Kezdőlap Címkék Volodimir Zelenszkij

Címke: Volodimir Zelenszkij

Ez még csak “szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

Benkő hadügyminiszter: nincs háborús veszély

Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély Magyarországot, de természetesen sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden apró jelre – nyilatkozta Benkő Tibor hadügyminiszter a Magyar Nemzetnek egyidőben azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal tárgyal Moszkvában.

Nem rendeltünk el magasabb készültséget a honvédségnél – közölte Benkő tábornok. Aki megerősítette: a magyar kormány nem tart igényt Biden USA elnök ajánlatára vagyis arra, hogy amerikai katonákat telepítsenek Magyarországra az ukrajnai válság miatt. Az amerikaiak különben is itt vannak Magyarországon. Az ő támogatásukkal jött létre a regionális különleges műveleti erők parancsnoksága, melyet Lengyelország és Németország is támogat – hangsúlyozta a magyar hadügyminiszter.

Kijevben nem az orosz tankoktól hanem a gazdasági összeomlástól tartanak

Ez derül ki a Der Spiegel helyszíni összeállításából, melyben Zelenszkij ukrán elnök tanácsadói elmondták: nincs közvetlen fenyegetés. Nyolc éve 52 megerősített zászlóalj állomásozik az orosz-ukrán határon. Ezeket mozgatják, de nem jelentenek közvetlen fenyegetést Ukrajna kormányára. Zelenszkij elnököt sokkal jobban nyugtalanítja, hogy fogytán az ország energia készlete. Nem az orosz tankoktól tart Ukrajna államfője hanem az ukrán hidegtől – mondta egyik tanácsadója. Egyelőre kegyes az időjárás Ukrajnához, mert nincs nagyon hideg, de komoly fagy krízishez vezethet. A gazdaság általános állapota is rossz, mert a nyugati sajtó hírei miatt a mélybe zuhantak az államkötvények árfolyamai. A külföldi befektetők bizalmi indexe is elképesztően alacsonyra süllyedt.

A Washington Post “tudatos dezinformációt” közölt az orosz mozgósításról – hangsúlyozta Zelenszkij elnök egyik tanácsadója, aki szerint az orosz fenyegetés állandó, de most nincsen krízisre mutató jel orosz oldalon.

Oligarchia ellenes törvény Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, mely szerint a jövőben szigorúan korlátozni kell az oligarchák politikai befolyását. A probléma az, hogy egyik elődje, Petro Porosenko is szerepel az oligarchák listáján több mint egymilliárd dolláros vagyonnal, éppúgy mint Zelenszkij fő támogatója, Viktor Pincsuk, aki Ukrajna második leggazdagabb embere.

Viktor Pincsuk vagyonát 2,6 milliárd dollárra becsülikés az államfővel való jó kapcsolata állítólag megromlott. Zelenszkij elnök a hírek szerint arra készül , hogy valóban korlátozza az oligarchia szerepét az ország politikai életére.

Ezt tanácsolja neki az amerikai nagykövetség is, amely meghatározó szerepet játszik Ukrajnában amióta az oroszbarát Janukovics elnököt elűzték Kijevből 2013-ban.

Putyin útján?

Korábban Putyin orosz elnök is fellépett azok ellen az oligarchák ellen, akik hatalomra segítették. Hodorkovszkijt börtönbe is csukatta, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki. Egy másik orosz oligarcha, Berezovszkij Angliában titokzatos körülmények között az életét veszítette. Családjának tagjai az orosz titkosszolgálatot gyanúsították emiatt.

Putyin egykori pénztárosa, Abramovics viszont vígan él és továbbra is a Chelsea tulajdonosa Londonban. Igaz, hogy az ő tartózkodási engedélyét a brit hatóságok nem hosszabbították meg épp azért, mert még mindig jóban van Putyinnal. Abramovics ezért felvette az izraeli állampolgárságot. Az izraeli útlevelet az akkori államfő nyújtotta át Roman Abramovicsnak a Tel Aviv-i repülőtéren.

És nálunk?

Simicska Lajos összetűzött Orbán Viktorral – állítólag épp Putyin miatt – és megbukott. Utóda, Mészáros Lőrinc immár dollár milliárdos bár sokan ezt a hatalmas vagyont a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi alapjának tekintik. Oroszországban is ez volt a helyzet, Putyin ezen a címen vetkőztette le az olyan dollármilliárdos oligarchákat mint Hodorkovszkij vagy Berezovszkij.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran beszél arról, hogy az autokrata vezetők megbuktatásának legcélszerűbb módja a korrupció leleplezése.

Csakhogy Ukrajnában Zelenszkij épp azzal került hatalomra, hogy megígérte: megszünteti a korrupciót és az oligarchák hatalmát. Ebből nem sokat sikerült megvalósítania. Ezért is írta alá az oligarchák elleni törvényt, hátha másodszor sikerül valamelyest csökkenteni az oligarchák politikai befolyását és az általános korrupciót abban az egykori szovjet tagállamban, ahol a lakosság életszínvonala stagnált, ha épp nem csökkent az elmúlt harminc évben.

CIA főnök Moszkvában

A Biden kormányzat fenn kívánja tartani a párbeszédet Putyin Oroszországával: az orosz fővárosban tárgyal William Burns, a CIA igazgatója, aki jól beszél oroszul, mert korábban moszkvai nagykövet volt.

Burns tárgyaló partnere Nyikolaj Patrusev, a Védelmi Tanács titkára. Ennek a tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, mert itt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Nyikolaj Patrusev korábban  az FSZB, a hírszerzés főnöke volt.

Biden korábban Victoria Nuland államtitkár helyettest küldte Moszkvába, de ő nem ért el különösebb eredményt.

Nuland asszonynak nagy szerepe volt abban, hogy Ukrajna a nyugati utat választotta. Kijevből elűzték az oroszbarát elnököt, válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, mely 1954 előtt Oroszországhoz tartozott.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök, aki nemrégiben tárgyalt Joe Bidennel a Fehér Házban, többször is megerősítette, hogy szeretné, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba. Moszkvában ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy ez a vörös vonal átlépését jelentené vagyis a hidegháború újrakezdést Oroszország és az USA között.

Minden bizonnyal ez is szóba kerül Burns CIA főnök moszkvai tárgyalásain.

Washington nem akar konfliktust Moszkvával

A NATO-ban elszigetelődtek a kemény vonal hívei, akik Oroszország ellen határozott fellépést követelnek (lengyelek és baltiak). Biden elnök a nyugat-európai nagyhatalmak
(Németország, Franciaország és Olaszország) álláspontját osztja abban a tekintetben, hogy Moszkvával párbeszédet kell folytatni.

Washingtonban egyertelműen Kínát tekintik az igazi veszélynek, és nem akarnak kétfrontos offenzívát indítani. Oroszországot továbbra is agyaglábakon álló óriásnak tekintik, amely mindjobban lemarad a globális gazdasági versenyben.

Ukrajna egyáltalán nem ér meg egy misét Biden elnöknek hiszen az ország valóságos csőd tömeg, amely az oroszbarát elnök megbuktatása után sem képes korszerű gazdasági és politikai rendszert kiépíteni. Az országot átszövő korrupció nem enyhült, legfeljebb az orosz befolyás csökkent.

Biden és Putyin júniusban Genfben tanácskoztak. Utána Biden úgy nyilatkozott, hogy hat hónap vagy akár egy év is beletelhet abba amíg kialakítják az új külpolitikai vonalat Oroszországgal szemben.

Putyin szóvivője úgy nyilatkozott, hogy reális lehetőség Biden új találkozója Putyinnal még ebben az évben.

Orbán-Zelenszkij csúcs Kárpátalján

Már tavaly megígérték, de idén júniusban várhatóan össze is jön a két szomszédos állam vezetőjének találkozása Munkácson és Debrecenben. Együtt avatják fel a Munkácsy házat Kárpátalján.

A két állam kapcsolata meglehetősen feszült, mert a nyelv törvény Ukrajnában korlátozza a mintegy 140 ezer fős magyar kisebbség jogait. A kijevi kormányzatot az zavarja, hogy a magyarok döntő többsége kettős állampolgár lett, noha Ukrajna törvényei ezt nem teszik lehetővé.

A megosztó múlt

Kárpátalja az Osztrák-Magyar monarchia felbomlásáig Magyarország része volt. A trianoni béke után csehszlovák terület lett azon az alapon, hogy a lakosság döntő többsége valamilyen szláv nyelvet beszél. Csehszlovákia felbomlása után Kárpátalja újra Magyarország része lett.

A második világháborút lezáró párizsi béke következtében vált Ukrajna részévé vagyis szovjet területté.

A Szovjetunió bukása után Ukrajna része. Miután a Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, és Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvéseit, Kijevben aggodalom ébredt Kárpátalja ügyében is. Ukrajna fővárosában sokan úgy gondolják, hogy Putyin és Orbán valamiféle szövetséget kötött Ukrajna ellen.

Ukrajna és a NATO

A jelenlegi ukrán vezetés csatlakozni szeretne az észak-atlanti szövetséghez, de ezt Moszkva semmiképp sem akarja elfogadni. Ezért Putyinnak előnyös, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Nyilvánvalóan erről is szó lesz Orbán és Zelenszkij találkozóján.

Az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi vezetést Kijevben, de az egész problémát az amerikai-orosz kapcsolatok részének tekinti. Ezért is tárgyalt Rejkjavikban a két állam külügyminisztere Ukrajnáról is. Hamarosan Biden-Putyin csúcstalálkozó is lehet, melyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba kerül majd.

Kijevben azonban nem vártak erre hanem szép csendben lepaktáltak Putyinnal. Kirúgták a stratégiai fontosságú Naftogaz éléről a nyugatbarát főnököt, és a helyére olyan csúcs menedzsert hoztak, akinek az édesanyja az egyik Putyin barát párt főnöke Ukrajnában.

A Putyin-Zelenszkij paktum mögött az a kijevi felismerés áll, hogy a nyugati támogatás nem hozott életszínvonal emelkedést Ukrajnának, ahonnan millió számra vándorolnak ki az emberek. A Kárpátalján élő magyarok ezért is vállalják a magyar állampolgárságot, mert ily módon munkát találhatnak az egész EU területén.

Putyin-Zelenszkij paktum?

Oroszország jelentős haderőt vonultatott fel Ukrajna határán, majd ezeket visszavonta. Sokan ezt annak tulajdonították, hogy Biden amerikai elnök felhívta Putyint, és figyelmeztette: az USA nem nézne tétlenül egy katonai akciót Ukrajna ellen.

Zelenszkij ukrán elnök még a frontra is kiment, hogy onnan kérje az amerikaiak támogatását. Közben viszont az ukrán elnök támogatói szépen csendben megállapodtak Putyin embereivel.

A nagy földgáz üzlet

A Naftogaz Ukrajna legfontosabb vállalata, ezért döntő fontosságú politikai kérdés: ki irányítja a céget?

Miután az oroszok embere, Janukovics megbukott Kijevben az új ukrán vezetés szentül igérte: olyan vezetést állít a Naftogas élére, mely a nyugati világ számára is elfogadható vagyis nem Putyin embereiről lesz szó.

Andrij Koboljevet 2014-ben nevezték ki a Naftogaz élére, és most áprilisban váltották le. Válaszul lemondott a felügyelő bizottság, melynek sok nyugat-európai és amerikai tagja is volt.

Ki az utód? Jurij Vitrenko, aki eddig energia ügyekkel megbízott miniszter volt. Korábban ugyan szentül megígérték Kijevben, hogy megakadályozzák az összefonódást az állam és a stratégiai fontosságú cég között dehát egy ígéret annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Ő ugyan technokrata, de édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben.

Még egy kirúgás

Egy másik stratégiai fontosságú cég vezetőségében is történt változás Kijevben. A hadiipari cég második emberét távolították el, akit mindenki az amerikaiak emberének tartott. Korábban oknyomozó újságíró volt, aki jelentős szerepet játszott az oroszbarát rendszere megbuktatásában.

A régi-új orosz-ukrán modell

Moszkva a földgáz árán keresztül befolyásolta 2014 előtt Ukrajna belpolitikáját.

Óriási nemzetközi jogvita is keletkezett ebből – 5 milliárd dollár értékben. Ezt a Naftogaz megnyerte. Most az amerikaiak és az uniós államok attól tartanak, hogy visszatér a régi játék: az oroszok a földgáz üzleten keresztül szponzorálják híveiket Kijevben.

Mindez azzal is összefügg, hogy Ukrajnában csalódtak a nyugati támogatásban. A Nemzetközi Valutaalap a kölcsönökért cserébe reformokat sürget. Ezek a megszorító intézkedések a sírba vinnék Zelenszkij kormányzatának politikai esélyeit. Ezért is választhatták a megegyezést Moszkvával. Kockáztatva persze azt, hogy két szék közt a pad alá esnek…

Orbán Kijev és Moszkva között

A magyar kormányfőt, az államfőt feleségestül meghívták Ukrajna fővárosába, hogy vegyenek részt egy tanácskozáson, melynek fő témája a Krím félsziget.

Az oroszok 2014-ben foglalták el a félszigetet. Maga Putyin elnök vezette azt a teherautót, mely elsőként kelt át a hídon, mely Oroszországot összeköti a Krím félszigettel.

Zelenszkij ukrán elnök az augusztusi rendezvénnyel hangsúlyozni akarja: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Uniós vita a rendezvényről

Zelenszkij elnök az EU vezetőit is meghívta a Krím tanácskozásra, de ketten kétféleképpen reagáltak. Ursula von der Leyen asszony közölte, hogy nem ér rá. Charles Michel, az Európa Tanács elnöke viszont kijelentette: örömmel megy el Kijevbe! A két uniós vezető között amúgy is feszült a viszony azóta, hogy Törökországban háttérbe szorították Ursula von der Leyen asszonyt amikor Erdogan elnök fogadta őket.

Orbán vagy Áder?

A magyar diplomácia sincs könnyű helyzetben hiszen rendkívüli mértékben kiéleződött Ukrajna és Oroszország viszonya. Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, ezért nemigen valószínű, hogy elutazna Kijevbe. Bár Zelenszkij elnök megválasztása után többször is jelezte a magyar miniszterelnök, hogy tárgyalni szeretne Ukrajna első számú vezetőjével, de mindeddig erre nem került sor. Az ok: a nyelvtörvény, mely hátrányosan érinti a magyar kisebbséget Kárpátalján. Erre hivatkozva Magyarország akadályozza Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért a nagyhatalmak titokban hálásak, mert nem kívánják Ukrajna NATO tagságát. Putyin azért nem, mert ez sérti Oroszország stratégiai érdekeit és nemzeti büszkeségét. Az USA nem akarja ezzel tönkretenni kapcsolatait Oroszországgal. Németország és Franciaország szintén abban érdekelt, hogy fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával.

Ezért valószínű, hogy Áder János utazik majd Kijevbe, de az sem kizárt, hogy senki sem képviseli majd Magyarországot a Krím tanácskozáson Kijevben, melynek demonstratív jelentősége lenne, ha gyakorlati következménye nem is.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Moszkvai figyelmeztetés a NATO-nak Ukrajna ügyében

Ha az észak-atlanti szerződés tagállamai csapatok küldenek Ukrajnába, akkor ezzel növelik a feszültséget. Oroszország ebben az esetben megteszi a szükséges ellenlépéseket – közölte Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője az Interfax hírügynökséggel.

Biden elnök nagyonis érdeklődik aziránt, hogy Oroszország miért vont össze csapatokat Ukrajna határán. Erről nem beszélt az orosz elnök szóvivője, amikor fenyegetéssel felérő figyelmeztetést küldött a NATO-nak.

Hadgyakorlatot tartanak az orosz csapatok az ukrán határ közelében – mondta Peszkov. Az orosz sajtó megírta: több mint 15 ezer elit katona gyakorlatozik Ukrajna közelében, akik kipróbálják “a legkorszerűbb elektronikai hadviselést is”.

Az USA Ukrajna mögött áll

Erről beszélt Lloyd Austin hadügyminiszter ukrán kollégájával csütörtökön.

Pénteken Joe Biden is felvette a telefont, hogy megnyugtassa Zelenszkij ukrán elnököt: számíthatnak az Egyesült Államok és a NATO támogatására.

A német külügyminiszter, Heiko Maas ukrán kollégáját nyugtatta meg: az EU mögöttük áll.

Kedden Merkel kancellár és Macron elnök telefonon tárgyalt Putyinnal. A fő téma az orosz vakcina volt, de természetesen szóba került Ukrajna is. Mind Németország mind Franciaország aláírója a minszki egyezménynek, mely békét teremtett Kijev és Moszkva között.

A magyar kormány álláspontja kétértelmű

A magyar diplomácia évek óta blokkolja Ukrajna és a NATO közeledését arra hivatkozva, hogy az ukrán nyelvtörvény sérti a Kárpátalján élő magyar kisebbség érdekeit. Az ukrán nacionalisták összjátékot gyanítanak Putyin és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. A magyar kormány kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik egyik reklámarca lett.

Washingtonban teljes NATO szolidaritást várnak el az ügyben vagyis Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia könnyen két szék között a pad alá kerülhet.

Biden elnök az USA stratégiai partnerének nevezte Ukrajnát amikor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij államfővel. Ukrajna elnökének helyettes kabinetfőnöke a tárgyalások után elmondta a sajtónak, hogy a két államfő között szóba került az is, hogy közös hadgyakorlatokat rendezzenek Ukrajna területén a helyi és a NATO csapatok.

Dmitrij Peszkov szóvivő emlékeztetett rá: Oroszország számára elfogadhatlan Ukrajna esetleges NATO tagsága.

Lavrov, a veterán orosz külügyminiszter így foglalta össze a helyzetet: nem utasítjuk vissza a párbeszédet a NATO-val, de nem ülünk ölbetett kézzel és várjuk, hogy mi történik Ukrajnában.

Trump meghívja Putyint a következő G7 csúcsra

Trump, akit megkülönböztetett vendégként fogadtak és kezeltek Biarritzban  finoman jelezte, hogy a következő G7 találkozóra, amit Miamiban tartanak meghívja Vlagyimir Putyint is vendégként. Legalábbis erről beszélt az Egyesült Államok elnöke a záró sajtóértekezleten Biarritzban.

Öt éve tették ki Putyint, mert Oroszország annektálta a Krím félszigetet, mely Ukrajnához tartozott. “Legkevesebb négy vagy öt olyan téma volt a csúcstalálkozón, amelyen jó lett volna, ha az orosz elnök is a szobában van” – hangsúlyozta Donald Trump. Aki ezek után arra utalt, hogy “Putyin büszke ember, egyáltalán nem biztos, hogy elfogadja a meghívást”. Az Európai Unió ellenzi Putyin meghívását mindaddig amíg Moszkva nem tesz engedményeket Ukrajna ügyében.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajna ügyében

Ezen négyen vennének részt: Angela Merkel és Emmanuel Macron az Európai Unió képviseletében valamint Volodimir Zelenszkij Ukrajna és Vlagyimir Putyin Oroszország nevében. Macron elnök a G7 csúcs előtt találkozott Putyin elnökkel Breganconban. A francia államfő megpendítette: előbb vagy utóbb, de Oroszországnak vissza kell térnie a nagyhatalmak csúcstalálkozójára.

Trump a saját szálloda komplexumában akarja megrendezni a következő csúcstalálkozót

Sokakban visszatetszést keltett az ötlet, hogy Miamiben olyan szálloda komplexumban legyen a következő G7 csúcs, amely Trump tulajdona. Ez etikai problémákat vet fel annál inkább, mert az Egyesült Államokban javában tart az elnökválasztási kampány. Felmerül a gyanú: nem ennek részeként akarja-e Trump eladni a csúcsot az amerikaiaknak miközben szép pénzt zsebel be ezért a nyakig eladósodott amerikai államtól?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK