bekebelezése után ez a legolvasottabb politikai híroldal, amely naponta csaknem egymillió olvasót vonz.

Világos, hogy Varga most tövisként áll a vezetés oldalán. A kormánypárti üzletek az elmúlt hetekben olyan cikkeket kezdtek megjelentetni, amelyek Vargát egy „tipikus vörös báróhoz” hasonlították. Ezt a kifejezést Orbán korábban az ellenzéki pártokhoz kötődő üzletemberek, például a szocialisták kifejezésére használta.

A 24.hu újságírói nem voltak nyugtalanok, és folytatták a kormánykritikus tudósításokat, ideértve az uralkodó elit körében folyó részrehajlást és a korrupció feltárását.

Orbán számára ez azért különösen veszélyes, mert a koronavírus-járvány újbóli fellendülésével és a recesszióval küzd, és ennek közvetlen kihatása lehet a 2022-ben, amikor negyedik egymást követő ciklust kívánja megnyerni. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy közös jelölteket állítanak be, miután a tavalyi helyi választásokon kötött szövetség Orbánnak több addig vezetett város elvesztését okozta.

Varga szerint most elvi kérdés, hogy kitartson-e az üzlet mellett. Nem fogakarja eladni.

“Erkölcsi kötelességem, hogy ezt ne tegyem”

– mondta Varga. Sikeres üzletember vagyok, és megengedhetem magamnak.

A kormányszóvivői iroda nem volt hajlandó válaszolni Varga állításaira. “A kormány nem foglalkozik a médiapiaccal kapcsolatos kérdésekkel” – mondta e-mailben. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője nem válaszolt az e-mailre, amelyben választ kért.
A Bloomberg sem tudot hitelt érdemlő választ kapni arra, hogy a kormány megkörnyékezte e Varga cégét.

Putyin a példakép

Orbán Viktor olyan médiát akar mint az orosz elnök – hangsúlyozza Varga Zoltán. Oroszországban a független sajtó gyakorlatilag megszűnt: egyetlen központból irányítják a médiát éppúgy mint a szovjet időkben. A renitens újságírókat kirúgják vagy néha még meg is gyilkolják. Putyin bírálata elképzelhetetlen, a rendszer iránti lojalitás a fennmaradás alapfeltétele. A titkosszolgálat emberei mindenütt ott vannak a médiában – éppúgy mint a szovjet időkben.

2022 közel van

A magyar miniszterelnök brutális nyomulását a média teljes átvételére az motiválhatja, hogy a Covid-19 vírus járványt követő gazdasági válság akár a 2022-es választásokig is elhúzódhat. Akkor pedig Orbán Viktornak aligha lesz módja, hogy megvásárolja a szavazópolgárok millióinak jóindulatát mint korábban. Ebben a légkörben a korrupciós ügyek bírálata sokkal nagyobb negatív visszhangot váltana ki hiszen a szavazópolgárok döntő többségének megélhetési problémái vannak. A kormányzati karmester által vezérelt média erről terelheti el a figyelmet, mert különben fennáll a veszély a miniszterelnök számára, hogy az elégedetlen szavazók az ellenzékre voksolnak annak ellenére, hogy életképes alternatívát ott sem látnak.

Orbán Viktor majdnem teljes egészében ellenőrzi a médiát

Az Index kapcsán jutott erre a megállapításra az amerikai sajtó. A legnagyobb magyar internetes portál elfoglalása a magyar miniszterelnök régi tervei közé tartozik. Erre most látta elérkezettnek az időt, hogy véget ért az EU maratoni csúcsértekezlete, melyen a nagy pénzeket kiosztották.

“Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrizze a magyar sajtót miután összeomlott az Index” – írja a New York-i Bloomberg. “A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több mint 20 éve működő hírportálnak. “Az Index esete kapcsán a Bloomberg azt hangsúlyozza, hogy “Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, melynek segítségével meg akarja semmisíteni a liberális demokráciát és minden korábbinál nagyobb hatalomra akar szert tenni!” Orbán Viktor miniszterelnök olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amelyben a független sajtó működése rendkívüli mértékben megnehezült. “Az Indexnek esélye sem volt a túlélésre!” – írja a Bloomberg.

A koronavírus válság fokozza a független sajtó gondjait

Ezt hangsúlyozza a Washington Post az Index botrány kapcsán. “Míg a kormányhoz közel álló médiumok dúskálnak a pénzben addig a független média filléres gondokkal küzd.”

A Washington Post megemlíti, hogy az “Index már régóta a hatalom célkeresztjében volt Magyarországon.”

A New York Times a politikai tanulságokat is levonja az Index ügyből: “Magyarország az autokrata irányítás felé halad”. Ennek eszköze a kormánypárti propaganda média, amely ” gyakran antiszemita összeesküvés elméleteket” sulykol, bírálja az Európai Uniót.”

Orbán Viktor miniszterelnök képmutatására jellemző, hogy két éve kijelentette az Európai Parlamentben, hogy “semmiképp sem némítaná el azokat a hangokat, melyek nem értenek egyet vele!” – idézi a New York Times a magyar miniszterelnököt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK