Kezdőlap Címkék Washington Post

Címke: Washington Post

Orbán főtanácsadója vette a Pegasust?

Sok magyar cím  is szerepel abban a névjegyzékben, amelyet 17 újság oknyomozói szereztek meg – írja a Washington Post, mely maga is tagja ennek a csapatnak. Nekik különösen érdekükben állt a feltárás, mert az ő publicistájuk volt az a szaúdi újságíró, akit Pegasus figyelt egy darabig, majd Isztambulban Szaúd Arábia főkonzulátusán megfojtottak és feldaraboltak – Mohamed bin Szalman trónörökös parancsára.

Érthető, hogy a Washington Post vizsgálatot vár Magyarországon is, ahol a 444 kiderítette: Orbán főtanácsadója vehette meg a kémprogramot Izraelben. Czukor Józsefet Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is fogadta. Viszonzásul azután Orbán Viktor is fogadta Benjamin Netanjahu nemzetbiztonsági főtanácsadóját Budapesten. Orbánt Netanjahu segítette hozzá ahhoz, hogy találkozhasson Donald Trumppal a Fehér Házban.

Czukor József főtanácsadó 2018 februárjában járt Izraelben, és a magyar ellenzékiek lehallgatása 2018-ban kezdődött meg a Pegasus szoftverrel. Czukor Józsefet ezt követően hamarosan kinevezték a hírszerzés élére, ahova régi motorosként érkezett.

Egy magyar főkém karrierje

Hol máshol kezdődhet egy magyar hírszerzői pályafutása a szocialista Magyarországon mint a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában? A Cseka alapítójáról elnevezett akadémia a polgári titkosszolgálat eljövendő hőseit képezte, akik azután hazájukba hazatérve nem feledkeztek meg a Szovjetunió érdekeiről sem.

1986-ban kezdte meg külszolgálati karrierjét Bécsben, ami akkoriban a kémek paradicsoma volt. 1988-ban folytatta Németországban.

A rendszerváltás után is visszatért Németországba, ahonnan hazatérve Medgyessy Péter miniszterelnök kinevezte az Információs Hivatal élére 2002-ben. Ezt követően Szlovéniában volt nagykövet. 2010 után az Orbán kormány Berlinbe küldte – immár nagykövetként. Kiváló kapcsolatot épített ki a német titkosszolgálat vezetőivel. Nagy szerepe volt abban, hogy Merkel kancellár igen elnézően ítélte meg Orbán Viktor pávatáncát, és fokozatos szembekerülését Brüsszellel. Czukor Józsefet itthon külpolitikai főtanácsadó poszt várta. Ebben a minőségében tárgyalt Izraelben is. Majd hamarosan újra az Információs Hivatal főnöke lett. Nem túlságosan sokáig. Nagykövetté nevezték ki Svájcban, amely két szempontból is fontos a magyar miniszterelnöknek.

Egyrészt, mert a Berni Unió, a nyugati világ hírszerzési főnökeinek “klubja” itt működik. Itt első kézből lehet fontos információkhoz jutni arról, hogy mit akar valójában az USA Európában?!

Kurz kancellár például innen értesült, hogy veszélyben Ausztria tagsága, mert akkori koalíciós partnere, a Szabadságpárt túl jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Kurz gyorsan meg is szabadult kínos partnerétől, melyet nagyban elősegített az Ibiza botrány.

A másik ok, ami miatt Svájc oly fontos Orbán Viktornak az az, hogy Zug kantonban van bejegyezve az az orosz-magyar földgáz kereskedelmi cég, amelyen keresztül Putyin pénzeli európai barátait. Czukor József tehát mindig mindenütt ott van, ahol Orbán Viktornak nagyon fontos a megbízható ember. Dehát mennyire lehet valaki megbízható, aki a Dzerzsinszkij akadémián végzett Moszkvában?!…

Az USA-nak meg kell védenie televízióját a lengyel kormány ellen

A Washington Post, azt követeli, hogy a kormány védje meg az USA tulajdonban lévő lengyel televíziót. A varsói kormány szemmel láthatóan harcban áll a Biden adminisztrációval. Korábban kiváló volt a kapcsolat Varsó és Washington között amíg Trump ült a Fehér Házban, most olyan komolyak az ellentétek, hogy a varsói kormány nem akarja elfogadni a Biden adminisztráció nagykövet jelöltjét, Mark Brzesinskit.

Varsói offenzíva a független sajtó ellen

A TVN televízió a Discovery társaság tulajdona, de Hollandiában van bejegyezve. Ennek azért van jelentősége, mert a lengyel parlament előtt egy olyan törvényjavaslat fekszik, amely kitiltaná a nem uniós tulajdonban levő média intézményeket Lengyelországból. Polonizálásnak nevezi ezt a törekvést a lengyel kormány, de valójában arról van szó, hogy ki akarják szorítani a kritikus médiát az országból. A jelenség nem új, már az előző varsói USA nagykövet is hosszú csörtéket folytatott a PiS erős emberével, Kaczynskival és a lengyel kormánnyal, hogy megvédje a TVN függetlenségét.

Lengyelország az orbáni úton

A Washington Post nyíltan arra céloz, hogy a lengyel kormány média politikája egyértelműen a magyar miniszterelnök módszerét követi: leszalámizza az őt bíráló sajtót. Nemrég a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet a sajtószabadság ellenségének nevezte Orbánt, egyedül az uniós vezetők közül – olyan társaságban mint Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös.

Putyin Oroszországában nem ritka az ellenzéki újságírók meggyilkolása, és hétköznapi jelenség a megmaradt kritikus sajtó elnémítása. Mohamed bin Szalman herceg nem volt elégedett a Washington Post cikkeivel, melyek bírálták Szaúd Arábia trónörökösét. A szerzőt Isztanbulba csalták, majd ott Szaúd Arábia főkonzulátusán megfojtották és feldarabolták.

Erre is utal a Washington Post amikor azt írja, hogy az USA-nak minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy megvédje a legnagyobb független televíziót Lengyelországban.

A Soros elleni kampány kicsapta a biztosítékot

Demeter Szilárd cikke, mely az Origóban jelent meg heves tiltakozást váltott ki nemcsak a hazai közvéleményben, de külföldön is. A Washington Post szerint Soros György összehasonlítása Hitlerrel és a gázkamrák emlegetése a holokauszt egyik üldözöttjével kapcsolatban túl megy a határon.

Tiltakozott Izrael nagykövetségén túl az Egyesült Államok nagykövetsége is, mely elítélte a hétvégén megjelent írást. Demeter Szilárd visszavonta a cikkét, de a kormány nem sietett elhatárolni magát tőle.

Miért mondott le Szájer József?

Véletlen egybeesés is lehet, de szimbólumként is felfogható, hogy a Fidesz alapító tagja, a magyar alkotmány szerzője, lemondott brüsszeli képviselői posztjáról. Amióta Magyarország az EU tagja, azóta Szájer József Brüsszelben képviselte a Fideszt. Most arra hivatkozott, hogy elfáradt, de minden valószínűség szerint úgy érezhette: a magyar kormánynak ez az álláspontja védhetetlen nemcsak Európában, de a világon is.

Az új amerikai külügyminiszter Soros György baráti köréből jön

Antony Blinken sok szálon kötődik a magyar zsidósághoz és Soros Györgyhöz, aki Budapesten ugyanabban az utcában bujkált 1944-ben mint nevelőanyja Vera Blinken.

“Közép Európában egy-két populista vezető még a korábbinál is erőteljesebben képviseli a megosztó politikát. Jól látható ez Magyarországon és Lengyelországban. Orbán Viktor miniszterelnök számára előnyös változásokat iktatott törvénybe pedig már így is kétharmados többséggel rendelkezik” – írja a CNN portál. Amely szerint a gazdasági válság még jól is jöhet a populista rendszerek számára, ezért keresnek bűnbakot Soros Györgyben és az Európai Unióban.

Persze nagy kérdés, hogy az emberek beérik-e bűnbakokkal, ha a válság miatt jelentősen csökken az életszínvonaluk?!…

Orbán Viktor majdnem teljes egészében ellenőrzi a médiát

Az Index kapcsán jutott erre a megállapításra az amerikai sajtó. A legnagyobb magyar internetes portál elfoglalása a magyar miniszterelnök régi tervei közé tartozik. Erre most látta elérkezettnek az időt, hogy véget ért az EU maratoni csúcsértekezlete, melyen a nagy pénzeket kiosztották.

“Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrizze a magyar sajtót miután összeomlott az Index” – írja a New York-i Bloomberg. “A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több mint 20 éve működő hírportálnak. “Az Index esete kapcsán a Bloomberg azt hangsúlyozza, hogy “Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, melynek segítségével meg akarja semmisíteni a liberális demokráciát és minden korábbinál nagyobb hatalomra akar szert tenni!” Orbán Viktor miniszterelnök olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amelyben a független sajtó működése rendkívüli mértékben megnehezült. “Az Indexnek esélye sem volt a túlélésre!” – írja a Bloomberg.

A koronavírus válság fokozza a független sajtó gondjait

Ezt hangsúlyozza a Washington Post az Index botrány kapcsán. “Míg a kormányhoz közel álló médiumok dúskálnak a pénzben addig a független média filléres gondokkal küzd.”

A Washington Post megemlíti, hogy az “Index már régóta a hatalom célkeresztjében volt Magyarországon.”

A New York Times a politikai tanulságokat is levonja az Index ügyből: “Magyarország az autokrata irányítás felé halad”. Ennek eszköze a kormánypárti propaganda média, amely ” gyakran antiszemita összeesküvés elméleteket” sulykol, bírálja az Európai Uniót.”

Orbán Viktor miniszterelnök képmutatására jellemző, hogy két éve kijelentette az Európai Parlamentben, hogy “semmiképp sem némítaná el azokat a hangokat, melyek nem értenek egyet vele!” – idézi a New York Times a magyar miniszterelnököt.

Meggyilkolták a Szaúd Arábia trónörökösét bíráló újságírót?

0

Az AFP hírügynökség azt jelentette Törökországból, hogy a helyi rendőrség szerint az újságírót, aki a Washington Postban is megjelentette írásait, megölték hazája konzulátusán! Dzsamal Kashoggi bement Szaúd Arábia isztambuli konzulátusára, de nem jött kijönni nem látták onnan! A helyi rendőrség szerint egy 15 tagú kommandó érkezett Szaúd Arábiából aznap amikor az újságíró bement a konzulátusra, és 24 óra elteltével távoztak. Azóta senki sem látta az újságírót.

Dzsamal Kashoggi, aki évek óta önkéntes száműzetésben élt az Egyesült Államokban, bírálta Szaúd Arábia trónörökösét a jemeni háború miatt. Jemenben Szaúd Arábia irányításával egy szunnita koalició küzd a síitákkal, akiket viszont Irán támogat. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki egyben hadügyminiszter is, fontosnak tekinti a katonai győzelmet, mert mindenképp meg akarja akadályozni Irán berendezkedését Jemenben. A háború borzalmas pusztítással jár, de egyelőre csekély eredményt hozott Szaúd Arábiának.

Mohamed bin Szalman trónörökös szerint szó sem lehet arról, hogy az őt bíráló újságírót megölték volna a konzulátuson. A trónörökös, aki a New York-i Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott, azt állította, hogy a kritikus újságíró saját lábán távozott a szaudi konzulátusról. A törökök mindenesetre hivatalos vizsgálatot indítottak az ügyben. Az eltűnt újságíró török menyasszonya is úgy nyilatkozott a helyi sajtónak, hogy ” nem hiszem, hogy Dzsamal Kashoggit meggyilkolták volna…

A politikai középnek le kell számolni a korrupcióval

Nem sokat lehet persze tenni ellene, amíg Trump az elnök, és amíg olyan államok, mint Magyarország és Olaszország előszeretettel fenntartják kapcsolataikat a világ kleptokratáival. Ám épp azért van szükség sürgősen a radikális, energikus és demokratikus középerőkre, hogy megszabaduljunk tőlük.

Ann Applebaum szerint, ha valaki meg akarja újítani a politikai közepet, annak a korrupció ellen kell hadakoznia. A neves elemző a Washington Postban emlékeztet arra, hogy a fejlett világban nem jól áll a hagyományos pártok szénája, feljövőben vannak viszont a jobb-, illetve baloldali radikálisok.

Ebben a helyzetben a fő áramlat képviselőinek, az igazi demokratáknak nem a bevándorlásról, a muzulmánokról kell beszélniük, ezeket a kérdéseket igencsak felfújták a bulvárlapok. Vagyis olyan témát kell választani a többség részéről, amely valóban eltorzítja a politikát és a gazdaságot: a korrupcióról, a pénzmosásról, adóparadicsomokról, offshore cégekről, amelyek révén kevés ember igen sok közpénzt lop és rejt el. Trump alatt láthatjuk, milyen könnyű a gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkező emberek számára, hogy megszegjék a törvényt.

Eközben elsiklik, hogy a visszaélések miként ártanak az átlagembereknek. Pl. úgy, hogy kevesebb pénz jut utakra és iskolákra. Az egyik ellenlépés az lehetne, hogy nagyobb büntetést kapjanak azok, akik értelmiségiként követnek el csalást. A küzdelmet nemzetközi keretekben kell folytatni a kleptokrácia ellen, hiszen a nyugati rendszer ki van téve az orosz és kínai vesztegetéseknek, befolyásvásárlásnak. Nem véletlen, hogy az új szélsőjobb vagy az orosz pénztől vagy az orosz propagandától függ. A figyelmet azonban sikeresen elterelték magukról, ehhez a jócskán eltúlzott menekülttémát nyomatják. Nem sokat lehet persze tenni ellene, amíg Trump az elnök, és amíg olyan államok, mint Magyarország és Olaszország előszeretettel fenntartják kapcsolataikat a világ kleptokratáival. Ám épp azért van szükség sürgősen a radikális, energikus és demokratikus középerőkre, hogy megszabaduljunk tőlük.

A nacionalizmus leprája

0

Merkel és Macron egykor a nyílt, toleráns Európáért állt ki. Ám nem valószínű, hogy mostanában a közös értékeket hirdetnék, miközben a földrész támadás alatt áll, kívülről és belülről egyaránt. Igazából már nem világos, melyek is ezek az értékek.

A Washington Post kommentárja rámutat, hogy a kancellár és a francia elnök az európai értékek, a nemzetközi együttműködés nagy mértékben csökkent vízióját védelmezi. A német vezető 3 éve csaknem egymillió embert fogadott be, ezen a héten mégis nagyobb rendre, ellenőrzésre és megelőzésre szólított fel, továbbá sürgette a visszautasított menekültek gyors kitoloncolását. Macron olyan bevándorlás politikát léptetett életbe, ami megbotránkoztatta még a szövetségeseit is, ám további szigorításokra készül a nyáron. De azért elhatárolta magát Trumptól, aki elválasztotta a gyerekeket a szülőktől a mexikói határon. Azon kívül a francia elnök hazahívta budapesti nagykövetét, miután az modellnek nevezte Orbán nulla toleranciát hirdető politikáját a menedékkérőkkel szemben.

Párizs és Berlin javarészt csak nézte, amint több uniós kormány is lezárta a határait.

Mindkettő egyben szigorított a saját álláspontján, noha visszazuhant a kérelmek száma. A válság szinte teljes egészében politikai természetű. Az érkező tömegek látványa, az európai kultúráért érzett aggódás, a migránsokhoz kapcsolt erőszakcselekmények gerjesztik a nacionalizmust és a közvélemény bevándorlás-ellenes hangulatát. Úgy, hogy Merkel a végén a CSU követelésére belement egy olyan megoldásba, amely lehetővé teszi a határon az utasok megkülönböztetését faji alapon, továbbá a szabad mozgást veszélyezteti.

Macron helyzete sokkal jobb, de fél szemmel ő is a nacionalizmus „lepráját” figyeli.

A francia-olasz határon már most olyan rend van érvényben, amely modellül szolgálhat az olasz és osztrák hatóságok számára a Brenner-hágón. Ez a fajta ellenőrzés a szakemberek számára azt bizonyítja, hogy a jobboldal máris nagy teret nyert. Merkel és Macron egykor a nyílt, toleráns Európáért állt ki. Ám nem valószínű, hogy mostanában a közös értékeket hirdetnék, miközben a földrész támadás alatt áll, kívülről és belülről egyaránt. Igazából már nem világos, melyek is ezek az értékek.

Soros, aki Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett

0

Az amerikai üzletember úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal.

Soros György interjút adott a Washington Postnak, amelyben megjegyezte: ha ennyi ellensége van a világban, akkor valamit jól kell csinálnia. Közben azt is elismerte, hogy az utóbbi időben szinte, ami csak lehetett, az tönkre ment a politikában. Amerikában Trump győzött, noha az üzletember szerint képes arra, hogy romlásba döntse a Földet. Az EU a Brexittel és a bevándorlás-ellenes érzelmekkel küszködik. A milliárdos maga pedig Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett a választásokon.

Soros úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal. Sőt minél nagyobb a veszély, annál inkább van kedve fellépni azzal szemben. Ilyen értelemben megkétszerezi az erőfeszítéseit, miközben azzal vádolják, hogy ő mozgatja a szálakat, náci szimpatizáns, illetve, hogy ellenőrzi a Demokrata Pártot.

Soros azt is belátja, hogy vagyona ellenére befolyása korlátozott az Egyesült Államokban. De ezzel együtt narcisztikusnak tartja Trumpot, aki ráadásul azt hiszi, hogy mindenható.

A Nyílt Társadalom Alapítvány 100 országban évente 940 millió dollárt költ a szólásszabadságra és a szabad választásokra. Putyin pár napja széleskörű beavatkozással vádolta meg, Orbán pedig a „Stop, Sorossal” le akar csapni a civilekre.

Szelestey Lajos (B1)

Orbán bosszújáról ír a Washington Post

1

A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Vaskézzel kormányozza az országot – többek között ezt írja a magyar miniszterelnökről a Washington Post. A lap szerint ennek ellenére egyetemek, a sajtó egy része, helyi hatóságok és jogvédő csoportok életben tartotta a szabadság reményét, de

lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

A Washington Post szerint ugyanis egy hónappal a választási győzelem után a kormány lépéseket tesz, hogy „elégtételt vegyen” feltételezett ellenségein.

Mint írják, már azért betilthatnak egy jogvédő csoportot, ha egyáltalán menekültekről beszél, egy egyetemet pedig külföldre kényszeríthetnek: az „illiberális demokrácia” ellenfelei vereséget szenvedtek.

A lapnak (és az alapítvány költözéséről a Független Hírügynökségnek is) nyilatkozó Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt mondta:

„Ez az egész a civil társadalom megfojtásáról és a maradék kritikus hangok elnyomásáról szól.”

Az amerikai lap megemlíti, hogy Orbán személyes ellenségének kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki az utóbbi években „nemzeti mumussá” vált, és propagandakampányokat is indítottak ellene. Írnak arról is, hogy Orbán bejelentette a liberális demokrácia halálát, miután újból kétharmadot szerzett a választáson, amelynek birtokában bármilyen törvényt el tud fogadtatni: például a Stop Sorost is.

A Washington Post szerint a kormány nem is vitatja, hogy

a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó

– amit a kormány nem is tagad. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: ha olyan emberek vagy szervezetek, amelyeket „nem választottak meg” felszólalnak a kormány ellen, az „árt az országnak”. Arról is írnak, hogy a benyújtásra váró törvénytervezet még szigorúbb lehet, mint amiről korábban szó volt.

Ezt Kovács azzal indokolta, hogy a „Soros-szervezetek beavatkoztak a választásba”, a lap viszont leírja, hogy független megfigyelők, többek között az EBESZ szerint a választást a kormány befolyásolta.

A lapnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta:

„A kormánypárt nagyon szűken határozza meg, ki szólalhat meg a közügyekben.”

A civilek például nem tartoznak ebbe a körbe. Mint mondta, számukra az új törvény közvetlen fenyegetést jelent. Ugyanakkor azt is kijelentette: ők maradnak Magyarországon.

A CEU viszont már nem tud ilyen ígéretet tenni. A lap leírja, hogy az egyetem mindent megtett, hogy megfeleljen az új szabályozásnak, Orbán mégse hajlandó aláírni az egyetem további működését garantáló megállapodást. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora szerint,

ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.

A Washington Post megjegyzi: ha ez valóban megtörténik, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy akkreditált egyetemnek el kell hagynia egy EU-tagállamot.

A lap ezen kívül ír a Magyar Nemzet és a Budapest Beacon bezárásáról, ezzel kapcsolatban Gergely Mártont, a korábban bezárt Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesét idézik, aki azt mondta: a média szisztematikus eróziója az egyik legnagyobb probléma. Ahogy fogalmazott:

„A másik oldal álhíreket gyárt, aztán úgy tesz, mintha az egész iparág így működne.”

A Washington Post szerint az önkormányzatoknál is félnek attól, hogy a kormány célpontjaivá válnak.

Washington Post: Merkel nem engedi megbüntetni Orbánt

0

A vendégkommentár (Judy Dempsey), amelynek témája, hogy Angela Merkel Európa leggyengébb láncszemévé válik, a magyar helyzettel is foglalkozik.   A szerző szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot.

Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német kancellár vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.

Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK