Kezdőlap Címkék Vera Jourová

Címke: Vera Jourová

Az „aranyútlevél” az EU biztonságát fenyegeti

0

Változtatnának az EU-ban a biztonságot veszélyeztető, kétes elemeknek is szabad mozgást nyújtó „aranyútlevelek” rendszerén. Az igazságügyi biztos a letelepedési kötvényes okmányokról nem beszélt.

Az Európai Unió biztonságát veszélyezteti a pénzért árusított úgynevezett „aranyútlevél” gyakorlata – hangsúlyozta Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, amikor az OECD új feketelistájáról beszélt. A Párizsban működő nemzetközi szervezet, melynek Magyarország is tagja, 21 államot helyezett feketelistára amiatt, mert kétes külföldi személyeknek adtak „aranyútlevelet”, vagyis olyan úti okmányt, amellyel szabadon utazhatnak a világban.

Különösen az aggasztja az EU biztosát, hogy a feketelistán két uniós tagállam is szerepel: Ciprus és Málta. Mindkét állam pénzért ad útlevelet olykor kétes személyeknek, akik elsősorban Kínából, Oroszországból és a Közel-Keletről érkeznek egy nagy zsák tisztázatlan eredetű pénzzel.

Ezek az országok a pénzt a biztonság elé helyezik

– hangsúlyozta Vera Jourová, aki elmondta: Brüsszelben gondolkodnak a változtatás lehetőségén.

Egyelőre ugyanis nemzeti hatáskörben van az útlevelek kiadása, miközben azok tulajdonosai szabadon mozoghatnak az unió egész területén. A biztonság mind több tagállamban vált prioritássá, ezért az „aranyútlevelek” ügye mindinkább uniós probléma. A másik ok,

ami miatt problematikus ezek ügye, az a korrupció

– mutatott rá az uniós biztos.

Vera Jourová emlékeztetett arra, hogy Málta szigetén napra pontosan egy éve robbantották fel az oknyomozó újságíró autóját. Daphne Caruana Galizia azt állította: Málta miniszterelnöke is benne van egy hálózatban, mely gazdag külföldieknek „aranyútlevelet” nyújt anélkül, hogy meggyőződne arról: jelent-e az illető biztonsági kockázatot az országnak és az Európai Uniónak. (A máltai okmány ára egymillió dollár.)

Az „aranyútlevelek” tulajdonosai általában

nem kívánnak letelepedni a szóban forgó államban,

de szabadon akarnak mozogni mind az Európai Unióban, mind pedig azokban az országokban, ahová az uniós útlevél automatikus belépést tesz lehetővé.

Jourová szavaiból úgy tűnik, hogy az állampolgársággal együtt járó útlevelek gyakorlata aggasztja az EU-t. A biztos nem beszélt azon esetekről, amelyekben állampolgársággal nem együtt járó letelepedési engedélyt adnak. Ezekkel az okmányokkal ugyanúgy szabad mozgás joga jár a közösségen belül. Magyarországgal szemben ugyanaz a fenntartás fogalmazódik meg: lényegében ellenőrzés nélkül ad ki nagy mennyiségben letelepedési engedélyt kétes EU-n kívüli figuráknak.

Jourová: Az uniós pénzek vonzzák a nagy és rossz embereket

0

Vera Jourová igazságügyi biztos a Politico európai kiadásának nyilatkozott. Mint mondta, realista javaslattal álltak elő az új uniós költségvetés kapcsán. Azoknak a tagállamoknak, melyet betartják az uniós jogot, nem kell tartaniuk attól, hogy emiatt csökken a nekik kiutalt pénz Brüsszelből – közölte a cseh biztos.

Azok az országok, amelyek támadják ezt a javaslatot, azt üzenik, hogy a jövőben nem garantálják, hogy az uniós pénzekkel gondosan és a törvényes előírások szerint bánnak.

Magyarország és Lengyelország volt az a két tagállam, melyekben a leghevesebb kirohanásokat intézték az uniós javaslat ellen.

Amely nem általában a jogállamot kéri számon, hanem azt, hogy az uniós pénzeket valóban arra költik-e el, amire azokat szánják. Sok tagállamban nem ez a helyzet, mert „az uniós pénzek vonzzák a nagy és rossz embereket” – mondta az EU igazságügyi biztosa. Nem részletezte, hogy pontosan kikre is gondol. Arra mindenesetre utalt, hogy „aggaszt az, hogy Magyarország milyen kevéssé követi az OLAF ajánlásait”.

Az OLAF az EU csalás elleni szervezete, melynek azonban vizsgálati joga nincsen a tagállamokban. Vagyis a helyi hatóságok döntenek arról, hogy korrupciót találtak-e az adott esetben. Magyarországon a főügyész általában nem talál okot a vizsgálatra. Brüsszelben különösen azt nehezményezték, hogy amikor az OLAF a magyar miniszterelnök vejének cégével kapcsolatban juttatott el jelentést a korrupció gyanújáról, akkor a magyar hatóságok egyetlen lépést sem tettek az ügy kivizsgálására.

Ezért az EU igazságügyi biztosa azt javasolja, hogy valamennyi tagállam lépjen be a közös európai ügyészségbe, melynek vizsgálati joga van az érintett államokban. Jelenleg az EU négy tagállama maradt távol az európai ügyészségtől: Magyarország, Lengyelország, Málta és Svédország.

Az EU befizető államait nagyon zavarja az, hogy a pénzük gyakran magánzsebekbe kerül, olykor még a maffia is gyarapodik belőle.

Két oknyomozó újságírót is megöltek a közelmúltban, akik az európai pénzek után kutattak hazájukban. Máltán és Szlovákiában történt a két gyilkosság, és mindkét esetben a maffiát gyanítják a háttérben. Amely viszont szoros kapcsolatban áll egyes kormányzati szervekkel vagy épp magas rangú politikusokkal. Máltán a miniszterelnök ügyeit firtatta az oknyomozó újságírónő, akit felrobbantottak. Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök lemondásra is kényszerült, mert a meggyilkolt oknyomozó újságíró dokumentumaiból kiderült, hogy főtanácsadója az olasz maffia kelet-szlovákiai főnökének a szeretője volt.

Az EU mindkét esetben alapos vizsgálatot sürgetett. Az új javaslat épp a szigorúbb ellenőrzést sürgeti az uniós pénzek elköltése felett. Ennek a javaslatnak a megszavazását nem zavarhatják meg az érintett tagállamok, mert nem szükséges hozzá teljes egyetértés, mint a költségvetés ügyében. A javaslat értelmében csak akkor áll le a vizsgálat, illetve az uniós pénzek visszatartása, ha az érintett tagállam biztosítja a tagállamok felének támogatását. Realisták vagyunk – mondta Vera Jourová igazságügyi biztos.

Javítanák a nők helyzetét az európai országokban

0

A nők helyzetének javításáért áll ki az Európai Bizottság – egy ma kezdődő kétnapos tanácskozáson is az ezzel kapcsolatos teendőket vitatják meg széles körben. A most megjelent Eurobarometer felmérés lehangoló képet fest.

 

„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan!”

– hangoztatta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. Annak kapcsán beszélt, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető jogokról szóló idei éves kollokviuma központi témája a következő címet viseli: „A nők jogai nyugtalan időkben”.

A kollokvium politikusokat, kutatókat, újságírókat, nem kormányzati szervezeteket, aktivistákat, valamint az üzleti élet és nemzetközi szervezetek képviselőit hívja egybe annak megvitatására, hogy miként lehetne legjobban előmozdítani és védelmezni a nők jogait az EU-ban.

A kétnapos tanácskozásonmegvitatandó fő témák között szerepel a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak, a nemek közötti bérszakadék, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly.

Az ugyancsak ma közzétett új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy

az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség.

A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani – olvasható a kiadott közleményben. Emellett ma cselekvési tervet terjeszt elő 2018–2019-re vonatkozóan a nemek közötti bérszakadék kezelése céljából.

Az Eurobarométer felmérés szerint a célok és a valóság igencsak eltérőek. Eszerint ugyanis az európaiak:

  • mintegy 90 százaléka a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja.
  • körülbelül a fele úgy gondolja, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie: tízből heten támogatják a nők és férfiak politikában való egyenlő képviseletének biztosítását célzó jogi intézkedéseket.
  • több mint nyolcvan százalék szerint a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból.
  • 90 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, 64 százalékuk pedig a változás lehetővé tétele céljából támogatja a fizetések átláthatóságát.

Ön szerint a nemek közötti egyenlőség megvalósult az Ön hazájában?
(Forrás: Eurobarometer)

A Eurobarometer jelentését itt találja.

Uniós útmutató a kettős élelmiszer-minőségről

Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé annak érdekében, hogy a tagállamok felléphessenek az élelmiszerek kettős minősége, vagyis a tisztességtelen gyártói magatartás ellen – jelentette be a fogyasztóvédelmi biztos. Tilos az azonos márkanevű, de eltérő minőségű élelmiszer.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit. Felsorolja és részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük.

Előírják, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az élelmiszerről, a címkén fel kell tüntetni a termék valamennyi összetevőjét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv tiltja az olyan gyártói és kereskedelmi magatartásokat, mint például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztése.

Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha

egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba,

azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel lehet megoldani – hangsúlyozta a biztos.

Az útmutató alapján – ha bebizonyosodik, hogy egy feltárt jogsértés határon átnyúló – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.

A kedden bemutatott iránymutatás mellett az uniós bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére irányuló módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok minden országban azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak.

Az élelmiszerek állítólagos eltérő minősége idén került az érdeklődés középpontjába. A négy visegrádi ország, s hangsúlyosan Magyarország kormánya állította, hogy egyes multinacionális cégek a kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része eltérő, gyakran alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek.

A Magyarországon eddig – a földművelésügyi tárca által – elvégeztetett tesztek azonban mindmáig nem támasztották alá a kettős minőség nagy mértékű és széles körben elterjedt voltát.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében némi meglepetésre konkrétan szóba hozta a kérdést mint a jogegyenlőséget fenyegető veszélyt. Ezután a bizottság arról határozott, hogy pénzt különít el a vizsgálatok finanszírozására.

MTI/FüHü

Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek

0

Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.

Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének  vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből. További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.

„Az Európai Bizottság álláspontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról van szó, s megvannak az eszközeink arra, hogy ezt megszüntessük”

– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.

A biztos arra számít, hogy az újabb tesztek több tucatnyi terméknél mutatnak ki eltéréseket a minőségben és az összetételben, amelyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyártókkal, esetleg a forgalmazókkal szemben. Vera Jourová hangsúlyozta: az illetékes nemzeti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról vagy javuljon annak minősége.

Az élelmiszerek kettős minőségének problémájára néhány évvel ezelőtt a csehek hívták fel a figyelmet, majd a közelmúltban a visegrádi csoport is közösen lépett fel a probléma megoldása érdekében Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság először nem igen kívánt ezzel foglalkozni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében sokak meglepetésére az unió előtt álló feladatok egyikében hozta szóba a kérdést: nem fogadható el, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – közölte.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!