Vlagyimir Putyin Archives Page 2 of 8 › Független Hírügynökség

Amerikai szemmel: a magyar-orosz kapcsolat kockázat

-

2019-04-03

Amerikai szemmel: a magyar-orosz kapcsolat kockázat

Magyarország orosz trójai faló az EU-ban, növekvő kockázatot hordoz az USA számára is – írja egy neves amerikai szaklap. Ez mindkét féltől komolyabb ellenőrzést igényel, fogalmaznak.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus ötödik évében másik kelet-európai állam jelent meg a Kreml radarján, de más tekintetben: Magyarország – írja a neves amerikai biztonságpolitikai lap, a Global Security Review (GSR). Már címében is félreérthetetlenül fogalmaz, amikor leszögezi, hogy Magyarország kapcsolata Oroszországgal kockázat. És ez aligha meglepő sokak számára, mert Orbán Viktor már régóta Európa-ellenes és oroszbarát kampányt folytat – írják.

A „gázos” ügyek

Ezután a lap a tipikus amerikai megközelítésből elemzi az Európai Unión belüli helyzetet, a gázellátás szemszögéből. Végig veszi azokat a folyamatokat, amelyek tengeren túli szemmel aggodalomra adnak okot a túlzott és növekvő orosz gázfüggőség miatt. És amiatt, hogy a zajló és tervezett beruházások (Északi Áramlat 2, Török Áramlat) Ukrajna megkerülésével látná el orosz földgázzal az EU-t.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti gázszállítási megállapodás 2019 végén lejár. Tekintettel arra, hogy Ukrajna és Oroszország továbbra is ténylegesen háborúban áll, nem valószínű, hogy új megállapodást kötnének. A GSR emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok folyamatosan kritizálja Németországnak az Északi Áramlat 2 iránti elkötelezettségét, ellenezve a csővezetéket, mert az

növeli Európa függőségét az orosz energiától

és károsítja Ukrajna gazdasági és nemzetbiztonságát.

Nem valószínű, hogy Oroszország változtatna tervein, ezért a helyzet mind az európai, mind az amerikai politikai döntéshozók számára aggodalomra ad okot – írja a GSR.

A Kreml számára hasznos

Ezután ugyancsak az USA és az EU számára egyaránt aggályosnak nevezi a már eddig is meleg magyar-orosz-kapcsolatok tovább javulását. Olyannyira, hogy ez

az egyre töredezettebb Európai Unióban trójai lóként szolgálhat.

A GSR szerint Orbán idején Magyarországot a demokratikus normák megsértése miatt vádolják: a kormány súlyosan meggyengítette a média sokféleségét, miközben megtámadta a civil társadalmat és az oktatási szabadságot. Felidézi, hogy Orbán Európa első „illiberális demokráciájának” nevezte el Magyarországot, tiltakozik az EU Oroszországgal szembeni szankciói ellen. Továbbá 2018 júniusában Magyarország volt az egyetlen EU-tag, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás növelése ellen szavazott.

Az amerikai megközelítésben az EU és más nyugati intézmények destabilizálása a Kreml számára kulcsfontosságú cél, és ebben számára Magyarország sikeres. A földgázüzletek és Orbán Európa-ellenes retorikája Putyin javára vannak, s még inkább a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) közelgő Magyarországra költözése.

A GSR felsorolja azokat a megállapításokat, hogy – számos európai tisztviselő szerint is – az IIB fedezék, amely mögül Oroszország felboríthatja az európai intézményeket. Megemlíti, hogy „Orbán már engedélyezte” (ténylegesen törvényt hoztak erről), hogy az IIB-mentességet kapjon bármely szabályozói vagy ügyészi hatósági ellenőrzés alól, és az IIB-s tisztviselők diplomáciai státuszt kaptak az országban. A GSR szerint az európai és amerikai politikai döntéshozók számára a magyar-orosz kapcsolat olyan, amely a közeljövőben megnövekedett ellenőrzést érdemel.

Ismét – Nagyratörő vízió: Érdekek és ellentétek a szaúdi vallásreform mögött

Sikorsky

-

2018-12-29

0

Ismét – Nagyratörő vízió: Érdekek és ellentétek a szaúdi vallásreform mögött

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a „mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatéréséről” szóló elképzelését nemcsak az „országimázs javítása” miatt jelentette be. Szaúd-Arábia ugyanis súlyos kül-és belpolitikai válságokon megy keresztül, amelyekből az egyetlen kiutat a rendszer gyökeres megváltoztatása jelenti. Csakhogy mennyire hajlandó ebbe belemenni a helyi vallási vezetés?

Gazdaság

Hiába adja Szaúd-Aráiba a világ olajtermelésének 10%-át és a globális export negyedét, az elmúlt években komoly gazdasági, szociális és társadalmi nehézségekkel kénytelen szembenézni. Az egyre csökkenő olajár miatt körülményesebbé vált finanszírozni az állami kiadásokat. Ez megmutatkozik többek közt abban, hogy

2016-ban a szaúdi költségvetési hiány 79 milliárd dollár volt

Az évek folyamán teljesen eltorzult a szaúdi munkaerőpiac. Magas munkanélküliség a fiatalság körében (egyes kimutatások szerint 30 százalékos), miközben az országban még a helyi statisztikai adatok szerint 8 millió vendégmunkás dolgozik, akik elsősorban a szegény muszlim államokból (Banglades, Pakisztán) érkeztek. Ez azért van így, mert a fiatalok többsége – és igazából a szaúdi dolgozók majdnem 75 százaléka – inkább a jól fizető és kevés fizikai munkát igénylő állami szektorban helyezkedik el. Ám a külföldi munkalehetőség sem jelent alternatívát, mivel a szaúdi oktatásból kifolyólag egyáltalán nem versenyképes a tudásuk. A nők aránya a szaúdi munkaerőpiacon általában 20 és 25 százalék között ingázik, és a férfi családtagoknak kötelező őket elvinni a munkahelyükre vagy hazahozni onnan.

Tehát Mohamed bin Szalmán többek közt ezért is hirdette meg a „Vision 2030” nevű programot, amelynek része az előző cikkünkben említett NEOM-projekt is. A két billió dolláros „Vision-2030” terv célja, hogy „átvezesse a Perzsa-öböl menti monarchiát a 21.századba”.

Röviden az ambiciózus program célja, hogy

„a szaúdi szénhidrogéneken alapuló gazdaságot megújulóvá, a korábban rendkívül zárt szaúdi piacot nyitottá, az oktatást tudásalapúvá, a közigazgatást pedig e-kormányzativá tegye”.

Csakhogy ilyen léptékű átalakításokat – a jelenlegi olajárak mellett – Szaúd-Arábia nem tudna egyedül megvalósítani. Ezért is szükség van arra, hogy sokkal nyitottabbá tegye az ország piacát a külföldi – nemcsak a muszlim – befektetők előtt. Igaz, a vallási turizmus, mint a mekkai zarándoklat (hadzs), továbbra is a szaúdi államkassza egyik legfontosabb bevételi forrását képezné, hiszen 2030-ra 30 millió zarándoklóval számolnak.

Azonban az állami támogatások, mint az üzemanyag és az élelmiszer, megvágása nagyon sok szegény szaúdit hozott nehéz helyzetbe és az ellenállás miatt a kormánynak bizonyos mértékig visszakoznia kellett. Ugyanúgy korántsem biztos, hogy minden megvalósult szaúdi projektnek sikerül felkeltenie a külföldi üzletemberek figyelmét.

Például ott van Abdullah király pénzügyi kerülete, amelynek építése már 2006-ban elkezdődött,de a mai napig egyetlen nemzetközi pénzügyi intézmény sem jelezte, hogy kérne a 73 épület valamelyikéből. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Ráadásul az állami kiadások nagy része nem a szociális kiadásokra vagy a gazdasági programokra megy el. Rijád ugyanis rengeteget költ a saját hadserege fejlesztésére, valamint több közel-keleti csoportot – nem egyszer terrorista szervezetet – felfegyverzésére. Szaúd-Arábia már évek óta a világ második legnagyobb fegyverimportőre, tavaly például 8 százalékot tett ki globális fegyverimportban. Legutóbb például Donald Trump amerikai elnök látogatása során hoztak tető alá egy 109 milliárd dollár értékű fegyvervásárlási szerződést.

Külpolitika

Azonban figyelve az elmúlt évek szaúdi külpolitikának az eredményességét, igencsak megkérdőjelezhetővé vált ezeknek a kiadatásoknak a hatékonysága. Hiába támogatták dollármilliókkal és fegyverrel a különböző iszlamista csoportosulásokat Szíriában, ma már alig játszanak szerepet az országban nyolc éve dúló háborúban. Szaúd-Arábiának elmúlt hónapokban valamennyire rendeződött a viszonya Egyiptommal, de a bizalmatlanság továbbra is érezhető Kairó és Rijád közötti kapcsolatokban.

Ám, ami igazán súlyosan érinti Szaúd-Arábiát és rámutat az eddigi katonapolitika és fegyverkezés kudarcára, az Jemen. 2015. március 26-án Rijád tíz másik afrikai és ázsiai országgal együtt beavatkozott a „Szaúd-Arábia hátsó udvarának” tartott Jemenben, hogy visszaültessék elnöki székbe a Rijád-barát Abd-Rabbuh Manszúr Hádi miniszterelnököt.A koalíciós erők csak bombázásokkal, majd a nyár folyamán szárazföldi haderővel próbálta meg térdre kényszeríteni a jemeni lázadókat, vagyis a húszikat. Az amerikai támogatást élvező és fejlett hadieszközökkel rendelkező szunnita haderő arra még elég volt, hogy visszaszorítsák a húszikat Áden kikötővárosának környékéről, de arra már nem, hogy elfoglalják vele a jemeni fővárost, Szanaat.

A hivatalos bejelentések ellenére a harcoknak egyáltalán nincs vége: a koalíció veszteséglistája egyre hosszabb, és még a hetekben is előfordult, hogy a határ menti szaúdi területeken lévő bázisokat támadtak meg a jemeniek, miközben az ország belsejét ballisztikus rakétákkal lövik. A több mint 10 000 halálos áldozattal és 40 000 sebesülttel járó jemeni háborúban végrehajtott szaúdi légitámadások miatt szinte az egész ország romokban hever, a kolera április óta tombol az országban, megfertőzve több mint 800 000 embert és az egész országot kiszáradás fenyegeti. Szóval sikerekről aligha lehet beszélni.

#Yemen conflict in reality DEADLOCKED – maps from our weekly report 17 Oct 2016 vs 16 Oct 2017 – Weekly reports: https://t.co/GIaaCqIOeT pic.twitter.com/YvYsJe5Gwx

— Risk Intelligence (@riskstaff) October 19, 2017

Például ez a Twitterre feltett összehasonlító térkép mutatja meg jól, hogy mennyit változott a koalíció által uralt terület nagysága 2016. október 17 és 2017. október 16 között: Gyakorlatilag semmit.

A koalíciós támadások eredménytelenségével már Rijádban is kénytelenek szembenézni. Annyira követhetetlenné és tarthatatlanná vált az országban, hogy Mohamed bin Szalmán

ki akar vonulni Jemenből,

legalábbis ez derült ki a nyáron kiszivárgott, amerikai tisztségviselőknek írt leveléből. A háború ugyanis nemcsak mély nyomot a szaúdi hadseregen és gazdaságon, hanem rontott az ország megítélésén is, amelynek a külkapcsolatok látták a karát.

Először járt szaúdi uralkodó Moszkvában. A kép forrása: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Éppen ezért a szaúdi vezetést 2017 elejétől igyekszik javítani a régión kívüli országokkal való viszonyán is. Sőt, elsősorban nem a nyugati országok felé „kacsingat” : 2017 tavaszán a Szalmán bin Abdul-Aziz Al-Szaúd – Mohamed apja – uralkodó egy ázsiai körutat tett , amely során Indonéziában Japánban, Kínában és Malajziában járt és egymás után kötötte a több milliárd dolláros szerződéseket. (Kína esetében egy 65 milliárdosat írtak alá.)

Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor október elején a szaúdi király Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott Habár a találkozó során elsődlegesen a fegyvervásárlási kérdések (Sz-400 Triumf vagy Kalasnyikov gyártási licence) domináltak, szaúdi befektetők közel 1 milliárd dollár értékben ruháznak be Oroszországba.

Megbomlott egység

Az országimázs javítása, az új befektetők Perzsa-öböl menti monarchiába való csalogatása, a külkapcsolatok erősítése és a gazdasági rendszer gyökeres átalakítása vezetett oda, hogy Mohamed bin Szalmán bejelentse a „mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatérést”.

Mivel a szaúdi állam aspektusából túl sok minden forog kockán, ezért Szalmán hajlandó nekimenni a társadalom erkölcséjéért felelős vallásrendőrségnek, amelynek jogkörét és hatalmát már korábban sikerült megnyirbálnia. Ugyanúgy Koránt és a saríát (iszlám jog) szélsőséges értelemező vahabita papság domináns befolyását is igyekszik visszaszorítani.

Csakhogy ez komoly feszültségeket gerjeszt a két fél között, hiszen a Szaúd-Arábia léte is a vahabita papság és Szaúd-uralkodócsalád 80 évvel ezelőtti kiegyezésének az eredménye. Ahogyan az elmúlt időszakban látható, Mohamed bin Szalmán az elődjeinél ellentétben jóval messzebb hajlandó elmenni a vahabiták hatalmának korlátozása terén, ami természetesen nekik egyáltalán nem tetszik.

A 2015-ös esztendő nem éppen a szaúdi zarándokok éve volt: egy daru is rádőlt a tömegre és mintegy 107-en vesztették életüket az incidensben. Ezért is a szaúdi államot és hatóságokat okolták. A kép forrása: Youtube.

Már így is komoly ellenszenvet okozott a körükben, amikor a király egy szeptember végi rendeletben a jövő évtől fogva ismét engedélyezte a szaúdi nők számára a vezetést. A vahabita papság a mai napig a szaúdi államot okolja a 2015-ös mekkai zarándoklat katasztrófájáért, amelyben a hivatalos adatok szerint több mint 700-an vesztették életüket. Egyes értelmezések szerint ez volt Allah jele, hogy a Szaúd-család elvesztette a jogát a két szent város, Mekka és Medina ellenőrzésére. Ezután már csak hab a tortán, hogy a prédikátorok rendszeresen bírálják az uralkodócsalád egyes hercegeit azok kicsapongó, nem iszlámhoz méltó, alkoholokat fogyasztó és prostituáltakkal szórakozó életmódja miatt.

Ez a bizalomvesztés pedig kölcsönös: többen úgy vélik a szaúdi uralkodóházban és az állami vezetésben, hogy egyes prédikátorok és a vallástudósok szoros kapcsolatokat ápolnak az olyan terrorista szervezetekkel, mint az Iszlám Állam. Sőt, néhány vahabita pap nem egyszer uszított a szaúdi állam ellen is, és a szaúdi hatóságok feltételezései szerint párszor segítő kezet nyújtottak az ISIS-nek, amikor ők szaúdi célpontok és állampolgárok ellen követtek el merényletet. Rijádnak pedig az sem nagyon tetszik, hogy a vahabita papság fokozatosan önállósította magát: például 2015-ben tucatnyi szaúdi imám közösen hirdetett dzsihádot Oroszország és Irán ellen, mivel ők beavatkoztak a szíriai polgárháborúba. Szaúd-Arábia azonnal visszakozott, az akkori külügyminiszterük Moszkvába utazott „elmagyarázni” a kijelentést, és visszafogták a vahabitákat, hogy többet ilyet az állam megkérdezése nélkül ne csináljanak.

Tehát a törésvonalak kevésbé látványosan ugyan, de már évek óta megvoltak a szaúdi uralkodóház és a papság között. Azonban ha Mohamed bin Szalmán megvalósítja az elképzelését akkor egy valóságos szakadék alakulhat ki a felek között.

A Nobel-díjasok

Szele Tamás

-

2018-12-29

0

Kétségtelen, hogy a tegnapi nap híre Nagy Imre szobrának méltatlan ellopása volt – másnak nem nevezhetem, csak ennek, titokban vitték el, éji órán – de egyrészt ezzel már sokan foglalkoztak, másrészt, ha leírnám, ami eszembe jut, beszakadna a szavak súlya alatt a képernyő. Lássunk valami más, talán könnyedebb hírt – ha van olyan manapság Hunniában.

Van. Orbán és Putyin közös Nobel-békedíjáról!

Nem, nem kezdtem el korábban a szilveszteri bulit, tiszta az eszem, ez egy halálosan komolynak tűnő kezdeményezés, leadta az MTI Országos Sajtószolgálata is, más kérdés, hogy tegnap óta levették, de van mentés, kérem. Íme:

„A Honfoglalás 2000 Egyesület és a Vlagyimir Putyin Baráti Kör kezdeményezte, hogy a 2019-ik évi Nobel-békedíjjal – megosztva – az orosz elnököt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt tüntessék ki.

Putyin a világbéke, az európai kultúra és kereszténység letéteményese, a magyar politikus pedig a legtöbbet tett kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzése érdekében azzal, hogy megvédte Európa határait az illegális (adott esetben terrorista elemek) beáramlásától. Mindkét államférfi méltó a rangos díj elnyerésére, ezért a két civil szervezet az MTA-hoz és a Magyar Országgyűléshez, valamint Kásler Miklós tudós, miniszterhez fordult (az említettek jogosultak javaslatot tenni), hogy a 2019. február 1-jei határidőig juttassák el javaslatukat a Norvég Bizottsághoz. Oroszország és hazánk a béke megőrzése tekintetében osztatlan elismerést vívott ki a világ közvéleményében, ezért a két nemzetközileg elismert, tekintélyes politikus díjazása jogos elvárás. Bízunk benne, hogy a Békedíj Bizottság politikai szempontokat figyelmen kívül hagyva, elfogultság nélkül hozza meg döntését!

Honfoglalás 2000 Egyesület”

Hát a kérés minimum érdekes, és ha nem tudnánk, kitől ered, ápolókért is kiáltana. Már a logikája is sajátos: a béke alapvetően politikai kérdés, így ha a bizottság figyelmen kívül hagyja a politikai szempontokat, épp politikusnak nem adhatja a díjat. Tessék meggondolni, mit kérnek, hogy kérik.

No, de kik kérik?

Ja, a Honfoglalás 2000. Igen, van ilyen nevű ápoltunk.

Ez a „szervezet” a MIÉP-ből nőtt ki, mint azt vezetőjük, Szilvássy György korábban nyilatkozta is a Demokratának.

„Mindig elvi politikát folytattam, elvek szerint éltem, ezért nem viseltem el azokat a bajokat, amelyek elsősorban Csurka István élettársa miatt voltak tapasztalhatók. Szépen minden tisztségemről lemondtam, és kiléptem. Negyvenketten léptünk ki egy taggyűlés után, a miénk volt az ország legnagyobb MIÉP-szervezete itt, a második kerületben. Többen a kilépettek közül 1999-ben megalakítottuk a Honfoglalás 2000 egyesületet, amely kulturális, közéleti tevékenységet folytat. Történelmi, kultúrtörténeti kiadványaink jelennek meg, ezekből él az egyesület, és ezekből fizetjük ki a következő évi kiadványaink költségeit.”

Hát, kiadványokból nehezen élnek meg, nincs azon haszon mostanság, habár, amilyen kevesen vannak, még a ráfizetés sem oszlik szét rendesen: ne áltassuk magunkat, mikromini társulatról van szó. Igen kicsiny csapatról, mely az MTI OS-en keresztül kommunikál, és úgy tesz, némi dotáció reményében, mintha létezne. Ez a mostani ötletük is felmerült már korábban, jelesül 2014. november 23-án, csak akkor még Orbánnak nem követeltek Nobel-békedíjat, az ő számára beérték magyar ordóval is – de Putyinnak már akkor is ezt nézték ki.

Érdekes egyébként, hogy minden más álcivil szervezetet ellenségnek tekintenek, vagy inkább konkurenciának: van az úgy, ha az embert kihagyják a buliból… A teljesség igénye nélkül tekintsük át, mi mindent követelt már ez a gittegylet.

2017. december 22-én levelet írtak Putyinnak, hogy mentse meg az európai civilizációt. (Valószínűleg megtette, mert még itt vagyunk, csak valahogy nem vettük észre a vitézkedését, tehát az is lehet, hogy nem forogtunk veszélyben).

2017. december 1-én 148 milliárd forint világháborús kárpótlást követeltek Németországtól.

2017. március 12-én szabályoztatni kívánták a népszavazás kezdeményezésének lehetőségét, oly módon, hogy politikai ügyekben ne lehessen referendumot tartani. (Akkor milyen ügyekben lehessen, tessék mondani?)

2017. február elsején levélben kérték Putyint, hogy szólaljon fel minden fórumon a budapesti olimpiáért. (Az orosz elnök neve kifejezetten rosszul cseng a nemzetközi sportvilágban, az államilag szervezett dopping miatt: no, de nem is szólalt fel, elintéztük azt magunk, segítség nélkül).

2016. október 21-én kérték a rendőrséget, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba Juhász Pétert. Nem helyezték.

Folytathatnám napestig, de minek?

A mostani kor kitermelte az önkéntes, megélhetési talpnyalókat, akik még csak nem is fizetett ügynökei a kormánynak – annak reményében űzik az ipart, hogy egyszer majd, valamikor észreveszik őket, és kapnak pénzt, paripát, fegyvert. Fogadatlan prókátorai ők a hatalomnak, és a legtöbbször ügyet sem vetnek rájuk. Van ilyen ember, van ilyen szervezet számtalan.

Ha én hatalom lennék, azért két dolgot biztosan nem tűrnék.

Ezt a szemérmetlen talpnyalást semmiképp – és azt főleg nem, hogy a nevemben szélhámoskodjanak.

Talán ezért nem is vagyok, sőt, nem is leszek hatalom.

De a honi rezsimnek, úgy látszik, ez is megfelel.

Legyenek boldogok a tányérnyalóikkal.

Rövidesen, remélem, kifogynak a tányérból.

De hát mit várunk útonállóktól, éjjelbátraktól, szobortolvajoktól?

Az üzlet mindent felülír

ki

-

2018-10-20

0

Moszkvába látogat Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – közölte Putyin szóvivője Dmitrij Peskov a Ria hírügynökséggel. Részleteket nem mondott, de nagyon valószínű, hogy az egyik legfőbb téma Szaúd Arábia lesz. A meggyilkolt újságíró ügyében ugyanis a sivatagi királyság kijátszotta az orosz kártyát: azzal fenyegeti Washingtont, hogyha túlságosan feszegeti a meggyilkolt ellenzéki újságíró ügyét, akkor átáll a másik oldalra, vagyis lepaktál Oroszországgal.

Trump azt írta Twitteren, hogy ha a Nyugat szakítana Szaúd Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak.

Miért rontanánk el a kapcsolatunkat Szaúd Arábiával egy olyan ügy miatt, melynek a részleteit nem ismerjük? – tette fel a korántsem költői kérdést Vlagyimir Putyin, aki az idei Valdaj konferencián Szocsiban erről is beszélt. Az eltűnt szaúdi újságíró és Szkripal ezredes ügye között sietett párhuzamot vonni mondván ott is sok vád hangzott el, de kevés bizonyítékot mutattak fel. A párhuzam bizonyos értelemben jogos: mindkét titkosszolgálati akció csúfos kudarcba fulladt. Az oroszoknak nem sikerült meggyilkolniuk a katonai hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában viszont sok GRU ügynök lebukott.
Szaúd Arábia kommandós gyilkosai megölték ugyan a kijelölt célszemélyt, de ezt olyan ügyetlenül tették, hogy világbotrány lett belőle. Olyannyira, hogy már Trump elnök sem hiszi azt, hogy életben lenne a rendszert bíráló szaúdi újságíró, aki október másodikán ment be hazája konzulátusára Isztambulban, de azóta sem jött ki. Illetve a feltételezések szerint darabokra vágva kihozta onnan egy 15 tagú szaúdi kommandó. Furcsa véletlen, hogy az osztag parancsnokát „véletlenül” autóbaleset érte hazájában. Szaúd Arábia isztambuli főkonzulja pedig hazaszökött a kihallgatás elől.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter nem megy Szaúd Arábiába inkább lemondott posztjáról, így csatlakozott a Világbank és az IMF vezetőihez meg egy tucat fontos üzletemberhez, akik mind meghívót kaptak arra a gazdasági tanácskozásra, melyet a sajtó „Davos a sivatagban” csúcsnak keresztelt el, ám a fentiek fényében kissé foghíjas csúcs lenne. Eddig.

De az oroszok ott lesznek!

Az oroszok mindent megtesznek, hogy borsot törjenek az amerikaiak orra alá: 1 milliárd dolláros közös alapot hoztak létre a szaúdi olajtröszttel, amely eddig az amerikaiak kizárólagos barátja volt. Előkészületben van egy 10 milliárd dolláros orosz-szaúdi közös vállalkozás is – közölte Kirill Dmitrijev -, aki elsősorban forszírozza az előrenyomulást Szaúd Arábia irányában. Az Orosz Direkt Befektetési Alap elnöke nyilatkozta az Rt.com-nak, hogy egy orosz-kínai közös vállalatnak nagy tervei vannak Szaúd Arábiában. Ugyancsak az Rt.com volt, mely lelkendezve számolt be arról, hogy Szaúd Arábia kész szakítani a Nyugattal és átállni Oroszország és Kína oldalára. Ezt a trónörökös egyik bizalmasa, az Al Arabija kormánypárti televízió vezére írta, aki egészen odáig elment, hogy az oroszok katonai támaszpontot is kaphatnának Szaúd Arábiában!
Ha a Nyugat kivonul, akkor az oroszok és a kínaiak bevonulnak Szaúd Arábiába. Mindez nagy diplomáciai győzelem lenne Vlagyimir Putyinnak – nyilatkozta a Carnegie Alapítvány moszkvai szakértője a New York-i Bloomberg portálnak.
Kirill Dmitrijev, Putyin egyik pénzügyi alvezére, kifejezetten buzdítja arra az orosz üzletembereket, hogy menjenek el Szaúd Arábiába. Töltsék be a nyugatiak helyét! Persze vízum problémák egyelőre akadnak, mert sok Putyin közeli oligarcha szerepel az USA feketelistáján és ezért Szaúd Arábiába sem hívták meg őket. Eddig.

Mi lesz az olajjal?

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén Oroszország és Szaúd Arábia válogatottja találkozott egymással. A sivatagi királyság csapata megalázó vereséget szenvedett, de a díszpáholyban csupa mosoly volt mindenki. Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös épp megállapodásra jutott az olaj ügyekben. Mindkét ország számára nagy csapás volt amikor 2014-ben összeomlottak az olajárak. A világméretű rezsi csökkentést jót tett a konjunktúrának minden olajfogyasztó országban, de nagy csapást jelentett szinte mindenkinek, aki az olaj exportjából élt. Mint Oroszország és Szaúd Arábia. A két állam ideológiai alapon gyűlölte egymást. Eddig.

Oszama bin Laden nem véletlenül harcolt az oroszok ellen Afganisztánban – saját királyának maximális támogatásával. Aztán Oszama bin Laden kiábrándult az USA-ból. Az olajáresés sokakat kiábrándított Szaúd Arábiában is. Az új király, Szalman 1500 főnyi kísérettel Moszkvába látogatott! Megkezdődött az enyhülés a két olaj óriás között, amely azután Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös között érdekszövetséggé is vált. Magasabb olajár mindkettőjüket örömmel töltötte volna el.
Dehát Donald Trump kérte az olajár csökkentését és Szaúd Arábia engedett. Eddig.

Moszkva közvetít Izrael és Irán között

Kenderessy Milán

-

2018-10-08

0

A Haaretz című lap – arab forrásokra hivatkozva számolt be Moszkva közvetítői szerepéről.. Eszerint az oroszok arra tesznek kísérletet, hogy megakadályozzanak egy katonai összecsapást a két esküdt ellenség között Szíriában. Izrael légiereje rendszeresen támadja Irán katonai létesítményeit Szíria területén. Egy ilyen támadás során a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz gépet fedélzetén 15 emberrel.

Izrael sietett elnézést kérni, de Putyin válaszul elrendelte: szállítsák le Szíriának azt az
S 300-as rakétavédelmi rendszert, melyet korábban Netanjahu miniszterelnök kérésére megtagadott Asszad elnöktől. A légi incidens miatt hűvössé vált Izrael és Oroszország viszonya, de mind Putyin, mind pedig Netanjahu fontosnak tartja, hogy fennmaradjon a párbeszéd. A Haaretz értesülései szerint hamarosan újabb izraeli-orosz csúcstalálkozó lesz, az első azóta, hogy a légi incidensben tizenöten meghaltak Szíriában.

Az orosz diplomácia, mely kiváló kapcsolatot ápol Iránnal, arra törekszik, hogy valamiféle párbeszéd létrejöjjön a két ősi ellenség között. Irán az iszlamista forradalom óta nem ismeri el Izraelnek még a létét sem. Cserébe Izrael arra buzdítja Amerikát : katonai akcióval akadályozza meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson! Trump kilépett az iráni atomalkuból, de Oroszország és a többi aláíró fél bennmaradt. Ennek következtében Moszkva mindenki számára elfogadható közvetítő lett a Közel-Keleten, ahol a háborús feszültség mindig jelentős volt. Izrael fegyveres erőinek vezérkari főnöke közölte: készen állnak a háborúra! Irán nukleáris programjának vezetője kijelentette: csak felső döntésre várnak, hogy újrakezdjék az atomfegyver kifejlesztését! Ebben a helyzetben az orosz közvetítés kifejezetten hasznos lehet a világ számára.

Tusk: Oroszország az EU felbomlasztására törekszik

Kenderessy Milán

-

2018-10-08

0

Tusk: Oroszország az EU felbomlasztására törekszik

Az Európai Tanács elnöke azzal vádolta Moszkvát, hogy szisztematikusan törekszik az Európai Unió gyengítésére és felbomlasztására. Nincs orosz fóbiám- hangsúlyozta Donald Tusk-, de egyetlen olyan állam sincs, melynek nemzeti célja lenne az Európai Unió szétverése! A leginkább most a választások aggasztják az Európai Tanács elnökét Lettországban, ahol a legtöbb szavazatra az oroszbarát Harmónia párt számíthat. Lettország lakosságának igen jelentős része orosz, és egy Moszkva barát párt kormányra kerülése problémát jelenthet az Európai Unió számára. Az oroszok intenzíven támogatták és támogatják a brexit kampányt vagyis nem is titkolják: érdekük Nagy Britannia kiválása az Európai Unióból. Amerika ugyanígy cselekszik – mondta Tusk, aki szerint a második világháború óta most először Washington szándékosan távolodik Európától!
Lehetünk fatalisták és mondhatjuk azt, hogy az EU így is úgy is felbomlik, de küzdhetünk is egy egységes Európáért- hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk szülőföldjén beszélt, ahol a gyanakvás Oroszország szándékait illetően évszázados. A varsói kormány nemrég kétmilliárd dollárt ajánlott fel Trump elnöknek, ha újabb amerikai csapatokat küld Lengyelországba. Más európai államok távolról sem ennyire ellenségesek Oroszországgal szemben. Putyin elnök például előszeretettel látogat el Bécsbe, ahol a jobboldali kormány kitárt karokkal fogadja. A kormánykoalíció kisebbik pártja, a Szabadságpárt nyíltan lobbizik amellett, hogy az EU szüntesse meg a szankciókat Oroszország ellen. Ugyanez a helyzet Olaszországban, ahol a populista koalíció amellett érvel, hogy a szankciók teljesen értelmetlenek.

Donald Tusk úgy véli, a szankciók szükségesek és az Európai Uniónak egységesen kellene fellépnie Oroszországgal szemben. Tusk külön kitért Szkripal ex ezredes ügyére is. Az orosz katonai hírszerzés híres árulóját Putyin parancsára megpróbálták megölni lányával együtt Nagy Britanniában. A fuccsbament orosz akció miatt újabb szankciókkal sújtották Oroszországot. Az oroszok a maguk részéről természetesen tagadják mind Szkripal ezredes meggyilkolásának szándékát, mind pedig azt, hogy az Európai Unió szándékos gyengítésére illetve felbomlasztására törekedne. Oroszország számára az Európai Unió és ezen belül Németország fontos gazdasági partner annál is inkább, mert Kína túlsúlya az orosz gazdaságban mindinkább aggasztja magát Putyint is, aki fiatal éveiben Németország keleti felében szolgálta hazáját …

Miért ment Orbán Putyinhoz? Szavazzon!

FüHü

-

2018-09-18

0

Sokadik alkalommal találkozott egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, ezúttal Moszkvában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón csak általánosságokról volt szó, semmilyen konkrétumról nem beszéltek.

Ön szerint mi szükség volt az újabb találkozóra?

This poll is no longer accepting votes

Erről beszélt Orbán és Putyin

FüHü

-

2018-09-18

1

Orbán kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot. Putyin Magyarországot kulcspartnernek nevezte.

Orbán a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat.

„Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak”

– mondta Vlagyimir Putyinnak.

Azt is mondta: Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat”.

Szerinte nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.

Orbán közölte:

azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát,

és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában.

Putyin arról beszélt, hogy Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Azt mondta, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, és idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Szerinte a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.

A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Putyin az egyre élénkebb gazdasági kapcsolatokról beszélt, megemlítve a hármas metró felújítását, azt, hogy Oroszország szállítja a magyarországi gáz 60 százalékát és a paksi bővítést. Szóba került a szíriai háború is.

Orbán szerint magyar érdek, hogy Európa két fele között jó legyen az együttműködés. Beszélt arról, hogy

megszületett 2020-ra is a gázszállítási szerződés,

valamint egy új, Budapest-Kazany repülőjárat is szóba került.

Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna. Orbán arra kérte Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra „beléptetését”.

Orbán még megemlítette. hogy a paksi bővítés bátor vállalkozás volt, hogy onkológiai együttműködés kialakítására, egy oktató-kutató intézet létrehozására is törekednek Oroszországgal, és beszéltek pár szót a migrációról is.

A találkozó előzményeiről ide kattintva olvashat.

Orbán ma is meglátogatja Putyint

Németh Róbert

-

2018-09-18

0

Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.

„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy

minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”

– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.

A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.

Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.

Azt is meg kell jegyezni, hogy

nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:

Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.

De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.

Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána

Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:

megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.

Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.

Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.

Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:

a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,

ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.

A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.

Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.

A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint

a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,

hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.

Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.

Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.

A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.

A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.

A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomozó riportjából kiderült, hogy több, Putyinhoz közeli ember is magyar papírokat kapott a letelepedésikötvény-programban, többek között az orosz kémfőnök családja is

A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.

A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.

Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.

Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”

Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.

Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.

A Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben is szinte

csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.

Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.

Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

FüHü

-

2018-09-13

0

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: „Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”

„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.

Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.

Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.

Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint

az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.

Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.

Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.

„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.

Címke: Vlagyimir Putyin

A „gázos” ügyek

növeli Európa függőségét az orosz energiától

A Kreml számára hasznos

az egyre töredezettebb Európai Unióban trójai lóként szolgálhat.

Van. Orbán és Putyin közös Nobel-békedíjáról!

No, de kik kérik?

Folytathatnám napestig, de minek?

Orbán kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot. Putyin Magyarországot kulcspartnernek nevezte.

azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát,

megszületett 2020-ra is a gázszállítási szerződés,

Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.

nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:

Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:

a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,

a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,

A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.

csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA