Kezdőlap Címkék éelelmiszer

Címke: éelelmiszer

Miért kerül a Pick szalámi kétszer annyiba itthon mint Németországban?

Az RTL külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy számukra mit jelent az élelmiszerek árának emelkedése. Infláció ugyanis mindenütt van, de Magyarország ezen a téren rekorder holott élelmiszereket exportáló ország.

A Pick szalámi Németországban is népszerű. Egy ott élő magyar, Mándity László masszőr, arról számolt be, hogy míg Németországban 2.254 forintért kapja meg a magyar Pick szalámit addig Magyarországon ugyanennek a mennyiségnek ára több mint a duplája, majdnem 5.000 forint. Tegyük hozzá, hogy Németországban a keresetek is jóval magasabbak, ez a masszőr nettó kétezer eurót keres egy hónapban.

Az USA-ban a tojás ára 49%-kal nőtt meg. Míg régebben a heti nagy bevásárlás 80-120 dollárba került addig ma ez 180 dollár – mondta egy magyar háziasszony, aki az Egyesült Államokban él.

Nálunk az élelmiszer infláció csaknem 50%-os, de miért?

Erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Ehelyett kijelölt bűnbakok vannak: a külföldi kereskedelmi láncok. De vajon ezek miért adják olcsóbban a Pick szalámit Németországban mint Magyarországon? Nyilván azért, mert Németországban nem lehetne drágábban eladni. Magyarországon szabályozott piac működik, amely negligálja a vásárlók érdekeit. A nagy magyar élelmiszer előállító cégek a kereskedelmi láncokkal együttműködve vígan felverik az árakat, és akadályozzák a konkurenciát amely az árak csökkenéséhez vezetne. Mindezt a kormány közreműködésével. Az áfabevételek képezik a költségvetés legbiztosabb bevételeit. Ráadásul a boltokban és a piacokon nem a NER-t szidják a vásárlók hanem a kereskedőket. Az infláció egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán kormány, mely állítólag elszántan küzd az áremelkedés ellen. Orbán Viktor egyszámjegyű inflációt ígért az év végére. Ez még viccnek is rossz, ha figyelembe vesszük a rezsiköltségeket és az egyre dráguló élelmiszereket.

Az orosz dizel elleni szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott, várhatólag újabb áremelkedéshez vezethetnek. Mindezt egy olyan országban , ahol az átlagbér nettó 360 ezer forint volt 2021- ben, a nyugdíj átlag pedig 146 ezer forint. 2022-es adatok még nincsenek, de a kérdés akkor is világos: ha az átlagos magyar havi kereset nem éri el az 1.000 eurót, a nyugdíj pedig a 400-at, akkor miről beszél a hatalom a NER 13-ik évében? Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt vagyis erről a “csúcsról” szánkázunk alá. Már csak Bulgária és Románia van mögöttünk az Európai Unióban.

Éhség Észak Koreában: felére csökkentik a fejadagokat

0

1,4 millió tonna hiányzik a gabona raktárakból a világtól elzárkózó kommunista országban. Az élelmiszer fejadagokat emiatt az idén a felére csökkentették. Így értesült a Reuters hírügynökség New Yorkban az ENSZ székházában. Az információnak az ad különös jelentőséget, hogy Trump elnök hamarosan újra találkozik Észak Korea urával.

Kim Dzsong Un minden erőforrást annak rendelt alá, hogy nukleáris hatalommá tegye Észak Koreát. Így akarta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az Egyesült Államok elnökét. Az akció sikerült: tavaly júniusban megtartották az első csúcstalálkozót Szingapúrban. Sem a rendszert megalapító nagypapának sem az apának nem sikerült az, amit Kim Dzsong Un elért: Amerika olyan komolyan veszi őt, hogy az elnök személyesen tárgyal vele. Észak-Korea duci diktátora megígérte Trumpnak, leszereli nukleáris fegyverzetét és azokat a ballisztikus rakétákat, melyek akár az Egyesült Államok területét is elérhetik. A leszerelés meg is kezdődött, de Trump elnök meghosszabbította a büntető szankcióit Észak-Korea ellen. Washingtonban arra hivatkoztak: csakis a teljes leszerelés után szüntetik meg a szankciókat! Erre Kim Dzsong Un leállította a leszerelést. Az élelmezési válságért most a szankciókat teszik felelőssé Észak-Koreában.

Ilyen előzmények után kerül sor a második csúcstalálkozóra Hanoiban. Washingtonban a katonák úgy tartják, a leszerelés terén egyelőre nem történt áttörés. Észak-Korea éppoly fenyegetést jelent, mint a szingapúri csúcstalálkozó előtt. Közben viszont Abe Sinzo japán miniszterelnök is bejelentette, hogy szívesen találkozna Kim Dzsong Un-nal. Korábban Japán elzárkózott ettől. Most azonban Tokióban rádöbbentek, Kim Dzsong Un csak a ballisztikus rakéták leszereléséről tárgyal Trump elnökkel, Japánt viszont a közepes hatótávolságú rakéták is elérhetik Észak-Koreából. A hatalmas katonai kiadások újra az éhezés szélére szorították a lakosság jórészét, amely az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után reménykedni kezdett: talán nem álom az, ha az éhezés a múlt ködébe vész, mint Dél-Koreában.

Drámai élelmiszer-drágulás

0

Az eget verdesik az élelmiszerárak, amelyek az átlagosan 2,5 százalékos infláció öt-tízszeresére rúgtak tavaly november óta. A tojás, zöldség egyhavi drágulása is kimagasló. A KSH szerint mindazonáltal a nyugdíjas infláció azonos az átlagértékkel.

Amit a boltokban mindannyian tapasztalunk, az élelmiszerek árai megállíthatatlannak tűnnek. Különösen az alapvető termékek drágulása igen látványos. A KSH hivatalos indexe tavaly és idén november között 2,5 százalék.

Az élelmiszer áremelkedésének mértéke, ami 3,4 százalék, összességében is jelentősen meghaladta ezt. A legnagyobb drágulást, 23 százalékot, a tojásnál mérték, de az átlagot sokszorosan túlugrották a vajfélék 15,4 százalékkal, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, és a sertéshús is 4,1 százalékkal került többe egy év alatt. Változatlanul az „élmezőnyben” vannak az alkoholok és a dohányáruk a 7,1 százalékos inflációval.

Csökkent viszont a baromfi és a cukor ára 13,1, illetve 8,5 százalékkal. Kevés vigasz sokak számára, hogy a tartós fogyasztási cikkek éppenséggel olcsóbbak lettek.

Az élelmiszerek mellett a százezrek fűtését megoldani hivatott tűzifa is nagyon megdrágult: ismét rekordot döntött, 12,3 százalékkal került többe, miközben a gáz-villany-távfűtés ára maradt a tavalyi.

Az egyhavi áremelkedés is a minden pénzt alapvető cikkekre fordítókat sújtja. Az átlag 0,4 százalékon belül az élelmiszerek fél százalékkal mentek feljebb, a tojás itt is csúcson van 18,6 százalékkal. A friss zöldség 3,7, a párizsi, kolbász csaknem 2 százalékkal drágult.

A KSH az éves úgynevezett nyugdíjas inflációt pontosan az átlagértéken, 2,5 százalékon mérte.

S ha ez nem lenne elég, a karácsony a korábbihoz képest is extrakiadást hoz a családoknak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!