Kezdőlap Címkék Venezuela

Címke: venezuela

Ellenzékieket engedtek szabadon Venezuelában

0

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára.

Alfredo Romero, a Foro nevű venezuelai emberi jogvédő szervezet vezetője ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát, 227-en még mindig rabságban vannak.

Közölte azt is, hogy a kormány valójában azért „kegyelmezett” meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg 80 bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a 43 halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a 125 halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli.

A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan, de szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.

Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást.

Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések a dél-amerikai országban.

Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több, mint 500 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.

Maduro Moszkvában – Putyin stratégiai partnernek tekinti Venezuelát

0

Két olyan állam vezetői találkoznak Oroszország fővárosában, melyeket egyaránt szankciókkal sújt az Egyesült Államok.

Oroszországot amiatt, hogy 2014-ben annektálta a Krím félszigetet illetve, hogy megpróbálta befolyásolni a tavalyi amerikai választásokat. Venezuelában pedig a népszavazás nyomán létrejött vákuumot bírálják. A népszavazáson megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés ugyanis csaknem diktátori hatalmat biztosít Maduro elnöknek. Ebben a tekintetben persze Putyin sem panaszkodhat nagyon.

Maduro részt vesz azon az energiahéten, melyen

Oroszország vendégül látja a világ legnagyobb olajtermelő államait.

Moszkvában lesz például Szaúd Arábia királya, aki szintén együttműködésre törekszik Oroszországgal. Putyin pozíciói így rendkívüli mértékben megerősödnek a Közel Keleten és Latin Amerikában, miközben Amerika visszaszorul.

De ez csak a diplomáciára igaz, mert

a gazdaságban mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia, mind pedig Venezuela rosszul áll.

Mindhárom állam ugyanis az olaj és a földgáz kivitelére alapozta jövőjét. Minthogy az olaj ára mélyrepülésben van, mindhárom állam kénytelen valamiféle reformon gondolkodni.

Ebben Szaúd Arábia tart legelől, mert a fiatal trónörökös, Mohamed bin Szalman már közzétette Vision 2030 programját. Ez egy olyan Szaúd Arábiát vázol fel, mely több lábon áll és nem kizárólag az olaj és a földgáz exportjából akar megélni.

Oroszországban Putyin nemrég kedvenc oligarcháival tárgyalt arról, hogy hogyan tovább. A legrosszabbul ezen a téren Venezuela áll:

közel a pénzügyi csőd és Madurónak halvány fogalma sincs arról, hogy miképp lehetne ezt elhárítani.

Tulajdonképp segélyt kérni jött Moszkvába, ahol valószínűleg kap is pénzt és ígéreteket, cserébe viszont az oroszok szép csendben felvásárolják Venezuelát

Venezuela: Az elnök szerint közel a megegyezés, az ellenzék szerint ez nem igaz

0

Nicolás Maduro venezuelai elnök televíziós beszédében azt mondta, hogy a hetek óta tartó párbeszéd közelebb hozta az ellenzéket és a kormányt, és hamarosan megszülethet a venezuelai belpolitikai válságot lezáró megegyezés. Az ellenzék nem ilyen optimista.

„Sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk, ami elengedhetetlen Venezuela békéjének, szuverenitásának és jólétének biztosítása érdekében”

– mondta a szocialista vezető, aki megköszönte Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő és António Guterres ENSZ-főtitkár segítségét, illetve a tárgyalások újraindításában játszott szerepét.

Nicolás Maduro
Fotó: MTI/EPA/Nathalie Sayago

A Demokratikus Egység Kerekasztala nevű ellenzéki pártszövetség viszont nem ilyen optimista, szerintük

addig szó sem lehet párbeszédről, amíg az elnök nem teljesíti feltételeiket.

A jobboldali ellenzék azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon 590 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy ők is indulhassanak a választásokon.

Az MTI tudósítása szerint arról tudtak megegyezni, hogy

létrejön egy baráti országokból álló csoport, amely a jövőbeli találkozókat segíti.

Venezuela az ország történetének egyik legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon.

Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a parlament minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.

