Kezdőlap Címkék Zsinagóga

Címke: zsinagóga

Átadták a felújított szegedi zsinagógát

0

A csaknem egy éve elkezdődött munkálatok során helyreállították a kupolás tornyos szerkezetű épület tetőszerkezetét, a külső homlokzatot, a kerítést, elvégezték a bádogosmunkákat, megszépültek az ólomüveg ablakok és ajtók, a tornyokba kerültek a szociális helyiségek.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, sikerült a magyar zsidó történelem egy szakrális gyöngyszemét eredeti szépségében helyreállítani. Az épület a magyar szecesszió remeke, Európa egyik legszebb zsinagógája – mondta az elnök, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan a belső felújítás is elkezdődhet.

Botka László (MSZP) polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy

236 éve kapott letelepedési engedélyt az első zsidó ember Szegeden.

Néhány év alatt erős zsidó közösség alakult ki a városban, amely meghatározó hatással volt az iparosodásra, a kereskedelem fejlődésére, a polgárosodásra, az árvíz utáni újjáépítésre. Értéket adtak a városnak és az utókornak, Szeged általuk is lett az, ami – tette hozzá.

Szeged nem felejtette el, mivel tartozik egykori zsidó polgárainak és mai utódaiknak –

mondta a polgármester.

Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete szerint a szegedi zsinagóga nemcsak a zsidó közösség értéke, hanem az egész magyar építészet és kultúra számára kiemelt jelentőségű.

„Az igazi épületeknek, ahogy az embereknek is, lelke van, ezt ápolni kell” –

mondta a diplomata, aki szintén a zsinagóga belső rekonstrukciójának fontosságát hangsúlyozta.

A Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András elmondta, az épület külső rekonstrukciójának első lépéseként a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány 50 millió forintos támogatásával a két tornyot újították fel. Ezt követően a kormány 950 millió forint támogatást biztosított a beruházásra.

A szegedi új zsinagóga Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A monumentális, 48,5 méter magas mór-szecessziós stílusú épület Európa negyedik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az épület üvegkupolája és a zsidó ünnepeket bemutató ólomüveg ablakok Roth Miksa alkotásai.

Zsidó Kulturális Fesztivál hét helyszínen

0

Hét budapesti helyszínen várja a közönséget a 20. Zsidó Kulturális Fesztivál könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint színházi- és irodalmi programokkal szeptember 3. és 14. között.

A fesztivál előprogramjaként augusztus 27-én a Frankel Leó úti Zsinagógában klezmer estet rendeznek. A Dohány utcai Zsinagógában többek között a Budapest Klezmer Band és a Budapest Bár ad közös koncertet.

A Goldmark teremben Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drámáját állítják színpadra, a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai Zsinagógában többek között Máramaros eltűnt zsidó közösségének népköltészeti emlékei szólalnak meg. Seress Rezső dalai az Óbudai Társaskörben csendülnek fel. A Magyar Rádió Márványtermében Korcsolán Orsolya hegedűművész ad hangversenyt.

A fesztiválon szeretnénk bemutatni saját értékeinket, valamint azt a szimbiózist, amelyet a magyar és a zsidó kultúra együttműködése jelent és jelentett az elmúlt évszázadokban Magyarországon – mondta el Heisler András, a Mazsihisz elnöke a fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Maroknyi zsidó kilátástalan küzdelme Kairóban

0

Valaha az egyiptomi társadalom fontos részét alkották. A kozmopolita Alexandria krémjét a koptokkal együtt. 90 éve még 80 ezren voltak, mára 40 zsidó maradt az országban. Közülük 13-an élnek Kairóban.

A puszta túléléséért harcol az egyre apadó egyiptomi zsidó közösség. Az ország egykor biztos menedéke volt a 19. század végi kelet-európai és oroszországi pogromok elől menekülő zsidóknak. Az 1920-as évek elején virágzó zsidó közösség működött a kairói Darb el-Barabira kerületben, sok üzlettel, imaházzal és iskolával.

“A zsidók akkoriban a társadalom fontos részét alkották, még ha kisebbségben is voltak. Nagyon jól integrálódtak a gazdaságba, a politikába és a művészetekbe” – mondja Amir Ramszesz, a 2013-as, A zsidók Egyiptomban című dokumentumfilm rendezője. A film nyomon követi az egyiptomi zsidók és identitásuk történetét a húszas évektől máig.
Az akkor nemrégiben megalakult zsidó állammal vívott 1948-as, majd a többi arab-izraeli háború után a zsidók száma drámaian csökkent Egyiptomban. Sokakat elüldöztek az országból. Akik a saját akaratukból távoztak, azok többnyire Európában kötöttek ki, csak kevesen mentek Izraelbe. Csak egy kicsi csoport választotta a maradást.

Nasszer elnök idején sok egyiptomi zsidót kiutasítottak az országból, mondván, hogy az állam ellenségei. Még ma is, amikor Egyiptom politikai, gazdasági és társadalmi válságok során botladozik át, Izraelt és a cionizmust gyakran vádolják azzal, hogy összeesküvésekkel akarja felforgatni és gyengíteni az államot. A tüntetéseken izraeli zászlókat is égetnek az amerikaiak mellett, és a gyanús külföldieket zsidó kémeknek bélyegzik. Sőt: néhány évvel ezelőtt a konteó járta Egyiptomban egy végzetes Vörös-tengeri cápatámadás után, hogy a ragadozót Izrael irányította Sharm el Sheikbe, hogy ezzel is csapást mérjen az arab tavasz után, Mubarak stabil rendszerének végével egyébként is padlóra került egyiptomi turizmusra.
“50 évig a zsidó szót összekapcsolták az Izrael szóval, vagy legalábbis ugyanabban a kontextusban használták” – mondja Ramszesz. “Az egyiptomi médiában épp úgy, mint  az oktatási rendszerben vagy az 50-es, 60-as évek propagandájában. A két szó végül össze is ragadt”.

A kairói Saar Hasamajim (Menyország kapuja) zsinagóga magas, szürke épület, mind a négy oldalát vésett pálmafák díszítik. 1899-ben fejezték be az építését, az ősi, fáraókori templomok stílusában. A tervező azt az egységet is szimbolizálni akarta, ami a judaizmust összeköti a közös egyiptomi múlttal, a régmúlt időktől a mostaniakig.

A zsinagóga az 1960-as években volt utoljára tele. Ma elhagyatott jelképe az egyiptomi történet egyik elfeledett fejezetének.

A megmaradt kairói zsidó közösség minden tagja nő, és a legfiatalabb közülük a hatvanas éveiben jár. A férfiak közül sokan áttértek az iszlámra a házassági szabályok miatt. Egy zsidó férfi nem vehet el muszlim nőt, de egy muszlim férfi összekötheti az életét egy zsidó nővel. Így aztán a közösség sorra veszítette el férfi tagjait, akik hivatalosan immár nem zsidók.

Nyomornegyedeket idéző téglaépületek és szeméthegyek ölelik körül a világ egyik legrégebbi zsidó temetőjét, a kairói Basszatint. Egészen pontosan ez a második legrégebbi a jeruzsálemi Olajfák hegyén lévő után. Valamikor díszes síremlékek álltak benne, de a márványt az 1960-as évek építkezési lázának idején széthordták. Hiába próbálta megmenteni a közösség akkori vezetője, Karmen Weinstein, a temető egyre inkább szemétlerakó hellyé vált.

Azokon a napokon, amikor senki nem látogatja a temetőt, egy állami biztonsági őr vigyáz rá. Ez elriasztja a nyíltan rongálókat, de néhány éve fiatalok egy csoportjának sikerült megszentségtelenítenie Karmen Weinstein sírját, alighogy elmentek onnét a virágot hozó családtagok.

Az egyiptomi zsidó közösség ritkán mutatkozik nyilvánosan. A helyzet aligha változik az elkövetkező években. Lehet, hogy egy nap arra ébredünk, hogy egyetlen zsidó sem maradt Egyiptomban – mondja Ramszesz.

FüHü/Kassay Yvette

Egyiptom kétmillió dollárt költ egy zsinagóga felújítására

0

Alexandriában be kellett zárni az Éliás próféta nevét viselő zsinagógát, mert életveszélyessé vált. A plafon egy része leszakadt azon a részen, ahol a nők imádkoznak a zsinagógában.

A törvény előírásai szerint a hitközségnek magának kellene állnia a felújítás teljes költségét, de Egyiptom kormánya magára vállal 2,2 millió dollárt – közölték Kairóban. Alexandriában egykor virágzó zsidó hitközség volt évszázadokon át.

Még a harmincas években is több mint 20 ezer zsidó élt a Nagy Sándor által alapított városban.

Ám Izrael megalapítását követően /1948/ a döntő többség kivándorolt. Jelenleg már csak 18-an alkotják a hitközséget Alexandriában.

Egyiptom jó kapcsolatokra törekszik Izraellel, mely most Jeruzsálemben a Templom hegyen konfliktusba keveredett a muzulmán hívőkkel. Miután palesztin terroristák megtámadtak izraeli rendőröket és közülük kettőt meg is öltek, Netanjahu miniszterelnök elrendelte: maradjanak az ideiglenesen felállított beléptető kapuk! Ezt a muzulmánok a főmufti vezetésével ellenzik. Több összecsapás is volt. Ciszjordániában egy palesztin fiatalember megkéselt egy zsidó telepes családot. Hárman meghaltak, egyikük életben maradt, de súlyosan megsebesült. A támadó az al Aksza mecsetért akart bosszút állni. Az al Aksza mecset a Templom hegyen áll és a biztonsági kapuk miatt nem érhető el könnyen a hithű muzulmánok számára.

Ammanban egy késelő megtámadta Izrael jordániai nagykövetségét. A biztonsági őr őt és a társát lelőtte. Emiatt diplomáciai konfliktus alakult ki Izrael és Jordánia között. Jordánia uralkodója együttműködésre törekszik Izraellel, de figyelembe kell vennie, hogy az ország területén többmillió palesztin él. Ráadásul egy jordániai vallási szervezet a Templom hegy muzulmán gondnoka. Sokan attól tartanak, hogy a Templom hegy körül kialakult feszültség miatt kitörhet a harmadik intifáda Izraelben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK