A NATO 5%-os követelménye, amely valójában a GDP 3,5%-át jelenti, óriási fegyvervásárlást illetve gyártást jelent, de ki profitál ebből elsősorban: az USA, amely már ma is előállítja a legkorszerűbb fegyvereket vagy Európa, ahol nagyon is szükség lenne egy dinamikusan növekvő ágazatra a stagnáló gazdaságban?
“Két irányzat van: az egyik a francia, melyet Brüsszel is támogat. Ennek a lényege az, hogy a 150 milliárd eurós védelmi alapból európai fegyvereket kell vásárolni. Amerikait csak akkor, ha nincs más lehetőség. A másik irányzat, melyet elsősorban Lengyelország, a balti és a skandináv tagállamok követnek: vásároljunk továbbra is amerikai fegyvereket, mert így tudunk NATO kompatibilisek maradni!”
– nyilatkozta a New York Timesnak Charles Grant, a Center for European Reform uniós kutató intézet igazgatója. Az igazgató rámutatott arra, hogy Lengyelország és sok más NATO tagállam ki akar tartani az amerikai fegyverek mellett:
“Franciaország kivételével minden más európai NATO tagállam továbbra is az Egyesült Államokból fogja beszerezni a fegyvereinek javarészét”
– jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Aki gyorsan hozzá is tette:
”mindent azért nem importálhatunk az Egyesült Államokból.”
Mi lesz akkor, ha az USA a jövőben visszatart néhány létfontosságú informatikai eszközt a szövetségesektől?
Patriot légvédelmi rakétákat ígért Trump Zelenszkij elnöknek legutóbbi telefonbeszélgetése során, mert nélkülük Ukrajna légtere védtelen maradna. Csakhogy Izrael is várja a Patriot rakétákat, amelyeket egyedül az USA gyárt. Mi van, ha Trump meggondolja magát? Ugyanez a helyzet az F35 vadászgéppel, melyhez hasonlót Európa egyelőre nem tud gyártani.
Csakhogy egyetlenegy F 35-ös 80 millió dollárba kerül, és hosszútávra elkötelezi a vásárló országot az amerikai technológia mellett. Ráadásul az USA már a hatodik generációs vadászgépet tervezi miközben Európa az ötödik generációs F 35-öshöz hasonlót sem tud előállítani. Németország ezért Franciaországgal ellentétben, de a tagállamok többségével szinkronban azon a véleményen van, hogy az amerikai fegyvergyárakkal akkor is fenn kell tartani a jó viszonyt, ha Trump miatt az USA kül- és biztonságpolitikája kiszámíthatatlan.
Ki mennyit kaphat a 150 milliárd eurós védelmi alapból?
35% a maximum az Európán kívüli fegyverimport számára.
“Emiatt sokan aggódnak az USA-ban, mert a fegyvergyárak maradni akarnak Európában”
– magyarázza a helyzetet Claudia Major, a German Marshall Fund biztonságpolitikai szakértője.
A franciák csak 15%-ot akartak megengedni, de az végülis felment 35%-ra. A kérdés az, hogy ilyen típusú európai – amerikai vállalkozások mennyire lesznek képesek csökkenteni a technológiai hátrányt, amely a hadiiparban nyilvánvalóan fennáll az USA javára?
“A hátrány csökkentése lehetséges, de persze nem egy nap alatt. Középtávon Európa versenyképessége ebben az ágazatban is javulhat. Öt éven belül már lehet eredmény ezen a téren”
– bizakodik Guntram Wolff, a Bruegel kutató központ vezető szakértője, az Université Libre de Bruxelles professzora.
