Kezdőlap Címkék Kivándorlás

Címke: kivándorlás

Érdekelt-e Orbán Viktor Magyarország gazdasági fejlődésében?

“Már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem” – állapította meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint a kitörés a közepes fejlettség csapdájából az újraiparosítás révén valósítható meg. Itt nyilvánvalóan az új kínai beruházásokra gondolt.

Az a kérdés nem merült fel, hogy miért Kínából kell importálnunk a modern technológiát, abból az országból, amely az 1978-as reform előtt a béka popója alatt helyezkedett el, és minden tekintetben fejletlennek számított?

Más kelet-európai egykori szocialista államok eredményesebbek voltak az elmúlt húsz évben – az uniós csatlakozás óta – mint Magyarország, ahonnan egyre többen vándorolnak ki, mert nem látnak perspektívát maguk előtt.

Egyre több lengyel tér haza

Milliók mentek el, ezrek költöznek haza, mert a konjunktúra Európa nyugati felén gyengélkedik míg Lengyelországban optimista a légkör az ukrajnai háború ellenére is.

“Ez már egy másik Lengyelország” – mondta a párizsi Le Monde varsói tudósítójának egy 49 éves nő, aki 2016-ban vette a bőröndjét, és kiköltözött Nagy Britanniába. Az időzítés nem volt ideális hiszen a britek épp a brexitre készülődtek, de már csaknem egymillió lengyel élt a szigetországban, ahol akkoriban ez volt a legnagyobb külföldi közösség. A 49 éves lengyel nő csak egyetlenegyszer látogatott haza Nagy Britanniából, és most megdöbbent:

”Elértük a nyugati szintet, amelyről mindig is ábrándoztunk: az emberek jól öltözöttek, a lakások szépen vannak berendezve. Minden városban lehet egzotikus éttermeket találni éppúgy mint Nagy Britanniában.”

2018 volt a fordulópont: azóta több lengyel tér haza mint ahány emigrál.

“Ennek elsősorban gazdasági okai vannak” – hangsúlyozza a varsói egyetem migráció kutatója, aki hozzátette: ”20 éve amikor beléptünk az Európai Unióba még 20%-os munkanélküliség volt Lengyelországban. Most viszont már munkaerőhiány mutatkozik.”

Lengyelország jól használta ki az elmúlt húsz évet: az uniós euró milliárdokat és a nagy közös piac lehetőségeit. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya május elején Katowiczében üzleti fórumon vett részt abból az alkalomból, hogy Brüsszel felszabadította a befagyasztott euró milliárdokat, melyeket az előző kormány jogsértései miatt tartott vissza.

“Lengyelország visszatért az európai közösségbe”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök így bókolt a brüsszeli bizottság elnökasszonyának:

”Kedves Ursula, nagyon komoly jelzés értéke van, hogy itt van most közöttünk. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország az Európai Unió egyik vezetője lett!”

Több mint 2,5 millió lengyel vándorolt ki javarészük Nagy Britanniába, Németországba és Írországba. A brexit komoly változást hozott: megindult a hazatérés, melyet a varsói kormány is támogatott. Az igazi vonzerő azonban nem ez  hanem a lengyel gazdaság teljesítménye , az életszínvonal emelkedése.

Az egy főre jutó GDP 20 év alatt az uniós átlag 48%-áról 82%-ra emelkedett vagyis elérte Portugália szintjét – ha vásárlóerő paritáson számolunk.

“Valóságos gazdasági csoda ami az elmúlt húsz évben történt”

– mondja az ING bank lengyelországi főnöke.

A GDP 20 év alatt 170%-kal nőtt, a minimálbér az ötszörösére emelkedett, és mára már eléri a 950 eurót míg az átlagbér 1450 euró jelenleg Lengyelországban, ez a 2004-esnek a háromszorosa.

Természetesen az Európai Unió régebbi tagállamai is profitáltak ebből, elsősorban Németország, melynek a négy visegrádi ország ma már fontosabb exportpiacot jelent mint Kína. Lengyelország az Európai Unió hatodik legerősebb gazdasága.

Orbánnak nem érdeke a fejlődés

Magyarország mai siralmas állapota ideális a miniszterelnöknek hiszen a lakosság többsége szegény és könnyen félrevezethető. Miért kellene ezen változtatni? Orbán éppúgy mint Putyin a stagnálás hőse hiszen ez biztosítja a rendszer fennmaradását. Be lehet ezt vallani? Nyilvánvalóan nem! Ezért kampányol bujdosóként Orbán Viktor, aki a fiataloknak azt üzenné, ha őszinte lehetne:

“el is lehet innen menni!”

A miniszterelnök ehelyett mellébeszél, a fiatalok pedig a lábukkal szavaznak…

Az utolsó zsidók is elhagyják Oroszországot

Több mint 20 ezren mentek Izraelbe azt követően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Nem minden zsidó ment Izraelbe Oroszországból hanem sokan inkább Európát vagy USA-át választották.

Magyarországon keresztül Pinchas Goldscmidt főrabbi, a zsidó közösség vallási vezetője is emigrált Izraelbe. A főrabbi így akart tiltakozni Putyin agressziója ellen.

“Magamat sodortam volna veszélybe, ha Moszkvában mondtam volna el a véleményemet”

– indokolta távozását a főrabbi.

Oroszországban könnyen börtönbe kerülhet valaki már azért is, ha háborúnak nevezi
“a korlátozott hadműveletet” Ukrajnában.

Pogromtól tartanak

Oroszországban a hatalom előszeretettel szervezett pogromot akkor, ha katonai vereség érte az országot. A cári rendszer utolsó nagy pogrom sorozata akkor következett be amikor 1904-ben csúfos vereséget szenvedtek Japántól.

Ukrajnában még nem nyilvánvaló a kudarc, de eredmények sincsenek. A kormánypárti sajtó – más nem is igen van Oroszországban – gyakran bírálja Soros Györgyöt amiatt, hogy “felvásárolta Ukrajnát”. Ez nyilvánvalóan túlzás bár Soros Györgynek vannak érdekeltségei Ukrajnában, ahol korábban a pénzügyminiszteri tisztséget is felajánlották neki. Ő azonban ezt nem fogadta el.

Az orosz sajtó ezzel kapcsolatos hazugságait a magyar kormányfő is átvette. Éppúgy mint Zelenszkij elnök bírálatát. Zelenszkij elnök zsidó, aki egy ukrajnai zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra Kijevben. Az orosz propaganda ezt is kihasználja.

Oroszországban nyíltan nem erősödött fel az antiszemitizmus. Egyrészt, mert Putyin még nem szenvedett vereséget Ukrajnában, másrészt pedig Oroszország zsidó népessége radikálisan csökkent. Míg korábban sok milliós zsidó lakosság élt a Szovjetunióban, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában, addig a számuk az idei év elején már mindössze 165 ezer volt.

A tömeges kivándorlás oka nemcsak az antiszemitizmus hanem az, hogy nem látnak jövőt maguk előtt Oroszországban. Ukrajnában is hasonló a helyzet annak ellenére, hogy az ország élére először választottak zsidó államfőt. Ukrajna népessége a Szovjetunió bukása után 52 millió volt, jelenleg 34 millió. Milliók menekülnek el a háború elől. Külön statisztika nincsen a zsidókról, de amikor nemrég felavatták a szépen felújított nagy zsinagógát Ukrajnában, ahol Benjamin Netanjahu ex miniszterelnök családja is imádkozott a cári időkben, akkor az izraeli lapok megírták: nemigen lesz, aki imádkozzon a nagy zsinagógában Ukrajnában.

Pogrom – halál vonatokkal

Több mint 13 ezer zsidót gyilkoltak meg Ias-Jászvásár városában a királyi Romániában, amely nem sokkal korábban hadbalépett a Szovjetunió ellen. A pogromot felülről irányították mondván a judeo bolsevista állam ötödik hadosztályát kell felszámolni.

Több mint 8000 ezer zsidót legyilkoltak a kétnapos pogrom idején. Körülbelül ötezret vagonokba zsúfoltak, ahol szomjan haltak a nyári forróságban. A vonatok ide-oda mentek a királyi Romániában mindaddig amíg a pogrom szervezői biztosak lehettek benne: mindenki meghalt. Nem maradt szemtanú. A pályaudvaron aztán megdöbbenést keltett a vonat, amelynek összes utasa halott volt!

Pogromok a Szovjetunió területén

A nácikkal együtt keletre nyomuló román hadsereg és csendőrség rendszeresen szervezett megsemmisitő akciókat a zsidó lakossággal szemben.

