Kezdőlap Címkék Vidék

Címke: vidék

Mit csinálna a rezsimre tényleg veszélyes ellenzék?

A néhány héten át tartó ellenzéki megmozdulásoknak három újdonsága volt: a némi jó szándékkal országosnak is mondható rádiusza, az ellenzéki pártok (illetve egyes pártok egyes politikusainak) közös fellépése és a hármas – pártos-, civil és szakszervezeti – ereje.

Az, hogy ez a három újdonság megjelenhetett kizárólag az egyik témának, a „rabszolgatörvénynek” volt köszönhető, ennek pedig az adta az erejét, hogy (pl. szemben a Momentum többi négy pontjával) nemcsak az urbánus értelmiség és a politikus középosztály nyelvén érthető, hanem megértette mindenki lakóhelytől, társadalmi státustól, pártállástól (meg minden mástól) függetlenül és egy pillanatra – ha lehet hinni a közvélemény kutatásoknak – olyan milliókat helyezett szembe a kormánnyal, akik eddig vagy a Fideszre szavaztak, vagy passzívak voltak.

Ez Orbán leváltásának az útja. Nem számít, hogy a „rabszolgatörvény” keltette egység és a konkrét ügy hordereje mára el is múlt (pl. a kormány megtagadta a tárgyalást is a szakszervezetekkel, a tervbe vett „általános” sztrájk tolódik, a politikusoknak meg maradt a TV épületének újbóli célbavétele és hasonló szomorú ötletek), a tanulsága – ha van egy csöpp eszük egy-két ellenzéki párt vezetőinek – világos kell hogy legyen mindenkinek. Amíg az ellenzéki tortán osztozkodnak a pártok, addig legfeljebb kiszorítás és generációcsere útján lesz változás, és akkor is csak – nézzük mandátumarányosan – az ellenzéki egyharmadon belül. (És akkor még nem vettem számításba, hogy a Jobbik vezetését megszerezheti magának egy jóval Fidesz-barátabb irányzat is.) Elképzelhető még a külpolitikai helyzet radikális megváltozása jelentette progresszív-eurofil felhajtóerő, de erre várni nem épp kreatív viselkedés az ellenzéktől – amellett, hogy egyelőre a kanyarban sincs ilyesmi.

Az ellenzéknek a vidéket kellene megszerveznie

Az ellenzéknek, ha tényleg komolyan venné magát és az ország helyzetét, a vidéket kellene megszerveznie és a Fidesz mögül abszolút offline módon kiszerveznie a tömegbázisát, de legalább rászerveznie arra. Meg-, ki- és rászervezni vidéken, a falvakban és a kisvárosokban. A politikai szervezés előtt közösségszervezéssel, nem hangosan, pártlogókkal, hanem a mélyben, hatékonyan, a félős emberekhez alkalmazkodva, okosan.

Vannak olyan módszerek, amelyek viszonylag hatékonyak, a feladat egyáltalán nem lehetetlen, és ahogy a csapnivaló kormányzás nyomán romlik az ország állapota, egyre kevésbé lesz az. De oda kell menni. Ott kell tölteni a TV stúdiókra szánt idő nagy részét, fel kell adni nemcsak az értelmetlen fecsegést, de az egymás meggyőzésének teljesen felesleges igényét is. Mindig maradnak, akik továbbra is egymásnak akarnak majd bábozni és képtelenek szabadulni a balos közéleti értelmiség halálos öleléséből, de aki változást akar, annak a választók, az ország népe felé kell fordulnia. Pojácákból emberek és a nemzet megmentőivé kell válni, még ha lehetetlennek is tűnik ez a legtöbb politikust elnézve. Nincs más út.

A szervezés annál is inkább szükséges és lehetséges, hogy a magyar vidéket a mai formájában a kommunista párt szervezte meg a hatvanas években, azóta legfeljebb csak beszédzavarosabbá vált, de nem lett más. Polgárosodás híján, közösségek és közbizalom híján, emberi és családi kapcsolatoknak majdnem híján a Fidesz-propaganda úgy hatolt be a vidéki milliók életébe, mint kés a vajba és azóta ontja a hazugságait, kelti a félelmeket és kiszolgáltatja az embereket a saját jövőképük árnyoldalainak, miközben a Fidesz középsúlyú potentátjai jószerivel lábon megveszik a vidék gazdasági bázisát (a földet, az erdőket), a közmunkával, a CSOK-kal, az oktatás lezüllesztésével immobilissá teszik az emberek legkülönbözőbb rétegeit, a tehetségeket és a dacosakat pedig elüldözik Nyugatra, végeredményben lassú halálra ítélve a magyar falvakat és kisvárosokat.

A Fideszt alkalmas módszerrel a saját hátországában kell ellehetetleníteni

Kíváncsi vagyok, mikor néznek szembe az ellenzék pártjai az itt leírtakkal – amelyek nem mellesleg távolról sem újdonságok – és veszik komolyan, hogy új szavazókat nem fognak nyerni a már invesztált másfél milliós törzsközönségből, még ha kényelmesebb volna is ez a csoda. Arccal a vidék felé, mondanám, ha nem lenne kellőképpen lejáratva ez. Retorikailag mármint. A vidék szervezése sok munkát, sok időt, sok gondolatot kíván – és a pökhendiség feladását. Magyarország megértésének igényét, kvázi. Vajon menne-e?

Bréking nyúz, 2018. 09. 20. – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Viktor politikai szupersztár lehetne, de ő remélhetőleg a nehéz, keskeny utat választja, iMerkel viszont katonai megszállás alá helyezné Magyarországot. A hároméves, önmagát ünneplő 888-ban az első leütött billentyű sorsából megtudtatta a világ, hogy mi vár arra, aki az útjukba kerül. A harc az, ami jól áll nekik. A liberális lény undorral, fintorogva, orrát befogva megmártózott a pörköltben.

 

Németh Sándor levelét megírta

„Levelet írt a nemzetközi evangéliumi-karizmatikus mozgalom vezetőinek az Európai Parlament (EP) Magyarországot érintő döntéséről és annak következményeiről Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze. Németh szerint Soros György és a háttérhatalmak más képviselői mindent megtesznek azért, hogy meghiúsítsák az antiglobalista, bevándorlásellenes, nemzeti és keresztény politikai erők megerősödését Európában. Szerinte Orbán Viktor magyar miniszterelnök felvette a kesztyűt. Ha Orbán feladná elveit, az ifjú osztrák kancellárhoz hasonlóan politikai szupersztár is lehetne belőle, de remélhetőleg ő a nehéz, keskeny utat választja jövőben is, ami az eljövendő új korszakba vezeti Magyarországot…

… Merkel így akarja biztosítani a tömegméretű legális migrációt Európába, a migránsok beengedésében és elosztásában is európai központi hatalom döntene, vagyis német dominancia alá helyezné a bevándorláspolitikát is. Gyakorlatilag ez a döntés az országunkat katonai megszállás alá helyezné, és gyarmati helyzetbe taszítaná, mert ha az országba történő be- és kiutazásokat nemzetközi határőrség ellenőrizné, az a magyar államhatár megszűnését jelentené…”. (Origo: Németh Sándor szerint Angela Merkel katonai megszállás alá helyezné Magyarországot)

Három(éves) a magyar igazság

„Immáron harmadik születésnapját ünnepli a jobboldal legerősebb, legizmosabb online hír- és véleményportálja, a 888. Sokat változott a világ és sokat változtunk mi is azóta, hogy leütöttük az első billentyűt. Annak a szegény billentyűnek a sorsából igazán gondolhatta volna a világ, hogy mi vár majd rá, ha az utunkba kerül. Most már tudja. Ennyit tehát az erőről.

Most pedig nézzük, hogy milyenek is lettünk. Minden nappal izmosabbak. Az izom történetét pedig úgy is megírhatnánk, hogy bár a lényegünk ugyanaz maradt – igazság és bátorság –, a tartalom egyre csak formásodott. A 888 ma már egy egészen más lap, mint ami a kezdetekkor volt…

…Nálunk blogol az Origo főszerkesztője, Gábor Laci, a CÖF erős embere, az ifjabb Lomnici és az ECHO TV informátora, Bohár Dani is… A harc az, ami jól áll nekünk! (888: Hároméves lett a 888).

Sörözve dagonyázó pörköltszagú posványlakók

„Ónody-Molnár Dóra A pörkölt című vérlázító írásának apropóját egy Kötcsén készült fénykép adta, amelyen helyi asszonyok egy nagy edényben pörköltöt visznek a polgári piknik vendégei számára. Ónody-Molnár Dóra nagyon sokat képzelt ebbe a fényképbe. Neki ugyanis elég egy szempillantás, és már látja, hogy ezek az asszonyok mennyire nyomorúságosak, szerencsétlenek, életük egy nagy szarkupac, ráadásul a férjük meghalt rákban (esetleg szív- és érrendszeri betegségben), vagy jobb esetben otthon sörözve dagonyázik…

… Mert a liberális elképzelés szerint a vidéki magyar asszony csak szerencsétlen lehet, aki nyilván az otthon sörszagúan dagonyázó férjét igyekszik kiszolgálni. Ugyan milyen más élet sarjadhatna vidéken, mint ez a pörkölszagú posvány, amit a liberális hiperművelt értelmiségink leolvasott róla?

Liberáliséknak már egy ideje gyűlölt célpontja a magyar vidék, a falusi ember, vagyis „a paraszt”. Ezért merült alá egy írás erejéig a megvetett parasztok világába a liberális lény, és mártózott meg undorral, fintorogva, orrát befogva a pörköltben, hogy aztán annál élesebb gyűlölettel köpje le őket, és nyomja bele hajsűrűségük, testsúlyuk, sörissza férjük, személyes tragédiájuk, vagy bármi más által a disznószaros, moslékos sárba, ahová valók lehetnek írása szerint ezek a parasztok.” (Magyar Idők: Pörköltös képű liberális újságírók és parasztasszonyok)

Fekete-Győr: A helyi ügyeken lesz a hangsúly

Nagyobb szabadságot kapnak a Momentum helyi szervezetei, és több hangsúlyt kapnak a helyi ügyek – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András, a Momentum újraválasztott elnöke.

A hétvégén újra Fekete-Győr Andrást választotta meg a Momentum elnökének a párt küldöttgyűlése. A tavaly párttá alakult mozgalom az április 8-ai választáson valamivel több mint 175 ezer listás szavazatot kapott, ez a 3,08%-os eredmény nem volt elég ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.

Ahogy az újraválasztott elnök a Független Hírügynökségnek elmondta, ezzel kapcsolatban

„ambivalens érzés van a tagságban”.

Mint mondta, elsőre nem érezték jónak az eredményt, de azóta több ezren csatlakoztak hozzájuk, és, ahogy fogalmazott, „a taktikai szavazás borzalmát” is érezték, így most a körülményekhez képest jónak tartják az eredményt, tekintve, hogy egy mindössze egyéves párt érte el.

Fekete-Győr az újraválasztása után 5000 emberről beszélt, akik csatlakoztak a párthoz, kérdésünkre ezt most pontosította: 1200 új párttagot vettek fel, a többiek aktivistaként csatlakoztak. Korábban egyébként 1500 tagjuk volt.

Az, hogy az elnökséget viszont szinte teljesen lecserélték, szerinte kimerültségre utal, mint mondta, a vezetés nem karrierpolitikusokból állt, többen közülük mást szeretnének csinálni, de a Momentum keretein belül.

„Mozgalmi politizálásra van szükség”

– mondta a Momentum régi-új elnöke a hétvégi küldöttgyűlés után. A Független Hírügynökség kérdésre, hogy ez pontosan mit is jelent, azt mondta: tulajdonképp azt kell folytatni, amit eddig csináltak: akciókat, akár gerillaakciókat, népszavazásokat kezdeményezni, közösséget szervezni. Ahogy fogalmazott: „mi egy mozgalmi párt vagyunk”.

Beszélt arról is, hogy a szervezet mögött van egy országos hálózat, amely szerinte egyedülálló az ellenzéki pártok között.

„A hangsúly a helyi szervezetek felé tolódik”,

mondta, helyi ügyeket, helyi embereket akarnak találni, és így aktivizálni a lakosságot. Ahogy fogalmazott: „helyi NOlimpiákra van szükség” – utalva az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezésre, amellyel a Momentum tavaly bekerült az országos politikába.

Mint mondta, az elmúlt egy évben inkább országos ügyekre koncentráltak, most viszont nagyobb szabadságot kapnak majd a helyi szervezetek, „aminek nagyon örülnek”.

Tíz éve történt – Nemzeti Pálinkaprogramot indít a kormány

0

2007. november 10-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy bejelentették: számos konkrét cselekvési program indul hamarosan a vidéki munkahelyek bővítése érdekében. Ilyen lesz például a Nemzeti Pálinka Program, amelynek segítségével a pálinkakészítés és forgalmazás vidéki húzóágazattá válhat.

A kormányfő szombaton hajnalban tért vissza négynapos vidéki körútjáról, amelynek keretében 7 megyében 18 településre látogatott el. Kiderült, hogy a vidék sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt a városi emberek egyébként gondolnák – mondta a kormányszóvivő.

Daróczi Dávid szerint sok a probléma és a tennivaló, de látszik, hogy az ott élőkben rengeteg a tettvágy.

Terveik, elképzeléseik vannak, és ezekhez kérnek segítséget, forrásokat az államtól – tette hozzá.

Két nagy uniós alap létezik, amely a következő hat évben a meghatározza a vidékfejlesztést, és forrásokat is biztosít hozzá – közölte az FVM szakállamtitkára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. A két programot egy keret dokumentumba, az Új Magyar Falu Programjába foglalták össze. Ebben összeszedték azokat a fejlesztéspolitikai eszközöket, amelyek a két nagy programban megjelennek, és amelyek eredményeképp 50-60 különböző pályázat jelent, vagy jelenik meg – mondta Ficsor Ádám.

A legfontosabb cél a munkahelyteremtés, mert jelenleg a falvakban nincs elegendő munkalehetőség. A szakállamtitkár szerint, ha egy fiatal elmegy főiskolára, egyetemre, kicsi rá az esély, hogy miután elvégezte, visszatérjen szülőhelyére. A munkahelyteremtő program keretében kisvállalkozásoknak, köztük újonnan induló cégeknek adnak támogatásokat. Az életminőség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap az Új Magyar Falu Programban. Egy olyan új szolgáltatási keretet kell találni, amely biztosítani tudja az európai színvonalú életet a falvakban – közölte Ficsor Ádám.

A kormányfő állattartó telepeket is meglátogatott vidéki útján.

A kormány azt szeretné elérni, hogy a gazdák rendelkezésére álljon az állattartáshoz szükséges földterület.

Az FVM szakállamtitkára szerint az árviszonyok jelenleg nem teszik lehetővé a nyereséges gazdálkodást, ezért uniós támogatásokkal segítik a gazdákat. Eddig 250 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be az állattartóktól. Ez 500 milliárd forint értékű beruházást jelent. A beérkezett pályázatokról a következő hetekben döntenek – tette hozzá.

Ficsor Ádám elmondta: a vízgazdálkodás fejlesztését is célul tűzték ki, hogy 50 százalékkal növeljék az öntözött területek arányát. Itt egy külön programot indítanak, amellyel 40-50 ezer hektáron valósulna meg az öntözés.

Budapest: magyar katalánok

0

Nem elképzelhetetlen, hogy Budapesten jelentősen alulmarad a Fidesz 2018-ban, miközben az ország legtöbb részén ugyanilyen arányú győzelem néz ki neki. Függetlenül attól, hogy ez valóban bekövetkezik-e, mindenki régóta érzi, hogy Magyarország lényegében két, egymástól élesen különböző részből áll: a fővárosból és vidékből.

A főváros él, lélegzik, ha hagyják, halad, a vidék mozdulatlan – mozdíthatatlan. A különbség egyszerre gazdasági, kulturális és mentális, és a szakadék főváros és vidék között egyre nő.
Csak két gyors példa: Budapest részesedése az ország GDP-jéből úgy 40 százalék, miközben a népességnek csak 17 százaléka él itt, továbbá minden tíz forintból négyet Budapest tesz be az államkasszába. Ebből a hatalmas összegből azonban a főváros egyre kevesebbet tarthat meg, költhet magára: iskolái, kórházai, lakóházai fejlesztésére, az egymást követő kormányok mind többet vontak el Budapesttől, hogy életben tartsák a vidéket. Az Orbán-kormány pedig már egyenesen a főváros pénzügyi kiszárításán, a budapestiek megfojtásán ügyködik.

Egyértelmű, hogy gazdaságilag a főváros tartja el a vidéket, de a kulturális, mentális különbség is már-már áthidalhatatlan: láttuk a napokban Őcsényt, a magyar vidéket – a középkort, és emlékszünk 2015-re, arra, hogy Budapest képes volt kiállni a menekültek mellett: ezrek segítették őket. Láttuk, hogy mekkora erők mozdultak meg Budapesten a CEU mellett, míg a vidék süket és vak mindenre, az ország kilencven százalékán egy maroknyi embernél többet képtelenség bármilyen ügy mellé állítani.

Nem tudom, a vidék mit akar, de Budapest élni, szabadon lélegezni, fejlődni szeretne. Közismert mondás, hogy Budapest „vízfej” az ország testén, de ez minden, csak nem hidrokefália: ez a fej él, gondolkodik, alkot, ellenben a vidék maradt, ami volt, Ugar.
Budapest Magyarország Katalóniája, a budapestiek a magyar katalánok. Éppen ezért elérkezett az ideje, hogy a magyar főváros kinyilvánítsa függetlenségi szándékát és megkezdje az előkészületeket a leváláshoz.

Egyértelmű, hogy Budapest nem akarja azt a jövőt, amit a jelenlegi kormány, kormánypárt és miniszterelnök szán neki, nem akar a vidék sorsára jutni. A Fidesz elképzelhető nagyarányú veresége Budapesten nem egyszerűen a politikai preferencia kifejeződése, hanem jelentős gondolkodásbeli és erkölcsi különbség. A Fidesz a magyar vidék akaratgyengesége, tanulni, fejlődni képtelensége. Ezért lehet ott Orbán Viktor annyira sikeres, és ezért van kudarcra ítélve Budapesten.

De a főváros kisugárzó, érték-, mintateremtő hatása már jó száz éve láthatatlan és áthatolhatatlan falba ütközik a főváros határánál, és semmi remény rá, hogy ez a következő száz évben megváltozzon.

Nincs ennyi időnk, se nekünk, se gyerekeinknek, sem unokáinknak, ezért egyetlen taggal megalakítom a Budapest Pártot, és az üggyel szimpatizálók és az esetleg hozzá csatlakozni kívánók nevében bejelentem, hogy ezennel budapesti állampolgárnak tekintem magam.

Forrás: Bruck András, Facebook

MSZP: Pusztul a magyar vidék

0

Sikerjelentés helyett a miniszternek  arra kell magyarázatot adnia, miért pusztul a magyar vidék, miért tüntették el még a minisztérium nevéből is a vidékfejlesztés szót.

A foglalkozásbővülés csak a statisztikákban létezik, a falvakban fokozatosan csökken a munkahelyek száma, lepusztuló környezet összedőlő házak és kilátástalanság van a fejlődés helyett. Arra pedig Orbán Viktortól várjuk a magyarázatot, hogy miért szűnt meg a környezetvédelem Magyarországon, hogyan akarják a fenntarthatóságot biztosítani?

A kormány azzal, hogy elkótyavetyélte, és többségében kókler haveroknak adta az állami földeket, elengedte az egyetlen aktív vidékfejlesztési eszközt is.

A kiszámítható jogi környezet helyett teljes a bizonytalanság, a földtörvény a gazdák helyett a spekulánsokat védi.

A pártutasításra működő agrárkamara a gazdák képviselete helyett vakon szolgálja a kormány vidékromboló politikáját. Óriási bűn volt a mintának, és jelképnek számító kishantosi biogazdaság tönkretétele, és haveroknak átjátszása.

Ellentétben a sikerjelentéssel, az elmúlt 7 év a magyar mezőgazdaság életében is fekete időszak volt. Igaz, hogy a korábbi csapadékhiányos periódus után jó, és átlagos időjárási környezet jellemezte az elmúlt 7 évet, ami elsősorban a gabonaféléknél jó hozamokat eredményezett. A termelők azonban azzal szembesülnek, hogy

a jelenlegi magyar termésátlagok még mindig nem érik el a rendszerváltás előtti szintet,

miközben a világban ez idő alatt 30-40 százalékos növekedés tapasztalható.

A jelenlegi magyar átlag gabonatermés a nyomott árak következtében veszteséget hoz a gazdáknak.  A miniszternek arra is válaszolni kell, hogy miért védi a bűnöző, csaló, állattal nem rendelkező, kizárólag parlagfüvet előállító maffiózókat a nemzeti parkok legelőin.

A Botka László vezette baloldali kormány minden csalótól visszaveszi az állami földeket, és legelőket. Fenntartható pályára állítja a mezőgazdaságot, és rehabilitál mindenkit, akiknek ez a faluromboló politika kárt okozott. Eltörli a kötelező kamarai tagságot, de megerősíti a falugazdász hálózatot.
A kistérségek adottságait, és a helyben élők véleményét figyelembe véve átalakítja a vidékfejlesztési támogatásokat, újra önállósítja a működtető intézményrendszert. A magyar vidék is kormányváltást akar, tegyünk róla, hogy a tolvajok erről a területről is eltakarodjanak, és nyerjék el méltó büntetésüket.

Vidéki Színházak Fesztiválja a Tháliában

0

A Thália Színház szeptember 4–10. között hatodik alkalommal rendezi meg hagyományos évadnyitó eseményét, a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét nap alatt ismét kilenc előadás várja majd a színházkedvelő közönséget.

Szeptember 4-én a fesztivál nyitó előadásaként kerül színre Anton Pavlovics Csehov Ivanovja Spiró György fordításában, a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában. A darab főszereplői Bányai Kelemen Barna és Bánfalvi Eszter, rendezője Lukáts Andor.

Szeptember 5-én Paczolay Béla rendezésében tekinthetik meg a Pécsi Nemzeti Színház játékát, az Ádám almáit, mely a jellegzetes skandináv humor világába kalauzolja a nézőt. Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének színpadi adaptációját először láthatja a budapesti közönség, a főszerepben Cserna Antallal.

A fesztivál nagyszínpadi előadásainak sora szeptember 6-án Az ötödik pecsét című produkcióval folytatódik,

amely a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégjátéka. A Sánta Ferenc regényéből készült darab által – amit Hamvai Kornél alkalmazott színpadra – 1944-be, a nyilas korszak végnapjaihoz utazhatunk vissza. Az előadás rendezője Csiszár Imre.

Szeptember 7-én, csütörtökön Bagó Bertalan rendezésében tekinthetik meg Brian Friel: Apák és fiúk című darabját a Vörösmarty Színház előadásában. A színmű Ivan Szergejevics Turgenyev azonos című regénye alapján készült. A székesfehérvári produkció középpontjában a generációs problémák, a fiatalok és idősek közötti konfliktusok állnak. Főbb szerepekben Kádas Józsefet, Nagy Pétert és Gáspár Sándort láthatják.

Szeptember 8-án, pénteken két előadás is várja az érdeklődőket: a Nagyszínpadon Dale Wasserman és Mitch Leigh világhírű musicaljének, az európai irodalom egyik alapregényének zenés feldolgozása, a La Mancha lovagja, Miskolci Nemzeti Színház előadását Keszég László rendezte; és a Bereményi Stúdióban a kecskeméti Katona József Színház előadása, Anton Pavlovics Csehov: Apátlanul (Platonov) című műve.

A magányosság különös tragikomédiájaként számon tartott darabot Szász János rendezte, Platonov szerepében Kocsis Pál.

Szeptember 9-én, szombaton a Békéscsabai Jókai Színház hozza el Örkény Macskajátékát – Felkai Eszter és Fodor Zsóka főszereplésével, Juhász Róza rendezésében.

A Vidéki Színházak Fesztiválja szeptember 10-én két előadással zárul. A Nagyszínpadon a Jászai Mari Színház – Népház előadását, Spiró György: Az imposztor című darabját láthatja a közönség. Bogusławski szerepében Fodor Tamás, további szerepekben többek között: Crespo Rodrigo, Megyeri Zoltán és Major Melinda látható. A produkció rendezője Szikszai Rémusz. A Bereményi Stúdióban a Szegedi Nemzeti Színház várja a közönséget, Háy János: Utánképzés (ittas vezetőknek) című előadása kerül színre, melynek rendezője Szőcs Artur.

A programot ezúttal is öttagú zsűri kíséri figyelemmel.

Piaccsarnok épül Fehérgyarmaton

0

Közel félmilliárd forint támogatást nyert piacsarnok építésére Fehérgyarmat önkormányzata. A nyolcezer lakosú szatmári város a helyi gazdaság fejlesztésére nyújtott be pályázatot.

Célja a helyi termelők piacra jutásának támogatása, a helyi termék értékesítés lehetőségeinek kialakítása piaccsarnok létesítésével – olvasható a város honlapján.

Péter Csaba, a város polgármestere arról tájékoztat, hogy a létesítménnyel a elsősorban a helyi termelőket szeretnék segíteni áruik értékesítésében, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlődéséhez. A piaccsarnok felépítésével lehetővé válik a piac időjárási körülményektől független működése.

A terv közel 1800 négyzetméter alapterületű csarnoképület, melyből mintegy 750 négyzetméter fedett nyitott rész lesz. A kivitelezés várhatóan egy év múlva, 2018. augusztus 31-én fejeződik be. A 99 százalékos támogatási intenzitású projekthez a város 5 millió forintot biztosít költségvetéséből.

Orbán hadai megszállják a médiát

0

Orbán Viktor Tusványoson belengette, hogy a következő időszakban a sajtó megregulázása lesz a fő feladat. Lejárató kampányt folytatnak a Fideszhez nem lojális, kritikus szellemű újságírókkal szemben, és ezzel párhuzamosan tovább folyik a vidéki sajtó elfoglalása.

A magyarországi médiahelyzet visszásságait külföldön is nyomon követik.
Orbán teljes ellenőrzést akar szerezni a regionális média felett – ezzel a címmel jelent meg tudósítás a Die Presse című osztrák lap pénteki számában.

A lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky arról ír, hogy a Cipruson bejegyzett Media Development Management Kft. (MDM), amely közvetve Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdona, megvásárolta az ország „utolsó három, kormánytól független regionális újságját”.

Pecina volt az, aki tavaly eladta a Mediaworks céghez tartozó magyar regionális médiacsomagot egy olyan cégnek, melynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök közeli bizalmasa. Előzőleg azonban

hagyta, hogy bezárják a médiacsoport „zászlóshajóját”, a legnagyobb kormánykritikus lapot, a Népszabadságot.

Budapesten már azt találgatják, nem az lesz-e az újabb ügylet következménye, hogy az együtt napi százezres példányszámban megjelenő, magyar viszonylatban jövedelmező lapokat majd egy kormányközeli oligarchának adják tovább.

„A magyar ellenzéki újság, a Népszabadság tavalyi bezárása szimbóluma lett a kormánytól független média gyengülésének”

– írja Kálnoky, aki szerint a kormány stratégiája világos: Magyarország regionális médiumait „időben”, a 2018-as választások előtt, „lehetőleg teljesen egy kézbe kell venni”.

Magyarországon az utóbbi években jelentősen zsugorodott a média sokszínűsége,

legalábbis a nyomtatott sajtótermékek piacán, de a digitális médiában is észrevehetők olyan törekvések, hogy a legnagyobb online portálok kormányhoz közeli kezekbe kerüljenek – állapítja meg cikkében a Die Presse tudósítója.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!