Demokráciában szabad a vélemény, diktatúrában kuss van

0
65

Az utcai tiltakozások tiltási okainak bővítését tervezi a kormánytöbbség az alaptörvényi módosítással – állítja az Eötvös Károly Intézet. Szerintük a kormány saját bíróságot akar magának a legkényesebb ügyekben, a menekültek esetében pedig a büntetőjogi szankció megelőzné az érdemi menedéki döntést.

Az Alaptörvény hetedik módosításának már zajló parlamenti vitájában fejti ki – cseppet se egyetértő – véleményét az Eötvös Károly Intézet. A törvényi csomag legfontosabb részei a gyülekezési joggal szemben az eddiginél is hangsúlyosabban védeni „az otthon nyugalmát”, a politikailag összes kényes ügyben önálló közigazgatási bírósági rendszert hoznának létre, továbbá büntetőjogi szankciókkal fenyegetnék a „jogellenes bevándorlás” elősegítőit. Az EKINT szerint azonban ezek a módosítások részben feleslegesek, mert például a hatályos Alaptörvényből és az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatából levezethetőek, másrészt pedig súlyosan jogkorlátozók.

Értékelésükben azt fejtegetik, hogy a gyülekezés, a véleménynyilvánítás joga jelenleg se járhat mások magéletének túlzott sérelmével, amit a joggyakorlatban esetenként kell elbírálni.

Ezért szükségtelen és céltalan a módosítás, kivéve, ha az eddigi alkotmányos felfogástól akar eltérni a kormány.

Vagyis ha bővíteni akarják a jelenleg tételesen megfogalmazott körülményeket, okokat (parlament és bíróság munkájának súlyos veszélyeztetése, ha a közlekedés másképpen nem oldható meg), amikor helye van előzetes tiltásnak.

Ez tehát azt jelenti az EKINT értelmezésében, hogy a módosítással meg akarnak ágyazni annak, hogy

további okokkal bővítsék az utcai tüntetések betiltásának lehetőségét.

(Ahogyan ez egy kormánypárti politikus világossá is tette a parlamentben: zavarják őket a lakásaik környékén zajló tiltakozások.) Magánlakások pedig mindenütt vannak – áll az EKINT elemzésében.

Az EKINT leszögezi: a gyülekezési jog lényege a zavarás, a tüntetések üzenetei csak akkor érhetnek célba, ha nem maradnak észrevétlenek. A gyülekezési jog gyakorlása azért alanyi jog, mert ez nem más engedélyétől, hanem a demonstrálni kívánók elhatározásától függ.

Demokratikus jogállamban a vélemény szabad, a diktatúrában kuss van – a demokrácia zavaros műfaj, a csendes polgár inkább alattvaló

– fogalmaznak.

A jogtudósok szerint hamis a kormány érvelése, amivel létre akarja hozni az önálló közigazgatási felsőbíróságot. Nem bizonyítja be ugyanis, hogy a jelenlegi szervezeti rendszer nem megfelelően működik. Sokkal inkább az látszik, hogy a bíróságok az elmúlt években ellenálltak a kormányzati intézményeknek és a jogállam értékeinek megfelelő döntéseket hoznak. Ezért van szükség arra, hogy a politikailag kényes összes ügyet (közbeszerzések, információszabadság, sajtószabadság, politikusok bírálhatósága, választási viták) kivegyék a rendes bírósági rendszerből, és erre saját bíróságot hozzon létre.

Orbán Viktor

„képtelen belátni a hatalmi ágak elválasztása elvének fontosságát, ezért aztán nem is képes azt tiszteletben tartani”

– írja az EKINT.

Lényegében az eddig is megismert kifogásokkal megegyezően utasítja el az EKINT a Stop Sorost, vagyis a „jogellenes bevándorlás” segítőit, szervezőit büntetni rendelő törvénymódosítást. Mindenekelőtt az, hogy nincs ilyen fogalom a magyar jogban. Ráadásul olyan magatartást követelne meg – elzárás, szabadságvesztés terhének árnyékában – bárkitől, aki „szervezőként” közreműködik menekültek ügyeiben, hogy előbb legyen tisztában azzal, jogosult-e az itt tartózkodásra az érintett, mint ahogyan erről egyáltalán hivatalos hatósági menedéki eljárás elindult volna.

Az EKINT véleménye az, hogy a menekültekkel kapcsolatos törvénymódosítással Magyarország nemcsak nemzetközi kötelezettségeit szegi meg, hanem az alapvető emberi normákat is.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..