Kezdőlap Címkék Zsarolás

Címke: zsarolás

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

Magyarország továbbra is az Európai Unió legkorruptabb állama

0

Bulgária és Románia is megelőz pedig ez a két ország híres arról, hogy a korrupció évszázadok óta jellemzi a társadalmat és főként az elitet, amely még a szultán birodalmában tanulta ki a csíziót.

Dánia és Finnország szerepel a legjobban, Magyarország az Európai Unióban ugyan utolsó, de a világban a középmezőnyben foglal helyet olyan országok mellett mint például Kína. Igaz, hogy Pekingben tíz éve kemény korrupció ellenes kampány folyik. Ez persze része a hatalmi harcnak is, de Hszi Csin-ping elnök azért is igyekszik visszaszorítani a korrupciót, mert a kínaiak mindmáig ebben látják a császárság elgyengülésének fő okát. Orbán Viktort viszont szemmel láthatóan nem zavarja a korrupció:

”Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és zsarolni próbál bennünket”

– nyilatkozta a párizsi Le Pointnek a magyar miniszterelnök, aki arra nem tért ki, hogy Brüsszel elsősorban azt szeretné tudni, hogy mi lesz azokkal az eurómilliárdokkal, melyeket Magyarországnak kiutal.

Miért nőtt egy év alatt 150 milliárd forinttal Mészáros Lőrinc vagyona?

Orbán Viktor alteregója tavaly újra a leggazdagabb magyarrá változott, mert 150 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly amikor Magyarországon csökkent a lakosság életszínvonala a magas infláció miatt. Honnan jött ez a 150 milliárd forint? Mitől vált dollárban is milliárdossá Orbán Viktor gyerekkori barátja? A Transparency International szerint az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak, és ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lányos zavarukban 10 milliárd eurót lenyúltak. Nem sok ez egy kicsit egy olyan országban, ahol a lakosság kétharmada az európai szegénységi küszöb alatt él?

Ursula von der Leyen: 20 milliárd euró továbbra is az ablakban

A brüsszeli bizottság elnöke az Európai Parlament előtt erősítette meg, hogy a magyar kormány a maradék 20 milliárd eurót csak akkor kaphatja meg, ha valamennyi feltételt teljesíti “az Európai Unió értékeinek és érdekeinek “ megfelelően. 

Mit jelentenek az Európai Unió érdekei ebben az esetben? Ukrajna kapcsán ezt Ursula von der Leyen meg is fogalmazta:

”Az Európai Unió politikai döntéseit finanszírozással is alá kell támasztani. Jelentős összegű finanszírozást javasoltunk ezért Ukrajnának a következő négy évre, és reméljük, hogy a 27 tagállam, az eddig egyedül vétózó Magyarországot is beleértve, megszavazza majd.”

Magyarán a magyar kormány akkor kaphatja meg az uniós források egy részét, ha nem vétózza meg az Ukrajnának szánt segélyt! Zsarolás ez mindkét részről, és ebben a kötélhúzásban az Európai Unió az erősebb hiszen nála van a pénz. Orbán Viktor viszont arra játszik, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint neki hiszen Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan megmondta Kijevben: nincs költségvetés nyugati támogatás nélkül! Jelenleg pedig mind az USA 60 milliárd dolláros mind pedig az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatási csomagja a levegőben függeszkedik. A következő immár rendkívüli csúcstalálkozót február elsején tartja az Európai Unió.

Zelenszkij ukrán elnök így foglalta össze a kölcsönös függést: nyugati támogatás nélkül nem működik Ukrajna, de Európa védelmét jelenleg mi biztosítjuk Oroszországgal szemben!”

Orbán a saját korrupciója érdekében vétóz

Ursula von der Leyen arról is beszélt az Európai Parlament előtt, hogy az Európai Unió addig nem utalja ki az eurómilliárdokat Magyarországnak amíg “nem tudja biztonságban a pénzét.” Ez nem túlságosan finom célzás a korrupcióra, amely teljes mértékben átszövi a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Orbán diplomáciája kétségbeesetten érvelhet azzal, hogy a nem kevésbé korrupt Bulgária és Románia szó nélkül megkapja az eurómilliárdokat Brüsszeltől vagyis a brüsszeli bizottság pikkel rá. Erre az érvre azt válaszolják Brüsszelben: Bulgária és Románia sohasem vétóz!

Orbán helyzete tragikomikus: miközben zsarol, őt is zsarolják.

A brüsszeli bizottság nemcsak időzavarban van, mert nem tudja finanszírozni Ukrajnát hanem program hiánnyal is küszködik: az Európai Unió gazdasága stagnál. Erre mutatott rá Kína kormányfője Davosban: felajánlotta együttműködését a gondokkal küszködő Európának. Li Csiang miniszterelnök elmondta, hogy tavaly Kína egyébként  problémákkal küszködő gazdasága 5,2%-kal nőtt vagyis kétszer olyan gyorsan mint az USA. Az EU teljesítménye zéró. Ebben a helyzetben az Orbán kormány menekülő útja Kína, és az onnan érkező óriási befektetések. Ursula von der Leyen geopolitikai érvekkel utasította vissza a kínai kormányfő együttműködési ajánlatát – lecsatlakozva az USA-hoz. Orbán Viktor épp ellenkezőleg arra játszik, hogy a német és a kínai ipar épp Magyarországon találjon egymásra ahogy ez Debrecenben meg is valósul. Ursula von der Leyen elkötelezte magát az amerikai geopolitika mellett, de hogyha újraindul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, akkor valószínűleg meg is választják. Akkor pedig aligha felejti el, hogy Magyarországon Orbán Viktor választási kampányának negatív hősnőjévé vált.

Gazdasági szuverenitás Orbán módra

2 milliárd dolláros külföldi kölcsönt akart szerezni a magyar miniszterelnök megbízásából az Államadósság Kezelő Központ, de miután túljegyezték a magyar kötvényeket, 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel Magyarország. Érdemes megemlíteni, hogy a kötvény kibocsátást jónevű bankok szervezték: BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan. A kötvények túljegyzése azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzpiac bízik az Orbán kormány stabilitásában.

A bizalomnak ára van: a 12 éves lejáratú kötvények kamata 5,7% vagyis jóval magasabb mint amennyit az USA-nak vagy Németországnak fizetnie kell de hát a periféria államai mindenütt drágábban jutnak hitelhez. Argentína például olyan rossz pénzügyi helyzetbe jutott – egyáltalán nem először – hogy újra tárgyalnia kell az IMF-el. A nemzetközi pénzpiacok drága kamatai helyett a Nemzetközi Valutaalap biztosított Argentínának 44 milliárd dolláros mega csomagot. Csakhogy ebből most kellene 2,6 milliárd dollárt törlesztenie, és erre képtelen.

A magyar állam egy éve bocsátott ki nagy összegű dollárkötvényt, akkor még jóval magasabb kamattal. Most csak 1,8% a kamat felár az USA-hoz viszonyítva, de tavaly még 2,8% volt vagyis 1%-kal olcsóbban jutottunk hitelhez. Mindez összefügg azzal, hogy tavaly a magyar kormány megszorító csomagja, és a magas infláció visszaszorította a lakosság fogyasztását, az életszínvonal csökkent viszont javult az egyensúly. Különösen amiatt, hogy az export jól teljesített 2023-ban. Időközben megérkeztek az első uniós pénzek is, mert

Orbán Viktor zsaroló politikája eredményesnek mutatkozik.

A magyar miniszterelnök azzal zsarolja az Európai Uniót, hogy csakis akkor szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, ha Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat.

Globalizált rendszerben mit ér a szuverenitás?

A globalizáció eredményeképp még a nagy államok is egyre jobban függenek a világpiactól, ezért is indított kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen, mert Washington veszélyben érzi vezető szerepét a világgazdaságban. Márpedig ezen nyugszik az USA hatalma, és Hszi Csin-ping elnök már meghirdette a G2-es világot, melyben az Egyesült Államok és Kína együtt gyakorolja a világhatalmat. Ezt Washingtonban semmiképp sem akarják elfogadni. Különösen zavarja őket, hogy az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere nem az Egyesült Államok hanem Kína.

Kicsi és világra nyitott államok mint Magyarország nem tehetnek mást a globalizált rendszerben minthogy alkalmazkodnak a trendekhez, melyeket egyáltalán nem ők határoznak meg. Mit jelenthet ilyen körülmények között az a szuverenitás, amelyet Orbán Viktor a zászlajára tűzött, és amelynek immár külön Szuverenitásvédelmi  hivatala is van? Lánczi Tamás, az intézmény igazgatója sietett hangsúlyozni, hogy a Szuverenitásvédelmi hivatal nem hatóság nehogy mindenki azonnal az államvédelmi hatóságra, az ÁVH-ra gondoljon, amely szovjet mintára állam volt az államban. Sztálin elvtárs a magyar küldöttség tagjai közül nem véletlen, hogy egyedül Péter Gábort, az ÁVH vezérét ölelte meg a Kremlben. Igaz, 1953-ban maga Sztálin elvtárs csukatta le Péter Gábort mint “cionista összesküvőt.”

A titkosszolgálat Orbán Viktor nemzetvédelmi rendszerében is meghatározó jelentőséget már csak azért is, mert az működteti a propagandát éppúgy mint a kommunista időkben. Rogán Antal felügyeli mindkettőt, és a propaganda azért is oly hatékony, mert egyetlen központból titkosszolgálati tisztek parancsra teljesítenek vagyis vitának nincsen helye a rendszerben.

Orbán hatalmának szuverenitása érvényesül is a belpolitikában, ahol a miniszterelnök szinte ellenállás nélkül valósíthatja meg elképzeléseit, de mi van a külpolitikában, ahol egy nem egészen 10 milliós közepesen fejlett periferikus ország vezetőjének a véleménye nem érdekel senkit. Orbán Viktor számára nagy sokk lehetett amikor a kilencvenes évek elején az USA nagykövetség embere közölte vele: a térségben csakis Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat, Magyarország egyáltalán nem. Ez motiválhatja Orbán Viktor diplomáciáját, amely ellensúlyt keres a világban az Egyesült Államokkal szemben. Ezért barátkozik tüntetően Kínával, melyet az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek nevezett 2021-ben. Ezért parolázik Putyinnal, aki a második számú stratégiai ellenfél volt az USA listáján, de az ukrajnai háború miatt célponttá vált. Biden elnök nyíltan meg is mondta, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az elszólás nagyon is tudatos volt.

Orbán Viktor ezzel a diplomáciával elszigetelődött az Európai Unióban és általában a nyugati világban, de mint zavaró tényező, akinek van zsarolási potenciálja, felértékelődött. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón  szinte főszereplővé vált. Azzal, hogy megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós pénzügyi támogatását nemcsak azt akarta elérni, hogy hozzájuthasson a magyar uniós euró milliárdokhoz hanem meg kívánta kérdőjelezni a NATO és az Európai Unió egész Ukrajna politikáját. Putyinhoz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan tűzszünetet sürget Ukrajnában, és arra számít, hogyha Trumpot megválasztják elnöknek az Egyesült Államokban, akkor az USA is változtat Ukrajna politikáján, és Kijev feje fölött lepaktál Putyinnal.

A CIA és az SZVR folyamatosan tárgyal erről Törökországban, olykor még a vezetők is részt vesznek ebben. William Burns, a CIA igazgatója korábban Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri nemcsak Putyin elnököt, de Szergej Nariskint is. A külföldi hírszerzés vezetője – éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök – nem támogatta Putyin döntését az ukrajnai háború megindítására mégis mindketten a helyükön maradtak bár az orosz elnök nyíltan megalázta Szergej Nariskint azon a videón, melyen a “különleges hadműveletet” bejelentették országnak – világnak.

Nariskin fia és családja Magyarországon szerzett ingatlant tekintettel arra, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat kapcsolata továbbra is kiváló noha ezt az USA és a NATO tagállamok többsége határozottan bírálja. Putyin viszont értékeli “a magyar miniszterelnök bátorságát.” Orbán Viktor volt az egyetlen olyan uniós tagállami vezető, akinek Putyin gratulált újévkor. Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Moszkvában. Ezt eredetileg Orbán Viktornak szánták, de a magyar miniszterelnök pompás diplomáciai érzékkel átpasszolta első janicsárjának, Szijjártó Péter külügyminiszternek.

A szuverenitás Orbán Viktor személyes hatalmának szentesítését jelenti. A minta itt is Putyin lehet, de valószínűleg a magyar miniszterelnöknek is feltűnt, hogy az orosz elnök szuverén módon zsákutcába vezeti Oroszországot.

10 milliárd eurós uniós támogatást nyúltak le Orbán rokonai, barátai és üzletfelei

Az elmúlt költségvetési ciklusban mintegy 30 milliárd euró érkezett Brüsszelből Magyarországra, és ennek egyharmada jutott a hatalomhoz közelálló emberek zsebébe.

Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb emberévé vált, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István milliárdos vállalkozóvá már igen fiatalon. Minderről a Transparency International magyarországi igazgatója beszélt a Szabad Európának. Martin József Péter hangsúlyozta: ez a fő oka annak, hogy Brüsszel vonakodik kiutalni a Magyarországnak járó euró milliárdokat. Ezek a pénzek ugyanis Orbán Viktor hatalmát erősítik, és nem Magyarország javát szolgálják.

Orbán Viktor azért zsarolja most kétségbeesetten az Európai Uniót az állandó vétózással, mert a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon nem működik az uniós eurómilliárdok nélkül. Orbán pedig egy őszinte pillanatában bevallotta tavaly, hogy hét szűk esztendőre kell felkészülni. Ezt persze csak az ország lakosságára értette, ő maga, rokonai, barátai és üzletfelei a jövőben sem kívánnak szűkölködni. Csakhogy csökkenő életszínvonal mellett mindinkább szemet szúr, hogy Mészáros Lőrinc az ő Andreája oldalán luxusjachton hajókázik a Földközi tengeren miközben az átlag nyugdíjas csak jövőre éri el a 200 ezer forintot havonta.

Magyarország egyszerre két listán is az utolsók között kullog az Európai Unióban: az egyik a jólét, a másik a korrupció. Szegényház és szégyenpad – ez a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves eredménye.

Nem minden oligarcha függ Orbántól

Csányi Sándor már évtizedek óta az OTP vezére és az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozója. A hetvenéves nagy túlélő Orbán Viktort is túl kívánja élni, és olyan szövetségesei vannak mint Hernádi Zsolt, a MOL elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Polt Péter főügyész. Ez a csapat viszonylagos autonómiát élvez a nemzeti együttműködés rendszerén belül. Ezért is vette el Orbán Viktor Pintér Sándortól az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét. És ezért hozott létre Mészáros Lőrinc álnév alatt alternatív nagy bankot az OTP-vel szemben. Orbán számára a lojalitás minden. Márpedig ez a csapat éppúgy mint Orbán csakis a saját érdekeit nézi. Csakis addíg tartanak ki mellette amíg nyeregben van. Orbán oligarchái egymást is ölik az uniós euró milliárdokért. Ráadásul nem hajlandók tudomásul venni, hogy az aranykor véget ért: Orbánnak egészen egyszerűen nincsen elég pénze ahhoz, hogy hűséges oligarcháit is pénzelje, és egyben emelje a lakosság életszínvonalát. Márpedig ettől függ a választók támogatása.

Minthogy a földgáz ára csökken a tőzsdéken, ezért a kormány rezsit csökkenthet a jövő júniusi választások előtt, ha meg akarja nyerni az önkormányzati és európai választásokat. Akárhogy dönt Orbán Viktor ez hosszú távon kevés: a rendszer elveszítette a perspektíváit.

Jól mutatja ezt, hogy a nemzeti konzultáció marginális témákra koncentrál: migránsok, LMBTQ stb. Mindez a figyelem elterelésére szolgál: nehogy a választópolgárok észrevegyék: miközben ők megélhetési gondokkal küszködnek addig Orbán Viktor rokonai, barátai és ügyfelei jól elvannak.

Szijjártó és Dzsudzsák együtt a templomban

Együtt ment az éjféli szentmisére Szijjártó Péter külügyminiszter és Dzsudzsák Balázs labdarúgó veterán – írta meg a 444. Szijjártó Péter az első sorban ült a Jézus szíve templomban Dunakesziben, mellette felesége és a gyerekeik. Mögöttük pedig Dzsudzsák Balázs, aki immár bokros érdemei elismeréseképpen diplomata útlevéllel utazgathat a világban. Ferenc pápa a napokban megengedően beszélt az azonos nemű párokról, de a magyar kormány kérlelhetetlen az LMBTQ közösséggel szemben. Törvényt hozott ellene, és könyveket ítél el LMBTQ propaganda miatt. Az alkotmányban az a Szájer József fogalmazta meg az azonos neműek kapcsolatát elítélő mondatokat, aki azután Brüsszelben lebukott egy homoszexuális partin. “Ez nem fér bele a mi érték közösségünkbe” – mondta akkor Orbán Viktor, aki épp azért küldte ki jóbarátját Brüsszelbe, mert tudta róla, hogy meleg, de ez az Európai Unió központjában nem érdekel senkit. Magyarországon viszont Orbán Viktor politikai kérdést csinál belőle, hogy elterelje a figyelmet az életszínvonal csökkenéséről.

Szijjártó Péter, aki az Európai Unió legrégebben funkcióban levő külügyminisztere, szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Lehetetlen, hogy Orbán ne tudna hűséges janicsárja és Dzsudzsák Balázs viszonyáról. A miniszterelnök nyilvánvalóan engedélyezte azt. Az általános képmutatás világában ez valójában fel sem tűnik, de a sikerhez szinte teljes média kontroll kell. Ki tudott arról, hogy Szájer József meleg mielőtt lebukott volna Brüsszelben a Covid pandémia idején? Szájer a bádog ereszen újdonságnak tűnt szinte mindenki számára pedig a fideszes politikus lebukott már Bécsben is a kilencvenes évek elején.

Ám a sajtó halálmegvető bátorsággal hallgatott. Ahogy a korrupciós ügyekben is csak kerülgeti a forró kását. Az omerta – a hallgatás törvénye – nemcsak az olasz maffiában kötelező…

Az okos lány

Hajjaj! Gond lehet még ebből a címből, ugyanis jelen írásban Orbán Viktorról, a talpig férfi, magyar miniszterelnökről lesz szó, és az széles körben ismert, hogy ő, meg a körülötte nyüzsgő komornák és komornyikok nem igazán kultiválják az LMBTQ+ ügyeket. Pláne a miniszterelnököt illetően! Na nem baj, majd ha számon kérik, csak kivágom magam valahogy.

Szóval. Az alaphelyzetről, amelybe szegény Orbán keveredett, az embernek a régi vicc jut az eszébe, mikor megy az autós a sztrádán, és hallgatja a rádiót. Egyszer csak a beszélgetős műsort megszakítva a bemondó figyelmeztető hangon közli, hogy az összes arrafelé autózó vigyázzon, mert a Székesfehérvár – Siófok sztrádaszakaszon egy őrült szembe megy a forgalommal. – Egy? – mordul föl az autós. – Az összes!

Hátbizony, hogy így lett. Még a nagycsizmás Giorgia sem fordult meg a Maseratijával, hogy a magányos magyar miniszterelnök mellé sorolva legalább ketten legyenek! És most már a lengyelek sem. Ők is beálltak a szembejövők hosszú sorába. Szegény Orbán kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy hiába győzködte őket, nem engedtek az álláspontjukból, amire ugyan páran nyilván rávágják, nem is Orbán győzködte a többit, hanem azok győzködték őt, de hamar rá lehet jönni, hogy ez hülyeség, mert ennél azért az Európa Tanácsban ülőknek több eszük van. Nagyon jól tudják, hogy Orbán sohasem veszíthet, őt meggyőzni tehát abszolút reménytelen, ha valami mellett egyszer már elkötelezte magát, mert az attól kezdve fixa idea. Többen gondolják úgy, hogy Putyin zsarolja valamivel, de az csak egy másik hülyeség, mert amit a miniszterelnök mond, azt mind saját maga találja ki. Rosszul is lenne attól, ha Lavrovot kéne idéznie! Ennek az önkitalálásnak egy hátránya van: pont olyanok a kitalációk, mint a kitaláló. Különösen kacagtató, ha félreért valamit, lásd például a „Minden családot havi 181 000 forinttal támogatok.” című, hónapokon át hangoztatott közröhejt.

Így ültek hát Brüsszelben mindahányan, némán, mert a tárgyalásuk lefagyott. Az álláspontok végleg megmerevedtek, nem engedett a sajátjából senki. Azok huszonnyolcan az észérvek alapján nem engedtek, hiszen tisztában vannak vele ha Ukrajna nem a Nyugat része lesz, akkor Oroszország előbb utóbb lenyeli, Orbán meg zsugoriságból, hiszen szerinte nem engedhető meg, hogy a kifejezetten és fokozottan népnemzeti, azaz magyar gabonatermelő gazdák kevesebb támogatáshoz jussanak, mert Ukrajna hatalmas szántóival a támogatás nagy részét majd elviszi. És a konkurencia is nagyobb lesz. A magyar gazda ezek szerint túl drágán termel, azaz a mai mértékű támogatásnál kevesebbel nem él meg, hát még ha megnő a konkurencia! Akkor végképp ellehetetlenül. Tisztára Mészáros Lőrinc, lehet mondani. Ő sem nagy versenyző a gazdaságban. Ezért Ukrajna felvételét körömszakadtáig ellenezni kell, el a kezekkel a pénzeinktől, szemét ukránok!

A jobb megértés kedvéért feltétlenül megjegyzendő, hogy ha Ukrajna EU tag lesz, az elég hamar megnöveli az országban energia árat is, meg a munkaerő árát is, amelyek miatt már messze nem tud majd annyira olcsó gabonát a piacra dobni, mint most, ráadásul az EU biztosan meg fogja növelni a támogatásra fordítandó összeget. Aki tehát a mai ukrán gabonaárak és támogatás alapján hivatkozik a jövőre, annak hibás az érvelése. De ezt a miniszterelnök nem tudja. Van ilyen (de még mennyi).

A tárgyalás zsákutcába jutása miatt Orbán nagy bajba került, ugyanis ha a Macron elnökkel való megállapodás után Ukrajna felvételének ügyében vétózni mer, akkor nemhogy most, de már sohasem kapunk pénzt az EU-tól (egy árva fityinget sem), mert még az is kérdésessé válik, hogy bent maradhatunk-e egyáltalán. Ha viszont igennel szavaz, akkor veszít, ami nála egyszerűen lehetetlen. Nem képzelhető el. Ezért találták ki a jóindulatú Scholzék, hogy keresse fel a büfét, és igyon egy kávét, mert akkor egyhangú lesz a szavazás (a hiányzók nem számítanak), és ő mégsem szavazott igennel. Ez volt a legjobb módszer, az okos lány jött is meg nem is, így is szavazott, meg úgy nem szavazott, sőt nem is tartózkodott, mivelhogy ott se volt, a meséhez képest az eltérés csak annyi, hogy a ravasz húzást nem az okos lány találta ki, hanem mondták neki.

Így aztán minden sikerült, az ET a kívánt irányban döntött, Magyarország megkapja a pénz egy kisebb részét, és Orbán sem szégyenült meg. Annyira.

Sajnos volt a napirenden még egy másik határozat szavazása is, mégpedig az uniós költségvetés módosítás. Annál az okos lány rájött, hogy itt már nem lehet trükközni, mert akkor az utolsó zsarolási esélye is elvész, és Magyarország a várva-várt EU-s pénzeket vagy csak nagy késéssel, vagy sohasem kapja meg. Derék miniszterelnökünk vétózott is, így aztán a döntés jövő évre tolódik, amit többen el is fogadnak, mert a több módosítási igény miatt legfeljebb ad hoc döntést tudtak volna hozni, ami nem az Unió stílusa. Így újra kezdődhetnek az egyeztetések, és a legközelebbi ülés elé már egy kidolgozott és sokak egyetértését bíró javaslat kerülhet, ráadásul nem késtek le semmiről.

Annak, hogy ezt a magyar miniszterelnök meg merte tenni, azért van egy másik oka is. A Bizottság nem csak Ukrajnának kért pluszpénzt a költségvetés módosításban, hanem egyéb célokra is, és noha az Ukrajnának való pénzutalással Orbánon kívül mindenki egyetért, az egyéb célok esetén a nettó befizetők (Németország, BENELUX államok, skandináv országok) nem voltak lelkesek, és így nem is bánták Orbán vétóját annyira, tán még a markukba is röhögtek, hogy a kellemetlen lépést nem nekik kellett megtenniük.

Macron elnöknek viszont nagyon nem tetszett a lépés. Keményen fogalmazott:

„tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt,

mivel az a teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg. Olyasmiről, hogy megállapodtak volna Orbánnal, és Orbán megszegte a megállapodást, az elnök nem beszélt. Vagy volt ilyen, vagy nem, persze most már mindegy is, az egyeztetési folyamat a költségvetésről újraindul. Ugyanakkor mind von der Leyen, mind Macron kijelentette, hogy tudják finanszírozni az ukrán hitelt a piacokról is, azaz elég, ha huszonhat tagállam megegyezik, Magyarországra akkor már nincs is szükség. Aki nem értette, annak elmondjuk, hogy ezek szerint hiába fenyeget vétóval Orbán, az nem jelent már semmit, azaz az ukrán csatlakozás nem vétózásáért kizsarolt pénz ugyan érkezik, de a második, a nagyobb részlet már nem. Csak ha teljesítjük az előírt feltételeket.

Jelenleg Orbán aggódhat a magyar gazdaság miatt. Erről már sokszor írtak és sokan, a 13 éves „fantasztikus fejlődés” eredménye például, hogy a magyaroknál már csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet, hogy nincs pénz, ezért ma már az egészségügy és az oktatásügy mellett a pénzügy is gyakorlatilag felügyelet alatt áll, és ha az utóbbi nem is rendőri felügyelet, azért Rogánt, Orbán Balázst és Gulyás Gergelyt ismerve igencsak kemény lesz szegény Varga Mihály egzecíroztatása. Mondható továbbá, hogy az adósbesorolásunk ugyanaz, mint 2010-ben volt (BBB-), ráadásul negatív kilátással, hogy a hiány minden rekordot meghalad, hogy a magyar inflációt a széles környékünkön senki még csak meg sem közelíti, hogy

a GDP-hez viszonyított államadósság a lenyúlt MANYUP-ot is figyelembe véve ma nagyobb, mint a 2010-es,

A zemútnyócévesek eladósították a zórszágot!” helyzetben volt, hogy a haverokon kívül mindenki az út szélén van hagyva, hogy a bajok ellen igazságtalan és ostoba módszerekkel küzdenek (lásd rezsicsökkentés, ársapka, stb.), és még sok más minden idetartozik. Ráadásul, mivel Paks II. még sehol, az akkumulátorgyárak, a napelemek kompenzációs igénye és az egyre növekvő saját áramhiányunk miatt nagy gázerőműveket kell építenünk (közben persze Paksot is), melyeket az államon kívül nem hajlandó finanszírozni senki, és ezt még fokozni is lehet, ugyanis az orosz gáz drágább nekünk, mintha a piacon vennénk, plusz a bolgárok a gázár negyedével megemelték a tranzitdíjat. Ezért kell nagyon a pénz, amely az EU-nál hever.

Ahhoz, hogy megkapjuk a második részletet is, az EU konkrét feltételeket szabott. 27 pontban meg is fogalmazta, le is írta, el is küldte nekünk. Nagyon régen elküldte. Az államnak tehát pofonegyszerű lenne a dolga, teljesíti a kívánalmakat, aztán besöpri a pénzt. De nem. Helyette azóta pávatáncol, vétóval fenyeget, sőt vétózik is. Teljesíteni viszont a kedves Jóistennek se! Annak indokaként, hogy miért nem teljesíti a 27 pontot a miniszterelnök immár évek óta, két okot lehet elképzelni:

  • ha teljesítené, neki és az egész családjának kivégzőosztag elé kellene állni,
  • vagy, ami ezzel egyenértékű, sérülne az önérzete, hiszen „úgy táncol, ahogy az EU fütyül”, és akkor mi lesz a kényes magyar szuverenitással? És főleg mi lesz a kényes önérzetével?

Lehet választani. Ettől függetlenül mondható, hogy hatalmas zseni ez az ember, mert a káros működésére jellemző súlyos gazdasági bukta ellenére, állandóan kétharmadot kap.

Nála csak a derék értelmisége vezette népünk nagyobb zseni, aki ezt a kétharmadot biztosítja.

Vagy nem?

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

Dániában takarít a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója

“A helyzet nem fog javulni, ezért, aki tudja, az szedje a sátorfáját“ – mondta a Magyar Hangnak Pukli István, aki 2016-ban a tiltakozó tanári mozgalom egyik vezéralakja volt. Azután felhagyott a politizálással, végül pedig Dániába költözött, és feleségével, három gyermekével ott kezdett új életet. Miért?

“44 éves voltam amikor a feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, mert azt akartuk, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak. Ezért hajlandók vagyunk bármilyen árat megfizetni. Tökéletesen mindegy, hogy mi a munkám, a lényeg az, hogy a gyerekeknek legyen esélyük egy normális felnőttkorra” – mondta a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója, és ennél lesújtóbb kritikát kevesebben fogalmaztak meg a nemzeti együttműködés tizenhárom éve tartó rendszere ellen.

Orbán Viktor elveszítette a perspektíváját: a siralmasan alacsony tanári fizetések ügyében Brüsszelre mutogat, amellyel ő veszett össze.

Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?

Orbán Viktor tisztában lehet azzal, hogy nem érkeznek meg ezek a nagyon is szükséges uniós eurómilliárdok, mert Brüsszel példát akar statuálni. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú kormányzati vezető megkérdezte a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosát: miért nem kapja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? Paolo Gentiloni olasz pénzügyi biztos válasza:

“két szóval válaszolok, ez pedig Viktor Orbán!”

Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa nemrég megerősítette: megtalálják a módját annak, hogy Orbán Viktor zsarolási potenciálját csökkentsék! A magyar miniszterelnök az Európai Unió egész több mint 100 milliárd eurós plusz programját megvétózná, mert ebben benne van az Ukrajnának ígért hatalmas összegű segély. Csakhogy az is benne van, amit a migránsválság enyhítésére szán az Európai Unió a frontországoknak. Épp ezért Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyon érdekelt abban, hogy megszavazzák ezt a csomagot, mert Olaszország szép pénzt kapna. Giorgia Meloni ideológia kérdésekben Orbán szövetségese lenne, de érdekei Brüsszel oldalára állítják.

Lengyelországban a magyar miniszterelnök elvbarátai nemigen tudnak kormányt alakítani. Aki viszont tudhat, Donald Tusk, az Brüsszel kedvencei közé tartozik. Tusk azzal kampányolt, hogy amennyiben őt választják meg, akkor gyorsan és biztosan megérkeznek az uniós eurómilliárdok, melyre Lengyelországnak is nagy szüksége van. Orbán magára maradhat, és Tusk kormánya semmiképp sem védelmezné őt az uniós szankciókkal szemben.

Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?

Semmit! A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az Európai Unió zászlós hajójához, Németországhoz, amely viszont Európa beteg emberévé vált. Olaf Scholz kancellár 100 milliárd eurós mentőcsomaggal akarja kihúzni a bajból hazáját, amely az olcsó orosz energiára alapozta gazdaságának működését. Németország legfeljebb közös hitelfelvétellel lesz képes finanszírozni az Európai Unió terveit. Ez lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, amelytől Orbán éppúgy tart mint az Amerikai Egyesült Államoktól. Pressman amerikai nagykövet keresi Orbán utódát, de egyelőre nem találja. Orbán utolsó ütőkártyája az, hogy mind Brüsszelnek mind Washingtonnak azt üzenheti: én vagy a káosz?! Minthogy káoszt senki sem akar, ezért egyelőre marad a nemzeti együttműködési rendszere, amely azonban képtelen Magyarország problémáinak megoldására. Orbán profi politikus és még csak hatvan éves, látnia kell, hogy zsákutcába jutott. Kérdés, hogy merre van előre?

Az Európai Unió pénzügyi válsága

0

100 milliárd eurós pluszt kér Brüsszel a tagállamoktól, de a hétvégi csúcstalálkozón aligha fogadja el minden tagállam vezetője ezt a javaslatot. Pénze ugyanis erre valójában egyetlen tagállamnak sincs.

Lindner német pénzügyminiszter rá is mutatott erre miután Ursula von der Leyen asszony bejelentette: az Európai Unió 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Ez a legnagyobb tétel a 100 milliárd eurós brüsszeli költségvetési javaslatban, és ebben elvben politikai konszenzus van – Magyarország kivételével. Más kérdés, hogy a politikai konszenzus nem jelenti azt, hogy pénz is van rá. Ráadásul itt vannak a fukar államok: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, melyek egyáltalán nem akarnak több pénzt áldozni a közös európai ügyre. Fennáll persze a közös hitelfelvétel lehetősége. Ez egyszer már sikerült: a pandémia után Merkel kancellár keresztülvitte az akaratát. 750 milliárd eurós hitel felvételt hajtott végre az Európai Unió. Merkel kancellár ünnepélyesen megígérte: csak egyedi és kivételes kölcsön felvételről van szó!

A brüsszeli bizottság most azért is kéri a 100 milliárd eurós pluszt, hogy a kölcsön részleteit tudja törleszteni.

Orbán Viktor zsarolási potenciálja

A Financial Times és a Der Spiegel is megírta: Magyarország megkaphat 13 milliárd eurót a felfüggesztett uniós pénzekből, ha rábólint az 50 milliárd eurós ukrán támogatásra. Ezt Orbán Viktor azért ellenzi, mert a kijevi kormány a nyelv törvénnyel korlátozza a magyar kisebbség jogait Kárpátalján. Bár korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy elleszünk az uniós eurómilliárdok nélkül is, de ez koránt sincs így. A magyar miniszterelnöknek csalódnia kellett két “barátjában” Vlagyimir Putyinban és Hszi Csin pingben. Az orosz elnök azt ígérte, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt, de ebből semmi sem lett. Most Bulgária felemeli a tranzit díjat, mely lényegesen megdrágíthatja az orosz gázt. Persze a Gazprom le is nyelheti a bolgár tranzit díj emelést. Nem kizárt, hogy erről is tárgyalt Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel Pekingben hiszen a magyar kormányfő tisztában van azzal, hogy az energiaszámla már így is olyan magas, hogy belegebed a magyar gazdaság.

“Ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd adnak a kínaiak“

– közölte Orbán Viktor a világgal, de gyorsan elhallgatott ezzel a PR szöveggel.

Miért? Mert kiküldte Matolcsy Györgyöt Pekingbe, hogy érdeklődje meg: mire számíthat a magyar kormány, ha tartósan nem jön pénz Brüsszelből, és emiatt fizetési gondjai támadhatnak? A CIA Matolcsy Györgyöt a kínaiak emberének tekinti a magyar elitben, ezért nem is fogadják őt az Egyesült Államokban, ahol az IMF közgyűléseken is mindig más képviseli a Magyar Nemzeti Bankot. Mit mondtak Matolcsynak majd azután Orbánnak Pekingben? A kínaiak nem támogatnak államokat hanem csak beruházásokat. Az Új Selyemút program keretében érkeznek is ezek Magyarországra: akkumulátor gyárak, sőt elektromos autókat előállító üzem Szegeden. A kínai BYD vezetőjével Orbán Viktor tárgyalt legutóbbi útja során. Csakhogy ezek a kínai beruházások inkább viszik mint hozzák a pénzt: óriási adókedvezményt kapnak viszont a magyar félnek vállalnia kell a megfelelő infrastruktúra biztosítását.

Orbán Viktor  ebből nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés ezer sebből vérző rendszerét.

Ezért Brüsszel újra felértékelődött. Tudják ezt ott is, ezért üzente Josep Borrel külügyi főképviselő a vétózgató Orbán Viktornak: nem kötelező az EU tagjának lenni!

Brüsszelben és Washingtonban pontosan tudják, hogy Orbán fenyegetőzhet, de nem léphet ki az Európai Unióból hiszen az imént említett kínai cégek is kizárólag azért jöttek ide, mert Magyarország egy 450 milliós piac része!

A baj az, hogy az Európai Unió is pénzügyi válsággal küszködik, és ezért mind kevésbé tolerálhatja a vétózgató Orbán Viktort.

Orbán a „semmi ágán” ül és közben világmegváltó vezérnek képzeli magát. ez aligha a legjobb hely a jövő megnyerésére.

Orbán és az uniós pénzek

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!