1,4 millió tonna hiányzik a gabona raktárakból a világtól elzárkózó kommunista országban. Az élelmiszer fejadagokat emiatt az idén a felére csökkentették. Így értesült a Reuters hírügynökség New Yorkban az ENSZ székházában. Az információnak az ad különös jelentőséget, hogy Trump elnök hamarosan újra találkozik Észak Korea urával.
Kim Dzsong Un minden erőforrást annak rendelt alá, hogy nukleáris hatalommá tegye Észak Koreát. Így akarta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az Egyesült Államok elnökét. Az akció sikerült: tavaly júniusban megtartották az első csúcstalálkozót Szingapúrban. Sem a rendszert megalapító nagypapának sem az apának nem sikerült az, amit Kim Dzsong Un elért: Amerika olyan komolyan veszi őt, hogy az elnök személyesen tárgyal vele. Észak-Korea duci diktátora megígérte Trumpnak, leszereli nukleáris fegyverzetét és azokat a ballisztikus rakétákat, melyek akár az Egyesült Államok területét is elérhetik. A leszerelés meg is kezdődött, de Trump elnök meghosszabbította a büntető szankcióit Észak-Korea ellen. Washingtonban arra hivatkoztak: csakis a teljes leszerelés után szüntetik meg a szankciókat! Erre Kim Dzsong Un leállította a leszerelést. Az élelmezési válságért most a szankciókat teszik felelőssé Észak-Koreában.
Ilyen előzmények után kerül sor a második csúcstalálkozóra Hanoiban. Washingtonban a katonák úgy tartják, a leszerelés terén egyelőre nem történt áttörés. Észak-Korea éppoly fenyegetést jelent, mint a szingapúri csúcstalálkozó előtt. Közben viszont Abe Sinzo japán miniszterelnök is bejelentette, hogy szívesen találkozna Kim Dzsong Un-nal. Korábban Japán elzárkózott ettől. Most azonban Tokióban rádöbbentek, Kim Dzsong Un csak a ballisztikus rakéták leszereléséről tárgyal Trump elnökkel, Japánt viszont a közepes hatótávolságú rakéták is elérhetik Észak-Koreából. A hatalmas katonai kiadások újra az éhezés szélére szorították a lakosság jórészét, amely az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után reménykedni kezdett: talán nem álom az, ha az éhezés a múlt ködébe vész, mint Dél-Koreában.
