Kezdőlap Címkék Videókonferencia

Címke: videókonferencia

Uniós videó csúcs Belaruszról

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a videokonferencián, amely tisztázni hivatott az Európai Unió állásfoglalását a mind drámaibb események miatt Belaruszban, ahol Lukasenka elnök makacsul ragaszkodik a hatalmához.

Putyin orosz elnök katonai támogatást is ígért Lukasenkának, aki 26 éve uralkodik Belaruszban, melyet orosz nyelven irányít. Ez az ország a világ talán egyetlen olyan nacionalista diktatúrája, mely semmire sem becsüli a saját nyelvét és ehelyett az oroszt használja. Lukasenka hűsége Putyinhoz töretlen már csak azért is, mert Oroszország támogatása nélkül aligha állna fenn a rendszer 29 évvel a Szovjetunió bukása után.

Putyin mindenkit figyelmeztet: nem mond le Belaruszról

Oroszország urát kizárólag Belarusz stratégiai jelentősége érdekli. Ennek következtében arról tájékoztatta mind Washingtont mind pedig Berlint és Párizst, hogy nem mond le Belaruszról. Az ok Ukrajna. Kezdetben az amerikaiak megígérték az oroszoknak, hogy Ukrajnát meghagyják Moszkva érdekkörébe, de azután megbuktatták Putyin emberét. Ukrajna, ha bizonytalanul is megindult a demokrácia útján és szélesíteni kezdte kapcsolatait a Nyugattal. A gazdasági kapcsolatok még nem zavarták annyira Putyint hiszen a több mint 40 milliós állam támogatása neki is sok gondot okozott. A katonai kapcsolatok annál inkább zavarják az orosz vezérkart, mert Ukrajna mind közelebb kerül a NATO-hoz. Ez pedig azt jelentené, hogy amerikai csapatok állomásozhatnának nem is oly messze Moszkvától. Putyin ugyanezt a forgatókönyvet látja Belaruszban. Ezt akarja megakadályozni, de kérdés, hogy lesz-e rá ereje? Katonai van bőven, de pénze nincsen Putyinnak márpedig Lukasenka rendszerének fenntartása kizárólag a szuronyokra támaszkodva nem lehetséges.

A magyar diplomácia dilemmái

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban járt Minszkben, ahol üdvözölte Lukasenka elnök szoros kapcsolatait Moszkvával éppúgy mint nyitását Nyugat felé – némi támogatás reményében. Ennek

a nyugati nyitásnak vethet véget az uniós csúcs.

A magyar diplomácia álláspontja hivatalosan az, hogy Lengyelországot követjük e téren. Ez pedig a kemény Putyin ellenes vonal. Ezért nem hivatalosan a magyar diplomácia azzal érvelhet a kemény szankciók ellen, hogy azok csak még inkább Putyin irányába tolják el Belarusz amúgy sem oroszellenes rendszerét. A lengyelek meg akarják buktatni Lukasenkát míg a magyar diplomácia szerint tárgyalni kell vele. Ez a vita az EU csúcson nem épp meghatározó, ott a francia és a német álláspont a döntő. A francia elnök és a német kancellár épp Minszkben állapodott meg Putyinnal Ukrajnáról. Ha Lukasenka bukására játszanak, akkor az új rendszer Belaruszban benyújtja majd a számlát: segélyt kér majd az EU-tól, amely Ukrajnával sem boldogul. Ráadásul Európa legnagyobb gazdasági és társadalmi válságát éli át a második világháború óta. Senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Ettől függetlenül az EU videó konferenciáján valahogy dönteni kell Belaruszról, ahol az emberek vigyázó szemüket mindinkább Európára és az Egyesült Államokra vetik – Moszkva helyett.

Rendben vannak a magyarok Irakban

Rendben van a 200 magyar katona Irakban – közölte videókonferencián a misszió parancsnoka. A támadások miatt fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben. Egyelőre maradnak a katonák, bár az ellenzék vitatja a küldetést.

Az Irakban állomásozó magyar katonák parancsnokával egyeztetett élő videós kapcsolattal csütörtök reggel Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A honvédelmi miniszter a sajtó jelenlétében egyeztetett Farkas Sándorral, az iraki magyar kontingens parancsnokával. Az alezredes a miniszternek elmondta: három nappal ezelőtt 72 órás veszély-figyelmeztetést adtak ki parancsnokságukon, amely szerint rakétatámadás, dróntámadás valószínű. Ez szerdára virradóra be is következett, Erbil környékén két rakéta csapódott be, az egyik felrobbant, a másik nem.

Irán több, mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra – az Ain al-Aszad bázis mellett támadást intéztek az iraki Kurdisztánban lévő erbíli támaszpontra is. Ezzel azt torolták meg, hogy az amerikaiak Bagdadban meggyilkolták Kászim Szulejmáni tábornokot, a Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz különleges egység parancsnokát. A HM szerda reggel azt közölte, hogy éjszaka rakétatámadás ért több koalíciós katonai tábort Irakban. Magyar katona nem sérült meg.

Más magyar érdekeltségű állomáshelyen nem történt támadás. Valamennyi katona számára fokozott biztonsági intézkedés lépett életbe:

bunkerbe vonultak, folyamatosan viselték a repeszálló mellényt és a sisakot, és csak engedélyezett mozgások történtek. 

A parancsnok azt mondta, hogy a magyar katonák fegyelmezetten hajtották végre feladatukat. Kiemelte: jelenleg rendben vannak. Fel vannak készülve a további feladatok ellátására, s arra is, hogy bármi történjen, arra reagálni tudjanak.

Az otthon lévő hozzátartozóknak azt üzente, semmi olyan problémával nem szembesültek, amire ne tudnának reagálni. Külön kiemelte azt is, hogy sok segítséget kapnak otthonról. Arról is tájékoztatták őket, hogy Magyarországon családsegítő szolgálatot hoztak létre, hogy hozzátartozóikat megnyugtassák, rendben vannak.

A megbeszélésen a parancsnokkal együtt négy katona – köztük egy nő – vett részt. Egyikük a miniszter kérdésére válaszolva azt mondta,

biztonságban érzi magát, ahogy társai is.

A megbeszélés végén a miniszter beszélt az iraki parlament döntéséről is. Elmondta, hogy az iraki parlament részben – az ülésen nem mindenki vett részt – úgy döntött: azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy a külföldi katonák hagyják el az országot. Erről viszont az iraki kormány még nem döntött. Ezért

a két ország közötti kétoldalú megállapodás továbbra is érvényben van.

Azt is hangsúlyozta, hogy az országok többsége továbbra is folytatja tevékenységét Irakban. Megjegyezte, Irak, Szíria, Irán sajnos „nem arról híres, hogy ott béke és nyugalom van”, ezért még előfordulhat támadás. Feladatuk pont az, hogy számítsanak rá és felkészüljenek erre.

A tájékoztatón részt vett Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese, Vidoven Árpád, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Szabó István honvédelmi államtitkár és Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója is.

Mintegy kétszáz magyar katona szolgál jelenleg Irakban. Egy részük egy NATO vezette misszióban, más részük az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióban. A magyar katonák az iraki kormány kérésére, a magyar Országgyűlés felhatalmazása alapján látják el feladataikat. Ezek közül – az elmúlt napok történései nyomán – csak a kiképzési feladatokat függesztették fel – mondta a miniszter. Kiemelt fontosságú, hogy a katonáknak a legnagyobb biztonságot tudják garantálni. Ezzel együtt

békemisszió esetén nem lehet teljes biztonságról beszélni

– tette hozzá Benkő.

A Magyar Honvédség parancsnoka, illetve helyettese hetente videókonferenciát tartanak minden misszió vezetőjével, a parancsnokok beszámolnak, mi történt a náluk, milyen új kihívások jelentek meg, milyen esetleges szigorító intézkedésekre van szükség.

A parlament tavaly decemberben hosszabbította meg 2021. december 31-éig a Magyar Honvédség részvételét kétszáz katonával az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben az Iraki Köztársaság területén. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz.

Hosszas, részletes, érdemi tájékoztatást adott a honvédelmi vezetés az Irakban állomásozó magyar kontingens helyzetéről – hangsúlyozták ellenzéki képviselők, miután Benkő Tibor honvédelmi miniszter hivatalában adott tájékoztatást az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának.

Vadai Ágnes, a bizottság DK-s alelnöke és Harangozó Tamás, a bizottság szocialista tagja is azt hangsúlyozta: biztosították őket arról, hogy a magyar katonák biztonságáért mindent megtesznek, minden eshetőségre fel vannak készülve.

Harangozó azt is mondta: jogi szempontból nem indokolt a magyar katonák hazahozatala. Mindketten azt mondták, mindezek ellenére a Magyar Honvédség jelenlegi iraki misszióját nem támogatják, azt a parlamentben nem is szavazták meg.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!