Kezdőlap Címkék Vietnam

Címke: Vietnam

Ázsián végigsöpör a járvány újabb hulláma

A világ figyeli India koronavírus-válságát, de Ázsia fejlődő országai is mind veszélyben vannak. A délkelet-ázsiai Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával határos Bhutánig és Nepálig az országok a fertőzések jelentős növekedéséről számoltak be.

Heves új Covid-19 hullámok borítják a világ többi fejlődő országát, súlyos megterhelést okozva egészségügyi rendszereiknek és szinte mindenhol  segítségre szorulnának. Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával szomszédos országokig, például Bhutánig és Nepálig terjedő nemzetek az elmúlt hetekben a fertőzések jelentős megugrásáról számoltak be. A növekedés elsősorban a fertőzőbb vírusvariánsok miatt van, bár az önelégültséget és a terjedés megfékezéséhez szükséges erőforrások hiányát is említették.

“Nagyon fontos felismerni, hogy az indiai helyzet bárhol előfordulhat”

– mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója a múlt heti tájékoztatón. “Ez még mindig hatalmas kihívás.”

Az elmúlt hónapban az újonnan regisztrált fertőzések változása alapján Laosz lett az első 22 000 százalékos növekedéssel, amelyet Nepál és Thaiföld követett, mindkettőnél a friss esetszám több mint 1000 százalékkal nőtt az egy hónaphoz képest havi alapon.

Szintén a lista élén szerepel Bhután, Trinidad és Tobago, Suriname, Kambodzsa és Fidzsi-szigetek, mivel a járvány nagy, háromjegyű ütemben tört ki.

“Minden ország veszélyben van” – mondta David Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola fertőző betegségek járványtanának professzora.

“Úgy tűnik, hogy a betegség endémiássá válik, és ezért belátható időn belül valószínűleg minden ország számára kockázatot jelent.”

A hirtelen járvány Laoszt – egy olyan helyen, ahol a járvány kezdete és április 20-a között csak 60 esetet regisztráltak, és a mai napig nem történt haláleset – olyannyira felkészületlenül érte, hogy a múlt héten az egészségügyi miniszter orvosi felszerelést, és a fertőzöttek ellátásához külföldi segítséget kért, mivel az esetek egy hónap alatt több mint 200-szorosra ugrottak. Laosz elzárást rendelt el fővárosában, Vientiane-ban, és megtiltotta a főváros és a tartományok közötti utazást.

Nepálban és Bhutánban elsősorban a hazatérő állampolgároktól ered az új fertőzések jó része. Nepál kórházai is gyorsan feltöltődtek és kifogytak az oxigénkészletből.

Vietnamban a hatóságok kedden bezárták az iskolákat Hanoiban, pedig a náluk terjedő COVID-járvány még csak az első hullámnak tekinthető.

Az egészségügyi létesítmények nyomás alatt vannak Thaiföldön, ahol az új esetek 98 százaléka a kórokozó fertőzőbb törzséből származik, míg a Csendes-óceán néhány szigetországa az első Covid-hullámokkal néz szembe.

Bár közel sem India népességéhez, sem fellángolásához hasonlóan, ezeknek az országoknak a jelentett emelkedései sokkal meredekebbek voltak, jelezve az ellenőrizetlen terjedés lehetséges veszélyeit.
A járványok újjáéledése csak fokozza az oltóanyag-készletek szegényebb, kevésbé befolyásos országokba történő eljuttatásának sürgősségét.

Nepálnak, amely az új indiai változatot azonosította, korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre a vírus leküzdésére.

A helyzet „nagyon súlyos” Ali Mokdad, a washingtoni egyetem lakosság egészségével foglalkozó stratégiai igazgatója szerint.

“Az új változatokhoz új oltásra és emlékeztetőre lesz szükség a már beoltottak számára – ezek késleltetik a járvány ellenőrzését.”

Mokdad szerint a szegényebb országok gazdasági nehézségei még kilátástalanabbá teszik a csatát.

Thaiföld, amely megpróbálta újjáéleszteni gyengélkedő turisztikai iparát, ismét kénytelen volt bevezetni a kéthetes kötelező karantént minden látogató számára. A kormány 2021-es előrejelzése szerint az idegenforgalmi bevételek 170 milliárd bahtra (5,4 milliárd USD) csökkentek, szemben a januári 260 milliárd bahtra vonatkozó várakozásokkal. Az ország közegészségügyi rendszerének nyomása alatt a hatóságok terepi kórházakat próbálnak felállítani a betegek áradatának befogadására.

Thaiföldön az esetek körülbelül 98 százalékában a brit változat okozott fertőzést, állapították meg 500 fős minta alapján.

Vietnám egy japánból hazatérő 27 éves férfihoz kapcsolódnak az új fertőzések, valamint egy kínai szakértőhöz is, akik a kötelező kéthetes karantén befejezése után munkába álltak, de mint utólag kiderült mindketten fertőzöttek voltak.

Kambodzsában a jelenlegi járvány kezdete óta több mint 10 000 helyben szerzett esetet fedeztek fel több mint 20 tartományban. A kambodzsai főváros, Phnom Penh ma már „vörös zóna”, vagyis nagy kockázatú járványterület, bár a kormány kedden kijelentette, hogy csütörtökön enyhítik korlátozásait.

Srí Lankán a hatóságok elszigetelt területeket tiltottak be, betiltották az esküvőket és találkozókat, valamint bezárták a mozikat és a kocsmákat, hogy a múlt havi helyi újévi ünnepségek után. A kormány szerint a helyzet ellenőrzés alatt áll.

A csendes-óceáni szigetek a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően viszonylag Covid-mentesek maradtak, némelyik sziget ​​most a járvány első hullámát éli.

“A csendes-óceáni térség egész területén a közelmúltban bekövetkezett növekedés megmutatja, mennyire kritikus fontosságú, hogy ne csak az erős határokra támaszkodjunk, hanem hogy valóban oltásokat kapjunk ezekbe az országokba”

– mondta Jonathan Pryke, aki a csendes-óceáni térség kutatását vezeti a sydney-i Lowy Intézetben.

“India megdöbbentő figyelmeztetés a világ ezen részének arra nézve, hogy ez a világjárvány milyen gyorsan képes az irányításon kívülre kerülni.”

Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Egyetem professzora szerint a fejlett országok kötelessége, hogy a gyors oltásoknak köszönhetően felépüljenek a járványból, hozzájáruljanak az oltások, diagnosztikai tesztek és terápiás szerek igazságosabb globális elosztásához.

“A fejlett világ hozzájárulhat és hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, ugyanakkor meg kell osztania más országokkal a készletben lévő felesleges oltásokat”

– mondta.

“A Covid-19 valószínűleg állandósuló veszélyhelyzet” – mondják vezető járványügyi szakemberek.

“Meg kell tanulnunk  együtt élni a COVID-19-cel, pont úgy mint a szezonális influenzával, és védőoltással rendszeresen oltani kell a lakosságot.”

Divat lett a Trump és a Kim Dzsong Un frizura

0

Legalábbis Vietnámban, ahol rövidesen megtartják a második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót. Kim Dzsong Un tegnap már el is indult páncélvonatán a találkozóra, amit így már biztosan megtartanak majd szerdán, addig az észak-koreai diktátor vonatozik.

Mindez persze hatással van Vietnámra is, ahol a két náluk vendégeskedő vezető frizurája valamiért népszerű lett. Egy sikeres fodrász még azt is elvállalta, hogy ingyen készít ilyen feltűnő frizurákat. Persze lehet, hogy ez megéri neki, hiszen az alábbi felvétel az ő ingyenes reklámjaként terjed a neten.

Az ilyen megoldások miért nem jutottak még a magyar NERlovagok eszébe? Hol az a fodrász, ahol az Orbán-hívők Viktor-frizurát rendelhetnek?

Ja, Kim Dzsong Un így indult:

Falak és helyőrségek – Déli kávé Szele Tamással

A mai kávé mellé vegyünk elő egy érdekes, kérdéses, mi több, ellentmondásos témát: beszélgessünk kicsit a szíriai helyzetről. Állítólag van valahol, egy vidéki elmegyógyintézetben egy házmester, akit kizárólag azért tartanak a zárt osztályon, mert makacsul ragaszkodik hozzá, hogy érti, mi történik a Közel-Keleten. Minket ez a veszély csak érintőlegesen fenyeget: mi csak próbáljuk érteni.

Mondjuk arra sem vennék mérget, hogy a helyzet alakítói értik, mit tesznek: Donald Trump nyilatkozatai és az azokban tapasztalható ellentmondások arra utalnak, hogy az Egyesült Államok elnökének fogalma sincs arról, mit művel, de nagyon határozottan cselekszik… A többi érintett félnek, Erdogannak, Putyinnak, Asszadnak és a kurdoknak már pontosabb fogalmaik vannak arról, mi folyik arrafelé, csak éppen ők – Trump kiszámíthatatlansága miatt – egy mérhetetlenül bonyolult, halálos sakkjátszmába keveredtek, amiből nem lehet már kiszállni, de nem várható egyhamar az sem, hogy eldőljön valamiképpen az állás. Trump barátai mindeközben a kapkodó, kiszámíthatatlan húzásokat igyekszenek valamiféle zseniális, komplikált politikai koncepció részeinek feltüntetni – elég nehéz a dolguk, ugyanis mindig Trump adogatja a labdát, nekik kell utána szaladni, leütni, megmagyarázni, mi miért volt bölcs lépés: egy idő után már nem is fog menni.

De lássuk a tényeket, szép sorban.

Donald Trump még decemberben közölte, hogy ki akarja vonni az amerikai katonákat Szíriából, méghozzá szoros határidőn belül. A váratlan döntés sokkolta az Egyesült Államok szövetségeseit és az amerikai katonai és biztonságpolitikai szakembereket. A lépésre reagálva lemondott James Mattis védelmi miniszter.

Az is kiderült, hogy erre egy, Erdogan elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során határozta el magát a POTUS. Erdogan természetesen nem tétovázott: azonnal bejelentette, hogy hadműveletet indít, benyomul Szíriába, konkrétan Manbidzs térségébe, melyet a kurd erők ellenőriznek. Ez gyakorlatilag nem pusztán a független Kurdisztán ellehetetlenülésével járt volna, de tömeggyilkosságokkal is. Nem csoda tehát, hogy a kurd erők egy váratlan fordulattal kiegyeztek a szír kormánycsapatokkal, kissé megátkozták Trumpot és az Egyesült Államokat az árulás miatt, átadták Asszadnak a helyőrséget és most együtt járőröznek a szír kormányerőkkel. Független Kurdisztán ezáltal egyelőre nem lesz, de legalább a mészárlás elmaradt.

Időközben Trump is rájött, hogy furcsa dolgot művelt, váratlanul – és hívatlanul – látogatást tett a nyugat-iraki al-Aszad légitámaszponton, katonákkal találkozott és megpróbálta megvédeni az álláspontját. Karácsony másnapján még ott tartott, hogy az Iszlám Államot igenis legyőzték, és ezért nincs sok értelme az amerikai jelenlétnek a térségben.

Aztán január 2-án módosította bejelentését. Akkor arról beszélt a sajtó előtt, hogy „nincs menetrend és nincs határidő az amerikai katonák kivonására”, előbb le kell győzni az Iszlám Állam maradványait. Ebben a harcban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia az Egyesült Államok fő szövetségese.

Egy héttel korábban még le volt győzve az IS, úgy látszik, sokat változott ennyi idő alatt a hadi helyzet… És a mostani helyzetben a YPG hűségére sem számíthat  már.

Tegnap pedig John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó bejelentette: a kivonulást Északkelet-Szíriából ahhoz kötik, hogy az Iszlám Állam vereséget szenvedjen, és hogy Törökország vállaljon kötelezettséget az Egyesült Államok kurd szövetségeseinek a biztonságáért. Megerősítette, hogy a kivonulásra nem szabtak határidőt, de nem is akarnak hosszú ideig Szíriában maradni.

„Törökországnak egyeztetnie kell szíriai katonai akcióit az Egyesült Államokkal. Az a minimum, hogy ne sodorja veszélybe a katonáinkat, de az (amerikai) elnöknek azt az elvárását is figyelembe kell vennie, hogy ne kerüljenek veszélybe azok a szíriai ellenzéki erők, amelyek az oldalunkon harcoltak” – mondta Bolton.

Ez lényegében véve azt jelentené, hogy Törökországnak garanciát kell adnia, miszerint megvédi az Egyesült Államok kurd szövetségeseit. Ahogy Erdogan elnököt ismerjük, ad az olyan garanciát, amilyent csak kérnek tőle, más kérdés, hogy utána egészen pontosan azt fogja tenni, amit akar. És nem akar ő jót a kurdoknak. Nagyon nem.

Mármost, ha a tegnapi Bolton-nyilatkozat a Trump-Erdogan telefonbeszélgetés előtt hangzik el, akkor sem lett volna nagyon sok praktikus haszna, de mégis, legalább megőrizte volna az Egyesült Államok méltóságát a Közel-Keleten – annak dacára, hogy a kurd erők természetesen tudták volna, mit gondoljanak a „garanciákról”, de legalább nem történt volna nyílt árulás. Azzal azonban, hogy Trump minden tárgyalás és diplomáciai előkészítés nélkül döntött egy világpolitikai kulcskérdésben, egyrészt elveszítette leghűségesebb kurd szövetségeseit, másrészt teljesen komolytalanná tette az amerikai diplomáciát. Ez az egész művelet mintha fordítva zajlana: a vége kellett volna történjen az elején, az eleje a végén, és a közepe sincs a helyén.

Persze, ha valaki nagyon meg akarja magyarázni, lehetséges: csak se haszna, se értelme nem volna, ha az átgondolatlan kapkodást túlértékelnénk.

De miért ragadtatta magát ilyen meglepő lépésre a Fehér Ház ura?

Azért, mert nagyon kellemetlen helyzetben van. Éspedig otthon, Amerikában kellemetlen a helyzet.

Az amerikai törvényhozók ugyanis hosszas tárgyalások után sem tudtak megegyezni a kormányzat működését biztosító költségvetésben, így december 22-e éjféltől leállt az amerikai kormányhivatalok egy részének működése. Ilyenkor a nem létfontosságú hivatalok dolgozóit átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldhetik, a létfontosságú intézmények – például a rendfenntartó erők vagy a nemzetbiztonsági szervek – alkalmazottai viszont továbbra is dolgoznak, és munkahelytől függő majd, hogy ezért ki kap fizetést és ki nem.

Ez a helyzet azért alakult ki, mert az elnök már korábban bejelentette, hogy ha a képviselők nem szavaznak meg 5 milliárd dollárt a választási kampányában megígért mexikói határfal megépítésére, akkor nem írja alá a költségvetést. Az elnök pénteken újra megerősítette, hogy amíg nem kap pénzt a falra, addig nem fog működni az állam.

És nem kapott. Három hete tart a részleges leállás, amire pont Trumpnak kellett a leginkább számítania, hiszen ő volt az, aki megzsarolta a demokratákat. Ebben a helyzetben volt szüksége valamilyen pozitív, jó hangulatot keltő hírre – és mi lenne kellemesebb annál, hogy hazajönnek a katonák a világ másik feléről? Szíriából teljesen, Afganisztánból is sokan.

Csak hát Manbidzs nem Vietnam, és az ottani alakulatok nem is szenvedtek komoly veszteségeket: általában véve a körülbelül kétezer amerikai katonának csak az volt a dolga, hogy ott legyen és a lehetőségekhez képest ne csináljon semmit.

Ez tehát nem növelte lényegesen Trump népszerűségét, amely most szó szerint mélyrepülésbe kezdett: az elnök nem hajlandó kompromisszumra a demokratákkal, tegnapi jelentések szerint azt nyilatkozta: „Fel kell építenünk a falat, ez a biztonságról szól, országunk biztonságáról. Ezt a csatát meg kell nyerni.” Sőt, Megismételte azt a pénteken a kongresszusi vezetőkkel tartott megbeszélése után hangoztatott álláspontját, miszerint szükségállapotot is elrendelhet a déli határ mentén. Vasárnapi állásfoglalása szerint ez akár napokon belül is megtörténhet. Az amerikai törvények értelmében a szükségállapot elrendelése a határ teljes lezárására és katonai jellegű építkezésre is feljogosítja az elnököt. Donald Trump ismét leszögezte ugyanakkor: elfogadhatónak tart „acélból készülő” falat is.

Tehát akkor, végső soron mi történt?

Az Egyesült Államokban nem szavazták meg a költségvetést az értelmetlen falépítkezés miatt, minek következtében az elnök megkötötte magát: mint egy elkényeztetett gyermek, úgy ragaszkodik a falához, inkább vállalja a bizonyos mértékű belpolitikai válsághelyzet kialakulását is, sőt. Ennek enyhítését szolgálta volna az a csapatkivonási utasítás, amely végső soron védtelenül hagyta a kurdokat és Asszad karjaiba kergette őket.

Ha belegondolunk, hogy ezt mind meg lehetett volna spórolni, ha Trump elnöknek gyermekkorában jut elég építőkocka és legó… ha hatévesen elég falat építhetett volna, talán most nem ragaszkodna ennyire ehhez a rögeszméhez.

De akár így lett fixa ideája a fal, akár másként, most már mindenképpen meg akarja építeni. Ha a kormányzat megszűnik, ha rendkívüli állapotot kell elrendeljen, akkor is.

Makacs egy ember ez a Donald.

És meg merném kockáztatni: nem is túlzottan meggondolt.

Reméljük, a holnapi kávé mellé vidámabb témánk lesz.

Putyin: legyen közös pénz és energia rendszere az Eurázsiai Gazdasági Tanácsnak

0

Oroszország elnöke az Európai Unióhoz szeretné hasonlatossá tenni az Eurázsiai Gazdasági Tanácsot, mely a Szovjetunió felbomlása után alakult meg Oroszországból, Kazahsztánból és Belorusziából. Később csatlakozott Örményország és Kirgizisztán is. Vietnam az első olyan állam, amely nem volt része a Szovjetuniónak, de csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Tanácshoz.

Putyin a szervezet vezetőinek ülésén kifejtette elképzelését, mely szerint olyan közös fizetési rendszert kellene létrehozni, mely minimális mértékűvé tenné a dollár szerepét a belső kereskedelemben. Hasonlóan egységes energia rendszert is javasolt, mely garantálná a tagállamok biztonságát és növelné a szuverenitását. Kirgizisztán elnöke bejelentette, hogy jövőben a határon nem állítják meg a tagállamok polgárait vagy az onnan érkező árukat. Kirgizisztán államfője hangsúlyozta olyan együttműködés kellene mint az Európai Unióban és olyan közös pénzzel mint az euró.

Putyin elnök ugyan nyomatékosan hangsúlyozta a tagállamok szuverenitását, de elsősorban nyilvánvalóan arra gondolt, hogy növelje Moszkva befolyását hiszen Oroszország a szövetség messze legerősebb országa. Kis problémája Putyin elnöknek, hogy nincsen pénze, mert az olaj ára lent van, és nem is nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sokat emelkedne. Oroszország GDP -je jelenleg azzal a Dél Koreával egyenértékű, melynek lakossága alig több mint egyharmada Oroszországnak. Dél Koreával, Kínával és néhány más állammal tárgyalások folynak egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről, de a két dinamikus gazdasági nagyhatalom számára nem túlságosan vonzó jelenleg az Eurázsiai Gazdasági Tanács, mert számukra sokkal egyszerűbb egyenként megállapodni a tagállamokkal, melyek maguk is szuverenitásuk megőrzését nem elsősorban Putyin elnök irányításával kívánják elérni.

Berlinből rabolták el a vietnami korrupciós per vádlottját

0

Az állami olajvállalat 22 egykori vezetőjét, köztük egy egykori vezető politikust állítottak bíróság elé Vietnamban.

A PetroVietnam egyik korábbi menedzsere Németországba menekült a letartóztatás elől 2016-ban. Vietnam kérte a kiadatását, mondván, 150 millió dolláros kárt okozott a cégnek, a németek azonban ezt elutasították. Ezután

a vietnami titkosszolgálat egyszerűen elrabolta egy berlini parkban.

A Deutsche Welle azt írja, a vietnamiak tagadják, hogy elrabolták a férfit, szerintük önként ment haza. De az esetből diplomáciai botrány lett, két vietnami diplomatát Németország kiutasított.

A per zárt ajtók mögött zajlik, a fővádlott, Dinh La Thang ugyanis nemrég a 10 milliós Ho Si Minh Város (a korábbi Saigon) főpolgármestere és a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának a tagja volt. Később az állami olajcég elnöke lett.

Leváltását és bíróság elé állítását sokan politikai pernek tartják Vietnamban.

Az új pártvezetés azzal próbál népszerűséget szerezni, hogy fellép a korrupció ellen – amellyel egyébként a kínai példát követik. A 22 vádlottból nyolcat akár halálra is ítélhetnek.

Fülöp-szigetek elnöke üzent Trumpnak: Hagyjuk az emberi jogokat!

0

Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.

“Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:

ezt hagyjuk!”

– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.

A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak  csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.

A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét  ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: “hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”

Iskolákat és kórházat újít fel a kormány – Nigériában

0

Négyszázhúszmillió forintot ad Nigériának négy katolikus iskola és egy kórház felújítására a magyar kormány – jelentette be Balog Zoltán. A miniszter a Boko Haram terrorszervezet ténykedését említette okként.

Magyarország 420 millió forinttal támogatja négy iskola és egy kórház újjáépítését a nigériai maiduguri katolikus egyházmegyében – közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán.

Balog Zoltán elmondta, hogy

Oliver Dashe Doeme maiduguri püspök júliusban látogatott Magyarországra és kért támogatást Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Nigériában ugyanis a Boko Haram terrorszervezet nem csak embereket gyilkol, hanem tönkreteszi az infrastruktúrát is.

A kormány ezért úgy döntött, hogy 420 millió forinttal támogatja az egyházmegye fejlesztéseit – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy az erről szóló határozat a napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Az elmúlt időben ez a sokadik olyan döntése a kormánynak,

amellyel külföldön támogat különféle jóléti célokat – olykor a Föld túlsó részén.

A leghangosabb és a legtöbb hazai kritikát kiváltó döntés volt az idén szeptember 25-én bejelentett: Orbán Viktor Hanoiban közölte, hogy Magyarország onkológiai kórházat épít Vietnamban 60 millió euróból (több, mint 18 milliárd forint). A megállapodásokról Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország és Vietnam között már lebonyolítottak két sikeres segély-hitelprogramot, ezek egy víztisztítómű és egy tartományi népesség-nyilvántartási rendszer kivitelezését foglalták magukban.

Augusztus 21-én Szatmárnémetiben az erdélyi Studium-Prospero Alapítvány adott át olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar állam támogatásával épített fel és rendezett be. Az 560 négyzetméteres beépített területű ingatlanban három kétszobás és három egyszobás lakást ajánlanak fel olyan fiatal magyar orvosoknak, színészeknek, zenészeknek, akik a szatmárnémeti egészségügyi, illetve kulturális intézményekben vállalnak munkát. Ehhez a kormány 2015-ben közel 90 millió forinttal, 2016-ban pedig további 30 millió forinttal járult hozzá.

Tavaly szeptemberben mondta azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, hogy a migrációs krízisben ott kell segíteni, ahol a baj van, ezért kell például a magyar kormánynak Szíriában kórházat építenie. Ennek ára ötmillió dollár (1,35 milliárd forint).

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK