Kezdőlap Címkék Fegyvervásárlás

Címke: fegyvervásárlás

Magyarország veszi a legtöbb fegyvert Németországtól

2,66 milliárd eurós fegyver vásárlással még az Egyesült Államokat is megelőzi Magyarország ezen a téren. Ez derül ki a német gazdasági minisztérium közleményéből, amely összegzi az elmúlt négy év adatait.

Németországban hamarosan választásokat tartanak, és ebből az alkalomból a képviselők érdeklődhetnek: mit intéztek a minisztériumok az elmúlt négy évben?

A minisztérium számai nem a tényleges fegyver vásárlásokat jelentik hanem azt, hogy milyen értékben adtak ki engedélyeket az exportra vagyis a szállítások jelentős része a közeli jövőben történik.

Merkel-Orbán paktum

A kancellár asszony hamarosan távozik a színről. Brüsszelben sokan őt tekintették Orbán keresztanyjának, mert mindig védelmezte a magyar miniszterelnököt az Európai parlament támadásai ellen. Senki sem tudja pontosan, hogy milyen paktum kötötte össze Orbán Viktort Angela Merkellel, de az biztos , hogy a német gazdasági terjeszkedés érdekeinek a védelme ide tartozott. Míg Lengyelország és Románia elsősorban az USA-tól vásárol fegyvereket, Orbán kormánya a németeket részesíti előnyben. A magyar kormány támogatja egységes európai haderő megteremtését, amely német és francia elképzelés szerint európai fegyverzettel lenne felszerelve.

Mi lesz Merkel távozása után?

Orbán washingtoni keresztapja, Donald Trump már távozott a színről és most Angela Merkel is búcsút mond a politikai színpadnak. Joe Biden egyértelműen Orbán ellenfelei közé tartozik, de ki lesz az új német kancellár? A három esélyes jelölt közül egyik sem igazi barátja a magyar miniszterelnöknek, de Armin Laschet,  a CDU kancellár jelöltje elnézőnek mutatkozott eddig a nemzeti együttműködés rendszerének „Európához nemigen illő furcsaságai” iránt. Ezt sem a zöldekről sem pedig a szociáldemokratákról nem lehet elmondani. Sem Olaf Scholz sem pedig Anneliese Baerbock nemigen foglalkozott Orbánnal, de a két párt emberei annál inkább. Különösen Brüsszelben bírálták hevesen Orbán Viktor illiberális rendszerét a német zöldek és szociáldemokraták.

Ez nem jó ómen a magyar miniszterelnöknek, aki a fegyver vásárlásokkal évtizedekre biztosítani kívánja hatalmának berlini támogatását.

Teljes a homály a magyar fegyverkezés körül

Megint külföldről tudjuk meg, mennyiért vásárol a kormány. Most német forrás árulta el, hogy mintegy 570 milliárdért adnak el nekünk fegyvereket, messze legtöbbért a világon. Ez az összeg jelentősen meghaladja az eddig becsülteket.

Az idei első félévben a német fegyverexport értékének egyharmadát Magyarország vásárolta meg: az 5,3 milliárd euróból 1,76 milliárdért – derült ki a Handesblatt cikkéből, amely a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium közlésére támaszkodik. Ebből kiderül az is, hogy brutális a növekmény: a kivitel egy év alatt több, mint duplájára nőtt, és fél év alatt 4,8 milliárddal haladja meg a 2018-as teljes összeget.

Magyarország tolja a német fegyverexportot

A magyarországi fegyvereladás több, mint kétszerese az egyiptomi (801,8 millió) és dél-koreai (277,7 millió euró). A német lap cikke is megjegyzi, hogy az ország 2016-18 között folyamatosan csökkenő kivitelét jelenleg a magyar vásárlások táplálják.

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy (mint például Paks 2 esetében)

megint a külföldi partnertől érkeznek adatok.

A magyar kormány eddig semmit se közölt arról, hogy a tavaly több ütemben aláírt fegyvervásárlások mennyibe kerülnek. Az aláírt nagy volumenű beszerzésekben

  • 44 darab német Leopard 2 A7+ harckocsit
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
  • 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert

rendelt meg a kormány. Ebből az első két tételt érintheti a német minisztérium európai parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában olvasható 1,76 milliárd eurós tétele. Bár ez se biztos, a kérdés a fegyverexport összesített tételére vonatkozott, a válasz nem részletezte az egyes ügyleteket, tehát nem zárható ki, hogy az Airbus-konszern német-francia együttműködésű repülőeszközeinek (legalább részarányos) árát is magába foglalja.

Teljes titkolózás

A „mennyi az annyi?” kérdése azért is nehezen válaszolható meg a magyar kormány nyugati mércével teljesen szokatlan titkolózása miatt, mert a decemberi közlések után kiderült, hogy a legújabb Leopard-típus mellé 12 darab régebbi (A4-est) is lízingelnek kiképzési célra addig, amíg, várhatóan 2025 körül, megérkeznek az újak (a német szállító akkori közleményében ez a tétel is megtalálható). Nyilván ezek ára is benne van a német közlésben említett összegben.

Továbbá ugyancsak december végi szűkszavú közlemény tudatta, hogy szintén az Airbus védelmi és űripari üzletágával aláírt szerződés értelmében légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) vesznek a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról ekkor se közöltek semmit.

Csak becslések vannak

A mostani német adatok jelentősen meghaladják a különféle forrásokból kihüvelyezhető összegeket. Ezek alapján az „alap négyes csomag” árát 320 milliárd forint körülire becsültük. Ebből a 44 darab Leopardé mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint, a 24 darab önjáró lövegé nagyjából 41 milliárd forint.

Az Airbusok esetleges része mellett további lehetséges magyarázat, hogy a kormány nem verte nagy dobra: a világ egyik legkorszerűbb tankja mellé veszünk a németektől a Leopárd alapjára kifejlesztett két műszaki járműből is több darabot, amit meg is említ a német forrás. Ezek egyike, a Leguan hídvető azért szükséges, mert a honvédség által használt pontonhidak nem bírják el a mintegy 67 tonnás óriásokat. A másik ugyancsak a roppant tömegű tankok műszaki mentésére szolgáló Wisent 2. Ezek számáról semmilyen adat se lelhető fel az elejtett hivatalos magyar közlésekben, de pontonhídvetőből nyilván legalább három darab kell harci feladatok során.

Mi minden lehet még a csomagban?

És akkor arról a lehetőségről még szó se esett, hogy a németek netán olyan megrendelést is számon tartanak, amelyet itthon elhallgattak mindeddig. Január elején a honvédelmi miniszter egy interjúban szinte mellékesen említette meg, hogy „a légierő teljes spektrumában” terveznek fejlesztést. Ennek keretében

a 36 helikopter mellé vesznek nyolc repülőgépet.

Konkrétan három közepes csapatszállítóról és három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgépről tett említést Benkő Tibor.

A terítéken lévő összes katonai beszerzés lehetséges számláját már akkor 600-650 milliárdra saccoltuk.

És azt se tudjuk, minek? Csak jóindulat-vásárlás?

Arra persze változatlanul nincs magyarázat, hogy kik ellen vásárol ekkora tűzerejű páncélos erőt a kormány, amikor a környéken sincs olyan konfliktus-forrás a láthatáron, amelyben az ország védelmében erre szükség lenne. A kormány hivatalos biztonsági stratégiája se említ ilyet.

Azt tudjuk viszont, hogy ezekre a nagyarányú német fegyverrendelésekre akkoriban került sor, amikor egyre kiélezettebb lett a viszony a magyar kormány és az EU között a jogállami viszonyok romlása miatt, amely a németek uralta Európai Néppártban is kiteljesedett. A németek jóindulatának megvásárlása más téren is zajlik: a vállalati beruházások költségvetési támogatása közt teljes a német túlsúly.

A fegyverek vásárlásának politikai eszköze nem csak a német vonalon, hanem az amerikai kapcsolatok – amolyan EU-ellensúlyt is szolgáló – feljavításában is szerepet kaphat. Az elmúlt hónapok kétoldalú találkozói során körvonalazódó elképzelések további sokszázmilliárdos beszerzéseket jeleznek előre: harci repülők 2026 után a Gripenek helyett, légvédelmi rakéták érkezhetnek.

Tényleg jönnek az amerikai fegyverek?

A diplomácia nyelvén alighanem elismerte az amerikai nagykövet, hogy küszöbön áll a fegyverek beszerzése magyar részről. A vadászgépek és légelhárító rakéták vétele a már bejelentett német-francia bevásárlások mellett horribilis összeget emészt fel. És ezúttal már szó sincs ellentételezésről.

Reméli, hogy a közeljövőben bejelentik a fegyverbeszerzést – mondta az ATV-ben David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet. A diplomácia nyelvén ez majdhogynem igennel egyenlő a riporteri kérdésre válaszolva. A régóta a nyilvánosságban terjedő szándék megerősítését a hétfői Trump-Orbán-találkozón várták, amelyen ott volt Cornstein is.

A fehér házi – igen rövidke – tárgyalás után azonban egymás megdicsérésén kívül semmit se mondott a két politikus. A nagykövet most a szűk körű és a kibővített stábok közti megbeszélésről árult el részleteket.

Most végre jöhetnek az F-16-osok

Amiről jó ideje beszélnek, az az, hogy Magyarország a Gripenek 2026-ban lejáró bérleti szerződése után nem él a maradványértéken történő megvásárlás lehetőségével, hanem amerikai gépek után néz. Annak idején, 2001-ben is ez volt az első számú lehetőség, de egy nappal a Világkereskedelmi Központ két tornya elleni terrorista merénylet előtt

általános meglepetésre az akkori Orbán-kormány a svéd-brit gyártmány mellett döntött az F-16-ossal szemben. Még a honvédelmi miniszter, a kisgazdapárti Szabó János se tudott erről.

Most a különféle információk között szóba hozták az F-22-est és az F-35-öst, a Lockheed-Martin legújabb fejlesztéseit. Ezek azonban Magyarország számára megfizethetetlenül sokba kerülnek – és a lopakodó képességre végképp nincs szüksége a légierőnek.

Legutóbb, decemberben Szlovákia jelentette be, hogy éppen annyi, 14 darab F-16-ost vesz, mint amennyi Gripent kellene leváltanunk. Ezek a típus legújabb fejlesztései, az F-16V Block 70/72-ek. A szlovák bejelentés szerint a 14 gép 1.6 milliárd euróba,

több, mint 500 milliárd forintba kerül.

Ez a pénz magába foglalja a pilóták és a földi kiszolgálók kiképzését, valamint a Raytheon AIM-120C7 középhatótávolságú (AMRAAM) és az ugyanilyen osztályú AIM-9X Sidewinder rakétáit (azt nem tudni, hány darabot).

Az F-16-osnak azonban számtalan korábbi verziója is van, amelyek használtan megvásárolhatók. Emiatt részletek ismerete nélkül

nem lehet megbecsülni, mekkora kiadásra készül a magyar kormány.

Légvédelmi rakéták is jöhetnek

Az üzlet másik része légelhárító rakéták lennének, mégpedig a norvég alapra amerikai fejlesztéssel gyártott NASAM2-k. Ezek áráról szintén eseti információk vannak. Egyik szerint Litvánia két üteget vett 110 millió euróért (35 milliárd forintért).

Forrás: defensie.nl

Az elmúlt időszakban csak kapkodtuk a fejünket az egyre-másra bejelentett fegyverbeszerzések láttán. Ezek összege önmagában is igen súlyos a honvédelmi költségvetésen belül, és kétséget ébresztenek aziránt, hogy a most várható vásárlásokat ki tudja-e fizetni az ország anélkül, hogy a honvédség mindennapi élete megakadjon.

Tankok, lövegek, helikopterek, repülőgépek, tankelhárítók

Ahogyan azt januárban összesítettük,

legkevesebb 600-650 milliárd forint értékben kötelezte el magát, illetve tett bejelentést a kormány hadieszközök vásárlására.

Decemberben tudtuk meg, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap

  • 44 darab német Leopard 2 harckocsit,
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.

Azt pedig már korábban tudtuk, hogy vesznek

  • 16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.

Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot.

Már ezek erősen próbára teszik a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési pénzt.

Ugyanaznap hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk

  • egy komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC).

Ennek áráról semmi információ sincs.

Újév alkalmából Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellékesen megemlítette, hogy

a 44 Leopard 2 páncélos valójában 56.

Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért

  • 12 darab A4-es harckocsit is lízingelünk,

hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?

Ugyanekkor derült ki az is, hogy tíz éves terv keretében „a légierő teljes spektrumában”

a 36 helikopter mellé

  • 8 repülőgépet is vesznek.

Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert

  • összesen 3 közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.

És ezeken felül jön még

  • 3, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is.

Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott

  • Carl Gustaf vállról indítható tankelhárítókat vesz a honvédség 20 milliárdért 2019 és 2026 között.

Végül ismét Benkő egy MTI-interjúban egy rövid mondatban közölte, hogy az év első felében a légvédelem számára új rakétakomplexum-rendszer plusz rakéták beszerzését tervezik. Ez lehet a most szóba került NASAM2.

Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról a 650 milliárdos keretről lehet szó, amelyet a nyilvánosság csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.

Amibe ezek a vásárlások – ha mind megvalósulnak – aligha fognak beleférni. A nehéz eszközökre szolgáló szállító gép (például Airbus A-400M) darabára nagyjából 100 millió euró, a 3 darab tehát önmagában százmilliárd forint.

Mindent összeszámolva bő ezermilliárdnál tartunk, ami évekre elhúzva is pokoli teher az országnak.

Ami fordulópont a mostani hadieszköz-beszerzésekben, az az, hogy a kormány felrúgta első időszakában hozott rendeletét, amelynek értelmében az ekkora vásárlásokat ellentételezés (angol kifejezéssel offset) keretében kötelező lebonyolítani. Ez magyarországi beruházásokat, magyar termékek exportjának megsegítését írja elő. A Gripenek esetében a svédek 110 százalékos ellentételezést értek el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK