Pont az nem derül ki az Állami Számvevőszék jelentéstervezetéből, mi alapján és hogyan számolta ki a 331 millió 660 ezer forint tiltott támogatást a Jobbiknál. 2015-16-ból és 2017 első félévéből lényegében mindent szabálytalannak minősít a gazdálkodásban.
A rendkívül szellősen tördelt, teljes oldalakra vetítve talán tíz oldal terjedelmű jelentéstervezet alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lényegében semmit se talált rendben a Jobbik 2015-16-os és 2017 első félévi gazdálkodásában. A tervezetet a Jobbik hozta nyilvánosságra.
Eszerint a Jobbik nem tett eleget előírt adatszolgáltatási kötelezettségének, az ellenőröket nem engedte be, nem igazolta a közpénzzel való átlátható gazdálkodás alapjainak megteremtését, szabályos felhasználását és vagyona jogszerű használatát –
vagyis nem igazolta, hogy működése során szabályosan igénybe vehető pénzt használt fel
2015-16-ban. Nincs rendben a könyvvezetés, a nyilvántartás se és még hosszú a sor. Továbbá megállapították, hogy az idei első fél évben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el a párt. Ezek az ÁSZ már ismert megállapításai.
Ezek alapján mondta ki, hogy a Jobbik 331 millió 660 ezer forint tiltott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el. Ha ez marad a végleges megállapítás, akkor ezt az összeget vissza kell fizetnie a pártnak, a jövő évi költségvetési támogatásból pedig automatikusan levonják ezt a tételt. (2015-16-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint állami pénzt kaptak.)
A vizsgálat menet közben terjedt ki a 2017 első félévének gazdálkodására, amelyet az ÁSZ a „kockázatjelentés” műszóval igazol. Pár oldallal odébb írja le, amit már szintén ismerhet a nyilvánosság, hogy
„hatósági jelzést”
kaptak a plakátkampányban két céggel kötött szerződésről, illetve arról, hogy ezekben a listaáraktól jelentősen elmaradó árakat alkalmaztak.
A jelentéstervezet azonban
semmit se árul el arról, milyen forrásból, milyen módszerrel végezték el a listaárak és a konkrét árak, illetve a korábban említett szokásos piaci árak összehasonlítását.
Ezt kifogásolja a Jobbik gazdasági igazgatója is. Schön Péter is arról ír, hogy az ÁSZ „nem tisztázott forrásból, a jelentésben nem részletezett dokumentumok alapján állapított meg hasraütésszerűen tiltott támogatást. A jelentésből az sem derül ki, hogy pontosan milyen jogi személyekkel kapcsolatban és milyen számítások alapján tette megállapításait. A megállapítások így szakmailag értékelhetetlenek, megalapozatlanok és jogellenesek”.
A párt által közzétett észrevétel egyébként megismétli már korábban közölt állításaikat arról, hogy dátumszerűen mikor adtak át adatokat, illetve mikor próbálták meg ezt sikertelenül megtenni. Vagyis azt, hogy „az első körös adatbekérést a Jobbik teljesítette, a második körös adatbekérés teljesítését pedig maga az Állami Számvevőszék lehetetlenítette el”.
A Jobbiknak e hónap 21-éig van lehetősége észrevételt tenni. Fellebbezést a törvény pár évvel ezelőtti módosítása nem tesz lehetővé.
A párt ma délutánra szervezett fáklyás tüntetést a Fidesz Lendvay utcai székháza elé, hogy tiltakozzon az eljárás, illetve az „orbáni diktatúra” ellen.
Az Állami Számvevőszék továbbra is várja a Jobbik elnökének hivatalos észrevételeit, amellyel cáfolni tudja az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő megállapításokat. Az ÁSZ mindenben betartja a vonatkozó törvényi előírásokat, és alkotmányos kötelezettségeinek megfelelve, a jogállam keretei között, a becsületes adófizető állampolgárok érdekét képviseli – áll az ÁSZ közleményében. Szerintük az egyoldalúan nyilvánosságra hozott jelentéstervezet egy dolgot bizonyít biztosan. Ezután szóról szóra megismétlik a tervezet elmarasztaló megállapítását. Az ÁSZ felszólítja a Jobbik elnökét, hogy biztosítsa a párt gazdálkodásának átláthatóságát, és az ÁSZ folyamatos rágalmazása, valamint a közvélemény félrevezetése helyett hozza nyilvánosságra a párt 2015-2016. évekre vonatkozó gazdálkodására, valamint a 2017. évi plakátkampányára vonatkozó dokumentumokat – amelyeket nem adott át az Állami Számvevőszéknek –, és támassza alá, hogy a párt nem fogadott el tiltott vagyoni hozzájárulást.
