Kezdőlap Címkék Zsarolás

Címke: zsarolás

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

Dániában takarít a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója

“A helyzet nem fog javulni, ezért, aki tudja, az szedje a sátorfáját“ – mondta a Magyar Hangnak Pukli István, aki 2016-ban a tiltakozó tanári mozgalom egyik vezéralakja volt. Azután felhagyott a politizálással, végül pedig Dániába költözött, és feleségével, három gyermekével ott kezdett új életet. Miért?

“44 éves voltam amikor a feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, mert azt akartuk, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak. Ezért hajlandók vagyunk bármilyen árat megfizetni. Tökéletesen mindegy, hogy mi a munkám, a lényeg az, hogy a gyerekeknek legyen esélyük egy normális felnőttkorra” – mondta a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója, és ennél lesújtóbb kritikát kevesebben fogalmaztak meg a nemzeti együttműködés tizenhárom éve tartó rendszere ellen.

Orbán Viktor elveszítette a perspektíváját: a siralmasan alacsony tanári fizetések ügyében Brüsszelre mutogat, amellyel ő veszett össze.

Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?

Orbán Viktor tisztában lehet azzal, hogy nem érkeznek meg ezek a nagyon is szükséges uniós eurómilliárdok, mert Brüsszel példát akar statuálni. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú kormányzati vezető megkérdezte a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosát: miért nem kapja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? Paolo Gentiloni olasz pénzügyi biztos válasza:

“két szóval válaszolok, ez pedig Viktor Orbán!”

Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa nemrég megerősítette: megtalálják a módját annak, hogy Orbán Viktor zsarolási potenciálját csökkentsék! A magyar miniszterelnök az Európai Unió egész több mint 100 milliárd eurós plusz programját megvétózná, mert ebben benne van az Ukrajnának ígért hatalmas összegű segély. Csakhogy az is benne van, amit a migránsválság enyhítésére szán az Európai Unió a frontországoknak. Épp ezért Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyon érdekelt abban, hogy megszavazzák ezt a csomagot, mert Olaszország szép pénzt kapna. Giorgia Meloni ideológia kérdésekben Orbán szövetségese lenne, de érdekei Brüsszel oldalára állítják.

Lengyelországban a magyar miniszterelnök elvbarátai nemigen tudnak kormányt alakítani. Aki viszont tudhat, Donald Tusk, az Brüsszel kedvencei közé tartozik. Tusk azzal kampányolt, hogy amennyiben őt választják meg, akkor gyorsan és biztosan megérkeznek az uniós eurómilliárdok, melyre Lengyelországnak is nagy szüksége van. Orbán magára maradhat, és Tusk kormánya semmiképp sem védelmezné őt az uniós szankciókkal szemben.

Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?

Semmit! A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az Európai Unió zászlós hajójához, Németországhoz, amely viszont Európa beteg emberévé vált. Olaf Scholz kancellár 100 milliárd eurós mentőcsomaggal akarja kihúzni a bajból hazáját, amely az olcsó orosz energiára alapozta gazdaságának működését. Németország legfeljebb közös hitelfelvétellel lesz képes finanszírozni az Európai Unió terveit. Ez lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, amelytől Orbán éppúgy tart mint az Amerikai Egyesült Államoktól. Pressman amerikai nagykövet keresi Orbán utódát, de egyelőre nem találja. Orbán utolsó ütőkártyája az, hogy mind Brüsszelnek mind Washingtonnak azt üzenheti: én vagy a káosz?! Minthogy káoszt senki sem akar, ezért egyelőre marad a nemzeti együttműködési rendszere, amely azonban képtelen Magyarország problémáinak megoldására. Orbán profi politikus és még csak hatvan éves, látnia kell, hogy zsákutcába jutott. Kérdés, hogy merre van előre?

Az Európai Unió pénzügyi válsága

0

100 milliárd eurós pluszt kér Brüsszel a tagállamoktól, de a hétvégi csúcstalálkozón aligha fogadja el minden tagállam vezetője ezt a javaslatot. Pénze ugyanis erre valójában egyetlen tagállamnak sincs.

Lindner német pénzügyminiszter rá is mutatott erre miután Ursula von der Leyen asszony bejelentette: az Európai Unió 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Ez a legnagyobb tétel a 100 milliárd eurós brüsszeli költségvetési javaslatban, és ebben elvben politikai konszenzus van – Magyarország kivételével. Más kérdés, hogy a politikai konszenzus nem jelenti azt, hogy pénz is van rá. Ráadásul itt vannak a fukar államok: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, melyek egyáltalán nem akarnak több pénzt áldozni a közös európai ügyre. Fennáll persze a közös hitelfelvétel lehetősége. Ez egyszer már sikerült: a pandémia után Merkel kancellár keresztülvitte az akaratát. 750 milliárd eurós hitel felvételt hajtott végre az Európai Unió. Merkel kancellár ünnepélyesen megígérte: csak egyedi és kivételes kölcsön felvételről van szó!

A brüsszeli bizottság most azért is kéri a 100 milliárd eurós pluszt, hogy a kölcsön részleteit tudja törleszteni.

Orbán Viktor zsarolási potenciálja

A Financial Times és a Der Spiegel is megírta: Magyarország megkaphat 13 milliárd eurót a felfüggesztett uniós pénzekből, ha rábólint az 50 milliárd eurós ukrán támogatásra. Ezt Orbán Viktor azért ellenzi, mert a kijevi kormány a nyelv törvénnyel korlátozza a magyar kisebbség jogait Kárpátalján. Bár korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy elleszünk az uniós eurómilliárdok nélkül is, de ez koránt sincs így. A magyar miniszterelnöknek csalódnia kellett két “barátjában” Vlagyimir Putyinban és Hszi Csin pingben. Az orosz elnök azt ígérte, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt, de ebből semmi sem lett. Most Bulgária felemeli a tranzit díjat, mely lényegesen megdrágíthatja az orosz gázt. Persze a Gazprom le is nyelheti a bolgár tranzit díj emelést. Nem kizárt, hogy erről is tárgyalt Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel Pekingben hiszen a magyar kormányfő tisztában van azzal, hogy az energiaszámla már így is olyan magas, hogy belegebed a magyar gazdaság.

“Ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd adnak a kínaiak“

– közölte Orbán Viktor a világgal, de gyorsan elhallgatott ezzel a PR szöveggel.

Miért? Mert kiküldte Matolcsy Györgyöt Pekingbe, hogy érdeklődje meg: mire számíthat a magyar kormány, ha tartósan nem jön pénz Brüsszelből, és emiatt fizetési gondjai támadhatnak? A CIA Matolcsy Györgyöt a kínaiak emberének tekinti a magyar elitben, ezért nem is fogadják őt az Egyesült Államokban, ahol az IMF közgyűléseken is mindig más képviseli a Magyar Nemzeti Bankot. Mit mondtak Matolcsynak majd azután Orbánnak Pekingben? A kínaiak nem támogatnak államokat hanem csak beruházásokat. Az Új Selyemút program keretében érkeznek is ezek Magyarországra: akkumulátor gyárak, sőt elektromos autókat előállító üzem Szegeden. A kínai BYD vezetőjével Orbán Viktor tárgyalt legutóbbi útja során. Csakhogy ezek a kínai beruházások inkább viszik mint hozzák a pénzt: óriási adókedvezményt kapnak viszont a magyar félnek vállalnia kell a megfelelő infrastruktúra biztosítását.

Orbán Viktor  ebből nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés ezer sebből vérző rendszerét.

Ezért Brüsszel újra felértékelődött. Tudják ezt ott is, ezért üzente Josep Borrel külügyi főképviselő a vétózgató Orbán Viktornak: nem kötelező az EU tagjának lenni!

Brüsszelben és Washingtonban pontosan tudják, hogy Orbán fenyegetőzhet, de nem léphet ki az Európai Unióból hiszen az imént említett kínai cégek is kizárólag azért jöttek ide, mert Magyarország egy 450 milliós piac része!

A baj az, hogy az Európai Unió is pénzügyi válsággal küszködik, és ezért mind kevésbé tolerálhatja a vétózgató Orbán Viktort.

Orbán a “semmi ágán” ül és közben világmegváltó vezérnek képzeli magát. ez aligha a legjobb hely a jövő megnyerésére.

Orbán és az uniós pénzek

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

Jöhet Brüsszelből az uniós milliárdok egy része, ha…

Jöhet pénz az uniótól. Ha “innen” nézem bevált Orbán obstrukciós zsarolása, ha “onnan” nem számítunk annyit, hogy ne adjanak valami számukra jelentéktelen engedményt ahhoz, hogy egy fontos célt elérhessenek, ha már selejtet engedtek a fogaskerek közé.

13 milliárd euró érkezhet amennyiben a magyar diplomácia támogatja a közös uniós költségvetés megemelését, amely elsősorban Ukrajna megsegítésére vált szükségessé. Brüsszel összesen 22 milliárd eurót blokkol arra hivatkozva, hogy a nemzeti együttműködés rendszere leépíti a jogállamot és korlátozza a sajtószabadságot. A Financial Times értesülései szerint a pénz, amelyre nagyon is szüksége lenne a magyar költségvetésnek, még az idén megérkezhetne. Épp most jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy magasabb lesz a költségvetése hiánya a tervezettnél. Az Európai Unió költségvetésébe nem tervezték bele az ukrajnai háborút, ezért annak finanszírozása gondot jelenthet. Különösen azután, hogy a jövő évi amerikai költségvetésből kivettek egy 6 milliárd dolláros tételt, amely Ukrajna támogatását szolgálta volna. A döntés az ellenzéki republikánusok kérésére történt, és Biden elnök elfogadta a kompromisszumot. Az Egyesült Államokban egyre kevésbé népszerű az ukrajnai háború támogatása, és ezt Biden elnöknek is figyelembe kell vennie, mert már zajlik a választási kampány, és a 80 éves államfő még négy évet szeretne a Fehér Házban.

66 milliárd euróval magasabb uniós költségvetés

Ez a brüsszeli bizottság javaslata, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia hiszen az ő befizetésükről van szó. Felmerülhet persze a közös hitel felvétel is, de ehhez is egységes állásfoglalás szükséges. Ukrajna a 66 milliárd euróból 50 milliárdot kapna – legalábbis ennyit jelentett be Ursula von der Leyen asszony.

Lindner német pénzügyminiszter erre reagálva kijelentette: nincsen több pénz a német költségvetésben Ukrajna támogatására. Magyarország eddig ellenezte a közös uniós költségvetés megnövelését.

Ukrajna is tisztában van a téttel: ezért vette le az OTP bankot a szankciós listáról.

A magyar diplomáciának ez fontos követelése volt.

Orbán Viktornak most döntenie kell: elfogadja-e a Brüsszel által felkínált kompromisszumot. Ha békejobbot nyújtana Brüsszelnek, akkor sokat javítana a magyar gazdaság eléggé kétségbeejtő helyzetén nemcsak azért, mert a beérkező eurómilliárdok jót tesznek Magyarország pénzügyi helyzetének hanem, mert a pénzpiacokat figyelő óriás bankok azt látják, hogy az Európai Unió megenyhül Magyarország iránt, és ezért nem oly méregdrága kölcsönöket kínálnak mint eddig.

Lölő, mint jelenség?

Nem jó, ha a kirakatban lopunk, csalunk, hazudunk és zsarolunk – mondta Pesty László, Orbán régi barátja Tusnádfürdőn, ahol kétperces kihallgatást kért a miniszterelnöktől, de nem kapott. Ekkor állt elő a Lölő jelenség bírálatával. Mire is gondolt tulajdonképp?

“Én valóban egy jelenségről beszéltem nem egy személyről. Naponta hallok történeteket arról, hogy bizonyos emberek a klánból rámutatnak egy szép családi házra, egy panzióra, rámutatnak egy cégre, és kacsintanak, a tulajdonos fülébe súgják:

”barátom nem ártana neked egy tulajdonos társ, hogy továbbra is jól menjenek a dolgaid.”

És az áldozat megijed, pár fillérért beengedi cégébe a klán tagot, aztán mire felnéz, kívül kerül a saját szorgalmából felépített vállalkozásán, családi házán, panzióján, egyebén.

Mák István egy mélyépítésben, csatornázásban  tevékenykedő vállalkozó, aki a nulláról építette fel magát. Nemrég gyanús körülmények között töredékáron vált meg a vállalkozásától. Tessenek utánanézni az ügynek!” – mondta Pesty László a 24.hu portálnak. Amelyik fel is hívta Mák Istvánt, aki megerősítette a dokumentumfilmes állítását:

”zsarolás hatására a becsült piaci érték egyharmadáért adtuk el cégünket vállalkozó társammal együtt egy oligarcha strómanjának.”

Kinek? Vagy egy név is, de a jelenség érdekesebb hiszen a miniszterelnök környezetében is vannak hasonló jelenségek.

Például Tiborcz István, aki villámgyorsan gazdagodik, ma már az ország egyik leggazdagabb embere, az ingatlanpiac királya. Pár év alatt vagyona 45-ről 70 milliárd forintra nőtt.

Mégis miből? Tán csak nem azért, mert ő Orbán Viktor veje?

“A miniszterelnök vejének ügyében nem vagyok naprakész, de azt el kell ismernem, hogy a történtek nemcsak a radikálisok, de a gondolkodó néprétegek körében is adhatnak okot csodálkozásra, kétkedésre”

– válaszolta Pesty László.

Mészáros Lőrinc vagyona mögött állhat Orbán Viktor miniszterelnök?

“Mindenki mögött állhat valaki.” Orbán Viktor mögött is állhat valaki? “Az ilyen fajsúlyú kérdésekről a magunkfajta mezei ember semmit nem tud, és nem is tudhat” – nyilatkozta Pesty László a 24.hu-nak.

Ellenzéki szereposztás a Fideszben?

Pesty László jelképes helyszínen tette meg leleplező kijelentését akkor amikor Tusnádfürdőn maga Orbán Viktor meglepően defenzív volt. Öreg bokszolóról beszélt, aki már nemigen akar visszamenni a ringbe. Olyan benyomást keltett mint aki a legszívesebben venné a kalapját, és menne. Ha tehetné. Mi lesz akkor a rendszerrel? Mi lesz a családi vagyonnal? A nemzeti együttműködés rendszere pénz hiányában a csőd szélén táncol. A családi vagyon csak addig van biztonságban amíg Orbán Viktor hatalmon van. Utódjának első gondja lenne, hogy kivizsgálja a vagyonosodását hiszen mást nemigen tudna adni az életszínvonal csökkenéssel küszködő meglehetősen morózus magyar társadalomnak. Tusnádfürdőn a csődöt ismerte be Orbán Viktor, aki bízhat az ellenzékben, amely képtelen ezt kihasználni. Tovább az orbáni úton még hogyha az nem is vezet sehova – ezt erősítette meg Tusnádfürdő és Pesty László mostani interjúja, amely a Fideszért haragszik nem ellene. Csakhogy a Fidesz már nincs, csak a klán van, ahogy azt Pesty László is pontosan leírta.

Zsaroló, Orbán a neved!

0

Magyarország gazdasági helyzete jelenleg a legrosszabb az Európai Unióban – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung, amely Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszéde kapcsán elemzi Magyarország állapotát.

“Vigasztalan a helyzet Magyarországon, jórészt a miniszterelnök hibái miatt” – írja a svájci lap bécsi tudósítója. Aki felhívja a figyelmet a magyar inflációs rekordra, és arra, hogy ennek következtében több mint 15%-kal csökkent a reálbér. Ez pedig hatalmas életszínvonal esést  jelez.

Mindez miért? Mert Orbán Viktor hatalmas összegeket költött a választások előtt a polgárok jóindulatának megnyerésére. A választások után pedig áremelésekkel veszi vissza ezeket a pénzeket a lakosságtól.

A magyar miniszterelnök kutyaszorítóban van, mert a német gazdaság, amelytől Magyarország erőteljesen függ, gyengén teljesít

– írja a konzervatív svájci lap.

A miniszterelnök provokatív fellépése és a korrupció miatt nem érkeznek az euró milliárdok Brüsszelből, és ez tovább ront Magyarország helyzetén.

Nagy szavak-gyenge vezetés

Így összegzi a tekintélyes konzervatív Neue Zürcher Zeitung Orbán Viktor teljesítményét. A radikális jobboldal tiszteli Orbán Viktort, de a magyar miniszterelnök magára maradt az Európai Unióban. Egyelőre nem jött be az a számítása, hogy a jobboldal összefog a szélsőjobbal és átformálja az Európai Uniót. Giorgia Meloni Rómában amint hatalomra jutott, búcsút intett Orbán EU és USA ellenes politikájának. Maximálisan együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Legutóbb a Fehér Házban kötelezte el magát a NATO irányvonala mellett Ukrajna ügyében, sőt Kína vonatkozásában is. Spanyolországban leszerepelt a választásokon a szélsőjobboldali VOX, amelyhez a Fideszt politikai barátság fűzi.

Miben bizakodhat a magyar miniszterelnök?

Például abban, hogy fordulat következik be Bécsben és Pozsonyban: hatalomra juthatnak a választások után Orbán politikai szövetségesei. Robert Fico Szlovákiában és a Szabadságpárt Ausztriában. Németországban előrenyomul az Alternative für Deutschland, melyet hazájában igyekeznek politikai karanténban tartani, de Orbán vígan paktál velük.

Csakhogy ebből aligha lesz többség az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció elkötelezte magát az együttműködés mellett szemben a szélsőjobboldallal és Orbán Viktorral. Guy Verhofstadt a liberálisok nevében újra bírálta a magyar miniszterelnököt mondván: Orbán hátba döfi Ukrajnát.

Brüsszelből állítólag megüzenték Orbánnak, hogy ne nagyon számítson az eurómilliárdokra.

Akkor viszont miből finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét?

Orbán egy kérdésre válaszolva Tusnádfürdőn megadta a választ: kizsarolja a pénzt az Európai Unióból! Hogyan? Úgy, hogy Ukrajna támogatása miatt az Európai Unió kifogyott a pénzből, ezért valószínűleg közös hitelt kell felvennie. Ehhez viszont minden tagállam beleegyezése szükséges. Orbán taktikája világos: csak akkor bólint rá a közös hitelfelvételre, ha megkapja a pénzt Brüsszeltől.

Gengszter módszer, de lehet, hogy beválik.

Kérdés, hogy meddig…

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

Az olcsón beáramló ukrán gabona miatt egységesen tiltakozik öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. A gond az, hogy az ukrán gabona jóval olcsóbb mint amennyiért ezekben az országokban megtermesztik azt. Ugyanez a helyzet a baromfi fronton is.

“A háború előtt 70 ezer tonna volt az ukrán baromfihús kvótája az Európai Unióban. Amióta szabad a kereskedés, azóta ez felment 280 ezer tonnára. Ez a magyar termelés kétszerese” – nyilatkozta a hvg-nek ifjú Bárány László, a legnagyobb magyar baromfi nevelő cég, a MasterGood igazgatója. Azt is elmondta, hogy

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az interjúból persze az is kiderül, hogy az olcsó ukrán gabona exportból a magyar cégek egy része  is profitált, mert a takarmány így olcsóbbá vált. Tavaly a gazdák 140 forintért adhatták a búzát, ma ennek alig több mint a feléért.

Az igazán nehéz év csak most következik

“A vásárlóerő tovább csökken. Ennek megállítására szükség lenne egy kétszámjegyű jelentős béremelésre, de erre 2024 január elseje előtt nem látok esélyt”

– mondja a legnagyobb magyar baromfi ágazati vállalkozó, aki hozzátette: 10-20%-kal esett vissza a fogyasztás Európában, mert az emberek elkezdtek mindenütt spórolni.

A csirke hátsó felét az Európai Unió keleti felén adjuk el, az első felét pedig a nyugati részén. Oroszországba nem exportálunk, mert 18 évvel ezelőtt három kamionunk megjárta: alig mentek át a határon Fehéroroszország felől, megállították őket “a hatóságok”, akik közölték, hogy lefoglalják az árut és a kamionokat, ha nem fizetünk több tízezer eurót. Kifizettük, de Oroszországban többet nem kereskedünk.”

Magyarországon is lehet visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a hatalomtól, de a MasterGood még nem kapott ilyet.

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

“Ha a gazdaság növekedési pályára tud állni , akkor van esély arra, hogy a 3,9%- os költségvetési hiánycélt teljesítsük”- nyilatkozta Varga Mihály a világgazdaság portálnak. Aki hozzátette:” a gazdaság első számú ellensége az infláció. 8%-kal elégedettek lennénk decemberben.”

Miután már nagyon magasak voltak az árak 2022 második felében , ez még akár igaz is lehet, de a reálbér csökkenés is kétségtelen: idén eddig 15,4%! Ez uniós negatív rekord éppúgy mint az egyelőre még 20% fölötti infláció.

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

“Nem lesz gondban a magyar költségvetés akkor sem, ha nem jönnek meg ezek a pénzek az Európai Unióból. A magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatást. Ha az nem jön meg, akkor hitelt kell felvenni a piacról, ezt szolgálta részben a 4,2 milliárd dolláros kölcsön kibocsátás”

– mondta Varga Mihály azt nemigen hangsúlyozva, hogy ennek a kölcsönnek a kamatai jóval magasabbak mint amennyit az uniós kölcsönért kellene fizetni. Hosszú távon tehát Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet. Tudja ezt Orbán Viktor is, aki Tusnádfürdőn elővezette a megoldást:

a magyar kormány újra megzsarolja az Európai Uniót!

Brüsszel ugyanis óriási támogatást vállalt Ukrajnának – 50+20 milliárd eurót -, de erre sehol sincs pénz. Marad a közös kölcsön felvétele, ehhez meg konszenzus kell. Orbán vétóval fenyegetőzhet, és ily módon megszerezheti az uniós milliárdok egy részét. Egyúttal pedig az Európai Unió előre menetelhet az Európai Egyesült Államok irányába. Erről senki sem beszél, de a közös adósság volt az USA megalakulásának fő oka. Ezért hívják ezt Hamilton hatásnak, az Egyesült Államok első pénzügyminiszteréről.

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Jóformán semmire: ”érezhető reálbér növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják” – mondja Varga Mihály, aki ezen a ponton óvakodik a konkrétumoktól. Egyáltalán nem véletlenül. Az idei óriási reálbér csökkenés után nem olyan nehéz “érezhető növekedést” ígérni. Vajon ez “az érezhető növekedés” kompenzálja az idei drámai csökkenést? Aligha. A nyugdíjasok helyzete még cifrább: miközben az emelés 15% volt, az infláció hivatalosan mért értéke meghaladta a 20%-ot! Jövőre a kormány 6%-os nyugdíj emeléssel számol. Ez jelentené a nyugdíjak értékének megvédését?

Orbán Viktor is tudja, hogy nem így van, ezért szépen el is engedte a jövő évi választásokat: sem az európai sem az önkormányzati választás nem olyan fontos a számára, hogy pénzt osztogasson mint a 2022-es parlamenti választás előtt. Orbán minden erejével a 2026-os választásra koncentrál, de az még messze van. Addig a nemzeti együttműködés rendszere túlélő üzemmódban üzemel, és az agyhalott ellenzék ehhez pompásan asszisztál – ahogy az Orbán Viktor nagykönyvében meg vagyon írva.

Tusványos: “nem jó, ha a kirakatban lopnak, csalnak, zsarolnak”

0

Furcsa párhuzammal szolgált Tusnádfürdőn Pesty László dokumentumfilmes, a Fidesz egyik régi híve amikor összehasonlította Biden amerikai elnök fiának ukrajnai korrupciós ügyét a “Lölő jelenséggel.”

Mi a Lölő jelenség? Pesty László szerint: “Amikor a kirakatban, lopunk, csalunk, zsarolunk” – hangzott el azon a fórumon Tusnádfürdőn , ahol a nemzeti együttműködés rendszerének olyan mindenre elszánt publicistái üldögéltek mint Bayer Zsolt, az ötös számú tagkönyv tulajdonosa.

A 444 riporterei megkérdezték a helyszínen Pesty Lászlót, hogy kire vagy mire gondolt. A dokumentumfilmes, aki a Dunagate botránnyal fontos politikai szerepet is vállalt a rendszerváltáskor, megismételte, hogy ahogy az amerikai demokratáknak nem tesznek jót a Biden család korrupciós ügyei Ukrajnában, úgy a magyar konzervatívoknak sem használ a “Lölő jelenség”. Kicsoda Lölő? Mészáros Lőrinc. Nem Szíj László? – kérdezett vissza Pesty László arra utalva, hogy nemcsak egy emberre célzott hanem a Lölő jelenség a magyar elit egy részét jellemzi.

A Lölő jelenség mint politikai probléma

Miért most állt elő ezzel a rendszer bírálattal Orbán hűséges barátja, aki hangsúlyozta, hogy

“érted haragszom nem ellened”?

Mészáros Lőrinc , aki szinte a nulláról startolt, Magyarország egyik leggazdagabb embere lett – hála Orbán Viktor rendszerének.

Amely talán azért is tűnik ilyen erősnek, mert nem értjük még a működését – állítja a Jelen főszerkesztője. Lakner Zoltán bookazine-t tett közzé Csak amit hallani szeretnél – Orbán és egy megvezetett ország címmel.

“Az egészről az mond el valami mélyebbet, hogy mi épül az ellopott pénzekből, hogyan ér össze a gazdasági és a politikai hatalom, mit tesz a rendszer a társadalommal, a gondolkodásunkkal, az attitűdjeinkkel”

– nyilatkozta Lakner Zoltán politológus a Magyar Hangnak.

Jaksity György korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a kádári múlt folytatása, és a különbség csak az, hogy most nyíltan kiírják az ajtóra, amit eddig a háttérben csináltak. A kirakatban lopnak, csalnak és zsarolnak – ahogy azt Pesty László mondta Tusnádfürdőn.

A Kádár korszak nagy túlélői mint Csányi Sándor vagy Pintér Sándor egyben a nemzeti együttműködés rendszerének talpkövei is.

Miért most állt elő rendszer kritikával és épp Tusnádfürdőn Pesty László, Orbán nagy barátja?

Mert a miniszterelnök bajban van: kérdésre válaszolva ugyan igyekezett lekicsinyelni az uniós eurómilliárdok hiányát, de azt elismerte, hogy a nemzetközi pénzpiacokon rontja Magyarország megítélését, és drágítja a hitelt. Hogy akarja megszerezni Orbán az uniós eurómilliárdokat? Szokás szerint zsarolással. Az Európai Unió 50+20 milliárd eurót ígért Ukrajna támogatására, de erre a kasszában nincsen pénz, és a tagállamok sem akarnak befizetni. Marad a közös hitelfelvétel. Ehhez pedig teljes konszenzus kell. Orbán ajánlata: megszavazom a közös hitelt, ha megkapom az uniós eurómilliárdokat. Ez Orbán európai diplomáciája a gyakorlatban. Kérdés, hogy ezúttal működik-e?

Szijjártó továbbra is zsarol

0

Magyarország ellenezte, hogy az EU hosszú távú, legfeljebb 20 milliárd eurós alapot hozzon létre az ukrán hadsereg támogatására – írja a Politico.

Az Unió külügyminiszterei csütörtökön Brüsszelben találkoztak, és első alkalommal tárgyaltak arról a javaslatról, amely szerint a következő négy évben legalább évi 5 milliárd eurót különítenének el az uniós országok Ukrajnának fegyvervásárlásának és adományozásának, valamint az ukrán csapatok kiképzésének költségeinek fedezésére.

A megbeszélésen azonban Magyarország kijelentette, hogy addig tiltakozik a terv ellen, amíg Ukrajna le nem veszi a magyar OTP bankot a “háborús szponzorok” listájáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy az OTP törléséig Budapest nem hagyja jóvá az Európai Békealap forráskiosztását, amelyet Brüsszel Ukrajna fegyverszállításának támogatására fordít.

“Az OTP-kérdés rendezéséig nem tárgyalhatunk új pénzügyi kötelezettségvállalásokról az Európai Békealap keretében”

– mondta Szijjártó csütörtökön.

Az EU eddig mintegy 4 milliárd eurót különített el az alap számára Ukrajna orosz inváziója után. Brüsszelben azonban egy stabilabb pénzforrást akarnak létrehozni, hogy ne kelljen állandóan nehéz tárgyalásokat folytatni az alap feltöltésével kapcsolatban.

Ezek a tervek annak a szélesebb nyugati törekvésnek a részét képezik, hogy Ukrajnának tartósabb “biztonsági garanciákat ” nyújtsanak, amint azt a legutóbbi litvániai NATO-csúcson megvitatták.

Amint arról a tömegtájékoztatás korábban beszámolt, az Európai Unió őszig várja a kezdeményezés jóváhagyását .

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK