Putyin addig meg akarja törni Ukrajnát – mondta Moszkva tér című műsorában Stier Gábor, az egyetlen magyar újságíró, aki békeidőben kérdést intézhetett Vlagyimir Putyinhoz a Valdaj találkozókon. Ez lehet az oka amiért minél messzebbre akarja kitolni a tűzszüneti tárgyalásokat.
A Nyugat már lemondott Oroszország megtöréséről, de nem engedheti meg Ukrajna vereségét. Trump viszont azt szeretné, hogy a számlát az európaiak fizessék, hiszen ők vannak közelebb Oroszországhoz. Csakhogy Európa nem képes fizetni a számlát.
Európa nemigen lesz képes teljesíteni az 5%-os NATO vállalást avagy honnan vegyünk 2000 milliárd dollárt?
A tagállamok kormányai három dolgot tehetnek: csökkentenek más kiadásokat, adókat emelhetnek illetve még több hitelt vehetnek fel. Politikailag és gazdaságilag egyik út sem látszik könnyűnek – nyilatkozták a szakértők a CNN hírtelevíziónak.
“Nem reális az a feltevés, amely 5%-ra emelné a katonai kiadásokat a GDP-ben olyan uniós tagállamokban, ahol a 2% elérése is gondot okozott évtizedeken keresztül” – állapította meg a Bruegel kutatóintézet, amely hozzátette:
“Az Európai Unió sok tagállama többféle pénzügyi kényszerrel néz szembe.”
A NATO vállalás azt jelenti, hogy a GDP 3,5%-át kell közvetlenül katonai célokra fordítani, a maradék 3,5%-ot pedig olyan infrastrukturális beruházásokra, melyek fontosak a hadseregek számára. Sok milliárd euróról van szó, de nincs honnan elvenni: a gyorsan öregedő európai társadalomban politikailag lehetetlen csökkenteni a nyugdíj és szociális kiadásokat. Tehát adóemelés kellene, de ehhez nincs meg a politikai akarat a kormányokban, mert a társadalom ezt semmiképp sem támogatná. Szlovéniában az is felvetődött, hogy az 5%-os követelmény miatt ki kellene lépni a NATO-ból. Marad a hitelfelvétel mint opció, de sok uniós tagállam már így is roskadozik a magas államadósság miatt: Olaszország, Franciaország, Belgium stb.
2000 milliárd dollár plusz kiadást jelentene az európai tagállamoknak a 3,5%-os követelmény teljesítése.
“Óriási államadóság alatt roskadozunk” – ismerte el Francois Bayrou francia miniszterelnök. Aki elmondta, “ha minden így megy tovább, akkor Franciaországnak évi 100 milliárd eurót kell fordítania az államadósság törlesztésére 2029-ben. Ez lenne a legnagyobb tétel a költségvetésben.”
Brüsszel megpróbál segíteni a tagállamoknak: egyrészt a katonai kiadásokat kiveszik a 3%-os kötelező deficitből, másrészt pedig létrehoztak egy 150 milliárd eurós közös alapot a hadikiadások finanszírozására. Ettől az alaptól a tagállamok alacsony kamattal hitelt vehetnek fel, melyet kizárólag katonai fejlesztési célokra fordíthatnának.
Spanyolország nemet mond
A spanyol miniszterelnök már Hágában sem szavazta meg az 5%-ot. Nem is csoda hiszen Spanyolország mindössze a GDP 1,28%-át fordítja katonai célokra. Ezt felemelni 5%-ra, felérne egy politikai öngyilkossággal.
A spanyol közvélemény egyáltalán nem érzi úgy, hogy bárki is katonai fenyegetést jelentene a számára. Minél messzebb van egy NATO tagállam Oroszországtól annál kevésbé érzi szükségesnek a hadikiadások növelését.
Csak jövő karácsonykor érhetnek véget a csaták Ukrajnában
A Moszkva tér című műsorban Stier Gábor főszerkesztő, aki szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, arról beszélt, hogy jelenleg Putyin egyáltalán nem érdekelt a tűzszünetben, mert úgy érzi, hogy két nagy nyári offenzívával megtörheti az ukránok ellenállását.
Így komoly béketárgyalások csak jövő ősszel kezdődhetnek meg Oroszország és Ukrajna között.
Mindkét fél letett már a győzelemről, de egyik sem engedheti meg magának a vereség látszatát. A Nyugat – és ebbe az Egyesült Államok is beleértendő – nem engedheti meg, hogy Ukrajna elveszítse a háborút, és orosz uralom alá kerüljön. Vang Ji kínai külügyminiszter viszont Brüsszelben erősítette meg nemrég: Kína sem engedheti meg, hogy Oroszország elveszítse a háborút. Végső soron az ukrajnai háború lezárása a nagy amerikai – kínai paktum része lehet. Washingtonban előkészítenek egy csúcstalálkozót Donald Trump és Hszi Csin-ping között ősszel Dél Koreában, ahol az ázsiai és csendes óceáni térség vezetői tartanak csúcstalálkozót. Jelenleg Washingtonban azok az erők vannak fölényben, melyek megállapodásra törekszenek Kínával, mert a konfrontáció túlságosan is kockázatos lenne az USA számára. Az amerikai hadsereg egyidőben két és fél konfliktust vállalhat fel vagyis amíg tart a háború Ukrajnában és a Közel Keleten, nem kerülhet szembe Kínával. Vang Ji külügyminiszter Moszkvában ezért is bíztatta Putyint az ukrajnai háború elhúzására. Ugyanezt mondta Hszi Csin-ping elnök Lavrov orosz külügyminiszternek Pekingben. Lavrov pedig lenyelte nagyorosz nagyhatalmi büszkeségét, és elismerte Kína vezető szerepét.
