Kezdőlap Címkék Zürich

Címke: Zürich

Kolozsvár az Európa tizedik legélhetőbb városa

Erdély fővárosában a lakosság 94%-a mondta azt a brüsszeli Bizottság kérdésére válaszolva, hogy jó ott élni. Románia második legnépesebb városában gyorsan fejlődik a high tech szektor, sok az egyetem és más felsőoktatási intézmény.

A lakosság 73%-a ezért azt állítja, hogy könnyű jó állást találni Kolozsváron, amely a trianoni béke előtt három nyelvű város volt: magyarul, románul és németül is beszéltek a piacon. Már Ceausescu megkezdte a németek kiárusítását, és a diktátor bukása után tömegesen hagyták el Erdélyt a szászok és a svábok. A magyar kisebbség is jelentősen meggyengült a kivándorlás miatt. Mégis itt működik a magyar és román nyelvű Babes- Bolyai egyetem, és itt a magyar nyelvű Sapientia egyetem központja is. Ez utóbbit a magyar állam tartja fenn Romániában.

Kolozsvár nem az egyetlen város a tízes listán, amely egykori szocialista államban van, szerepel még Rostock, az egykori NDK-ból a nyolcadik helyen, és Gdansk, az egykori Danzig Lengyelországból az ötödik helyen. A legjobb helyezést Lipcse érte el a “keleti” csoportban: a negyedik helyen végzett az egykori NDK vásárvárosa.

Zürich a bajnok

Svájc legnépesebb városa már tavaly is bajnok volt, most megerősítette ezt a helyezését: a lakosság 97%-a volt megelégedve Zürich életkörülményeivel. Még egy svájci város került fel a tízes listára: a francia nyelvű Genf, amely a hetedik helyen végzett. A tízes listáról nyolc viszonylag kisváros, a lakosság létszáma nem éri el az egymilliót. A nagyvárosok közül csak két skandináv fővárosnak: Koppenhágának és Stockholmnak sikerült bekerülnie az elitbe. A dán főváros a harmadik, a svéd a hatodik helyen végzett a brüsszeli bizottság  listáján.

És mi van Brüsszellel? Az Európai Unió fővárosa mindössze az ötvenharmadik helyet érte el a városok vetélkedésében.

83 várost vizsgált meg a brüsszeli bizottság az élhetőség szempontjából, az Európai Unión kívül szerepelt még Albánia, Észak Macedónia, Izland, Montenegro, Nagy Britannia, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is.

Per Putyin pénzéről Svájcban

Azzal vádolják a Gazprombank négy vezetőjét, hogy több millió svájci frankot helyeztek el Putyin számláira.

“Közismert, hogy hivatalosan Putyin elnök nem gazdag ember mindössze 100 ezer svájci frank a jövedelme. A valóságban viszont hozzá közelálló emberek számláin hatalmas vagyont halmozott fel. Szergej Roldugin volt az egyik ilyen stróman” – írja a vádirat Zürichben, ahol a Gazprombank négy svájci vezetőjének kell felelnie azért, mert Putyin pénzét kezelték. Szergej Roldugin ugyanis amellett, hogy híres cselló művész, Putyin egyik lányának a keresztapja.

A londoni Financial Times tudósítója megkérdezte a Svájcban működő Gazprombankot is a perről, és azt a választ kapta, hogy a négy vádlott, köztük a leánybank igazgatója ártatlannak vallja magát, de az orosz bank beszüntette a működését a szankciók miatt.

A Tages Anzeiger című svájci lap megírta, hogy egészen pontosan azzal vádolják a négy bankárt, hogy elmulasztották a kötelező óvatosságot amikor nem nézték utána, hogy kicsoda is Roldugin valójában. Nyilvánvaló, hogy a Gazprombank nagyon is jól tudta, hogy kiről van szó.

50 millió dollár

Ennyit találtak Roldugin számláin, melyekre évente körülbelül 10 millió dolláros utalás érkezett.

A svájci ügyész ezzel kapcsolatban megállapította:

“elképzelhetetlen, hogy ez a pénz valóban Rolduginé lett volna”.

A Bank Rossiya-n keresztül intézték Roldugin pénzügyeit.

A vádirat szerint a “Bank Rossiya” az orosz elit házi bankja, melyet Jurij Kovalcsuk irányít. Ő jelenleg Putyin pénztárnoka.”

Ahogy korábban a hvg.hu is megírta (Putyin oligarchái…): a Kovalcsuk fivérek Putyin legbenső köréhez tartoznak, akik a leningrádi-szentpétervári idők óta támogatják a KGB egykori alezredesét. Jurij Kovalcsuk 1996-ban Szentpéterváron egy dácsában futott össze Putyinnal, aki akkoriban az FSZB – a titkosszolgálat átszervezésére készülődött.

2016-ban már lebukott Roldugin a Panama papírok botrány idején amikor kiderült, hogy rengeteg off-shore számlája van, és a rajta levő pénz nem az övé hanem minden valószínűség szerint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyiné. A pénzügyi felügyelet Svájcban erre a leleplezésre hivatkozva kezdte meg a vizsgálatot ebben az ügyben még 2018-ban tehát jóval a szankciók előtt. A Gazprombank svájci leánybankját keményen megbüntették “pénzmosás és a kötelező gondosság elmulasztása miatt.”  Ezekután kezdte meg a vizsgálatot a svájci rendőrség.

Az ügyész mind a négy vádlottra börtönbüntetést kér. A Gazprom per március 8-án kezdődik meg Zürichben.

Churchill az Európai Egyesült Államok ötletgazdája

0

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Minthogy akkor még létezett a brit gyarmatbirodalom, ezért Winston Churchill ezt értelemszerűen nem képzelte el az Európai Egyesült Államok részeként. Úgy gondolta, hogy elsősorban Franciaországnak és Németországnak kellene kiegyeznie a két világháború után. Kettőjük együttműködésére épülhetne az Európai Egyesült Államok, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálnák a számításukat. Churchill ezzel arra célzott, hogy a kis közép kelet-európai államok, amelyek szovjet megszállás alatt álltak ekkor, sokkal jobb helyen lennének az Európai Egyesült Államokban mint a szovjet birodalomban. A vasfüggöny kifejezést is Churchill találta ki, ezzel jellemezve az egykori szövetségesek szembenállását Európában.

Az európai egyesülés gondolatát a huszadik században Richard Nicolaus Coudenhove- Kalergi gróf vetette fel komolyan nem sokkal az első világháború után 1922-ben. A jeles diplomata mind a frissen megalakult Szovjetuniótól mind az Egyesült Államoktól óvni akarta Európát. A szovjet terjeszkedést a kommunizmus miatt látta veszélyesnek, az USA-t pedig azért, mert hatalmas anyagi lehetőségei miatt képes felvásárolni a háborúban kivérzett Európát.

Churchill reálpolitikája

A brit miniszterelnök a második világháború idején felosztotta Európa keleti felét Sztálinnal. Ebben a megállapodásban Magyarország 50-50%-ban volt megosztva az oroszok és a Nyugat között. Csakhogy akkor még nem állomásoztak szovjet csapatok Magyarországon. Ideiglenesen.

A második világháború után Churchill azt javasolta, hogy Magyarország egy új Habsburg birodalom része legyen: ide tartozott volna még Ausztria és Bajorország. Az uralkodó Habsburg Ottó lett volna, aki szívesen vállalkozott volna erre a szerepre. Az ötletet mind Sztálin mind pedig az amerikaiak elvetették.

Nagy Britanniában ennek ellenére elindult az Egyesült Európa mozgalom, melynek vezetője maga Winston Churchill lett. A cél Európa egyesítése volt az Atlanti óceántól a Fekete tengerig. Később De Gaulle tábornok karolta fel a gondolatot amikor meghirdette tervét az új Európáról, mely az Atlanti óceántól egészen az Urálig tartott volna esetleg kiegészülve az ázsiai Oroszországgal. Ebben az esetben az Európai Egyesült Államok az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig tartott volna. Komoly katonai és gazdasági ereje ehhez De Gaulle tábornoknak nem volt. Azt viszont megfogalmazta, hogy Európa érdekei nem esnek egybe az Egyesült Államokkal: míg az USA az európai-orosz kapcsolatok gyengítésében érdekelt addig Európa nyugati részének Oroszország a szövetségese lehet. Ugyanezt az álláspontot képviselte Angela Merkel német kancellár is.

Putyin Ukrajna elleni agressziója széttépte az európai álmokat az együttműködésről. Új hidegháborús légkör alakult ki, melyben az USA vezető szerepet játszik, és Európa ezt elfogadja hiszen komoly katonai erővel csakis az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati világban.

Ki a milliomosokkal a szociális bérlakásokból!

0

A Zürichben lévő városi tanács úgy döntött, hogy kilakoltatják azt a 132 milliomost, akiknek lakbérét alacsonyan tartja Svájc leggazdagabb városának vezetése.

Egyáltalán hogy juthattak szociális bérlakáshoz a gazdagok?

A Neueu Zürcher Zeitung szerint úgy, hogy a városi tanács elrendelte: minden harmadik új lakás legyen szociális bérlakás. Ily módon 9000 szociális bérlakás áll a 400 ezres város szegényeinek rendelkezésére. Csakhogy a szegények jelentős része nem jogosult szociális bérlakásra, mert nincsenek rendben a papírjaik. Ezt kihasználva a gazdag svájciak, akik nagyon szeretnek spórolni, beköltöznek a lakásokba annak ellenére, hogy sem a vagyonuk, sem a keresetük nem teszi indokolttá.

Akinek évi 200 ezer eurónál nagyobb a keresete az húzzon el a szociális bérlakásból!

– olvasható a zürichi városi tanács által kiadott rendeletből.

Továbbá előírja, hogy csakis az jogosult szociális bérlakásra, akinek a jövedelme nem haladja meg a lakbér négyszeresét. Ugyanakkor átmenetileg az is elfogadható, ha valaki hatszor annyit keres, mint amennyit lakbérre kifizet egy hónapban. De akinek a vagyona meghaladja az egymillió svájci frankot, annak mindenképp el kell hagynia a szociális bérlakásokat, és mást sem ajánlanak fel helyette. Így a 132 milliomosnak most új lakás után kell néznie, ahol az ingatlanok a legdrágábbak nemcsak Svájcban, hanem gyakorlatilag egész Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK