Arról írt három befolyásos közgazdász jelentést a német és a francia kormánynak, hogy a kínai beruházások előnyösek Európának. Rámutatnak arra, hogy versenyfutás folyik Kína kegyeiért. Ezért azt javasolják a német és a francia kormánynak, hogy csak a stratégiai ágazatokban ragaszkodjon a szuverenitáshoz, de a fogyasztói szektorban ne, mert ott az európai vásárlók szépen profitálnak az olcsó kínai árukból.
Európai – kínai zöld szövetség az USA ellen?
Bár Trump elnök nemrég már G 2-ről írt a Truth Social oldalon vagyis arról, hogy az USA és Kína együtt kormányozhatná a világot, de Washingtonban kevés dologban értenek egyet a republikánusok és a demokraták, ám abban igen, hogy meg kell akadályozni azt, hogy Kína átvegye az USA vezető szerepét a világban.
Európa és Kína viszont összefoghat hiszen a zöld fordulatban sokkal inkább érdekeltek mint az Egyesült Államok.
Miért sikeres Kína a globális zöld piacon az akkumulátorok, elektromos autók, napelemek, zöld technológiák kifejlesztése és eladása terén? Washingtonban és Brüsszelben első helyen a nagy állami támogatást említik és mindenféle piaci praktikákat, melyek ellen védővámokat kell alkalmazni, de valójában nem erről van szó hanem arról, hanem olyan központi döntésekről, melyek a párizsi klíma világkonferencia után Pekingben erre állították rá a kínai exportot. Kína sikere Európa gyengeségét is jól megmutatja: bár az Európai Unió élharcosa a klímaváltozás elleni világméretű küzdelemnek, de képtelen erre megfelelő gyors technológiai és gyártási választ adni – ahogy erre Mario Draghi nevezetes jelentésében már egy évvel ezelőtt rámutatott. Miért ilyen sikeresek a kínaiak?
Mert a GDP jelentős részét költik az iparpolitika kialakítására: a hatalmas gazdaságban ez mintegy 2% vagyis ötször-hatszor akkora, mint Európában vagy az Egyesült Államokban.
Made in China 2025 a program neve, amely átfogó elképzelést tartalmaz a világpiac meghódítására. Ez azért lehet sikeres, mert mögötte állnak a világ legnagyobb bankjai, melyek állami tulajdonban vannak vagyis követik Peking elképzeléseit. Ezenkívül létrehoztak olyan Nagy Chip alapot, melyhez fordulni lehet pénzügyi támogatásért. Hasonló alapot Mario Draghi is javasolt az Európai Uniónak, de ehhez közös hitelfelvétel kellene, melyhez hiányzik a konszenzus.
Az elmúlt években csökkent az európai import Kínában, mert a hazai cégek termékei például az elektromos járművek költséghatékonyabbak és technológiában is jobbak, mint az európaiak.
Tavaly a kínai kereskedelmi többlet minden korábbit megdöntött: 992 milliárd dollár volt vagyis a kínai GDP 5,3%-a.
Trump vámjai minden bizonnyal azt eredményezik, hogy a kínai export Európa felé fordulhat. Ez rossz az amúgyis is válsággal küszködő európai cégeknek különösen a zöld ágazatokban – napelemek, szélerőművek , elektromos járművek, akkumulátorok, de jó az európai fogyasztóknak hiszen a kínai áruk általában olcsóbbak.
Pekingben igyekeznek átirányítani a hazai fogyasztás irányába a gazdaságot, de miután a kínai családok keveset költenek és sokat spórolnak, ezért ez hosszútávú program.
Marad tehát az export, amelyből az európai fogyasztók is szépen profitálnak: a napelemek importja Kínából hozzájárult ahhoz, hogy ez a megújuló energiaforrás ilyen dinamikusan fejlődött – írja Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági kutatóintézet igazgatója és két francia kutató: Sébastien Jean és Isabelle Mejean – CAE.
Meg kellene őrizni Európa gazdasági szuverenitását
“Nem leszünk az USA vazallusa!” – jelentette ki Macron elnök Pekingből hazatérőben, de azután elhallgatott nemcsak belpolitikai nehézségek miatt hanem azért is, mert tarthatott attól, hogy Trump Putyinnal paktál le Ukrajna és Európa feje fölött. Ezért fogadta el Ursula von der Leyen Trump kereskedelmi egyezményét, mely nem túlságosan előnyös Európa számára.
“Ne adjunk át érzékeny stratégiai szektorokat Kínának, de tartsuk fenn a kereskedelmet”
– javasolja a szerző trió, amely rámutat arra, hogy “a hadiiparban szuverén fejlesztésre van szükség, és a beszállító ágazatokban is: chipek, elektromos járművek stb.”
Más a helyzet a nem stratégiai ágazatokban, ahol ki lehet használni a nyitott gazdaság és az olcsó kínai áruk előnyeit. Ez vonatkozik a fogyasztói piac nagy részére, ahol Európa versenyképtelen. Mi legyen a kínai beruházásokkal az akkumulátor gyárak és az elektromos autók esetében, ahol Európa technológiai téren lemaradt?
“Üdvözölni kell a kínai és más külső beruházásokat az akkumulátorok és az elektromos járművek piacán.”
Kína fegyverként használja a ritka földfémek exportját, mit tehet az Európai Unió?
“Aid for trade” stratégiát alkalmazhat vagyis miközben keresi az alternatívát a kínai monopólium megtörésére, összeköti a kereskedelmet a segéllyel” – írja tanulmányában Sébastien Jean és Isabelle Méjean – CAE – illetve Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági kutatóintézet igazgatója. Tegyük hozzá: ez persze csak hosszútávú stratégiai lehet hiszen jelen pillanatban a mágnesezett földfémek piacán Kína csaknem monopol helyzetet élvez: 90%.
Trump és a G 2
Az amerikai elnök a Truth Social oldalon először írt az USA – Kína együttműködésről, mint egyenrangú kapcsolatról: így utalt találkozójára Hszi Csin-ping elnökkel Dél Koreában. A kínai elnök már 2016 óta javasolja azt, hogy az USA és Kína együtt kormányozza a világot, de erre eddig nemigen volt fogadókészség Washingtonban. Jövőre újabb csúcstalálkozók lesznek az amerikai és a kínai elnökök között, Európának addig kellene megtalálnia helyét a globális gazdaságban, mert az Egyesült Államokkal és Kínával szemben veszélyesen lemaradt – ahogy erre már Mario Draghi is rámutatott nevezetes jelentésében egy évvel ezelőtt. Azóta sokat beszélnek Európa versenyképességéről Brüsszelben, sőt Orbán ezt javasolta a magyar félév jelszavának az Európai Unióban, ahol azonban a gyakorlatban nem sok minden történt vagyis Európa lemaradása továbbra is folytatódik a vetélytársak mögött …
Pekingből az EU az USA vazallusának látszik
“Ha sikerülne az Európai Uniónak és Kínának megállapodnia a kereskedelemről és a klímavédelemről, akkor partneri viszony jöhetne létre. Nem Amerika ellen, hanem a globális közös jó érdekében és persze mind Európa mind pedig Kína érdekében”
– érvel Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel intézet főmunkatársa, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét abból az alkalomból, hogy idén könyvet adott ki ezzel a címmel: New World New Rules: Global Cooperation in a World of Geopolitical Rivalries – új világ, új szabályok: globális együttműködés a geopolitikai versengés korában.
