Gazdasági szuverenitás Orbán módra

0
829
Facebook

2 milliárd dolláros külföldi kölcsönt akart szerezni a magyar miniszterelnök megbízásából az Államadósság Kezelő Központ, de miután túljegyezték a magyar kötvényeket, 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel Magyarország. Érdemes megemlíteni, hogy a kötvény kibocsátást jónevű bankok szervezték: BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan. A kötvények túljegyzése azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzpiac bízik az Orbán kormány stabilitásában.

A bizalomnak ára van: a 12 éves lejáratú kötvények kamata 5,7% vagyis jóval magasabb mint amennyit az USA-nak vagy Németországnak fizetnie kell de hát a periféria államai mindenütt drágábban jutnak hitelhez. Argentína például olyan rossz pénzügyi helyzetbe jutott – egyáltalán nem először – hogy újra tárgyalnia kell az IMF-el. A nemzetközi pénzpiacok drága kamatai helyett a Nemzetközi Valutaalap biztosított Argentínának 44 milliárd dolláros mega csomagot. Csakhogy ebből most kellene 2,6 milliárd dollárt törlesztenie, és erre képtelen.

A magyar állam egy éve bocsátott ki nagy összegű dollárkötvényt, akkor még jóval magasabb kamattal. Most csak 1,8% a kamat felár az USA-hoz viszonyítva, de tavaly még 2,8% volt vagyis 1%-kal olcsóbban jutottunk hitelhez. Mindez összefügg azzal, hogy tavaly a magyar kormány megszorító csomagja, és a magas infláció visszaszorította a lakosság fogyasztását, az életszínvonal csökkent viszont javult az egyensúly. Különösen amiatt, hogy az export jól teljesített 2023-ban. Időközben megérkeztek az első uniós pénzek is, mert

Orbán Viktor zsaroló politikája eredményesnek mutatkozik.

A magyar miniszterelnök azzal zsarolja az Európai Uniót, hogy csakis akkor szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, ha Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat.

Globalizált rendszerben mit ér a szuverenitás?

A globalizáció eredményeképp még a nagy államok is egyre jobban függenek a világpiactól, ezért is indított kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen, mert Washington veszélyben érzi vezető szerepét a világgazdaságban. Márpedig ezen nyugszik az USA hatalma, és Hszi Csin-ping elnök már meghirdette a G2-es világot, melyben az Egyesült Államok és Kína együtt gyakorolja a világhatalmat. Ezt Washingtonban semmiképp sem akarják elfogadni. Különösen zavarja őket, hogy az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere nem az Egyesült Államok hanem Kína.

Kicsi és világra nyitott államok mint Magyarország nem tehetnek mást a globalizált rendszerben minthogy alkalmazkodnak a trendekhez, melyeket egyáltalán nem ők határoznak meg. Mit jelenthet ilyen körülmények között az a szuverenitás, amelyet Orbán Viktor a zászlajára tűzött, és amelynek immár külön Szuverenitásvédelmi  hivatala is van? Lánczi Tamás, az intézmény igazgatója sietett hangsúlyozni, hogy a Szuverenitásvédelmi hivatal nem hatóság nehogy mindenki azonnal az államvédelmi hatóságra, az ÁVH-ra gondoljon, amely szovjet mintára állam volt az államban. Sztálin elvtárs a magyar küldöttség tagjai közül nem véletlen, hogy egyedül Péter Gábort, az ÁVH vezérét ölelte meg a Kremlben. Igaz, 1953-ban maga Sztálin elvtárs csukatta le Péter Gábort mint “cionista összesküvőt.”

A titkosszolgálat Orbán Viktor nemzetvédelmi rendszerében is meghatározó jelentőséget már csak azért is, mert az működteti a propagandát éppúgy mint a kommunista időkben. Rogán Antal felügyeli mindkettőt, és a propaganda azért is oly hatékony, mert egyetlen központból titkosszolgálati tisztek parancsra teljesítenek vagyis vitának nincsen helye a rendszerben.

Orbán hatalmának szuverenitása érvényesül is a belpolitikában, ahol a miniszterelnök szinte ellenállás nélkül valósíthatja meg elképzeléseit, de mi van a külpolitikában, ahol egy nem egészen 10 milliós közepesen fejlett periferikus ország vezetőjének a véleménye nem érdekel senkit. Orbán Viktor számára nagy sokk lehetett amikor a kilencvenes évek elején az USA nagykövetség embere közölte vele: a térségben csakis Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat, Magyarország egyáltalán nem. Ez motiválhatja Orbán Viktor diplomáciáját, amely ellensúlyt keres a világban az Egyesült Államokkal szemben. Ezért barátkozik tüntetően Kínával, melyet az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek nevezett 2021-ben. Ezért parolázik Putyinnal, aki a második számú stratégiai ellenfél volt az USA listáján, de az ukrajnai háború miatt célponttá vált. Biden elnök nyíltan meg is mondta, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az elszólás nagyon is tudatos volt.

Orbán Viktor ezzel a diplomáciával elszigetelődött az Európai Unióban és általában a nyugati világban, de mint zavaró tényező, akinek van zsarolási potenciálja, felértékelődött. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón  szinte főszereplővé vált. Azzal, hogy megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós pénzügyi támogatását nemcsak azt akarta elérni, hogy hozzájuthasson a magyar uniós euró milliárdokhoz hanem meg kívánta kérdőjelezni a NATO és az Európai Unió egész Ukrajna politikáját. Putyinhoz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan tűzszünetet sürget Ukrajnában, és arra számít, hogyha Trumpot megválasztják elnöknek az Egyesült Államokban, akkor az USA is változtat Ukrajna politikáján, és Kijev feje fölött lepaktál Putyinnal.

A CIA és az SZVR folyamatosan tárgyal erről Törökországban, olykor még a vezetők is részt vesznek ebben. William Burns, a CIA igazgatója korábban Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri nemcsak Putyin elnököt, de Szergej Nariskint is. A külföldi hírszerzés vezetője – éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök – nem támogatta Putyin döntését az ukrajnai háború megindítására mégis mindketten a helyükön maradtak bár az orosz elnök nyíltan megalázta Szergej Nariskint azon a videón, melyen a “különleges hadműveletet” bejelentették országnak – világnak.

Nariskin fia és családja Magyarországon szerzett ingatlant tekintettel arra, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat kapcsolata továbbra is kiváló noha ezt az USA és a NATO tagállamok többsége határozottan bírálja. Putyin viszont értékeli “a magyar miniszterelnök bátorságát.” Orbán Viktor volt az egyetlen olyan uniós tagállami vezető, akinek Putyin gratulált újévkor. Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Moszkvában. Ezt eredetileg Orbán Viktornak szánták, de a magyar miniszterelnök pompás diplomáciai érzékkel átpasszolta első janicsárjának, Szijjártó Péter külügyminiszternek.

A szuverenitás Orbán Viktor személyes hatalmának szentesítését jelenti. A minta itt is Putyin lehet, de valószínűleg a magyar miniszterelnöknek is feltűnt, hogy az orosz elnök szuverén módon zsákutcába vezeti Oroszországot.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .