Kezdőlap Címkék Weber

Címke: weber

Orbán ráijesztett a magyarokra: azt mondta, hogy el fogunk fogyni

0

A miniszterelnök szerint Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. A CEU-ról annyit mondott: blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne.

 

A még erősebb családpolitika történelmi összefüggésben jó az egész nemzetnek, ezen belül a fiataloknak is, akik felmérések szerint általában családban gondolkoznak, több gyermeket szeretnének, mielőtt szembesülnének a felnőttkori anyagi nehézségekkel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádióban.

A kormányfő rádióinterjújában úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretne, amelyben egyetlen fiatalnak sem kell megváltoztatnia a gyermekvállalásra, családalapításra vonatkozó terveit csak azért, mert anyagi nehézségekkel találja szemben magát. Elmondása szerint Magyarország európai összevetésben ezért költi már most is a legtöbbet a családok támogatására saját nemzeti össztermékéhez, vagyis gazdasági teljesítményéhez képest. Ennek a mélyén az a megfontolás is ott van, hogy Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. Hozzátette: a történelemben

mindig baj szokott lenni abból, ha kevesebb gyermek születik, mint amennyi a közösség biológiai fenntartásához szükséges. 

Azzal kapcsolatban, hogy Manfred Webert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választotta meg csütörtökön az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára, a pártcsalád helsinki kongresszusán, Orbán auz mondta: két jelöltből lehetett választani, egy szélsőséges módon liberális politikus volt az egyik jelölt, a másik pedig a bajor Manfred Weber.

A miniszterelnök szerint nem volt nehéz eldönteni, hogy ki mellett tegye le voksát a Fidesz-KDNP. Kifejtette: Manfred Weber az áprilisi, magyarországi országgyűlési választásokon részt vett, támogatását fejezte ki a Fidesz-KDNP felé. „A mögöttünk álló európai támogatást is szimbolizálja az, hogy a nekünk nyújtott segítséget, és a támogatást most visszaadjuk” – fogalmazott Orbán.

Meg szoktuk nyerni a választásokat, azonban még nem vagyunk acélosak – vélekedett Orbán Viktor. Hozzátette: az európai baloldal összeomlásban van, azonban az EPP számára is van még teendő.

A miniszterelnök szerint miután a Néppárt adta az elmúlt évek európai vezetőit, az elmúlt évek gondjaiért is felelősséget kell vállalni. Két kudarcot tudhatunk magunk mögött: az egyik, hogy a briteket nem sikerült az Európai Unión belül, a migránsokat pedig azon kívül tartani.

A miniszterelnök szerint mióta a CEU Magyarországon van, folyamatos a hisztériakeltés. Orbán Viktor szerint blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne, de senkinek nem ad felmentést a törvények betartása alól. Orbán Viktor kitért a legújabb nemzeti konzultációra és ara kérte a nőket és az asszonyokat, szánjanak fél órát rá és töltsék ki a kérdőívet.

Weber falja fel Orbánt, vagy fordítva

A Helsinkiben jóváhagyott határozat egyértelműen Orbán ellen irányul. Ám kérdéses, hogy mindez elegendő-e annak a gyanúnak az eloszlatására, hogy a frakcióvezető csakis hatalmi megfontolásokból, a magyar szavazatok miatt ragaszkodik a miniszterelnökhöz?

A Die Zeit elemzése arra hívja fel a figyelmet „Az Orbán-kérdés” címmel, hogy Manfred Webernek valóban nincsenek kormányzati tapasztalatai és nem beszél jól franciául, mégis jó bizottsági elnök lehet, ha meg tudja fékezni a magyar politikust. Erre jobb esélye van, mint másoknak, éspedig  azért, mert pártja mind gyakrabban bírálja az EU-t. Mellette szól, hogy meggyőződéses Európa-hívő.

Ugyanakkor Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű uraként egyáltalán nem ártalmatlan. Ideológiailag hívja ki az uniót. Nem sokra tartja a képviseleti, liberális, jogállami alapokra épülő demokráciát. Ő kormányoz és a nép tapsikol. Márpedig ez összeférhetetlen a Néppárt álláspontjával. Ezért van jó ideje napirenden a követelés, hogy a konzervatívok zárják ki a Fideszt.

Weber nem hajlandó kiadni a magyar párt útját, de lépésről lépésre elhatárolódik annak vezetőjétől. A Helsinkiben jóváhagyott határozat egyértelműen Orbán ellen irányul. Ám kérdéses, hogy mindez elegendő-e annak a gyanúnak az eloszlatására, hogy a frakcióvezető csakis hatalmi megfontolásokból, a magyar szavazatok miatt ragaszkodik a miniszterelnökhöz? Hogy ez felülír minden alapvető aggályt? Egyértelmű válasz még nincs, de bajor politikusnak két választása van: vagy úgy vonul be a történelembe, mint aki megállította Orbán Viktort, vagy az falja fel őt.

Die Zeit/Szelestey Lajos

 

Helsinkiben is lehet folytatni a pávatáncot

Az Európai Néppárt ma kezdődő kongresszusának a finn fővárosban az enyhülés elérése lenne az eredeti feladata, mint egykor a hidegháború hőskorában, 1975-ben. Csakhogy akkor a két szemben álló tömb igyekezett egymással szemben „enyhülni”, míg manapság a keresztény/konzervatív pártcsaládnak a saját sorait kellene rendezni. Azaz: kizárni a Fideszt (magyar neve Orbán Viktor) vagy belülről fogva, legalább májusig, az EU választásokig megszelídíteni.

Helsinki szelleme a d’etante jelképévé vált és az akkor elfogadott három „csomag” közül a legjelentősebb a harmadik volt, amely az emberi jogok tiszteletben tartását tartalmazta. A Szovjetuniónak és csatlósainak ezt a békát kellett lenyelniük. Persze eszük ágában sem volt betartani az emberi jogokat 1975 után sem és ezt a nemes hagyományukat a mai napig is ápolják.

Hasonló elgondolással indult neki a Néppárt a ma kezdődött kongresszusának is, amelynek két feladata van. Az egyik, a fontosabbnak feltüntetett, hogy megválasszák a pártcsalád csúcsjelöltjét az EU bizottság (kormány) élére. Akit (valószínűleg holnap) Helsinkiben kijelölnek, az nagy eséllyel, a Magyarországon csak diktárorozóként ismert Juncker utóda lesz. Mert a néppártiak azzal számolnak, ismét ők szerzik a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon, tehát ők adják a bizottsági elnököt. Van két jelölt: a bajor Manfred Weber, aki ugyan megszavazta a Sargentini-jelentést és ezáltal automatikusan Orbán ellenségévé vált és Alexander Stubb finn néppárti politikus, aki már többször is kerek-perec kimondta, hogy a Fidesznek bizony távoznia kell. Az előjelölésen a magyar miniszterelnök éppen emiatt inkább Weber mellett tette le a voksát és előreláthatóan így tesz majd Helsinkiben is.

Weber is igyekszik Orbán kottája szerint játszani és feledtetni a kellemetlen Sargentini-ügyet: „nincs napirenden a Fidesz kizárása”. Kell az a tízegynéhány fideszes képviselő, meg aztán Angela Merkel politikai gyengélkedése is csökkentheti Weber esélyeit. Szóval nem lesz nagy gond: megkapja a magyar támogatást.

A körmönfont néppárti korifeusok azonban kiötlöttek egy helsinkis harmadik kosarat is. Előkészítettek egy sürgősségi határozattervezetet, amellyel nem az emberi jogok tiszteletben tartását kérnék a magyar kormánytól (is), azzal már elkéstek, hanem az EU értékeinek a tiszteletét.

“Az EU értékeinek védelme és a demokrácia biztosítása” címet viselő dokumentum azzal a feltételezett szándékkal készült el, hogy színvallásra késztesse a magyar kormányfőt: vagy jóváhagyja az állásfoglalást, vagy veszélybe sodorja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban.

Ez szinte felhívás egy újabb pávatáncra:

Orbán Viktor minden valószínűség szerint aláírja ezt a dokumentumot, volt ennél már rázósabb ígérete is. Egyébként is a Fidesz kommunikációjában szó sincs az EU értékeinek megsértéséről. Sőt, éppen Orbánék harcolnak a legkövetkezetesebben ezekért. Csak hát Brüsszel, meg Soros.

És a saját forgatókönyvük szerint fognak továbbra is viselkedni, akárhány okmányt írnak is alá a finn fővárosban.

Viszont a néppártiak is hátra dőlhetnek: ők mindent megtettek, mossák kezeiket.

Eljött az igazság pillanata – a külföldi sajtó Orbánról

0

Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat.


A szélsőségesek Orbánnak udvarolnak

Egy bennfentes forrás szerint nehéz benntartani Orbánt a Néppártban, főleg ha az EP ma nagy arányban határoz a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A felfüggesztést már a jövő héten kimondhatják, mivel éppen egy hét múlva esedékes Salzburgban a Néppárt csúcsértekezlete. De ha ma az lesz a döntés, hogy élni kell a 7-es paragrafussal, az egyébként is igencsak súlyos politikai következményekkel jár, mert valószínűleg teljesen átrendeződnek az erőviszonyok Strasbourgban. Macron az EPP meggyengülésére alapozza európai stratégiáját. A szélsőségesek ugyanakkor Orbánnak udvarolnak. (Le Monde)

A magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti

A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy az uniónak állást kell foglalnia Orbán Viktorral szemben, mert a magyar kormány az EU alapértékeit veszélyezteti. A mai szavazás már jó ideje időszerű, mivel a politikus módszeresen lebontja a fékeket és ellensúlyokat, a pluralizmust és a szabad sajtót. Brüsszel nyámnyilasága csak bátorít más államokat, hogy bedarálják a jogállamot, lásd Lengyelországot. (Financial Times)

Kipisilni a sátorból

A populizmus egyik legjobb szakértője úgy gondolja, hogy ha a Néppárt valóban bástyaként kíván szembeszállni a demagógokkal, akkor végre ki kell zárnia a Fideszt. „A kipisilni a sátorból” c. cikkben Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára megállapítja, hogy eljött az igazság pillanata Európa, és főleg a kereszténydemokraták számára. Orbán idáig mindig megkerülte a tilalomfákat, ilyenkor az EPP újakat állított fel. Ehhez képest beszélt most Weber arról, hogy az értékekről nem lehet alkudozni. Az az érv pedig, hogy a táboron belül könnyebb befolyásolni a magyarokat, azt a logikát takarta, hogy nem volna jó, ha kívülről pisilnék le a sátrat. Csak éppen a kereszténydemokraták neveletlen gyermekénél ez a módszer soha nem vált be. (Süddeutsche Zeitung)

Az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás

Az este az EPP tagjai három órán át igyekeztek rávenni a magyar vezetőt, hogy a fő pontokban engedjen, ám az arra egyáltalán nem volt hajlandó. Utána Weber azt közölte, hogy ő személy szerint is az indítványra voksol, az alapértékek dolgában nincs kivételes elbánás. A leglényegesebb vitatéma a CEU és a civilekkel szembeni bánásmód, de a jelentés tucatnyi területet sorol fel, ami okot ad a 7-es paragrafus aktiválására. (Spiegel)

Orbán átlépte a vörös vonalat

A konzervatívok ugyan a Fidesz nélkül is a legjelentősebb erőt adták volna, de a hatalmi számítások befolyásolták a vezetésüket. Vagyis az megbízható és hatékony tagnak tekintette a 12 magyar képviselőt. Azonban a menekültválság és az unióellenes hadjárat kapcsán egyre több európai párttárs gondolta úgy, hogy Orbán átlépte a vörös vonalat. Tavaly áprilisban nyilvánosan megrótták a civilek és a CEU elleni támadás miatt. Szemtanúk szerint a politikus olyan benyomást keltett, mintha visszavonná az érintett jogszabályokat. Amikor előterjesztette az új javaslatokat, Weber és Daul éktelenül lehordta zárt ajtók mögött, de azóta már nem úgy látszik, hogy az ilyenfajta dorgálások akárcsak felszíni eredményt hoznának. (New York Times)

A mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez

A mai strasbourgi szavazás előtt Orbán Viktor váratlanul elvesztette a Néppárt támogatását. Ennek oka az antidemokratikusnak minősített magyar belpolitika. Így nő a valószínűsége, hogy az EP eljárást indít a magyar kormány ellen. De a tagállamok közti véleménykülönbségek miatt nem valószínű, hogy a folyamat elvezet Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez. Ám a mai szavazás még inkább hozzájárul Orbán megbélyegzéséhez. Még olyanok is támogatják az indítványt, mint az osztrák kancellár, aki pedig egyetért a kemény, bevándorlás-ellenes magyar állásponttal. (Wall Street Journal)

A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán

Orbán Viktor 8 éve az orránál fogva vezeti az EU-t, de a viselkedéséből, állandó ellenkezéséből most már kereszténydemokrata képviselőnek is egyre inkább elegük van. A Néppárt szemszögéből igen sok forog kockán. Hogy a politikus idáig eljutott, annak oka egyrészt, hogy remekül le tudta fegyverezni a bírálókat az utolsó pillanatban tett kisebb engedményekkel, illetve hogy a Néppárt oltalmazta. De most úgy tűnik, hogy elágazik kettejük útja. A mai szavazáson eldöntheti a meccset, hogy hová állnak a konzervatívok. Tegnap a magyar vezető csak felszította a tüzet, hazugságként utasította vissza a szemrehányásokat, és közölte, hogy itt a magyar népet akarják megbüntetni. A jogállam megsértését a kormány demokratikus felhatalmazásával indokolta. A hang és a tartalom arra szolgált, hogy Magyarországon rátegyen még egy lapáttal az unió elleni hangulatra. (Neue Zürcher Zeitung)

Szelestey Lajos

Zárt ajtók mögött a szövetségesei is ordítoztak Orbánnal!

Az Európai Parlament várhatóan elfogadja a Sargentini-jelentést, amely alapján elindíthatja a magyar kormány ellen a 7 cikkely szerint eljárást. Ennek végén az Unióban felfüggeszthetik a magyarok szavazati jogát. Ugyanis az Európai Néppárt frakcióvezetője Manfréd Wéber bejelentette, hogy megszavazza ma a jelentést, s várhatóan vele tart a konzervatív képviselők többsége.

Mindez azután derült ki, hogy eredménytelennek bizonyult az éjszakába nyúló két órás egyezkedés, amely a plenáris vita után zárt ülésen zajlott az Európai Néppárt és Orbán Viktor között.

Kiszivárgott hírek szerint a Néppárt politikusai azt várták Orbán Viktortól, hogy a civilekkel és a CEU-val szemben folytatott európai értékeket sértő politikáját változtassa meg. Az ülésen Orbán elzárkózott ettől, ehelyett csak a migrációról volt hajlandó beszélni, illetve megismételte korábbi álláspontját, miszerint a baloldal osztja meg az Európai Parlamentet. Ugyanakkor Orbán méltatlannak tartotta, ahogy vele bánik a pártcsaládja. Kiszivárgott hírek szerint a képviselők felháborodottan fogadták a magyar kormányfő szavait, néhányan hangos nemtetszését is kifejezték. Többen igen kemény kritikát fogalmaztak meg a magyar kormány emberi jogokat sértő politikájával szemben. Az ülésen egyébként Manfréd Wéber már tényként magyarázta a 7 cikkely szerinti eljárás megindítását.

A Független Hírügynökség úgy értesült, hogy ha az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést, akkor a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordulhat. A magyar kormány mindenekelőtt azért kíván jogorvoslatot kérni a Luxemburgi Bíróságtól, mert szerinte az Európai Parlament szavazási gyakorlata nem veszi figyelembe a tartózkodó képviselők szavazatát, amit a Fidesz-frakció sérelmesnek tart.

A Párbeszéd képviselője Jávor Benedek facebook üzenetében úgy fogalmazott, hogy a 7 cikkely szerint eljárás elindítása, illetve Orbán Viktor európai ámokfutása miatt Magyarország jelentős uniós forrásokat is bukhat.

A főnököt figyelik a holdudvar tagjai Kötcsén

0

Mindegy, hogy milyen döntés születik az Európai Parlamentben a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló dokumentum tárgyalásán, a bevándorláspárti többség véleménye ugyanis egyre kevésbé számít – ment elébe egy esetleges uniós Orbán-fiaskónak Rogán Antal. A kötcsei Polgári Piknik előtti tájékoztatóján hozzátette: az számít, hogy a 2019. májusi EP-választáson mit fognak mondani az emberek.

Rogán Antal, Kötcsén
MTI Fotó: Varga György

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter megerősítve a korábbi sajtóhíreket elmondta, hogy a szombaton délután kezdődött zárt körű pikniken Orbán Viktor arról beszél majd, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb eseménye a 2019-es európai parlamenti választás lesz Európában, amelynek témája a bevándorlás – emelte ki az MTI. Meg azt is, hogy „a bevándorlás demokráciadeficitet idézett elő Európában. Az EP és az Európai Bizottság többsége ugyanis bevándorláspárti, az európai emberek ellenben egyre nagyobb mértékben elutasítják a bevándorlást, és úgy tűnik, ezt az EP többsége nem hajlandó tudomásul venni…

A bevándorláspárti többség egy utolsó, kétségbeesett támadást indít Magyarország ellen”.

Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, Orbán kedden hét percen át fejtheti ki védekezését Strasbourgban, a válaszokra azonban már nem reagálhat. De ennél fontosabb, hogy előzőleg a néppárti frakcióban egységre szólítja fel a többieket, és azzal fenyegetőzik, hogy máskülönben a Fidesz kilép a pártcsaládból. A Néppártban nagy az idegesség, bár a Die Presse szerint

nem valószínű, hogy meglesz a Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmad. De már az egyszerű többség is nagy adut adna az európai politikai vetélytársak kezébe.

A szavazással kapcsolatban már folyik a szó- és értelmezési csata, hogy vajon a tartózkodás valójában igent vagy nemet jelent.

Forrás: wikimedia.org

Manfred Weber néppárti frakcióvezető egy televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Magyarországot az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás fenyegeti a sajtó- és véleményszabadság korlátozása és az igazságszolgáltatás kétessé vált függetlensége miatt, és erről jövő héten szavaz az Európai Parlament. Leszögezte, hogy pártcsalád kiáll az európai alapértékekért.

Ami a brüsszeli magyar ellenzéket illeti. A Demokratikus Koalíció már bejelentette, hogy megszavazza a Sarentini-jelentést, ám a többi párt nem nyilatkozott.

Merkel szégyenletes hibája

Az elmúlt néhány évben sok ország erős konzervatív pártja lépett veszélyes szövetségre a szélsőjobbal, így Ausztriában is. De az utóbbi napok leginkább sokkoló híre az, hogy Angela Merkel taktikai politikai szövetséget kovácsol a liberális demokrácia legfőbb európai ellenségével, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az európai konzervatívok kudarcot vallanak a jobboldali tekintélyelvűség terjedésének feltartóztatásában, és Angela Merkel a jelek szerint megbukott kora legfontosabb vizsgáján – írta Yasha Munk, a Harvard egyetem német származású politológus tanára a Slate Magazine-ban. Amikor a demokráciákat jobboldali veszély fenyegeti, a védelemben különösen jelentős szerep jut a konzervatív mozgalmaknak: ha a demokrácia védelmére sietnek, akkor a rendszer többnyire túléli a támadást. Ha közösködnek a demokrácia ellenségeivel, vagy előnyben részesítik a rövid távú előnyöket a demokratikus intézmények hosszú távú megőrzésével szemben, akkor nyitva áll az ajtó a mindenféle autokraták számára.

Mounk megállapítására – amelyet részben Daniel Ziblatt neves politológustól idéz – történelmi példákat hoz fel cikkében a 19. századi Nagy-Britanniától – ahol sikerült a margóra szorítani a szélsőségeseket – egészen a 20. századig, amikor a hagyományos jobboldali pártok Németországban és Olaszországban átadták a hatalom gyeplőit a fasisztáknak. Majd felhozza napjaink Egyesült Államát, ahol a republikánusok mélységesen aggasztó módon nem teljesítik legalapvetőbb történelmi kötelezettségüket Trump elnökkel kapcsolatban.

Az elmúlt néhány évben sok ország erős konzervatív pártja lépett veszélyes szövetségre a szélsőjobbal, így Ausztriában is. De az utóbbi napok leginkább sokkoló híre az, hogy Angela Merkel taktikai politikai szövetséget kovácsol a liberális demokrácia legfőbb európai ellenségével, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Orbán az elmúlt nyolc évben kvázi diktatórikus ellenőrzése alá vonta az országát, és annak, hogy ezt megtehette anélkül, hogy nagy ellenállásba ütközött volna az EU intézményei részről, az az egyik fő oka, hogy mindig kapcsolatokat tartott fenn a fősodor konzervatív európai pártjaival. Ennek legfontosabb kifejeződése az, hogy a Fidesz még mindig az Európai Néppártban (EPP) foglal helyet, és tagsága legfőbb védelmezője a középjobb EPP frakcióvezetője, a német Manfred Weber – írta Mounk, és felidézte Weber Orbánnal kapcsolatos állásfoglalásait. Nem világos, hogy taktikai megfontolások, valós ideológiai affinitás, vagy ezek valamely keveréke a motiváció, de Weber mélységesen cinikusan védelmezi a magyar kormányt a felelősségrevonástól.

Daniel Kelemen, a Rutgers egyetem politológus professzora úgy látja, hogy Weber magatartása végzetesen aláásta Európa képességét arra, hogy kordában tartsa Orbánt. Mivel az Európai Parlament legnagyobb frakciója nem szakított a Fidesszel, lehetetlen volt kiépíteni egy pártokon átívelő konszenzust Orbán szankcionálására. Mindez felbátorított más országokat is. Weber tehát alapvető szerepet töltött be abban, hogy Orbán lerombolhatta a magyar demokráciát, Angela Merkel mégis támogatásáról biztosította abban, hogy Weber induljon a jövő évi európai választásokon az EPP csúcsjelöltségéért. Ezeknek a fejleményeknek a jelentősége messzemenően nem tudatosodott. Nem titok, hogy Merkel nem lelkesedik Orbánért. A jelek szerint azonban úgy látja, hogy szüksége van rá a többsége megőrzéséhez az Európai Parlamentben, és ahhoz, hogy a hazai koalíciója békéjét fenntartsa. Az elvi álláspont nagy árat követelne, és ezért alighanem úgy döntött, hogy békét köt a nem demokratikus jobboldallal. Ez hatalmas kihatással van az európai politikára. Egyrészt minden eddiginél világosabbá vált, hogy az Európai Unió kész tolerálni a mélységesen illiberális és nem demokratikus államokat tagjai sorában. Ez súlyosan károsítani fogja az unió legitimációját.

Másrészt leomlott az a bástya, amelyet a jobb- és baloldali fősodor pártjai a demokrácia ellenségeivel szemben egykor alkottak. Ha Merkel és Weber el tudja árulni elveit annak érdekében, hogy megtartsa a többséget a viszonylag kevéssé fontos Európai Parlamentben, akkor nemigen várható el, hogy ellenállást tanúsítson az AfD szélsőjobb párttal kötendő szövetséggel szemben, ha majd egyszer ez lesz az ára annak, hogy megtartsa a hatalmat Berlinben. Merkelben sok éven át a liberális demokrácia értékeinek hősies védelmezőjét látták.

Az utóbbi néhány nap azonban karrierje sokkal sivárabb értékelését hozta: amennyiben a történelem valóban a konzervatív politikusokon múlik, akkor Merkelre alighanem úgy fognak emlékezni, hogy megbukott kora legfontosabb vizsgáján, és nem szállt szembe a demokráciaellenes jobboldallal.

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

0

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

Manfred Weber megvédte Orbánt

0

Az Independent számolt be arról, hogy Angela Merkel „brüsszeli embere”, az Európai Néppárt frakcióvezetője sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva reagált a magyar miniszterelnök korábbi szavaira. Orbán néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy a liberális demokrácia eszméje kiürült.

Manfred Weber arra figyelmeztetett, hogy az emberek „ne mutogassanak ujjal” Orbánra, és ne mondják róla azt, hogy „nem jó európai”.

„Európában nagyon fontos, milyen kifejezéseket használunk, amikor megvitatunk témákat. Ezek jelentése és háttere eltérhet attól függően, honnan származunk. Elég csak a migrációról szóló vitára gondolni: ahonnan én jövök, mi általában menekültekről beszélünk. De Prágában, Pozsonyban vagy Budapesten a vita fókusza máshol van. Ők inkább illegális migrációról beszélnek. Ezért gondolom úgy, hogy a legfontosabb, hogy beszéljünk és foglalkozzunk egymással” – magyarázta az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a The Independent tudósítása szerint.

A lap szerint az, hogy Weber védelmébe vette a magyar kormányfőt, annak a jele, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó EPP elhárítja az Orbán rendszerével szembeni kritikákat.

Orbán újabb pávatánca következik

Újabb súlyos figyelmeztetést kapott Orbán Viktor az Európai Néppárttól. Nem az elsőt, és nem az utolsót.

A párt frakcióvezetője, Manfred Weber egy holland lapnak adott interjúban a többi között arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnök nem igazodik az unióba szokásos normákhoz, nincs tekintettel a demokráciára, a jogállamiságra, valamint a sajtó szabadságára. „Ha Orbán és a Fidesz betartja ezeket a szabályokat, maradhat, ha nem, akkor távozik.”

Ezt mondta Manfred Weber, aki persze tudja, hogy Orbán csak a saját szabályait tartja be – azokat sem mindig. Viszont, mint már annyiszor, most is meg fogja ígérni, hogy Magyarországon minden törvényesen demokratikusan történik, Manfred Weber, valamint az Európai Néppárt pedig úgy tesznek, mintha el is hinnék, amit a magyar miniszterelnök mond. Miközben persze tudják, hogy ez nem így lesz: Orbánnak már régóta sajátja a kettős beszéd – ahogy ő maga fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt: a pávatánc. Számára nem jelent gondot, hogy mást mond Brüsszelben, mint amit Magyarországon.

Tudják ezt persze az Európai Néppártban is. S bár most tényleg a szokásosnál is keményebben fogalmaztak, Orbánnak bizonyára nagyobb fejtörést okoz, hogy bajnok lesz-e a Videoton, mint az, hogy kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból. Mely utóbbi természetesen nagy blama lenne Magyarország számára, ráadásul anyagilag is igen kellemetlen, de ilyenről, hiába az üzengetés, vélhetően nincs szó.

Brüsszel és benne a Fidesz pártcsaládja, a Európai Néppárt egyszerűen nincs arra felkészülve, hogy Orbánt és a hozzá hasonló politikusokat kezelje. Ott mindenki abból indul ki, hogy az Európai Unió tagjai nemcsak a közösség gazdagabb országainak a pénzét, de azok értékrendjét is elfogadják. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják – ráadásul folyamatosan, hosszú éveken keresztül – akkor homokszem kerül a gépezetbe és meghibásodik az amúgy sem makulátlanul működő rendszer.

Ott számít az adott szó, aki ettől eltér, be sem engedik a jobb társaságokba. Nem véletlenül mondta néhány ezelőtt az azóta a Corvinus Egyetem rektorává avanzsált Századvég-vezető, Lánczi András, hogy amit az emberek korrupciónak gondolnak, az nem az, hanem maga a Fidesz politikája. Ez nem beismerés volt, épp ellenkezőleg: annak a tudományos megfogalmazása, hogy mi vagyunk a hülyék, ha azt gondoljuk, hogy a köz pénzének kreatív eltüntetése bűncselekmény.

Orbán majd igyekszik meggyőzni az általa brüsszeli bürokratáknak nevezett személyeket és testületeket, hogy Magyarországgal nincs semmi baj. Nem sérül a jogállam, virágzik a demokrácia, és a sajtó szabadságának sem áll az útjában semmi. Brüsszelben meg majd szépen úgy tesznek, mintha mindezt el is hinnék. Nem először, és nem utoljára.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!