Kezdőlap Címkék Washington Post

Címke: Washington Post

Orbán Viktor majdnem teljes egészében ellenőrzi a médiát

Az Index kapcsán jutott erre a megállapításra az amerikai sajtó. A legnagyobb magyar internetes portál elfoglalása a magyar miniszterelnök régi tervei közé tartozik. Erre most látta elérkezettnek az időt, hogy véget ért az EU maratoni csúcsértekezlete, melyen a nagy pénzeket kiosztották.

“Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrizze a magyar sajtót miután összeomlott az Index” – írja a New York-i Bloomberg. “A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több mint 20 éve működő hírportálnak. “Az Index esete kapcsán a Bloomberg azt hangsúlyozza, hogy “Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, melynek segítségével meg akarja semmisíteni a liberális demokráciát és minden korábbinál nagyobb hatalomra akar szert tenni!” Orbán Viktor miniszterelnök olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amelyben a független sajtó működése rendkívüli mértékben megnehezült. “Az Indexnek esélye sem volt a túlélésre!” – írja a Bloomberg.

A koronavírus válság fokozza a független sajtó gondjait

Ezt hangsúlyozza a Washington Post az Index botrány kapcsán. “Míg a kormányhoz közel álló médiumok dúskálnak a pénzben addig a független média filléres gondokkal küzd.”

A Washington Post megemlíti, hogy az “Index már régóta a hatalom célkeresztjében volt Magyarországon.”

A New York Times a politikai tanulságokat is levonja az Index ügyből: “Magyarország az autokrata irányítás felé halad”. Ennek eszköze a kormánypárti propaganda média, amely ” gyakran antiszemita összeesküvés elméleteket” sulykol, bírálja az Európai Uniót.”

Orbán Viktor miniszterelnök képmutatására jellemző, hogy két éve kijelentette az Európai Parlamentben, hogy “semmiképp sem némítaná el azokat a hangokat, melyek nem értenek egyet vele!” – idézi a New York Times a magyar miniszterelnököt.

Meggyilkolták a Szaúd Arábia trónörökösét bíráló újságírót?

0

Az AFP hírügynökség azt jelentette Törökországból, hogy a helyi rendőrség szerint az újságírót, aki a Washington Postban is megjelentette írásait, megölték hazája konzulátusán! Dzsamal Kashoggi bement Szaúd Arábia isztambuli konzulátusára, de nem jött kijönni nem látták onnan! A helyi rendőrség szerint egy 15 tagú kommandó érkezett Szaúd Arábiából aznap amikor az újságíró bement a konzulátusra, és 24 óra elteltével távoztak. Azóta senki sem látta az újságírót.

Dzsamal Kashoggi, aki évek óta önkéntes száműzetésben élt az Egyesült Államokban, bírálta Szaúd Arábia trónörökösét a jemeni háború miatt. Jemenben Szaúd Arábia irányításával egy szunnita koalició küzd a síitákkal, akiket viszont Irán támogat. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki egyben hadügyminiszter is, fontosnak tekinti a katonai győzelmet, mert mindenképp meg akarja akadályozni Irán berendezkedését Jemenben. A háború borzalmas pusztítással jár, de egyelőre csekély eredményt hozott Szaúd Arábiának.

Mohamed bin Szalman trónörökös szerint szó sem lehet arról, hogy az őt bíráló újságírót megölték volna a konzulátuson. A trónörökös, aki a New York-i Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott, azt állította, hogy a kritikus újságíró saját lábán távozott a szaudi konzulátusról. A törökök mindenesetre hivatalos vizsgálatot indítottak az ügyben. Az eltűnt újságíró török menyasszonya is úgy nyilatkozott a helyi sajtónak, hogy ” nem hiszem, hogy Dzsamal Kashoggit meggyilkolták volna…

A politikai középnek le kell számolni a korrupcióval

Nem sokat lehet persze tenni ellene, amíg Trump az elnök, és amíg olyan államok, mint Magyarország és Olaszország előszeretettel fenntartják kapcsolataikat a világ kleptokratáival. Ám épp azért van szükség sürgősen a radikális, energikus és demokratikus középerőkre, hogy megszabaduljunk tőlük.

Ann Applebaum szerint, ha valaki meg akarja újítani a politikai közepet, annak a korrupció ellen kell hadakoznia. A neves elemző a Washington Postban emlékeztet arra, hogy a fejlett világban nem jól áll a hagyományos pártok szénája, feljövőben vannak viszont a jobb-, illetve baloldali radikálisok.

Ebben a helyzetben a fő áramlat képviselőinek, az igazi demokratáknak nem a bevándorlásról, a muzulmánokról kell beszélniük, ezeket a kérdéseket igencsak felfújták a bulvárlapok. Vagyis olyan témát kell választani a többség részéről, amely valóban eltorzítja a politikát és a gazdaságot: a korrupcióról, a pénzmosásról, adóparadicsomokról, offshore cégekről, amelyek révén kevés ember igen sok közpénzt lop és rejt el. Trump alatt láthatjuk, milyen könnyű a gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkező emberek számára, hogy megszegjék a törvényt.

Eközben elsiklik, hogy a visszaélések miként ártanak az átlagembereknek. Pl. úgy, hogy kevesebb pénz jut utakra és iskolákra. Az egyik ellenlépés az lehetne, hogy nagyobb büntetést kapjanak azok, akik értelmiségiként követnek el csalást. A küzdelmet nemzetközi keretekben kell folytatni a kleptokrácia ellen, hiszen a nyugati rendszer ki van téve az orosz és kínai vesztegetéseknek, befolyásvásárlásnak. Nem véletlen, hogy az új szélsőjobb vagy az orosz pénztől vagy az orosz propagandától függ. A figyelmet azonban sikeresen elterelték magukról, ehhez a jócskán eltúlzott menekülttémát nyomatják. Nem sokat lehet persze tenni ellene, amíg Trump az elnök, és amíg olyan államok, mint Magyarország és Olaszország előszeretettel fenntartják kapcsolataikat a világ kleptokratáival. Ám épp azért van szükség sürgősen a radikális, energikus és demokratikus középerőkre, hogy megszabaduljunk tőlük.

A nacionalizmus leprája

0

Merkel és Macron egykor a nyílt, toleráns Európáért állt ki. Ám nem valószínű, hogy mostanában a közös értékeket hirdetnék, miközben a földrész támadás alatt áll, kívülről és belülről egyaránt. Igazából már nem világos, melyek is ezek az értékek.

A Washington Post kommentárja rámutat, hogy a kancellár és a francia elnök az európai értékek, a nemzetközi együttműködés nagy mértékben csökkent vízióját védelmezi. A német vezető 3 éve csaknem egymillió embert fogadott be, ezen a héten mégis nagyobb rendre, ellenőrzésre és megelőzésre szólított fel, továbbá sürgette a visszautasított menekültek gyors kitoloncolását. Macron olyan bevándorlás politikát léptetett életbe, ami megbotránkoztatta még a szövetségeseit is, ám további szigorításokra készül a nyáron. De azért elhatárolta magát Trumptól, aki elválasztotta a gyerekeket a szülőktől a mexikói határon. Azon kívül a francia elnök hazahívta budapesti nagykövetét, miután az modellnek nevezte Orbán nulla toleranciát hirdető politikáját a menedékkérőkkel szemben.

Párizs és Berlin javarészt csak nézte, amint több uniós kormány is lezárta a határait.

Mindkettő egyben szigorított a saját álláspontján, noha visszazuhant a kérelmek száma. A válság szinte teljes egészében politikai természetű. Az érkező tömegek látványa, az európai kultúráért érzett aggódás, a migránsokhoz kapcsolt erőszakcselekmények gerjesztik a nacionalizmust és a közvélemény bevándorlás-ellenes hangulatát. Úgy, hogy Merkel a végén a CSU követelésére belement egy olyan megoldásba, amely lehetővé teszi a határon az utasok megkülönböztetését faji alapon, továbbá a szabad mozgást veszélyezteti.

Macron helyzete sokkal jobb, de fél szemmel ő is a nacionalizmus „lepráját” figyeli.

A francia-olasz határon már most olyan rend van érvényben, amely modellül szolgálhat az olasz és osztrák hatóságok számára a Brenner-hágón. Ez a fajta ellenőrzés a szakemberek számára azt bizonyítja, hogy a jobboldal máris nagy teret nyert. Merkel és Macron egykor a nyílt, toleráns Európáért állt ki. Ám nem valószínű, hogy mostanában a közös értékeket hirdetnék, miközben a földrész támadás alatt áll, kívülről és belülről egyaránt. Igazából már nem világos, melyek is ezek az értékek.

Soros, aki Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett

0

Az amerikai üzletember úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal.

Soros György interjút adott a Washington Postnak, amelyben megjegyezte: ha ennyi ellensége van a világban, akkor valamit jól kell csinálnia. Közben azt is elismerte, hogy az utóbbi időben szinte, ami csak lehetett, az tönkre ment a politikában. Amerikában Trump győzött, noha az üzletember szerint képes arra, hogy romlásba döntse a Földet. Az EU a Brexittel és a bevándorlás-ellenes érzelmekkel küszködik. A milliárdos maga pedig Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett a választásokon.

Soros úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal. Sőt minél nagyobb a veszély, annál inkább van kedve fellépni azzal szemben. Ilyen értelemben megkétszerezi az erőfeszítéseit, miközben azzal vádolják, hogy ő mozgatja a szálakat, náci szimpatizáns, illetve, hogy ellenőrzi a Demokrata Pártot.

Soros azt is belátja, hogy vagyona ellenére befolyása korlátozott az Egyesült Államokban. De ezzel együtt narcisztikusnak tartja Trumpot, aki ráadásul azt hiszi, hogy mindenható.

A Nyílt Társadalom Alapítvány 100 országban évente 940 millió dollárt költ a szólásszabadságra és a szabad választásokra. Putyin pár napja széleskörű beavatkozással vádolta meg, Orbán pedig a „Stop, Sorossal” le akar csapni a civilekre.

Szelestey Lajos (B1)

Orbán bosszújáról ír a Washington Post

1

A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Vaskézzel kormányozza az országot – többek között ezt írja a magyar miniszterelnökről a Washington Post. A lap szerint ennek ellenére egyetemek, a sajtó egy része, helyi hatóságok és jogvédő csoportok életben tartotta a szabadság reményét, de

lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

A Washington Post szerint ugyanis egy hónappal a választási győzelem után a kormány lépéseket tesz, hogy „elégtételt vegyen” feltételezett ellenségein.

Mint írják, már azért betilthatnak egy jogvédő csoportot, ha egyáltalán menekültekről beszél, egy egyetemet pedig külföldre kényszeríthetnek: az „illiberális demokrácia” ellenfelei vereséget szenvedtek.

A lapnak (és az alapítvány költözéséről a Független Hírügynökségnek is) nyilatkozó Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt mondta:

„Ez az egész a civil társadalom megfojtásáról és a maradék kritikus hangok elnyomásáról szól.”

Az amerikai lap megemlíti, hogy Orbán személyes ellenségének kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki az utóbbi években „nemzeti mumussá” vált, és propagandakampányokat is indítottak ellene. Írnak arról is, hogy Orbán bejelentette a liberális demokrácia halálát, miután újból kétharmadot szerzett a választáson, amelynek birtokában bármilyen törvényt el tud fogadtatni: például a Stop Sorost is.

A Washington Post szerint a kormány nem is vitatja, hogy

a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó

– amit a kormány nem is tagad. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: ha olyan emberek vagy szervezetek, amelyeket „nem választottak meg” felszólalnak a kormány ellen, az „árt az országnak”. Arról is írnak, hogy a benyújtásra váró törvénytervezet még szigorúbb lehet, mint amiről korábban szó volt.

Ezt Kovács azzal indokolta, hogy a „Soros-szervezetek beavatkoztak a választásba”, a lap viszont leírja, hogy független megfigyelők, többek között az EBESZ szerint a választást a kormány befolyásolta.

A lapnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta:

„A kormánypárt nagyon szűken határozza meg, ki szólalhat meg a közügyekben.”

A civilek például nem tartoznak ebbe a körbe. Mint mondta, számukra az új törvény közvetlen fenyegetést jelent. Ugyanakkor azt is kijelentette: ők maradnak Magyarországon.

A CEU viszont már nem tud ilyen ígéretet tenni. A lap leírja, hogy az egyetem mindent megtett, hogy megfeleljen az új szabályozásnak, Orbán mégse hajlandó aláírni az egyetem további működését garantáló megállapodást. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora szerint,

ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.

A Washington Post megjegyzi: ha ez valóban megtörténik, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy akkreditált egyetemnek el kell hagynia egy EU-tagállamot.

A lap ezen kívül ír a Magyar Nemzet és a Budapest Beacon bezárásáról, ezzel kapcsolatban Gergely Mártont, a korábban bezárt Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesét idézik, aki azt mondta: a média szisztematikus eróziója az egyik legnagyobb probléma. Ahogy fogalmazott:

„A másik oldal álhíreket gyárt, aztán úgy tesz, mintha az egész iparág így működne.”

A Washington Post szerint az önkormányzatoknál is félnek attól, hogy a kormány célpontjaivá válnak.

Washington Post: Merkel nem engedi megbüntetni Orbánt

0

A vendégkommentár (Judy Dempsey), amelynek témája, hogy Angela Merkel Európa leggyengébb láncszemévé válik, a magyar helyzettel is foglalkozik.   A szerző szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot.

Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német kancellár vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.

Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.

Gáti: Ha Orbán győz, a CEU megy

Ha kétharmaddal győz április 8-án, tovább korlátozhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét, még inkább a maga javára módosíthatja a választási törvényt, és még jobban elfojthatja a szabad sajtót. A jelek szerint számára a Horthy-rezsim szolgál modellül. A puha diktatúra, amely azonban csak megaláztatást és pusztulást hagyott maga után. Vagyis jelen esetben csak felgyorsulna Magyarország lecsúszása Közép-Európából a Balkánra, már ha a történelem ismételné önmagát.

A magyar kormány megállás nélkül kampányol Soros György ellen, így ha a Fidesz győz a választásokon, bizonyos, hogy a CEU bizonyos intézményeinek el kell költözniük Budapestről. Ezt Charles Gáti írja a Washington Postban Paul Lendvai legújabb Orbán-életrajzának amerikai megjelenése kapcsán. Megjegyzi, hogy Magyarországon manapság minden bajért Soros a hibás, és be is válik, hogy befeketítik, hiszen a szavazók egy része hajlandó volna a nem létező Soros-párt ellen voksolni. Vagyis termékeny talajra hull a mozgósítás a nyugati értékek ellen. A kormányfő hívei tényleg azt gondolják, hogy ha nem volnának az összeesküvő külföldi ellenségek, az országnak sokkal jobban menne. Mert különben miért lenne Magyarország az EU öt legszegényebb tagja között? Mi másért ment volna mintegy félmillió ember Nyugatra? A hivatalos magyarázat az, hogy az ország ezúttal Soros és az unió cselszövésének áldozata.

Orbán annak idején mindenben pontosan az ellenkezője volt, mint amilyen ma. Lendvai úgy mutatja be,

mint ravasz és tehetséges politikai kaméleont.

Taktikusként, szerencsejátékosként és rögtönzőként igen fontos látni, hogy elutasít mindenféle tekintélyt. Ez segít megérteni a politikafelfogását. Ma is nehezére esik, hogy elfogadja bárki másnak a felsőbbségét. Emiatt tűnik úgy, hogy ég a vágytól megteremteni a jogi fundamentumokat egy új alkotmányhoz, amely alapján azután teljes egészében tekintélyuralmi rendszert alakíthat ki. Ha kétharmaddal győz április 8-án, tovább korlátozhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét, még inkább a maga javára módosíthatja a választási törvényt, és még jobban elfojthatja a szabad sajtót. A jelek szerint számára a Horthy-rezsim szolgál modellül. A puha diktatúra, amely azonban csak megaláztatást és pusztulást hagyott maga után. Vagyis jelen esetben csak felgyorsulna Magyarország lecsúszása Közép-Európából a Balkánra, már ha a történelem ismételné önmagát.

Nehéz megjósolni, hogy az elkövetkező években meg lehet-e fordítani ezt a folyamatot.

Szerencsére az USA ragaszkodik a tiszta választásokhoz és a média függetlenségéhez,

így ez magában foglalja a demokratikus újjászületés reményét. Az EU ellenben mindig visszariadt a kemény ellenlépésektől. Még rosszabb a dologban, hogy Brüsszel kezdi azt hinni: az idő Orbánnak dolgozik. A politikus a nacionalizmust és a szuverenitást írta a zászlajára. Ráadásul vannak hívei az lengyeleknél, olaszoknál, briteknél és Trump Amerikájában. Így hatékonyan küzd az integráció és a transzatlanti szövetség ellen. Lendvai megállapítja, hogy komolyan kellene venni.

Washington Post: Orbán megállításához az ellenzék csapatmunkája kellene. De képes-e rá?

0

A lap kiküldött munkatársa azon tanakodik a Hódmezővásárhelyről küldött tudósításban, vajon képes-e összefogni az ellenzék, ami elengedhetetlen volna Orbán Viktor megállításához. A helyszínt úgy mutatja be, mint a Fidesz erődjét egy olyan országban, amely erősen az egypártrendszer felé mozdult el. Ám épp itt győzött a kormányellenes erők jelöltje, viszont az ilyesfajta szövetség másutt továbbra is távolinak tűnik.

Abban egyetértenek az érintett pártok, hogy Orbán súlyos veszélyt jelent a civil társadalom, a jogállam és a szólásszabadság szempontjából, de nem jutnak dűlőre az ügyben, miként lehetne megbuktatni. Márpedig az ellenzék megosztottsága szabad utat nyit a politikus számára, hogy harmadszor is elsöprő többséggel nyerjen és még inkább megszilárdítsa helyzetét, miközben egyre kevesebb akadály állja el az utat az abszolút hatalom felé.

Hogy mindenütt egyetlen jelölt induljon az egyéni körzetekben a Fidesz képviselőjével szemben, ahhoz félre kellene tenni az ideológiai ellentéteket, a személyes bizalmatlanságot és a nyomós pénzügyi szempontokat. Az igen rossz hírnévnek örvendő Jobbik és a szocialisták között elvileg áthidalhatatlan az eszmei különbség, csakhogy Orbán a szélsőjobbra navigálta saját pártját, Vonáék viszont középen igyekeznek megvetni a lábukat. Ezáltal ugyanakkor lehetővé válik az együttműködés a balközéppel. Bár Gyöngyösi Márton szerint óvakodnak összeállni az MSZP-vel, amely még nem tudott megszabadulni a kormányzása során szerzett korrupciós billogtól. A bizalmatlanság kölcsönös. Hódmezővásárhely azonban azt bizonyítja, hogy az emberek készek a változásra.

Kollektív nemzeti öngyilkoság fenyeget?

Magyarország nemzeti katasztrófa felé tart, s ezért minden magyar számára az április 8-i választásoknak ébresztőként kell hatnia – üzeni a magyarokhoz intézett nyílt levelében Radványi K. Miklós. A jobbközép értékeket követő amerikai Frontiers of Freedom blogjában megjelent írás rámutat: kirívóan veszélyes idők előtt áll az ország. A választások közeledtével egyébként is szaporodik a Magyarországgal foglalkozó írások száma a nemzetközi sajtóban és blogvilágban.

 

Kollektív nemzeti öngyilkosság lenne, ha Orbán Viktor és a Fidesz felhatalmazást kapna egy újabb négy éves kormányzásra – írja a magyarországi ügyekben az elmúlt időben igencsak aktív Radványi, aki szerint az ország nem tudna kitörni a mélységbe lehúzó örvényből. Újraválasztása egyben azt is jelentené, hogy Magyarország első számú páriává válna a világban, ráadásul mindezekért a magyarok csak magukat hibáztathatnák. Nem csak az országukat veszítenék el, de egyben az egész civilizált világ gúnyának tárgyává válnának – írja a magyar származású, amerikai állampolgárságú, a reagani elveket követő washingtoni Frontiers of Freedom szervezet külpolitikai ügyeket vivő alelnöke. Azzal indokolja a levél megírását, hogy számára fontos Magyarország jövője, a nyugati világ integráns részeként, s aggasztja „Orbán bűnös bel- és veszedelme külpolitikája”.

Magyarország gazdasági téren az az Európai Unió egyik legszegényebb tagjává vált, akár az egy főre jutó GDP-t, akár a tényleges lakossági fogyasztást nézzük.

Az EU négy legszegényebb régiója mind Magyarországon található, az ország túlélése az uniós pénzeken múlik. Társadalmi téren sokkal többen vannak, akik kivesznek, mint akik betesznek a közösbe. Mentális téren pedig elég annyit mondani, hogy a magyarok az EU legboldogtalanabb nemzete. Az öngyilkossági ráta a világon az egyik legmagasabb.

Radványi úgy látja, ha újraválasztják Orbánt, akkor a mostani gyakori budapesti és vidéki demonstrációk csak főpróbának bizonyulnak majd arra, ami jön:

a mélyülő gyűlölet zavargásokat eredményez, s a rossz hangulatot és demagógiát mélyíteni fogja a mentálisan ingatag Orbán Viktor személye.

Nemzetközi téren Orbán mérgező – korrupciója már legendássá vált, s ez maga alá fogja őt és társait temetni. Megalomán terve, hogy hidat képezzen a NATO és EU, illetve Oroszország és Kína között katasztrófába fog torkolni. Mindezek miatt elsődleges biztonsági kockázatot jelent a NATO és az EU számára – véli Radványi.

Nem ez Radványi első nyílt levele – az előzőt Orbán Viktorhoz intézte, s abban is kemény szavakat használt, a többi között kijelentette: „Az Ön beteg egoja despota és morálisan üres államért kiállt…Csalódást okozott a népének…Azt kell remélniük, hogy Ön sürgősen távozik hivatalából, mert csak akkor tudnak újra szabadon élni, normálisan gondolkodni, és újra egy jobb jövőről álmodni”.

Radványi és szervezete, a Frontiers of Freedom egyébként nem csak beszél és ír: durván három hete bejelentést tett hivatalos amerikai szerveknél Orbán Viktor, több családtagja, barátja, valamint kormányának tagja ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt.

A Rex Tillerson, (akkor még hivatalban lévő, azóta távozott külügy-) és Steven Mnuchin pénzügyminiszternek címzett bejelentésben

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kért eljárás indítását a Global Magnitsky Törvény keretében.

A törvény felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, s befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, illetve korrupciós és/vagy pénzmosási ügyekbe keveredik.

Radványi szerint biztos, hogy a vizsgálatot el fogják indítani, a FüHü-nek kifejtette: idővel elkezdik a nyomozást („persze itt sem őrölnek nagyon gyorsan a bürokrácia malmai”), s ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky listára.

A Fühü által megkeresett neves Amerika- és biztonságpolitikai szakértő, Simonyi András azonban óva intett attól, hogy most bárki is azt gondolja: Orbánt és a megnevezett családtagjait, barátait és kormányának néhány képviselőjét már ki is tiltották az Egyesült Államokból. A volt magyar NATO, illetve washingtoni nagykövet, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem Paul H. Nitze Nemzetközi Tanulmányok Intézet transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó központjának az ügyvezető igazgatója hozzátette:

„Ma még nem lehet megmondani, hogy ennek mi lesz a vége, hogy egyáltalán rákerülnek-e a listára, de maga a tény figyelemre méltó, hogy „összehozták a magyarországi korrupciót, az oroszokkal való furcsa kapcsolatokat, ezeket a neveket a Magnitsky törvénnyel”.

 

Magyarország kétes hírneve
Ahogy közelednek a választások, úgy bukkan fel Magyarország, a magyarországi helyzet egyre sűrűbben és mind keményebb megfogalmazásokban az idegen nyelvű médiában és blogokban – Csak az elmúlt pár nap termése: a Newsweek hosszú elemzése, amelyben a bevándorlásellenes kampány éppen annyira helyet kap, mint az, hogyan használja ki Orbán és a Fidesz a félelmet, de a korrupciós ügyekről is.
Pár napja közölt terjedelmes cikket a mértékadó Washington Post, a többi között azt vezeti le, miért sokkal több, mint retorika a  kormány Soros-ellenes kampánya, felidézve Orbán március 15-i beszédét, amelyben „vészjóslóan” figyelmeztetett arra, hogy az április 8-i választások után „bosszúra” számíthatnak Soros szövetségesei.
De említhetnénk akár a US News & World Reportnak a Reuters-től átvett minapi írását, amely a  korrupció kapcsán azt szögezi le, hogy összesen 10 (tíz) üzletember – köztük Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, valamint veje. Tiborcz István kezében lévő cégek 2010 óta összesen 7,85 milliárd dollárnak megfelelő 1,975 billió forint értékben nyertek meg tendereket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK