Kezdőlap Címkék Vízhiány

Címke: vízhiány

Víz vészhelyzet

0

25 állam – ahol a globális lakosság egynegyede él – minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával – ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.

A világ lakosságának egynegyede vízhiánnyal küszködik,  és ez csak egyre rosszabb lesz.

Ha nem változik semmi sem, akkor a vízhiány egyre rosszabb lesz a világon, de mi okozza a globális vízhiányt? Az, hogy igen dinamikusan nő a vízigény mindenütt: 1960 óta ez több mint megkétszereződött a világon.

Hol a legrosszabb a helyzet? Ott, ahol dinamikusan növekszik a lakosság , és emiatt exponenciálisan nő a vízfelhasználás. Olyan országok ezek, amelyek évente a megújuló vízkészletek több mint a 80%-át kihasználják. Nem kizárólag fejlődő országokról van szó bár a döntő többség ide tartozik, de a vízkészletek igen aránytalanul oszlanak el a világon, ezért például Anglia is ebbe a csoportba tartozik.

A legnagyobb a vízhiány a következő országokban: Bahrein, Ciprus, Katar, Kuvait, Libanon és Omán.

Ha a térképre nézünk, akkor azt látjuk, hogy a leginkább vízhiányos régió a Közel Kelet és Észak Afrika. Itt a lakosság 83%-a kénytelen szembenézni a vízhiánnyal. Nem sokkal jobb a helyzet Dél Ázsiában sem: ott a lakosság 74%-a van ebben a szorult helyzetben.

1 milliárd emberrel több él majd ezeken a területeken

2050-ben sokkal drámaibb lehet a helyzet, mert megnő a lakosság miközben a vízkészletek maradnak. Az előrejelzések szerint 20-25%-kal lesz magasabb a globális vízigény
2050-ben mint jelenleg. A fejlett országokat jóval kisebb veszély fenyegeti hiszen ott a vízigény valószínűleg nem nő jelentősen. Épp ezzel ellenkezőleg: Afrika vízhiánya drámaivá válhat a következő évtizedekben a nagy népszaporulat miatt. A Szaharától délre egyelőre még nincs nagy vízhiány, de ez gyorsan megváltozik a sok gyerek miatt. 163%-kal nőhet meg az igény a maihoz képest 2050-ben. Ez óriási növekedés hiszen a második helyezett Latin Amerikában “mindössze “ 43%-kal számolnak. Afrika a nagy népesség növekedéssel és vízfelhasználással dinamikusan fokozhatja a gazdaság teljesítményét, de ezt fékezheti a vízhiány, amely átlagosan 6%-ot csíp le a potenciális GDP növekedésből.

Az aszály világprobléma

A globális GDP csaknem egyharmadát – 31%-ot befolyásolhatja kedvezőtlenül a vízhiány 2050-ben – jósolják a szakértők. Négy népes ország különösen nagy gondban lesz: India, Mexikó, Egyiptom és Törökország. Ha nincs elég víz, akkor az aszály nagy károkat okozhat a mezőgazdaságnak, egész iparágak állhatnak le, és mindenkinek szembe kellene nézni áramszünetekkel. Indiában ezt már ki is próbálhatták 2017 és 2021 között amikor a vízhiány miatt nem tudták hűteni az erőműveket, és emiatt az ország 8,2 terrawatt óra energiát veszített.

A világ élelmiszerbiztonsága is veszélybe kerülhet, mert vízhiány lesz az öntözött földek 60% án. Ennek következtében kár érheti a cukornád, a búza, a rizs és a kukorica termést.

A World Resources Institute szakértői minden országnak egységes vízgazdálkodási program kidolgozását javasolják hosszú távra.

A Világbank és más nemzetközi pénzintézetek úgy támogathatják a legjobban a vízhiány elleni harcot, ha elengedik a fejlődő államok adósságának egy részét cserében azért, hogy azok átfogó vízgazdálkodási programot dolgoznak ki.

A már jelenleg is vízhiánnyal küszködő országokban méginkább koncentrálni kellene a megújuló energia forrásokra mint a szél vagy a napenergia, mert azok vízigénye jóval kisebb mint a hagyományos energia termelő ágazaté.

Magyarország helyzete viszonylag kedvező, mert a vízhiányos listán csak a 127-ik, és abba a csoportba került, ahol csak a megújuló víz készletek 10-20%-át használják fel egy évben. A 164 államot tartalmazó listán mögöttünk van Svájc vagyis ott egy kicsit jobb a helyzet, de messze megelőz minket a vízhiány tekintetében Németország, amely a 69-ik listán – írja a World Resources Institute jelentése.

A világgazdaságot is feldúlhatja az El Nino hatás

Drágulhatnak olyan alapvető élelmiszerek mint például a rizs. Legutóbb 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a világgazdaság az El Nino hatás miatt, és a Dartmouth College számításai szerint idén ez 3000 milliárd dollár lehet, de ez folyamatosan mutatkozik meg, mert a káros következmények még öt évig befolyásolhatják a globális gazdaság működését.

A cukor határidős ügyletek árai  12 éves csúcsra emelkedtek a várható El Nino hatás  miatt. A legnagyobb exportőr, Brazília 2016-ban azzal szembesült, hogy az El Nino hatás következtében óriási esőzések hátráltatták a cukor aratást – jelentős részben azért, mert sztrájkba léptek a munkások az alacsony bérek és a lehetetlen munkakörülmények miatt. Indiában, a világ második legnagyobb cukorexportőr országában, az El Nino fokozhatja az általános vízhiányt. Tavaly az aszály már odavezetett, hogy az indiai kormány felfüggesztette a cukor exportot, hogy el tudják látni az 1,4 milliárd lakosú állam belső piacát. Az államok persze szívesen hivatkoznak az élelmiszer biztonságra akkor is, ha bőségesen van még készletük, de fel akarják verni az árakat – írja a Reuters elemzése utalva arra, hogy az indiai kormány a rizs exportját is korlátozta a monszunra hivatkozva noha az az átlagosnál kisebb károkat okozott.

14%-kal emelheti meg az olajárakat az El Nino hatás.

A többi áru esetében 5%-os infláció – ez az IMF jóslata a 2015-ös El Nino hatás alapján. Csakhogy azóta melegebb lett az időjárás márpedig az El Nino hatás ereje attól függ, hogy milyen az óceánok vízszint körüli hőmérséklete. Mi következik ebből? Növekszik az aszály veszélye Európa egyes részein, Kínában, Délkelet Ázsiában és az Egyesült Államokban. Másrészt pedig a magasabb hőmérséklet özönvízszerű esőzéseket indíthat el amint azt jelenleg az Egyesült Államokban tapasztalhatjuk.

Emiatt nemcsak a mezőgazdasági termelés károsodhat, de az infrastruktúra is: tavaly például megrongálódott az a vasútvonal, melyen élelmiszert szállítanak Nyugat Ausztráliába. A baj az, hogy ez az egyetlen vasútvonal, ezért a leállás nagy gondot okozott Ausztráliában.

A következő öt év drámai lehet

98%-os esélye van annak, hogy a következő öt év a legmelegebb lesz az emberiség történetében – jelezte a Világ Meteorológiai Szolgálat. Az ok: a klímaváltozás, a melegház hatás és az El Nino. A világgazdaság amúgyis inflációval küzd hiszen még nem heverte ki teljes mértékben a Covid pandémia hatásait, és az ukrajnai háború jelentősen növelte az árakat az energia és az élelmiszer piacon. A hőhullám tavaly Európában több mint 61 ezer halálesetet okozott, és valószínű, hogy az idén még több lesz hiszen a felmelegedés folyamatos.

Ha ehhez hozzávesszük az El Nino hatást, amely az átlagosnál súlyosabbnak ígérkezik, akkor a világgazdaságnak komoly viharra kell felkészülnie – hangsúlyozza a Reuters jelentése.

Az emberiség felét aszály fenyegeti

Az aszály az új pandémia, és a globális helyzet egyre rosszabb, mert erre nincsen gyógyszer. A vízhiány immár komoly társadalmi, gazdasági sőt olykor politikai kérdés is, mert az aszály migrációt és háborút is okozhat.

A londoni Guardian ismerteti a stockholmi Water Institute drámai számait, és hozzáteszi: egyelőre nem sokat tesznek az aszály ellen, amely a klímaváltozás miatt egyre nagyobb területet és egyre több embert érint a világon.

4 milliárd embernek kell azzal számolnia, hogy az év legkevesebb egy hónapja idején aszály lesz, ezt nevezi komoly vízhiánynak a tudomány, amely már régóta figyelmeztet arra, hogy a Föld mind nagyobb része válhat lakhatatlanná a vízhiány miatt. Közben viszont az emberiség létszáma meghaladta a 8 milliárdot vagyis egyre többen akarnak ugyanakkora vízmennyiséget felhasználni. Az eredmény: olyan nagy folyók mint a Sárga folyó Kínában vagy a Colorado az Egyesült Államokban nem érik el a tengert! A vizet kiszippantják belőlük  a gyárak, a mezőgazdasági területek és a falvak és városok. A tavakkal ugyanez történik: az Aral tó vagy Urmia tó Iránban szinte már eltűnt. A Garda tóban immár gyalogszerrel is lehet közlekedni egyes részeken. A stockholmi International Water Institute drámai számokat közöl: ha minden így megy tovább, akkor globálisan 50%-kal több vízre lenne szükség mint az ezredfordulón “ – mondja Torgny Holmgren igazgató. Aki gyorsan közli a rossz hírt is:

“Ekkora emelkedés lehetetlen, mert a víz készletek korlátozottak.”

Mi lesz akkor, ha a világ jelentős részén az emberek nem tudnak majd kezet mosni? A higiénia drasztikusan romolhat.

Az ENSZ egyik főtitkárhelyettese, Mami Mizutori ezt így fogalmazta meg:

”Az aszály lehet az új pandémia, de ez abban különbözik a Covid járványtól, hogy nincsen rá gyógyszer!”

Egyáltalán nemcsak a déli félteke problémájáról van szó:

Nagy Britanniában 2034-től krónikus vízhiány lehet

A Számvevőszék előrejelzése szerint

2034-ben haladja majd meg először a kereslet a kínálatot, és attól fogva egyre csak romlik majd a vízhelyzet.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy 2045-ben már 480 millió liter vizet kell megspórolni az Egyesült Királyságban, enélkül ugyanis megkezdődne a földalatti víztartalék felélése.

Változtatni kell, de ez nem lesz könnyű, mert a nagy vízszolgáltatók szépen keresnek ugyan, de nem foglalkoznak az utánpótlással. A privatizáció óta 56 milliárd fonttal lettek gazdagabbak a részvényesek a nagy vízszolgáltató cégeknél, ahol a vezérigazgatók nem ritkán évi 2 millió fontot keresnek. Az ellenzéki Munkáspárt már javasolta a vízszolgáltató cégek államosítását. Egy ausztrál cégé volt a Thames Water víz szolgáltató 2007 és 2017 között: minden pénzt kivettek, és végül 2 milliárd fontos veszteséggel szálltak ki. Mi most a helyzet? Londonnak például csak 90 napos víz tartaléka van. A szakértők szerint ez nagyon kevés. A 2012 es olimpia idején már annak a határán járt az angol főváros, hogy korlátozni kelljen a családok vízfogyasztását. A Thames Water előrejelzése szerint napi 350 millió liter plusz vizet kell találni Londonnak 2045-re. Honnan? Óriási víztároló építését tervezik már 2006 óta, de eddig nem volt rá pénz.

Egyre kevesebb az eső

A klímaváltozás egyre jobban érezhető Nagy Britanniában is, például úgy, hogy eltűnnek az évszakok: ”Az elmúlt három évben csak száraz és nedves napok váltogatták egymást. Télen egy kicsit hidegebb van, de nem annyira mint régen. Két télen sok csapadék volt, de esni csak hat hétig esett. Megszűntek az évszakok” – vonja le a tanulságot James Alexander parasztgazda.

A klímaválság csak a felszínre hozta a problémát: túl magas a vízfogyasztás és nagy a pazarlás. A régi vezetékrendszerekben rengeteg víz folyik el hiába. Nincs más megoldás: Nagy Britanniában éppúgy mint Afrikában vagy Ázsiában nagy víztárolókat kell építeni, amelyek megőrzik az egyre ritkábban hulló esőt, hogy ne álljon elő krónikus vízhiány a közeljövőben – írja a londoni Guardian.

Aszály fenyegeti Franciaországot

A megyék negyedrészében ez “nagyon valószínű”, de az aszály veszélye mindenütt fennáll – hangsúlyozza az Ökológiai Változás minisztériuma Párizsban. Amely keddtől országos konzultációt szervez, mert attól tart, hogy nem 2 hanem 4 Celsius-szal emelkedhet a hőmérséklet.

Húsz megyében már most májusban is korlátozzák a víz fogyasztást – írja a Libération, amely vezércikket  szentel az ügynek. A lap rámutat arra, hogy hiába esik tavasszal a májusi eső, mert az csak a fejlődő növényeknek “ér aranyat “, de nem tölti fel a földalatti víz rendszereket, melyek évek óta szárazsággal küszködnek.

Franciaország egész térképe veszélyhelyzetet mutat, ezért tiltja a kormány sok helyen, hogy öntözzék otthon a pázsitot.

A VIP villákban fütyülnek a tilalomra

Dél Franciaországot különösen fenyegeti az aszály, de ez a Riviérán és a környéken nemigen izgatja a dúsgazdag családokat, melyek vígan locsolják a vizet továbbra is a tilalom ellenére. Egy kisváros polgármestere ezért drámai felhívást tett közzé. Chateauneuf-Grasse polgármestere ezt írta: ”megnéztem a listát arról, hogy kik fogyasztják a legtöbb vizet a városunkban, és a 30 legnagyobb fogyasztó között meglepve láttam néhány VIP birtokot is”.

Kik is ezek a VIP birtokosok?

Királyok, miniszterelnökök, miniszterek, régi államfők – jórészt külföldiek. Köztük van például Silvio Berlusconi – írja az AFP hírügynökség. Itália ex miniszterelnöke a francia kisváros egyik legnagyobb víz fogyasztója – erősítette meg a hírügynökség kérdésére a polgármester. Rámutatott arra, hogy a büntetések nem érnek semmit sem. 1500-3000 eurót kell csak büntetésként fizetni, ez II. Albertnek, Belgium ex uralkodójának vagy Silvio Berlusconinak, Olaszország egyik leggazdagabb emberének igazán nem jelenthet problémát. A polgármester kicsit csodálkozik azon, hogy a régió 24 városa és községe szerepel az aszály listán, melyet a prefektúra adott ki, de csak egyedül ő tiltakozott pedig olyan üdülő helyeken mint Antibes vagy Saint Paul de Vence ugyanez a helyzet, mert tele vannak 30-60 hektáros VIP birtokokkal.

A kisváros polgármesterének aggodalma egyáltalán nem eltúlzott hiszen az egész megye hármas aszály fokozatban van a négyes skálán. 76%-kal kevesebb eső esett tavasszal mint amennyire szükség lett volna ahhoz, hogy feltöltődjenek a földalatti vízrendszerek.

“Tavaly akkora volt az aszály, hogy egy parasztgazda vízellátását is meg kellett tagadnom” – panaszkodik a polgármester, aki rámutatott arra, hogy “most rosszabb az aszály helyzet mint tavaly, mert a földalatti vízrendszer krónikusan deficites.”

Mi lesz nyáron? “Kinek a vizét vegyem el? A VIP birtokokét? A golf pályákét? Ha senki sem tartja be a szabályokat, akkor előbb vagy utóbb senkinek sem jut majd víz!” Mit csinálnak most? Méregdrágán veszik a vizet a szomszédban Cannes-ban.

“Ez se tart sokáig  mert a Saint Cassien tó, amelyből Cannes nyeri a vizet, egyre apad. Akkor pedig Cannes magának tartja meg a vizet.”

4 Celsius-szal lehet melegebb

A francia kormány új környezetvédelmi programja már ezzel számol, és ennek súlyos következményei lesznek minden polgár életére. Már a tavaly nyári aszály és a hosszú ideig tartó 40 fokos hőség figyelmeztetett mindenkit, hogy a klímaváltozás már itt is van.

“A felmelegedés globális realitás, és nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk”

– hangsúlyozza Christophe Béchu ökológiai miniszter. Aki keddtől kezdve országos konzultációt tart: milyen megoldást válasszon Franciaország ebben a helyzetben?

A párizsi klíma egyezmény még 2 Celsius alatt határozta meg a hőmérséklet emelkedését, lehetőség szerint az 1,5-et tartotta elfogadhatónak. Ehelyett most itt a 4 Celsius, amely hihetetlenül magas hőmérsékletet jelentene Franciaország déli részein.

2022 Franciaország és Európa legforróbb éve volt. Félő, hogy az idei új rekordot produkál. Spanyolországból máris aszályt jelentettek, de Ázsiában is kánikulát hozott a tavasz néhány országban.

A francia kormány jövőképe ezért pesszimistább mint korábban: immár 3-4 Celsius fokkal számolnak. Mit jelentene ez Franciaországban? 90 trópusi éjszakát olyan területeken mint a Földközi tenger partvidéke, a Garonne völgye. Az aszállyal egy időben bekövetkezhetnek az óriási esőzések, melyek árvizet váltanak ki az ország több megyéjében.

A klímaváltozás gazdasági válsághoz vezethet

A francia kormány szerint ennek komoly esélye van, ha a hőmérséklet emelkedése gyorsabb lesz az eddig vártnál. Ez megváltoztathatja a földművelés és az állattartás feltételeit, az energia felhasználást és természetesen a turizmus körülményeit is. Franciaország turista nagyhatalom, ezért a tartós hőhullámok a Földközi tenger környékén komoly változást hozhatnak ezen a téren.

A francia kormány ezért 2,3 milliárd eurós klíma csomagot javasol, hogy megelőzze a nagyobb problémák kialakulását , mert a kisváros, Chateauneuf-Grasse polgármestere azt jósolta: nyáron már lehet, hogy el kell vennie a vizet a VIP nyaralóktól, mert a tavalyinál is nagyobb aszály fenyeget Franciaországban.

Globális probléma a vízhiány 

0

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet,  és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel  igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Vízhiány Európában

Öt olasz régióban szükségállapotot rendeltek el a szárazság miatt. A vízhiány Európa egyre több országára jellemző. A fő ok a klímaváltozás, de van más is.

“Egy dolog a szárazság, a másik pedig az, hogy mennyi vizet veszünk ki a rendszerből” – mondja az európai környezetvédelmi ügynökség (EEA) szakértője, Nihat Zal. A mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó az Európai Unióban: 60% a részesedése míg a lakosságé csak 9%.

Olaszországban hetven éve nem volt ilyen nagy szárazság. Több mint 100 városban víz korlátozásra kényszerült az önkormányzat. A római kormány szükségállapotot hirdetett, és 36 millió eurós támogatást küld az aszály sújtotta régiókba.

A Po folyó vízszintje borzasztóan alacsony: alig egynyolcada a szokásosnak.

Az aszály elviheti a termés 30%-át Észak Olaszországban, amely az egész Európai Unió egyik legfontosabb mezőgazdasági körzete. Az öntözés a vízhiány miatt egyre kevesebb területre terjed ki. Megszületett a döntés: a rizs termés a legfontosabb, a rizsföldeket tehát öntözni kell. A gyümölcsfák és a nyárfák nem kapnak vizet.

Verona városában tilos az úszómedencék feltöltése, a kocsimosás egészen augusztus végéig. A kerteket csak éjszaka szabad locsolni.

Portugáliában korlátozni kellett a vízierőművek működését, hogy biztosítani tudják a 10 milliós ország ivóvizét. Az energia szempontjából oly fontos vízierőművek ezért csak rövidített műszakban működhetnek. A szárazság már télen elkezdődött , és május végén elérte Portugália területének a 97%-át.

Spanyolországban sem jobb a hekyzet: az ország területének a kétharmadát fenyegeti az elsivatagosodás! A gazdák öntözéssel védekeznek: a mezőgazdaság 70%-át adja az egész vízfogyasztásnak.

“Úgy fogyaszt a spanyol mezőgazdaság mintha az országnak olyan vízkészletei lennének mint Norvégiának vagy Finnországnak, holott a mi helyzetünk inkább Észak Afrikáéhoz hasonlít” – mondja a Greenpeace szóvivője.

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Ezt sürgeti az európai környezetvédelmi ügynökség szakértője. Nihat Zal szerint a vízkorlátozás és a vészhelyzet hosszútávon nem megoldás. Hatékonyabban kellene felhasználni a meglévő vízkészletet, és fel kell készülni arra, hogy a jövőben a vízhiány sokkal gyakoribb lesz mint eddig.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Azt, hogy a klímaváltozáshoz mindenkinek alkalmazkodnia kell: az egyéneknek, a családoknak , az önkormányzatoknak és az államoknak is. Minden szinten alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz” – hangsúlyozza  az európai környezetvédelmi ügynökség vízgazdálkodási szakértője, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK