Kezdőlap Címkék Volodimir Zelenszkij

Címke: Volodimir Zelenszkij

Kissinger módosított

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

Frontvonal – 2023. június 19.

Úgy tűnik, hogy az ukrán erők szünetet tartanak ellentámadásukban, hogy átértékeljék taktikájukat – írja az Institute for The Study of War (ISW), idézve különösen az Észt Védelmi Erők Felderítő Központjának vezetőjét, Margo Grosberg ezredest, aki június 16-án azt mondta, hogy szerinte a következő hét napban nem lesz offenzíva. 

Wall Street Journal június 17-én arról is beszámolt, hogy az ukrán erők többsége az elmúlt napokban leállította előrenyomulását, mivel az ukrán parancsnokság átgondolta taktikáját. Az ISW korábban megjegyezte, hogy Ukrajna még nem kötelezte el rendelkezésre álló erőinek többségét ellentámadásra, és még nem kezdte meg fő erőfeszítéseit. A hadműveleti szünetek a nagy offenzívák általános jellemzői, és ez a szünet nem jelenti Ukrajna ellentámadásának végét.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, akitől nagyobb hatótávolságú rakétákat kért. Konkrétan

„Ukrajna képességeinek növeléséről volt szó a harctéren, különösen nagy hatótávolságú fegyverek révén”.

Az ukrán elnök arra is hivatkozik, hogy „Oroszország felgyorsítja a nyugati alkatrészeket használó rakéták gyártását”, vagyis szükségesnek tartja ugyanakkor a szankciók fokozásának szükségességére.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

Az „első fontos lépés” – megbeszélés Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij között

Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti első telefonbeszélgetést.

„Nagyon fontos, hogy Kína tárgyaljon Ukrajnával. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy mindannyian békét akarunk, de mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem lehet akármilyen béke” – mondta Josep Borell.

„Nem annak békéje, aki kénytelen megadni magát egy brutális invázióval szemben, hanem igazságos békének kell lennie, amely elismeri az ukrán nép jogait, a „szuverenitást” és  Ukrajna határainak sérthetetlenségét”

– húzta alá a diplomata.

Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a maga részéről emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmanuel Macron francia elnök személyesen „továbbították Zelenszkij elnök kérését” egy ilyen telefonbeszélgetésre.

Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij beszélgetése „az ukrán fél kérésére” jött létre – hangsúlyozták kínai diplomáciai körök. Ez az első ismert eszmecsere a két államférfi között az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta.

Oroszország „elismerte” Peking hajlandóságát a Moszkva és Kijev közötti „tárgyalási folyamat megteremtésére”, de azzal vádolta Ukrajnát, hogy „aláássa a békekezdeményezéseket” azzal, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni vele, és szemrehányást tett neki, amiért „elutasított minden olyan ésszerű kezdeményezést, amelynek célja a válság politikai és diplomáciai rendezése”.

Kína, amely nyilvánosan nem ítélte el az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem ismerte el a négy ukrán régió integrációját az Orosz Föderációba – ahogy 2014-ben, a Krím annektálásakor sem tette –, nagymértékben növelte politikai erejét.

Hszi Csin-ping néhány héttel ezelőtt Moszkvába utazott, hogy megerősítse partnerségét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Peking februárban közzétett egy tizenkét pontból álló dokumentumot, amelyben bemutatja álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és amelyet egyesek béketervnek tekintenek. Moszkvát és Kijevet sürgeti, hogy kezdjenek tárgyalásokat.

Kína egyik félnek sem ad fegyvert, ami Ukrajna javát szolgálja, mivel az ukránok tankokat, rakétákat és egyéb fegyvereket kapnak az Egyesült Államoktól és az európai kormányoktól.

Elizabeth Wishnick, a CNA amerikai agytröszt és a Columbia Egyetem Weatherhead Kelet-Ázsiai Intézetének munkatársa azt mondta az AP-nek, hogy ez

a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés csak figyelemelterelés a kínai nagykövet franciaországi kijelentései miatti felháborodás után.

Kína franciaországi nagykövete felzúdulást keltett Európában, amikor azt javasolta, hogy a volt szovjet köztársaságok – egy olyan csoport, amelybe Ukrajna is tartozik – nem biztos, hogy szuverén nemzetek. Ez teljes összhangban van Putyin ukrán szuverenitását tagadó megjegyzéseivel.

Kimberly Marten, a New York-i Columbia Egyetem Barnard College professzora kételkedett abban, hogy Kína sikeres lesz a béketeremtő szerepben.

„Nehezen hiszem, hogy Kína béketeremtőként léphet fel”

– mondta, hozzátéve, hogy Peking „túl közel van Oroszországhoz”.

Zelenszkij: Ukrajna nem indíthat ellentámadást, mert nincs elég fegyvere

Volodimír Zelenszkij, ukrán elnök a Yomiuri  nevű japán lapnak adott interjújában elmondta, hogy több fegyvertámogatásra, például lőszerre és vadászrepülőgépekre lenne szükség ahhoz, hogy a sokat emlegetett tavaszi ellentámadásra sor kerülhessen.

Zelenszkij kifejtette, hogy további fegyvertámogatásra – lőszerre és vadászrepülőgépekre – van szükség, ezért a katonaság várja az ukrán partnerek érkezését. Az elnök azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor több lövedéket használ, mint az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok vágya a frontvonal stabilizálására azt jelzi, hogy az Orosz Föderáció visszatér a védelmi hadműveleti tervhez, miután a támadókísérletek a brit hírszerzés szerint nem hoztak meggyőző eredményeket.

A súlyos fegyverhiány miatt az ellentámadást még nem tudjuk kezdeni.

A katonai támogatást illetően az Egyesült Államok és az európai országok úgy döntöttek, hogy biztosítják az Egyesült Államok fő harckocsiját, az „M1 Abrams” és a német gyártmányú „Leopard 2” harckocsit. Másrészt nem haladt előre az Oroszországot túlzottan provokáló vadászrepülőgépek biztosítása.

„Ha megvan a politikai akarat, megtalálhatják a módját, hogy segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és alig várjuk a segítség megérkezését”

– mondta Zelenszkij.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Támadásban az annektált területeken

0

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az elnök beszámolt arról is, hogy újabb települáseket foglaltak vissza Herszon régióban, azok közül a területek közül amelyet Moszkva már Oroszországhoz tartozó területnek minősített.

 

Az orosz nyelvre váltva Zelenszkij megszólította a Moszkva-barát erőket, és közölte, hogy az oroszok már elveszítették a háborút.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. Egyre több orosz állampolgár is észreveszi, hogy azért kell meghallniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

Szerhij Haidai kormányzó szerint az ukrán erők tovább nyomultak a Luhanszki megye felé, aki szerint már hat települést felszabadítottak a térségben, további részleteket nem árult el.

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon. 

Oroszország luhanszki meghatalmazottja, Rodion Mirosnyik elismerte, hogy a Kreminnába és Szvatovébe (Harkiv megye közelében) vezető területek „veszélyben vannak”, a Kremminába vezető út pedig „komoly veszélyben van”. Oroszország újabb csapatok bevonásával és a terület erős aláaknázásával erősíti Kreminna város védelmét.

Egy brit hírszerzési információ szerint jelentés „az Oskil folyótól keletre eső terület jelentős részén megszilárdította állásait a régióban, és nagyon valószínű, hogy Ukrajna most csapást mérhet a luhanszki Szvatove-Kreminna útra”, ezzel tovább akadályozva az oroszokat abban, hogy utánpótlást biztosítsanak keleti egységei számára.

Zelenszkij korábban kedden azt mondta, hogy

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Úgy tűnik, hogy Moszkva Ukrajna térképe az általa ellenőrzött egyre zsugorodó területeket mutat: az „új régiók” térképén az ukrán tartományok teljes területe szerepelt, de egyes részeit halványan satírozták és ukrán katonai ellenőrzés alatt állónak jelölték.

„A területek örökre Oroszországé maradnak”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, jelezve ezzel, hogy az Ukrajna által a napokban visszafoglalt településeket „vissza fogják foglalni”.

Ukrán harci sikerek az annektált megyékben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti beszédében beszámolt az ukrán fegyveres erők déli fronton elért sikereiről. 

Zelenszkij szerint csak ezen a héten több tucat település szabadult fel az oroszok által annektált területeken. Beszámolója szerint ez Herszon megyére és Harkiv megyére, valamint Luhanszk és Donyeck megyére egyaránt vonatkozik.

„Az ukrán hadsereg meglehetősen gyors és erőteljes előrelépést tesz hazánk déli részén a folyamatban lévő védelmi műveleten belül.” – jelentette ki az elnök.

„A katonáink nem állnak meg. És csak idő kérdése, hogy mikor űzzük el a megszállókat az egész földünkről”

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján megmutatta az ukrajnai harci akciók térképét. Az orosz hadsereg a nap folyamán 30 kilométernyi területről vonta vissza csapatait Herszon megyében.

Ukrajna megkapta a NASAMS légvédelmi rendszert

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna megkapta az első NASAMS légvédelmi rendszert. 

„Köszönetet szeretnék kifejezni Biden elnöknek a már meghozott pozitív döntésért, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának; megkaptuk a NASAMS-t. Ez egy légvédelmi rendszer. De hidd el, ez még távolról sem elég polgári infrastrukturális létesítményekre, iskolákra, kórházakra, egyetemekre és ukránok házaira.”

Zelenskyy nem részletezte, hogy a NASAMS melyik generációja érkezett. A NASAMS-2 12 hordozórakéta, 8 radar, 1 tűzirányító központ, 1 jármű elektro-optikai kamerával és 1 taktikai irányító jármű együtteséből áll.

A NASAMS adaptált, legmodernebb védelmi rendszerrel látja el a légvédőket, amelyek képesek maximalizálni az orosz csapatok repülőgépeinek, drónjainak és cirkálórakétáinak azonosítását és kilövését. 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!