Egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, milyen mélységű információk juthattak el Moszkvába a magyar kormányzati csatornákon keresztül. Miközben a NATO ellen irányuló orosz kibertámadásokban magyar szál is felbukkan, szakértők szerint 2014 után a magyar államigazgatás gyakorlatilag védtelenné vált az orosz hírszerző hekkerekkel szemben. A helyzet súlyosságát az amerikai figyelmeztetések és a kiszivárgott diplomáciai beszélgetések is jelzik.
A VSquare nemzetközi oknyomozó csapat beszámolója szerint az orosz katonai hírszerzés két elit hekkeralakulatot működtet a NATO ellen: Voodoo Bear és Sandworm néven. Ezek tagjait Moszkvában, a Bauman Műszaki Egyetemen képzik ki, ahol a legmodernebb kódfejtési és kibertámadási technikákat sajátítják el.
A jelentés szerint az egyik legismertebb orosz hekker magyar fedőnevet használ, mert Magyarországon született: apja a szovjet Déli Hadseregcsoport tisztjeként szolgált itt a rendszerváltás előtt. Az orosz csapatok 1991-ben hagyták el az országot, Magyarország pedig 1999-ben csatlakozott a NATO‑hoz – éppen Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején.
2010–2014: Magyarország a NATO kiberpajzsa volt
Frész Ferenc, a magyar kibervédelem korábbi vezetője szerint 2010 és 2014 között Magyarország a NATO egyik legfontosabb védelmi csomópontjává vált az orosz hekkerekkel szemben.
„Kisöpörtük az oroszokat” – mondta Frész a Pénzügykutató Intézetben.
A magyar rendszer annyira hatékony volt, hogy a NATO Magyarországot kérte fel a tagállamok kiberbiztonsági koordinációjára. 2014-ben azonban Orbán Viktor váratlanul menesztette Frészt, és feloszlatta az elit egységet.
A kérdés azóta is nyitott: miért?
Putyin aktivizálta alvó ügynökét? – Egy tábornok állításai
Omelcsenko nyugalmazott ukrán tábornok – aki fiatalon Putyinnal együtt szolgált a KGB-ben – azt állította, hogy az oroszok 2009-ben Szentpéterváron beszervezték Orbán Viktort, és Putyin zsarolással valamint pénzzel érte el, hogy Magyarország rábólintson a Paks 2 projektre, állítólag Orbán a rendszerváltás idején a magyar titkosszolgálat tisztjeként dolgozott.
Ezeket az állításokat független források nem erősítették meg, de a tábornok szavai alapján az orosz titkosszolgálat olyan narratívát épített, amelyet a magyar kormány a kampányban is felhasznált: az „ukrán merénylet” történetét.
Frész Ferenc szerint 2014 után a magyar minisztériumok „átjáróházzá váltak” az orosz hekkerek számára, akik nem magyar információkra, hanem NATO‑titkokra vadásztak.
Amerikai figyelmeztetés: orosz hekkerek a külügyben
David Pressman amerikai nagykövet nyilvánosan figyelmeztette a magyar kormányt: az orosz hírszerző hekkerek évek óta jelen vannak a Külügyminisztérium rendszereiben.
A nagykövet a CNN-nek azt is elmondta 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek minősítette Oroszországot és a CIA ekkor már lehallgatta Orbán és Putyin beszélgetéseit – a nyilvánosságra hozott részletek azonban korábbi, ártalmatlan eszmecserék voltak.
Orbán stratégiai tévedése: nem jött létre a Trump–Putyin paktum
A leköszönő magyar miniszterelnök külpolitikájának egyik sarokpontja az volt, hogy Donald Trump majd megállapodik Putyinnal Ukrajna és Európa feje fölött. A találkozó helyszínéül már Budapestet is kijelölték – ám a terv összeomlott.
Az USA számára Európa és a NATO sokkal fontosabb stratégiai partner, mint Oroszország.
A fordulópontot Catherine Belton, a Washington Post volt moszkvai tudósítójának cikke jelentette, amely a magyar–orosz kapcsolatokat elemezte a választási kampány közepén. Ezt követték a kiszivárgott titkosszolgálati beszélgetések.
Orbán ekkor érthette meg: a játszma véget ért.
Ezért távozik „európai módon”, nem pedig „az utolsó töltényig”, ahogy korábban ígérte. A kérdés már csak az: sikerül‑e elkerülnie, hogy a történelemben orosz ügynökként tartsák számon.