Az Egyesült Államok egyenesen diktátornak minősítette Madurót,

Donald Trump még katonai akcióval is fenyegetőzött.

Emellett április óta folyamatosak az utcai tüntetése, ezekben eddig legalább 125-en haltak meg.

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt. 

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

Trump katonai akcióval fenyegeti Venezuelát is

0

„Lehetséges katonai akciót” emlegetett, emellett ismét figyelmeztette Észak-Koreát.

Az elnök szabadságon van, amelyet természetesen golfozással tölt (amúgy pont azért támadta korábban elődjét, Barack Obamát, mert néha elment golfozni), de New Jersey-i golfklubjában arra is szakított időt, hogy újságírókkal beszéljen.

Azt mondta: Venezuelát illetően „sokféle megoldás” van asztalon, köztük

„szükség esetén a katonai hadművelet is”.

Nem sokkal később a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az amerikai hadsereg nem kapott parancsot a Fehér Házból Venezuelával kapcsolatban, és alaptalan a caracasi kormány célozgatása arra, hogy az Egyesült Államok Venezuela inváziójára készülne.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Trump szavaira a venezuelai kormány is reagált. Vladimir Padrino védelmi miniszter azt mondta, „az Egyesült Államokat egy szélsőséges elit uralja”, és a katonai akcióval való fenyegetés

„egy őrült cselekedet, a szélsőségesség legfelső foka”.

Ernesto Villegas kommunikációs miniszter szerint Trump szavai példátlan fenyegetést jelentenek a nemzeti szuverenitásra. A Twitteren azt írta, a külügyminisztérium közleményben ad majd választ az „imperialista fenyegetésre”.

Este a Fehér Ház is közleményt adott ki, amelyben azt írják: Trump elfogadja Nicolás Maduro venezuelai elnök ajánlatát a párbeszédre, de

majd csak akkor, amikor „helyreállították a demokráciát Venezuelában”.

Trump, aki tegnap megköszönte Putyinnak, hogy kiutasított 755 amerikai nagykövetségi dolgozót, Észak-Koreáról is beszélt az újságíróknak. Előtte a Twitteren azt írta: a katonai megoldásokat már kidolgozták és élesítették, amennyiben Észak-Korea bután cselekedne.

A sajtótájékoztatón aztán megismételte, hogy az amerikai hadsereg készen áll, és azt is mondta, reméli, hogy szavainak súlyát Észak-Korea „teljes mértékben felfogja”. Arról is beszélt, hogy ha Kim Dzsong Un „nyílt fenyegetést” intéz akár Guam, akár bármely más amerikai terület, vagy Amerika bármely szövetségese ellen, akkor „ezt igazán sajnálni fogja, méghozzá nagyon rövid időn belül fogja sajnálni”. Trump szerint

„ha bármi történik Guam szigetén, akkor nagyon nagy baj lesz Észak-Koreában”.

Azt is mondta: telefonon beszél majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akinek felveti majd újabb szankciók lehetőségét is Észak-Korea ellen.

MTI/FüHü

Lesz-e amerikai-venezuelai csúcstalálkozó New Yorkban?

0

Venezuela elnöke találkozni akar Trumppal. Erről Nicolas Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt beszélt Caracasban.

Az ENSZ közgyűlés őszi ülésszakán szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel, aki szankciókat vezetett be Venezuelával szemben. Az ok: véres választások eredményeképp jött létre az alkotmányozó nemzetgyűlés, mely szinte diktátori hatalmat biztosít Nicolas Maduro elnöknek.

Forrás: Wikimedia Commons

A szankciók súlyos csapást jelentenek Venezuelának, mely már hónapok óta

katasztrofális gazdasági válsággal küzd az alacsony olajárak miatt.

„Utasítottam a külügyminisztert, hogy

szervezzen találkozót Donald Trumppal

szeptember 20-ára New Yorkban. Lehet személyes találkozó, de tárgyalhatunk telefonon is” – mondta Maduro, aki hangsúlyozta: fegyverrel a kézben megy tárgyalni.

„Az amerikai birodalomnak tudnia kell, hogy Venezuela sohasem adja meg magát!”

– mondta Maduro elnök. Aki nem is titkolta: szerinte az USA állt amögött a katonai lázadás mögött, mely a választások után robbant ki, és amelyet az elnökhöz hű csapatok levertek Venezuelában.

Késhegyig menő harc Venezuelában

0

Az alkotmányozó nemzetgyűlés leváltotta a főügyészt, aki választási csalással vádolja az államfőt.

Áruló főügyésznő, eljött az órád!- kiáltotta az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke majd mindenki megszavazta Luisa Ortega főügyésznő eltávolítását Caracasban az újonnan választott alkotmányozó nemzetgyűlésben. A főügyész asszony szerdán indított vizsgálatot választási csalás ügyében Maduro elnök és az alkotmányozó nemzetgyűlés ellen.

A hadsereg kommandósai bekerítették a főügyészség épületét- tudatta Twitteren a főügyésznő. Akinek esze ágában sincs lemondani. Ez a diktatúra első lépése – kommentálta a döntést leváltásáról. Luisa Ortega asszonyt még Chavez elnök nevezte ki tisztségébe tíz évvel ezelőtt. Ugyanaz a Chavez elnök, aki haldokolva Nicolas Madurot állította az ország élére. A baloldali populista rendszerre halálos csapást mért az olajárak esése. Venezuelában az óriási infláció és az általános áruhiány roham léptekben csökkentette a hatalom népszerűségét. Ezért találta ki Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlést, mely lényegében diktátori hatalommal ruházhatja fel őt.

Washingtonban a külügy szóvivője Twitteren ítélte el a főügyésznő leváltását. Bírálta a döntést Kolumbia és Chile elnöke is. Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik Venezuela tagságát a Mercorsurban. Ez egyfajta közös piac Dél Amerikában. Venezuela tehát mind jobban elszigetelődik és minthogy az olajárak nem emelkednek, a gazdasági válság tovább mélyül. Maduro elnök nyilván úgy érzi, hogy előre kell menekülnie. A főügyésznő leváltása mindenesetre azt jelzi: a hatalom elszánt és leszámol ellenfeleivel, akik a maguk részéről ugyanilyen brutálisan akarnak leszámolni a baloldali populista rendszerrel Venezuelában.

Venezuela válságban: az alkotmányozó nemzetgyűlés elmozdította hivatalából a főügyészt

0

Az ok: tömeges választási csalás gyanújával vizsgálatot indított (volna) a venezuelai kormány és a választási hatóságok ellen. Az ombudsman már nem annyira finnyás.

A caracasi székhelyű venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés egyhangúlag elmozdította hivatalából Luisa Ortega Díaz főügyészt, miután a legfelsőbb bíróság elegendő bizonyítékot talált perbe fogására.

Luisa Ortega Díaz sokáig kitartóan támogatta a szocialistákat, de végül Nicolás Maduro elnök ellen fordult. A főügyész a hét közepén bejelentette, hogy tömeges választási csalás gyanújával vizsgálatot indított a venezuelai kormány és a választási hatóságok ellen.

Díaz hivatalát az alkotmányozó nemzetgyűlés döntése nyomán az eddig emberi jogi ombudsmanként dolgozó Tarek William Saab veszi át. Az ellenzék bírálta Saabot, mert szemet hunyt a hatósági túlkapások fölött.

„Az alkotmányozó nemzetgyűlés megoldja Maduro politikai gondjait, kvótákat határoz meg és felkoncolja az intézményeket”

– mondta José Manuel Olivares ellenzéki törvényhozó, miután értesült Ortega sorsáról.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés hatalmát egy politikai intézmény sem korlátozhatja; a testületnek jogában áll átírni az alaptörvényt, átrendezni az állami intézményeket és  engedélyezheti Madurónak a rendeleti kormányzást.

Az 545 tagból álló, vasárnap ellenzéki bojkott mellett megválasztott nemzetgyűlés első ülésén legfeljebb két évben határozta meg működésének időtartamát.

Eközben az 1991-ben alapított Mercosur dél-amerikai gazdasági szervezet határozatlan időre felfüggesztette Venezuela tagságát a demokratikus normák megszegésére hivatkozva. Argentína, Paraguay, Uruguay és Brazília külügyminiszterei Sao Paulóban jelentették be a lépést, és sürgették Madurót, hogy

engedje szabadon a foglyokat és azonnal indítsa el a politikai átmenetet.

A rendelkezést csak akkor függesztik fel, ha a többi tag úgy látja, hogy Venezuelában helyreállt a demokratikus rend.

Szankciókat vezethet be az EU Venezuelával szemben

0

Az Európai Unió fontolóra vette szankciók bevezetését Venezuelával szemben és megkezdte a tárgyalásokat a tagállamokkal ennek lehetőségéről – ezt közölte Catherine Ray, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.

A szóvivő szerint az unió „számos szankció” bevezetésének lehetőségét mérlegeli válaszul a venezuelai kormányzat magatartására. Az unió továbbra is támogatja a válság politikai megoldását és ezért kész közvetítőként részt venni a szemben álló felek között.

Diplomáciai források szerint ugyanakkor

néhány tagállam semmilyen szankciót nem támogatna,

azt viszont nem nevezték meg, hogy melyekről van szó. A szankciók bevezetéséhez minden tagállam beleegyezésére szükség van.

Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke kedden javasolta, hogy fagyasszák be a venezuelai vezetés európai bankokban tárolt pénzeszközeit, és tiltsák meg, hogy beutazzanak az Unióba.

Fotó: Konkoly-Thege György

Hétfőn az Egyesült Államok is szankciókat vetett ki Nicolás Maduro venezuelai elnökre a vasárnap megtartott alkotmányozó nemzetgyűlési választások miatt. Egy héttel korábban a Maduro-kormányzat egyes tagjai és befolyásos caracasi vezető politikusok ellen vezettek be szankciókat.

A vasárnapi választáson olyan testületről szavaztak, amely átírná az ország alkotmányát. Peru, Kolumbia, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét.

Két nappal a vitatott választások után a venezuelai titkosszolgálat elrabolt két ellenzéki vezetőt, akik eddig házi őrizetben voltak. 

Venezuela hiába rendelkezik a világ legnagyobb olajkészletével, több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, a polgárháború szélére sodródott. Folyamatosak a tüntetések, ezekben már körülbelül 120 ember halt meg.

FüHü/MTI

Véres választások Venezuelában

0

„Maduro elnök diktátor, aki semmibe veszi a nép akaratát!”- jelentette ki az USA pénzügyminisztere. Steven Mnuchin közölte: Nicolas Maduro minden az USA-ban levő vagyonát zár alá helyezik.

Mindezt az amerikai pénzügyminiszter a hétvégi népszavazással indokolta, mely alkotmányozó nemzetgyűlést állított Venezuela élére. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés valamiféle szuperhatalom lenne az ország politikai életében szemben a parlamenttel, melyben az elnök ellenzéke többségbe került.

Az ellenzék, melyet az USA támogat, nem ismeri el a népszavazást mondván hogy azon a választópolgároknak csak a 41,5%-a vett részt.

Maduro elnök viszont híveivel együtt ünnepelt.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés a tervek szerint új alkotmányt fogad el. Ez az új alkotmány szinte diktátori jogokkal ruházza majd fel Maduro elnököt – állítja az ellenzék. Maga Maduro nyíltan gúnyolódott az Egyesült Államokon. Utalt arra, hogy Trump úgy lett elnök, hogy ellenfele három millióval több szavazatot szerzett.

Mindeközben Venezuelában általános a gazdasági és társadalmi válság, melynek következtében az ország politikailag kettészakadt. Korábban a baloldal többségben volt, de az olajárak csökkenése miatt immár nem képes pénzelni az állam jóléti intézkedéseit. A jobboldal mindenáron meg akarja buktatni a szocialista kormányzatot, mely szerinte csődbeviszi az országot. Azt persze, hogy alacsony olajárak mellett Venezuela hogy boldogulhat senki sem tudja sem Caracasban sem pedig Washingtonban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK