Kezdőlap Címkék Vita

Címke: vita

Migránsügyben vitázott a Fidesz-KDNP a Párbeszéddel

0

A migráció és a politika viszonyáról vitázott tegnap Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP Miniszterelnökséget vezető minisztere és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere a belvárosi Három Hollóban Budapesten, a Gólya és a Menedék Egyesület szervezésében.

Gulyás Gergely elmondta, hogy azokra, akik az Európai Unión belül vállalnak munkát, nem helyes leírni azt, hogy migránsok, mert az EU-n belül munkavállalás szabadsága van, ez a munkavégzés nem migráció.

Örül annak, hogy a magyarok tapasztalatot szereznek külföldön, ezt nem nevezi kivándorlásnak.

Megjegyezte, hogy itthon ettől függetlenül munkaerőhiány van, amely problémát hosszabb idő megoldani. Szeretnének több embert bevonni a munkaerőpiacra és ehhez korlátokat leépíteni.

Karácsony Gergely hisz a szabad és egyenlő emberek együttélésében Magyarországon, Európában és a világon, ő ezt a nézőpontot képviseli elmondása szerint. Hangsúlyozta azt, hogy szerinte ma Magyarországon hiányzik a helyes foglalkoztatáspolitikai gondolkodás, ebben a politikában hiány van, a Fidesz ezen politikája nem működik, ez az oka annak, hogy jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás szintje nagyon alacsony. Gulyás Gergely szerint a közmunkások száma is csökkenőben van, de erre nem a migráció a foglalkoztatáspolitikai válasz, hanem az, ha sokan hazajönnek Magyarországra dolgozni a növekvő bérek miatt. Hozzátette:

a határon túlról több magyar jön hazánkba, mint akik elhagyják az országot.

Szerinte ebben nincs válság. Fontosnak tartotta elmondani azt, hogy a határon túli magyarok, akik idejönnek, zömmel nem migránsok. Karácsony Gergely szerint azért azokról, akik az EU-n belül dolgoznak nem sokat tudunk, mert a kormány nem készít róluk társadalomkutatásokat. Ugyanakkor zömmel nem a Fideszre szavaznak.

Gulyás Gergely szerint a migráció nem Magyarország miatt központi téma Európában. Szerinte a határvédelemre jó választ adott Magyarország, míg most sok más ország szenved ettől. Véleménye szerint a magyarok például humánusabbak migránsügyben, mint a németek, ahol sok a kitoloncolás. Hangsúlyozta azt, hogy a határvédelem rendkívül fontos, megvédeni tudni a határainkat és az Európai Unió határait. Szerinte a külső határvédelem kulcskérdés.

Karácsony Gergely szerint most az EU széthullását látjuk, sokan nem akarnak menekülteket.

Véleménye szerint pedig kooperáció kell az országok között, globális megoldások kellenek, de most ezeket a kereteket verjük szét. Gulyás Gergely szerint a magyar kormány toleráns álláspontot képvisel: másra nem erőlteti a véleményét. Hangsúlyozta, hogy Schengeni egyezmény van, feladat a határok megvédése, a határokat meg kell tudni védeni. Támogatják azt, hogy az országok Európán kívül tartsák a menekülteket. Erős Európában érdekelt a magyar kormány. Szerinte a migránsokat az EU határain kívül kell tartani. Fontos, hogy ott érezzék jól magukat. Hangsúlyozta: a migráció Magyarország számára káros és rossz.

Szerző: Víz Ági

A kormánypárt nélkül értelmetlenek az ellenzéki viták

„A viták ideje lejárt, ez most a választók döntésének az ideje.” Ezt üzente Orbán Viktor, amikor Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti vitára invitálta. Még csak nem is személyesen állt szóba a vitázni vágyóval, hanem, jelezvén, hogy számára ez egy jelentéktelen ügy, sajtófőnökén, Havasi Bertalanon keresztül üzent. Vona Gáborral sem vitatkozik a miniszterelnök, Szél Bernadettel sem, senkivel. De nemcsak a miniszterelnök tartja távol magát az ilyen megmérettetésektől, a kormány más tagjai, sőt, a kormánypárti politikusok is kerülik a vitákat.

Részükről ez érthető, számukra nincs értelme vitatkozni – csak rosszul jöhetnek ki belőle. Még akkor is, ha esetleg jól szerepelnek. Toronymagasan vezet a Fidesz, egy hónappal a választás előtt nem érdemes kockáztatni. Biztonsági játék kell ilyenkor, tartani az eredményt.

Lehet azzal érvelni, hogy ez a választók lenézése, mert a szavazóknak joguk volna tudni, hogy melyik párt milyen programmal szeretné a jövőben vezetni az országot. Lehet ezt is, de nincs értelme. A kormányoldal már jó ideje nem vitázik.

Viták azért vannak: az ellenzéki pártok – szakmai és politikai kérdésekben – rendre megvitatják egymással a programjaikat. Normális üzemmenetben van ennek értelme, hiszen a szavazók így megtudhatják, hogy az egyes pártok mit kezdenének az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal és úgy általában, Magyarországgal.

A kormánypárti vitázók nélkül azonban mindez nem csupán értelmetlen, de kontraproduktív is. Nemcsak azért, mert így egyoldalú az a kínálat, amelyet a választóknak nyújtanak, hanem azért is, mert ezzel magukat degradálják. Az nem vita, ahol nincs ott a kormánypárt, legföljebb csetepaté. Egy Orbán nélküli miniszterelnök-jelölti vita azt a látszatot kelti a választókban, mintha sok kis törpe tülekedne a hatalomért, miközben a kihívó, minden tekintetben magasan fölöttük állva, várja, hogy a végén melyiküket kell majd legyőznie.

Ezt látja a választó. Nem azt, hogy Orbán és a kormány tagjai félnek a vitától, hanem azt, hogy rangon alulinak tartják, hogy a véleményüket másokkal megismertessék.

A pártok szakmai és politikai vitájának csak úgy lenne értelme, ha a kormánytagokat és  a Fidesz-KDNP politikusait is rá lehetne venni, hogy „leereszkedjenek” a többiek közé. Miután azonban ez nem áll az érdekükben, racionálisan nem várható el tőlük, hogy az érdekeik ellen cselekedjenek.

Márpedig, ha az ellenzék csak egymással vitatkozik, az, még ha olykor színvonalas is a diskurzus, csak azt jelzi a választó felé, hogy már megint valamiféle csetepaté zajlik.

Hogy a választók megérdemelnék a valódi vitát, és a demokrácia is a vélemények ütköztetéséről szól? Ne tessék már minket ilyen régi, elavult dolgokkal hülyíteni!

Karácsony vitára hívja Orbánt

0

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje nem adja fel, és vitára hívja Orbán Viktort. Az invitálás eredménye persze előre borítékolható, s vélhetően Karácsonynak sincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy mit válaszol a miniszterelnök. Már amennyiben válaszol egyáltalán… Mi mindenesetre közöljük a nyílt levelet.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Április 8-án országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Meggyőződésem, hogy e választásokat megelőzően Önnek, mint a Fidesz vezetőjének és Magyarország miniszterelnökének kötelessége kiállni és vitában védeni meg az elmúlt nyolc év kormányzását. Pontosan úgy, ahogyan Ön ezt 1998-ban Horn Gyulától, 2006-ban Gyurcsány Ferenctől elvárta. Pontosan úgy, ahogyan első kormányzása után, 2002-ben megtette.

Ehhez képest úgy látom, Ön és párttársai az utóbbi időben csak menekülnek a viták elől. Amikor a parlament rendkívüli ülésen tárgyalta meg a kormányzat által befogadott menekültek ügyét, Ön Bécsbe menekült. Tárgysorozatba sem vették azt a javaslatunkat, amely Önt vitára kötelezte volna. A Fidesz jelöltjei egyetlen alkalommal sem jelentek meg a Közös Ország Mozgalom által szervezett vitákon.

Nem vagyok naiv: pontosan tudom, hogy Ön miért nem vesz részt olyan vitában, ahol valódi kérdéseket kapna valódi ellenfelektől. Úgy véli, politikai érdekei nem ezt diktálják; úgy véli, egy vita nekem, kihívójának segítene.

Csakhogy egy demokráciában ez nem lehet érv semmilyen vitával szemben. Egy demokráciában senki nem áll a nép felett; senki nem tarthat jogot arra, hogy kivonja magát a politikai vitákból. Senkinek nem adatik meg, hogy csak saját, biztonságos közönsége, propagandasajtója, hívei előtt beszéljen. Aki a vitát nem vállalja, nem egyszerűen gyáva, de nem tiszteli sem ellenfeleit, sem a magyar embereket, sem a magyar demokráciát.

Miniszterelnök Úr!

Ön 1998-ban, a miniszterelnök-jelölti vitán azt mondta: „A demokráciának az a lényege, hogy mindig legyen alternatíva, amelyek között választhatunk; legyenek programok, amik között, és legyenek személyek, akik között választhatunk”. Mélységesen egyetértek ezzel az állítással.

Ma az MSZP-Párbeszéd Szövetség jelenti ezt az alternatívát Önökkel szemben. Én pedig kész vagyok bárhol, bármikor vitázni Önnel Magyarország jövőjéről. Hogy ketten legyünk vagy többen – ezt Önre bízom. Azt azonban kérem, hogy jelölje meg, ki tárgyal az Ön nevében a vita menetéről. Hogy plasztikusabban fogalmazzak: nevezze meg segédjét!

Miniszterelnök Úr, Ön nem bújhat el a vita elől!

Különben egy ország fogja tudni: a nagy szavak és még nagyobb plakátok csak gyávaságát, mondandójának ürességét leplezik.

Üdvözlettel:

Karácsony Gergely

miniszterelnök-jelölt, MSZP-Párbeszéd, a Változás Szövetsége

Törvénnyel köteleznék Orbánt a vitára

0

Sajtóértesülések szerint Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető és a Szabó Tímea (Párbeszéd) módosító javaslatot nyújtott be a választási törvényhez. Ennek értelmében a választások előtt kötelező lenne két, legalább másfél órás vita a politikai pártok vezetői között.

Az első vitán minden országos listát állító szervezet listavezetője ott lenne, a másodikon pedig csak a közvélemény-kutatás szerint első két helyen álló pártok listavezetői. A törvény a miniszterelnök számára kötelezővé tenné a részvételt, és a másodikról csak abban az esetben hiányozhatna a kormányfő, ha pártja nem szerepel a két legesélyesebb között.

Magyarországon sokáig hagyománya volt a miniszterelnök-jelöltek vitájának.

Emlékezetes volt 1998-ban Horn Gyula miniszterelnök és Orbán Viktor vitája, amelyben az akkor még ifjú kihívó felülkerekedett a regnáló miniszterelnök fölött. Négy évvel később Orbán Viktor váratlanul vereséget szenvedett a nem éppen szónoki képességeiről ismert Medgyessy Pétertől, újabb négy év elteltével, 2006-ban akkora volt a különbség a vele miniszterelnökként vitázó Gyurcsány Ferenc javára, hogy Orbán ettől kezdve egyetlen alkalommal sem vállalkozott miniszterelnök-jelölti vitára.

Mindez a most benyújtott törvényjavaslat sikerének esélyeit is előrevetíti: A Fidesz toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, ezért Orbán Viktornak még akkor sem áll érdekében vitatkozni a többi politikai párt vezetőjével, ha az ellenzék emiatt gyávasággal vádolja a miniszterelnököt.

Belvárosi képviselőjelöltek beszélgettek a Gödör Klubban

Budapest 1. számú választókerületének, vagyis a belvárosnak az ellenzéki képviselőjelöltjei között rendezett vitát hétfő este a Közös Ország Mozgalom a belvárosi Gödör Klubban. Az eseményen a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje, Hollik István, bár meghívták, nem jelent meg.

Ahogy a Magyar Kutyapárt Kutya Párt jelöltje sem – ők egyébként saját bevallásuk szerint a legrosszabb politikusukat indítják itt.

Losonczy Pál (Jobbik) szerint az intézményesített korrupció teszi tönkre az országot,

szerinte a korrupciót meg kell állítani

– utalt például a belvárosi ingatlanügyekre. Úgy vélte, ingatlangarázdálkodás folyik, nem pedig gazdálkodás.

V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) szerint a Vár már élhetetlenné vált, szabad préda ma már mindenkinek. A lakóknak csak a nehézségek jutnak. Azt szeretné, hogy a Vár élhető legyen újra.

Csárdi Antal (LMP) is az intézményesített korrupcióról beszélt, amely szerinte behálózza az országot. Úgy vélte, meg kell védeni a hazánkat, az itt élőket. Utalt a belvárosi lakhatási válságra is, arra, hogy a belső kerületekben elszabadultak az ingatlanárak.

Juhász Péter (Együtt) szerint fel kell tudni lépni a jogainkért. Szerinte ma már a többség van kisebbségben. Beszélt Orbán Viktor illiberális államáról és arról, hogy

ő egy anti-illiberális államban óhajt élni.

Szerinte Orbán Viktor maffiaállamot épít, bűnszervezetet üzemeltet és kormányzása a szervezett lopásról szól.

Fekete-Győr András (Momentum) a boldog gyermekkoráról anekdotázott. Mindenkinek hasonló gyermekkort szeretne és egy igazságos Magyarországot. Beszélt a Déli pályaudvar fejlesztéséről, az ingatlanmutyikról és a magas albérletárakról ő is.

Víz Ági

Miért nem lesz Karácsony-Orbán vita?

Karácsony Gergely az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje vitára hívta ki Orbán Viktort. Azt mondta, hogyha Orbán Viktor nem áll ki vele vitázni, akkor az azt jelenti, hogy a miniszterelnök fél a valódi vitától és tovább akar hazudozni.

Karácsony Gergely ugyanúgy tudja, mint mindenki más ebben az országban, hogy Orbán Viktor nem fog vele – és mással sem – vitatkozni. A jelenlegi miniszterelnök utoljára 2006-ban vitázott, akkor Gyurcsány Ferenccel szemben látványosan alulmaradt.

Orbán azóta nem vitatkozik senkivel, interjút is csak baráti – értsd: kormányhoz közeli – mikrofonállványoknak ad. De még az ellenzéki politikusokkal is kerüli a kontaktust, ha a parlamentben mégis rákényszerül arra, hogy kérdésekre válaszoljon, viccelődéssel (boldog karácsonyt kívánok) vagy humorosnak szánt otrombasággal (szemöldökcsipesz) üti el a dolgot.

Könnyű lenne mindezt azzal elintézni, hogy Orbán Viktor fél a vitától. Nyilván ez is benne van a pakliban, hiszen a legutolsó vitáiból nem jött ki jól.

De inkább másról van szó.

Jelesül arról, hogy Orbán már nem is érti, miért kellene neki bárkivel is vitatkoznia. Ő Magyarország miniszterelnöke, és ha valakinek ez nem tetszik, az ő baja. Neki, mármint Orbánnak, amúgy nincs ellenére, ha a többiek vitatkoznak egymással, még tán örömét is leli abban, ha kihívói hajba kapnak. De őt kéretik ebből kihagyni.

Valljuk be, hogy Orbánnak a maga szempontjából igaza van. Egy vita – még ha netán jól is jönne ki belőle – nem hozna hasznot a konyhájára. Ezzel csak azt bizonyítaná, hogy vele lehet versenyezni, miközben ennek épp az ellenkezőjét szeretné sugallni a magyaroknak: hogy ő nem egyszerűen első az egyenlők között, hanem ő a Number One. És ameddig ő a miniszterelnök, és a Fidesz kormányoz, addig ez nem változik.

Karácsony Gergely azt javasolja, hogy hozzanak törvényt, amelyben előírják, hogy választások előtt a mindenkori miniszterelnök köteles legyen vitázni a legesélyesebb kihívójával.

Jó lenne, ha lenne ilyen törvény, de nem lesz. Persze, a legjobb az volna, ha a miniszterelnök-jelölti vitát nem törvénnyel szabályoznák, hanem minden valódi demokrata számára követendő hagyomány lenne: a politikusi tisztesség és rátermettség egyik fokmérője.

Áttörték a falat a pedagógustüntetéssel

0

Mi történik ma a magyar iskolákban? Többek között erre a kérdésre kereste a választ Bősz Anett​, a Liberálisok ügyvivője, Törley Katalin​, a Tanítanék mozgalom képviselője és Nahalka István oktatási szakértő A Liberális Magyarországért Alapítvány – ALMA  kaposvári rendezvényén. 

A pódiumbeszélgetés aktualitását a Tanítanék által szervezett pedagógustüntetés, valamint az ott bejelentett oktatási minimum adta. Több hónapos egyeztetések után ugyanis a civilek szakértőkkel és nyolc ellenzéki párttal együttműködve egy olyan dokumentumot hoztak létre, amelyben lefektették egy demokratikus, decentralizált, a diákok és a pedagógusok igényeire összpontosító oktatási rendszer alapjait.

Túlterheltek a tanárok és a diákok is

A Tanítanék képviselője pedagógusként azzal nyitotta a beszélgetést, hogy saját tapasztalatai azt mutatják: a legnagyobb gondot a diákok túlterheltsége jelenti. Tizenegyedik osztályos tanulók osztályfőnökeként azt látja, hogy még az egyébként jó családokból érkező tanulók is folyamatos stressznek, szorongásnak vannak kitéve a központosított oktatási rendszer sokszor irreális elvárásai miatt – nem csak az iskolában, de otthon is.

A diákok sok esetben nem is Magyarországon képzelik el a továbbtanulásukat, hiszen nemzetközileg elismert tudást nyújtó külföldi egyetemekre csaknem ugyanannyi pénzért kerülhetnek be, mint a hazai fizetős intézményekbe.

A tanároknak – akik nem mellesleg szintén túlterheltek – egyszerre kellene lenniük fejlesztő pedagógusnak, szociális munkásnak és pszichológusnak, csakhogy erre nincsenek kiképezve, emiatt folyamatosan szoronganak, hogy képesek-e megfelelni a követelményeknek.

A vitáig sem jutottak el – aztán jött az oktatási minimum

Bősz Anett bevezetőjében aláhúzta, amit Törley Katalin is hangsúlyozott, még pedig azt, hogy ebben az országban mindenki magára hagyva küzd, ráadásul olyan jogokért, amelyek jelenléte természetes más társadalmakban. Magyarországon is arra lenne szükség, hogy megtanítsák az embereket közösségben élni, a tanulókat pedig arra, hogy miként használják az agyukat, ne arra, hogy mit gondoljanak. A Liberálisok ügyvivője szerint az alapokkal van baj, a szemléleten kellene változtatni, de korábban addig sem jutottunk el, hogy meg lehessen vitatni a problémákat.

Ezért is számít nagy eredménynek az oktatási minimum lefektetése, amely szakértők, civil szervezetek és a Jobbik kivételével a teljes ellenzék közös munkájaként született meg. Kialakult egy olyan együttműködés a civilszféra és a politika között, amely korábban elképzelhetetlen volt. Többek között azért, mert az iskoláknak nem pusztán szakmai gondokkal kell megküzdeniük, hanem azokkal a gumicsontokkal is, amelyeket a politika állított elő – vette át a szót Törley Katalin.

Áttörték a falat a pedagógustüntetéssel

A pedagógus példaként említette, hogy a Tanítanék mozgalom két éves múltja során az akciók, tiltakozások legkülönfélébb válfajaival próbált a kormányzattól választ kicsikarni a felmerülő kérdéseikre. Meg akartak akadályozni olyan nyilvánvalóan rossz törvényeket, amelyek hátráltatják a közoktatást, de mindhiába, süket fülekre találtak. A legnagyobb eredményüknek az tekinthető, hogy a Taigetosz-törvényt sikerült az Alkotmánybíróság elé utalni, Törley azonban hozzátette: félő, hogy ha ez a kormány marad hatalmon, akkor nagy eséllyel minden marad a régiben.

A Tanítanék az akciókon túl szakkérdésekre is koncentrált, és arra törekedett, hogy a társadalomnak megmutassák: hallatni kell a hangjukat.

Ha a siker most még csak annyiban is mérhető, hogy médiatémává tették az oktatás ügyét, a korábbi szegényes megjelenésekhez képest már önmagában nagy teljesítmény, hogy a kormánypárti sajtóorgánumok is beszámoltak a Tanítanék követeléseiről.

Párbeszéd alakult ki a civilek és a pártok között

Törley reménykeltőnek nevezte, hogy a novemberi kezdeményezésük, amellyel megkeresték a pártokat, és amely az oktatási minimum lefektetését célozta meg, mostanra célba ért. Szerinte ez még akkor is siker, ha a kormányzó pártok – a Fidesz és a KDNP – egyáltalán nem reagált a levelükre, és ily módon be sem kapcsolódott a munkába. Bekapcsolódott viszont az Oktatási Hálózat, amely a felsőoktatást képviseli, és ami azért különösen fontos, mert a felsőoktatás és a közoktatás problémáinak megoldása elválaszthatatlan egymástól.  A cél az volt, hogy olyan alapokat fektessenek le, amely az oktatást hosszú távon elválasztja a politikától, és megszünteti azt a káros rendszert, ahol négy évente változtatgatják a törvényt.

Erről az egész folyamatról – amelynek utolsó fázisa, vagyis a dokumentum a pártok által történő aláírása a jövő héten várható – azt lehet mondani, hogy kitört a normalitás folyamata: értelmes párbeszéd folyt a pártok, a szakma és a civil szervezetek képviselői között.

A nemzeti alaptanterv koncepciótlan, triviális „marhaság”

Nahalka István a Civil Közoktatási Platform nevében két konkrét területről, illetve azok anomáliáiról tett említést. Az egyik a szakgimnáziumok érettségi követelményeinek elképesztő későn történő megjelenéséről szólt, illetve arról, hogy sem a politika, sem a szakma nem reagált a bíráló levelükre. A másik példaként a nemzeti alaptantervet említette, amelynek elkészülte és hivatalos változata – ahogy ő fogalmazott – rengeteg marhaságot tartalmazott, koncepciótlan, triviális, szakmailag bebizonyíthatóan félrevezető volt. Éppen ezért ők készítettek egy szakmailag alapos, új nemzeti alaptantervet, amelyre a kormányzat részéről semmiféle válasz nem érkezett. Nahalka kiemelte, nem túlzás azt állítani: az életünkkel játszanak akkor, amikor az oktatás lényegi szabályzatát képtelenek rendesen kidolgozni. E pillanatban fél éves késésben vannak, és nem nagyon látszik az esély sem, hogy a következő tanévet e szabályozás alapján kezdjék el. Az oktatási szakértő döbbenetesnek nevezte, hogy mindeközben a 140 ezres pedagógustársadalom hallgat.

Az oktatási minimum kiút lehet a központosított rendszerből

Bősz Anett – visszatérve az oktatási minimum tervezetére – kihangsúlyozta, hogy miközben fontosnak tartja, hogy több ágazatban is beindult ez a munka, amelynek végén a pártok közös dokumentumban rögzítették a teendőket, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy mindez nem két évvel a választások előtt történt. Ezzel együtt nagyon fontos a közel húsz oldalas dokumentum, hiszen nem pusztán a pártok közös felelősségét fogalmazza meg, hanem a lehetőségét is megteremti annak, hogy kirántsa az oktatást ebből az erősen központosított rendszerből.

A pódiumbeszélgetés után Bősz Anett, Törley Katalin és Nahalka István a közönség kérdéseire válaszolt egy színes, tartalmas felszólalásokkal teli fórum keretein belül.

Soós Henrietta

Lárifári, avagy lesz-e Orbán-Gyurcsány vita?

Magát a kérdést könnyű megválaszolni: nem lesz, mert Gyurcsány Ferenc nem miniszterelnök-jelölt, és ha az is lenne, Orbánnak nem áll érdekében, hogy szóba elegyedjen vele.

Ezzel együtt, a felvetés mégsem hiábavaló, hiszen Gyurcsány jó vitázó, ráadásul sokan emlékeznek arra, hogy ő az a politikus, aki – vitában és választáson – utoljára győzött Orbán ellen. Ebben az értelemben a DK-nak érdeke lenne, hogy egy esetleges vitában a pártelnököt küldje a ringbe.

A Demokratikus Koalíció listáját ugyan Gyurcsány Ferenc vezeti, ő azonban nem miniszterelnök-jelöltje a pártnak. Ezt ő maga is többször nyilatkozta: nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mint ahogy – egyelőre legalábbis – miniszterelnök sem.

Gyurcsány Ferenc, az az ember, akivel Orbán Viktor utoljára nyilvános vitát folytatott. A jelenlegi miniszterelnök azóta nemcsak a vitát kerüli, de még az olyan helyzeteket is, amikor valódi újságírók igazi kérdéseire kell válaszolnia. A parlamentben nem mindig sikerül elkerülnie a kellemetlen kérdéseket, az azonnal kérdések órájában élnek is ezzel a lehetőséggel az ellenzéki képviselők. Ám Orbán ilyenkor vagy valamilyen gorombasággal – lásd a Vona Gábornak felemlegetett szemöldökcsipeszt – vagy egy viccesnek szánt (Boldog karácsonyt!) válasszal üti el a kérdések élét.

Miniszterelnöki vita azonban feltehetőleg most sem lesz, legalábbis olyan, amelyen Orbán Viktor is részt venne. Másmilyen vitának pedig nincs értelme. Mert bár elvileg fontos lenne, hogy a választók megismerhessék a pártok programjait, ha csak az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei vitáznak egymással, az egyedül Orbánnak és a Fidesznek hoz a konyhára. Ebben az esetben ugyanis az a látszat keletkezhet, mintha Orbán Viktor mindenki fölött állna, ő maga testesítené meg a nemzetet, miközben alattvalói közül néhányan a trónkövetelő szerepében az ő pozíciójáért marakodnak.

Orbán nem vitázik sem Gyurcsánnyal, sem mással. Legutóbb azzal hárította el az ellenzéki pártvezetőkkel a vitát, hogy annyian vannak, hogy nem tudja, kivel is kellene vitáznia.

Ebben az értelemben a DK részéről teljesen mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc  miniszterelnök-jelöltként tudja-e kamatoztatni vitán felül álló retorikai képességeit. Ha nem lesz miniszterelnök-jelölti vita – márpedig ebben biztosak lehetünk – akkor minek borzolni a kedélyeket Gyurcsány esetleges miniszerelnök-jelöltségével?

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

Nyílt levél a Macskafogó felújításáról

0

Felbontja a Magyar Nemzeti Filmalap a Macskafogó felújításáról szóló szerződést a Post Office Film Kft-vel, így szólt a tegnapi hír. Erre válaszul írt nyílt levelet a kft. ügyvezetője, Jancsó Dávid.

A kft gyűjtést kezdett a Macskafogó felújítására: ötmillió forintot szerettek volna összeszedni, ami pár nap alatt majdnem össze is jött. Csakhogy tegnap a Filmalap bejelentette: felmondja a film felújításáról szóló szerződést, „annak nem teljesítése miatt”.

A Filmalap szerint ugyanis a közösségi gyűjtésre szóló felhívás megtéveszti a közvéleményt, és azt a látszatot kelti, hogy ők nem vesznek részt a felújításban. Azt is kifogásolták, hogy Jancsó Dávidék nem egyeztettek velük.

Erre válaszul Jancsó Dávid nyílt levelében azt írja: nagyon örül, hogy „Magyarország egyik legnagyszerűbb rajzfilmjét” közösen meg tudják menteni, és hogy a bejelentés alapján „az eddig rajongásból végzett munkát” átveszik és befejezik. Ahogy írja:

két éve lelkesedésből, szabad idejükben dolgoztak a felújításon.

A céljuk ugyanis az volt, hogy a mai gyerekek is olyan szállóigéken nőjenek fel, mint az „Én vezettem? Azt mondd meg, én vezettem?!”, vagy a „Mehetünk vissza a balettba ugrálni”. Úgyhogy szerinte jobb dolog nem is történhetett volna, mint hogy a Filmalap vállalja a felújítás befejezését.

Az eddigi munka során interjúkat készítettek az egykori alkotókkal, köztük halála előtt Nepp Józseffel is – ezeket átadják a Filmalapnak, egy esetleg DVD vagy Blu-Ray kiadáshoz.

A gyűjtés egyébként megy tovább:

szeretnének ugyanis méltó emléket állítani a Macskafogónak és biztosítani a közösség jövőjét: kiállításokat is terveznek, valamint Macskafogó-figurák gyártását is.

Ugyanakkor azt is írja: a Filmalap közleményével szemben soha nem állították, hogy a film jogai az övék lennének. A levél szerint

„Jancsó Miklós gyerekeként elhiheted, hogy pontosan tudom, mi a különbség egy film jogai és az alkotói jogok között.”

Ők csak egy díszbemutatóról beszéltek, amelyet egyeztettek is a Filmalappal, a tavalyi, 30. születésnapon rendezett vetítés jogdíjait pedig saját zsebből fizették.

A „nem teljesítésre” pedig azt válaszolja: tíz napja kapták meg a film eredeti hangját digitalizálva – ennyi idő alatt egyszerűen nem lehet a munkát befejezni.

Jancsó Dávid a levelét így zárja: „a cég jó híre miatt szeretném tisztázni, hogy – éppen a fent említettek miatt – nem volt és nem is lehetett “nem teljesítés” a cég részéről, csupán

sok száz óra lelkesedésből végzett munka,

amelynek eredményét boldogan és a felújított film bemutatását izgatottan várva adunk át nektek.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!