A világháború után a román elit azt állította, hogy ellentétben Magyarországgal nem szolgáltatta ki a zsidókat a nácik Németországnak. Ez ugyan igaz volt, de

a román hatóságok maguk élen jártak abban, hogy pogromokat szervezzenek a zsidók ellen.

A román hadsereget és csendőrséget többszázer zsidó halála terheli. Antonescu marsallt, aki Hitler kedvenc kelet-európai szövetségese volt, ezért is ítélték halálra a második világháború után.

A rendszerváltás után több szélsőjobb szervezet próbálkozott Antonescu marsall rehabilitáltásával, de nem jártak sikerrel.

Ceausescu eladta a zsidókat Izraelnek

Románia megmaradt zsidó népessége nagyon megcsappant a kommunista diktatúra idején, mert Ceausescu rájött arra, hogy ily módon kemény valutához juthat. Ráadásul meg is szabadulhat olyan kritikus értelmiségiektől, akikkel a nemzeti kommunista diktatúra nemigen tudott mit kezdeni.

A rendszerváltás után a megmaradt zsidó népesség jelentős része kivándorolt Amerikába vagy Izraelbe.

Így a mai Romániában már kevesen emlékeznek meg a pogromról, amely Moldva fővárosában történt nyolcvan évvel ezelőtt.

Csökken a zsidók száma Európában

Ezer év óta nem volt ilyen alacsony a részesedésük az európai lakosságban. Az ok: a kivándorlás. Ezt elsősorban az váltja ki, hogy másutt kedvezőbb anyagi lehetőségeket találnak illetve, hogy Európában növekszik az antiszemtizmus – írja a londoni Jewish Policy Research jelentése.

Jelenleg 1,3 millió olyan ember él Európában és Törökországban , aki zsidónak vallja magát. 1970-ben ez a szám még 3,2 millió volt. A legjelentősebb a csökkenés Franciaországban, ahol Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége él egymás mellett. Jelenleg 449 ezren vallják magukat zsidónak míg 1970-ben ez a szám még 530 ezer. Ez persze a vallásos zsidók statisztikája. Európában a zsidóság jelentős része asszimilálódott. Így például a Franciaországban élő zsidó származásúak többsége mindenekelőtt franciának tartja magát. A francia törvények kizárják az állampolgárok vallási vagy etnikai megjelölését, ennek következtében a statisztikák csakis a vallási kimutatásokat összegezhetik Franciaországban.

2000 óta több mint 50 ezer zsidó vándorolt ki Franciaországból Izraelbe.

A gyakori antiszemita merényletek miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyíltan alijára biztatja a zsidókat Franciaországban. A francia állam vezetői ezt elutasítják: mondván meg tudjuk védeni a zsidó intézményeket és polgárokat Franciaországban.

1,5 millió zsidó kivándorló a vasfüggöny megszűnte után

Az első világháború előtt Európa keleti felében élt a világ legnépesebb zsidó közössége. Jelentős részüket a nácik meggyilkolták a holokauszt idején. A Szovjetunió bukása után tömeges kivándorlás indult meg: a zsidók százezer számra hagyták el a felbomlott állam szövetséget. Többségük Izraelbe vagy az Egyesült Államokba illetve Kanadába ment, de sokan választották Nyugat Európát is. Később sokan továbbálltak Nyugat Európából Észak Amerikába vagy Izraelbe.

1900-ban az Európában élő zsidók a zsidóság 83%-át alkották, de ma már alig 9%-ot- állapítja meg a jelentés.

Más zsidó szervezetek , melyek nemcsak vallási statisztikákat vizsgálnak magasabb számokat közölnek: a European Jewish Congress szerint 1 929650 a zsidók összlétszáma Európában. A World Jewish Congress szerint ez a szám: 1 438000.

Túl sokan akarnak kivándorolni Oroszországból Izraelbe

395-en jöttek 2016-ban, de az idén több mint 4000-en! „Ez egy iparág. Tapasztaltuk ezt már Ukrajna és Georgia esetében is. Most ugyanezt a módszert alkalmazzuk az oroszokkal szemben” – nyilatkozta a Haaretz-nek az év végén a Bevándorlási hivatal igazgatója Jeruzsálemben.

Slomo Mor Juszef elmondta, hogy két hónapja vezették be azt a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren, hogy visszafordítják azokat az orosz bevándorlókat, akikről gyanítják: nem megalapozott a kérelmük az alijához. Hagyományosan azt a bevándorlót, aki beadja az alija kérelmet, nem lehet kiutasítani mindaddig amíg el nem bírálják a kérelme jogosságát. Ez általában hosszú több hónapos folyamat. Ezért azt találták ki a Bevándorlási hivatalban, hogy gyorsított eljárással már a repülőtéren elbírálják a kérelmeket. A döntő többséget visszautasítják: idén már több mint 5700 ilyen eset volt a Ben Gurion repülőtéren. „Az esetek 90%-ában igazunk van, 10% a tévedés. Ezt állapította meg az utólagos ellenőrzés. Hát istenem, emberek vagyunk” – mondta a Bevándorlási hivatal főnöke.

Amióta gazdasági nehézségek vannak, megnőtt a kivándorlási kedv Oroszországban

Putyin rendszere nem tudta kivédeni azt a csapást, hogy legfőbb exportcikkének, a kőolajnak és a földgáznak az ára csökkent a világpiacon. Emiatt a kormányzat megszorító intézkedésekre kényszerült, a lakosság egy része pedig újra az emigrációban keresi a megoldást. Csakhogy Oroszországot szankciók sújtják Észak Amerikában és Európában, ezért kevés jó hely maradt a kivándorlásra. Izrael ilyen célpont lett, de a lelkesedés az új orosz alija iránt igen visszafogott. Erős a kétség: nem a zsidó identitás keresése vonza az orosz kivándorlókat hanem a magasabb életszínvonal. Ráadásul Oroszország és Izrael viszonya is feszültebbé vált, és ennek a levét a két állam polgárai isszák meg.

Oroszország nyomulását gyanakodva figyelik Izraelben

Putyin és Netanjahu évente legalább egyszer találkozik egymással és a telefon kapcsolat állandó. Izraelben megrendezték az orosz, az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó első találkozóját, melyet több is követ majd – állítják a résztvevők. Csakhogy azóta Trump kivonta csapatainak nagy részét Szíriából, és helyükre oroszok és törökök érkeztek. A kurdok, akiket Izrael aktívan támogatott kénytelenek voltak lepaktálni Asszad elnökkel, hogy életben maradhassanak.

Még aggasztóbb Izrael számára Irán nyomulása. Nemrég közös hadgyakorlatot tartott az orosz, a kínai és az iráni flotta. Ez komoly aggodalmat kelt Izraelben hiszen Irán a zsidó állam létjogosultságát sem ismeri el.

Kémeket küld Putyin Izraelbe?

A kémelhárítás gyanúja az Izraelben, hogy az orosz bevándorlók között lehetnek olyanok, akiket hírszerzés céljából küldtek Oroszországból. Ennek már régi hagyománya van: Sztálin azért támogatta Izrael megalakulását, mert abban bízott, hogy ügynökei szovjetbarát rendszert hoznak létre a zsidó államban. Sztálin számításai nem váltak be, de azóta gyanakvással kísérik az Oroszországból érkező bevándorlókat Izraelben. Ezzel is magyarázható, hogy ezerszámra utasítják ki a bevándorolni szándékozó orosz turistákat a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren. A Bevándorlási hivatal igazgatója nem hagyott kétséget afelől, hogy jövőre is folytatódni fog a szigorú gyakorlat: gyorsított elbírálással megfosztják az alija lehetőségétől azokat az orosz turistákat, akiknek a jogosultságát nem tartják megfelelőnek.

LMP: a voksolás tétje a kivándorlás megállítása

Az európai parlamenti (EP-) választás egyik fontos tétje az elmúlt években nagyon felerősödött kivándorlás megállítása Magyarországról – jelentette ki Demeter Márta, az ellenzéki párt társelnöke szerdán Nyíregyházán.

A politikus a sajtótájékoztatón elmondta, ennek kezelésére az LMP hárompontos cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek első és legfontosabb eleme az uniós források szinten tartása. Megválasztásuk esetén a párt képviselői azt szeretnék elérni, hogy ne csökkenjenek a Magyarországnak szánt támogatások, és ezek abszolút transzparens módon – a „korrupt kormányzatok” megkerülésével – az emberekhez kerüljenek – mondta.

Az uniós pénzeknek nem a multinacionális cégek vagy a kormányzati körök zsebében van a helyük, az LMP ezeket a forrásokat a helyben munkalehetőségeket teremtő hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokhoz irányítaná – hangsúlyozta Demeter Márta. Azt szeretnék – folytatta – , hogy a fiatalok helyben tudják megalapítani saját vállalkozásukat, kapjanak támogatást az innovációra, valamint saját gyártású termékekkel jelenjenek meg a magyarországi, illetve a külföldi piacokon.

Az LMP társelnöke felhívta a figyelmet arra is, kezelni kell az országban kialakult bérválságot, erre megoldás lehet a tagállamok nemzetgazdaságainak teljesítőképességével arányos közös európai minimálbér bevezetése. Vélekedése szerint az Orbán-kormány elmulasztotta az egészségügy, az oktatás, az államigazgatás egyes részeinek és a szociális ellátásnak a rendszerváltás óta halogatott reformját, így a kivándorlás és a bérkérdés mellett a nagy ellátórendszerek működési problémáit is meg kell oldani.

Újra kell építeni Magyarországot, ebben pedig az LMP számít az országot kényszerűségből elhagyó szakemberek munkájára – közölte Demeter Márta.

Keresztes László Lóránt, az ellenzéki párt másik társelnöke arról beszélt, hogy a kivándorlás a kormány minden állítása ellenére nem csökken, a statisztikák szerint mára minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik, a visszatérők valóban növekvő számát pedig még mindig sok ezerrel meghaladja az elvándorlóké.

Éves szinten nagyjából 25 ezren mennek el az országból megélhetési okokból, velük szemben elhanyagolható a visszatelepülők létszáma – szögezte le Keresztes László Lóránt. Az LMP társelnöke megjegyezte, Magyarországról kifejezetten a legjobban képzett munkaerő megy el, a magyar diplomások nyolc százaléka él és dolgozik külföldön.

„Látható, hogy egy nemzeti tragédiáról van szó, amelynek felszámolása érdekében óriási szemléletváltozásra van szükség a hazai gazdaság- és társadalompolitikában” – mondta az ellenzéki politikus.

Történelme során először zsidó elnököt választhat Ukrajna

0

A 41 éves Volodimir Zelensky az esélyes az elnökválasztáson Ukrajnában, ahol az antiszemita pogromok évszázadokon át jellemezték az ország viharos történelmét. A zsidó színész Ukrajna elnökét alakítja a televízióban, ahol rendkívül népszerű lett a korrupt hatalom bírálatával. Volodimir Zelensky azt ígéri a választóknak: szétzúzza a korrupt rendszert, mely a függetlenség kikiáltása óta akadályozza az ország fejlődését.

Ezt persze könnyebb kijelenteni mint végrehajtani, hiszen Ukrajna korrupt oligarchák kezében van – mint amilyen Petro Porosenko ukrán elnök.

A zsidó kérdés immár nem kérdés Ukrajnában

 
Ezt állapítja meg a Haaretz című baloldali portál amikor Volodimir Zelensky elnöki esélyeit méltatja. A helyzet ugyanis az, hogy már alig élnek zsidók Ukrajnában, ahol évszázadokon keresztül jelentős kisebbséget alkottak. Odessza, mely a cári birodalom zsidó kultúrájának egyik központja volt, szinte teljesen elveszítette zsidó lakosságát. Csak az öregek maradtak otthon. Aki tehette az kivándorolt Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy Európába. Persze nemcsak a zsidók vándorolnak ki Ukrajnából hanem szinte mindenki: havonta százezer fővel csökken az ország lakossága. A helyzet kilátástalan …
 

Putyin a nagy nyertes

 
Ezt állapítja meg a Politico című portál amikor Ukrajna választási helyzetét elemzi. Az oroszok, akik annektálták a Krím félszigetet és befolyásuk alatt tartják Ukrajna keleti, orosz többségű részét, arra törekszenek, hogy Kijevben ne legyen komoly határozatképes vezetés. Egy, a politikában járatlan zsidó színész megválasztása az elnöki posztra, sebezhetővé teszi Ukrajnát, mely amúgyis az orosz hibrid hadviselés kisérleti terepe. Történelme során először választhat zsidó elnököt Ukrajna, de a korrupt elit mindenképp megmarad és vele a csendes reménytelenség: akárki lesz is az államfő – a nép életszínvonala stagnál vagy esetleg még csökkenhet is …

The Guardian: A kivándorlás nagyobb probléma

0

A tizenhárom európai uniós ország széles körű felmérése szerint a dél- és kelet-európa polgárai szerint nagyobb gondot okoz a kivándorlás, mint a bevándorlás.

Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által készített felmérés szerint a népesség szintje vagy már lecsökkent vagy csökken, és ezért egyre több polgár számára aggasztóbb mint a bevándorlás.

A legnagyobb gondot Romániában jelent, ahol a lakosság létszáma majdnem 10%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, mivel legfőképp fiatalok Nyugat-Európában vállaltak munkát.

Az északi és nyugati országokban azonban a bevándorlással kapcsolatos aggályok messze felülmúlják a kivándorlást.

A felmérés célja, hogy a májusban megrendezett európai parlamenti választások előtt megállapítsa a fő aggodalomra okot adó kérdéseket. A megkérdezett 14 ország 80% -át foglalja el az új parlamentben.

A közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európaiak sokkal inkább aggódnak, a  korrupció, a nacionalizmus, a terrorizmus és az éghajlatváltozás miatt, mint a migráció megoldatlanságán, annak ellenére, hogy az EU politikáját és diskurzusát a távozó parlament ötéves időtartama alatt a migráció uralta.

„Az EU-választásokat csatatérnek használják Európa szívében” – mondta Mark Leonard, az ECFR igazgatója, hozzátéve, hogy a nacionalisták a szavazást a migrációról szóló népszavazásként próbálják beállítani.

A bevándorlási számok azonban jelentősen csökkentek az elmúlt két évben: 2018-ban az UNHCR a Földközi-tengeren áthaladó számot csaknem 116 000-re tette, majdnem 90% -kal csökkent a 2015-ös adatokhoz hasonlítva.

A felmérés szerint az iszlám radikalizmustól való félelem öt európai közül egynek az elsődlegesen megoldandó probléma. A félelem Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában sokkal magasabb fokú, mint Kelet-Európában.

Szinte minden országban az emberek többsége egyetértett abban, hogy a környezet védelmét akkor is prioritássá kell tenni, ha az csak a gazdasági növekedés kárára valósulhat meg.

Az adatok ugyanakkor sokféle témát priorizáltak a különböző országokban, ami azt jelenti, hogy a választások különböző kérdések középpontba állításáról fognak szólni a kontinens különböző országaiban.

Olaszországban, Romániában és Görögországban a gazdaság volt a legnagyobb gond. Hét országban – Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban , Romániában, Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában – a megkérdezettek több mint 50% -a mondta, hogy a korrupció fontos kérdés.

Az európai választások a második legnagyobb választási verseny a világon, az indiai választások mögött. A 27 országban szavazóknak 705 európai parlamenti képviselőt kell megválasztaniuk, akik július 2-án hivatalba lépnek. Az Egyesült Királyságot nem tervezik bevonni a szavazásban, akiknek április 12-ig tájékoztatniuk kell az EU-t, halasztják e a kilépést és vállalják a májusi szavazás megrendezését, ami azért hosszabb időre halasztaná a Brexit megvalósítását.

* Ez a cikk a Guardian és az öt főbb európai újság, a Le Monde , a Süddeutsche Zeitung , a La Stampa , a La Vanguardia és a Gazeta Wyborcza közötti, hosszú távú együttműködés részét képezi .

A nap kérdése: a kormány többet tehetne a kivándorlás megfékezésére?

0

Ujhelyi István azt állítja, hogy a Fidesznek szégyenkeznivalója van a fiatalok világnapján, mert egyetlen szavuk sincs, amikor több mint félmillió magyar fiatal elvándorol az országból és válluk sem rendül, amikor az állami hivatalok is megerősítik: további negyedmillió készül távozni”.

Ön szerint is sokkal többet tehetne a kormány a kivándorlás megfékezésére?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint is sokkal többet tehetne a kormány a kivándorlás megfékezésére?
×

A nap kérdése – A kivándorlás megállításáról

0

Az MSZP kivándorlási válságstáb, az azt kezelő államtitkárság felállítását követeli a kormánytól, hosszabb távon pedig felméréseken alapuló megbízható, jó programot az emigrációt megakadályozandó. A párt szerint egy hiteles otthonteremtési és családpolitika és minőségi oktatás segíthet itthon tartani a fiatalokat, köztük azt a negyedmilliót, aki a KSH felmérése szerint tervezi a kivándorlást. Ön szerint?

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint mivel lehetne megakadályozni a magyarok elvándorlását?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK