20 európai államban volt a világon a legnagyobb a népesség csökkenése 1988 és 2023 között – állapította meg a Világbank. Magyarország esetében a csökkenés 9,5%, ez a világon a tizenkettedik legrosszabb adat.
Európa legszegényebb országa, Moldova messze a legelső a listán. Ugyanitt lenne Ukrajna is, de a rendkívüli háborús körülmények miatt nem vették figyelembe ennél a jelentésnél. Oroszország hasonlóan katasztrofális adatokkal rendelkezik. Vajon miért? A háborún kívül a nyilvánvaló ok a szegénység, amely természetesen viszonylagos, de a 20 érintett állam közül 17 kelet-európai egykori szocialista ország, a maradék három pedig a stagnáló európai Dél reprezentánsa: Görögország, Olaszország és Portugália. Mindegyik országból igen jelentős volt a kivándorlás, melyet egyes helyeken némiképp ellensúlyozott a bevándorlás: Görögország, Olaszország.
Európában egyre nőnek a társadalmi különbségek
Az Európai Unió ugyan törekszik rá, de a gazdag régiók egyre gazdagabbak lesznek míg a szegények lecsúszása szinte megállíthatatlan folyamat. Jól mutatja ezt az olasz Dél, a Mezzogiorno, amely mind távolabb kerül a gazdag Északtól, melyet Milánó reprezentál. Az Európán belüli migráció egyértelműen a szegény régiókból a gazdagabbakba tart: a rendszerváltás után emberek milliói indultak meg Nyugat felé, és a folyamat egyáltalán nem állt le, legfeljebb lelassult. Ezzel viszont a szegényebb régiók felzárkózásának az esélye is csökken hiszen általában a legértékesebb fiatal munkaerő távozik a jobb élet és munkakörülmények reményében.
A populizmus bázisa a szegénység
Thomas Piketty francia közgazdász Capital című könyvében már évekkel ezelőtt bemutatta azt a folyamatot, hogy a tőkejövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkajövedelmek, a legfelső egy százalék gazdagodása minden rekordot megdönt míg a munkavállalók többsége csak alig-alig képes emelni az életszínvonalát. A politikai populizmus bázisa épp ez a relatív szegénység, amely komoly elégedetlenséget vált ki hiszen emberek milliói veszítik el a lábuk alól a talajt, és még inkább a perspektívát Európában. Ráadásul az államok a bevándorlás korlátozásával védekeznek, mert a szociális rendszerük nem bírja a megterhelést. A Patrióta frakció az Európai Parlamentben innen toborozza a választóit. Mi lehetne a megoldás? A neoliberális globalizáció hozta létre ezt a helyzetet, de ennek ellenére Trump és követői Európában neoliberális elveket vallanak: ezért dicsérte meg Elon Musk a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalmat. Míg Adolf Hitler nemzetiszocialista rendszere államközpontú volt, Trump és európai követői az állam leépítésében látják a megoldást.
Jön a techno fasizmus?
Elon Musk vezeti a rohamot az állam leépítésében az Egyesült Államokban, Milei, az argentin Trump folytatja a neoliberális gazdaságpolitikát Argentínában. Európa szegényebb országaiban ezt nem épp könnyű megvalósítani bár Orbán Viktor kísérletet tesz rá – szavakban. A valóságban a magyar miniszterelnök Putyin nem épp sikeres államközpontú modelljét követi: egy mindent kontrollálni kívánó rendőrállam próbálja meg elfedni a gazdasági kudarcot a világ és a szavazópolgárok elől.
Elon Musk és társai olyan világot képzelnek el, melyben nincs szükség demokratikus konzultációra, mert az algoritmusok azt megoldják. A piac, melyet nem korlátoznak az állami előírások, mind kevesebb kontrollal működik, és termeli újra a lecsúszó középosztályt és az egyre növekvő szegény tábort az USA-ban és Európában. A választás? Technikai kérdés, melyet az algoritmusok sokkal jobban megoldanak mint az emberek. Calin Georgescu esete jól megmutatta ezt Romániában, ahol nem véletlenül Elon Musk épp őt, a szélsőjobb jelöltjét támogatta. Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson májusban, de akadnak még bőven szélsőjobb jelöltek Romániában. Ezért kérte Kelemen Hunor az RMDSZ vezetője Orbán Viktort: “Vesse latba befolyását Trump elnöknél, hogy emberei ne támogassák a jövőben Európa destabilizálását!
“Orbán Viktor aligha lépett hiszen az ő célja is épp ez: Európa destabilizálása.
