Kezdőlap Címkék Venezuela

Címke: venezuela

Orosz helikopteres kiképző központ Venezuelában

0

A Mi-17, a Mi-26 és a Mi-35 helikopterekhez képeznek pilótákat abban a központban, melyet pénteken avattak fel Venezuelában. Orosz helikopterekhez orosz kiképzők abban az országban, amellyel kapcsolatban Trump elnök kijelentette: az orosz katonáknak el kell tűnniük Venezuelából.

Az USA elnöke arra reagált, hogy pár nappal ezelőtt 100 orosz katona érkezett egy kommandós tábornok vezetésével Caracasba. A washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: még 2001-ben aláírtak egy szerződést a katonai együttműködésről Venezuelával, és ennek alapján ténykednek az orosz katonák a válság sújtotta országban.

John Bolton, Trump elnök nemzetbiztonsági szóvivője dezertálásra szólította fel a venezuelai hadsereg katonáit. Venezuelában a hadsereg a legerősebb támasza Nicolas Maduro elnöknek, aki azt állítja: az Egyesült Államok azért akarja megbuktatni a rendszerét, hogy rátegye a kezét a világ legnagyobb olajkincsére, mely Venezuela földjében illetve tengeri vizei alatt található. Nicolas Maduro elnök csakis Oroszország és Kína támogatásával tudja tartani magát az amerikai nyomással szemben. Cserébe koncessziókat ad az olajmezőkre a kínaiaknak és az oroszoknak.

Nem kellene mégiscsak minderről tárgyalni Putyin elnökkel?

Ezt kérdezték az újságírók Donald Trumptól Washingtonban. „Egy bizonyos ponton sor kerülhet erre is”- válaszolta talányosan az Egyesült Államok elnöke. Aki megszabadult attól, hogy orosz kapcsolatai miatt esetleg politikai támadások érjék a jövőben hiszen Mueller különleges ügyész nem talált olyan bizonyítékot, mely Trump és az oroszok összejátszására utalt volna a 2016-os választások idején. Trump és Putyin tavaly Helsinkiben találkozott egymással. Most újra lenne mit megbeszélniük, mert nemcsak Venezuelában, de Szíriában és Ukrajnában is szembeállnak az amerikaiak és az oroszok. Moszkvából Venezuela kapcsán annyit üzentek Trumpnak: ha majd az amerikaiak végképp kivonulnak Szíriából, akkor tárgyalhatunk Venezueláról…

Trump: az orosz katonáknak el kell hagyniuk Venezuelát!

0

Száz orosz katona érkezett Caracasba egy kommandós tábornok irányításával. Rájuk gondolt az Egyesült Államok elnöke amikor kijelentette: az orosz katonáknak el kell hagyniuk Venezuelát!

Moszkvában azt állítják: csupán a két állam között fennálló katonai együttműködés alapján érkezett a “tanácsadó különítmény” Caracasba. Az oroszok támogatják a baloldali populista rendszert, melyet Nicolas Maduro elnök vezet. Az amerikaiak viszont minden eszközzel igyekeznek megbuktatni azt.

“Venezuelának semmije sincsen!”- hangsúlyozta Trump elnök, aki a Fehér Házban fogadta Venezuela ellenzéki vezérének feleséget. A tanácskozáson részt vett Ivanka Trump is, aki főtanácsadó a Fehér Házban.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó még élesebben fogalmazott mint Trump: az orosz katonáknak nem lehet helyük a nyugati féltekén! Venezuela helyzete tragikus: az ország jelentős részén újra áramszünet van. Ezért Nicolas Maduro elnök az Egyesült Államokat okolja. Venezuela elnöke szerint az USA ily módon akarja megkaparintani a világ legnagyobb olajkészletét, mely Venezuela földjében illetve tengeri területei alatt helyezkedik el. Venezuela orosz és kínai segítséggel tudja fenntartani rendszerét. A támogatásért cserébe az oroszok és a kínaiak felvásárolják az olaj koncessziók jelentős részét Venezuelában.

Business First: Trump pártjának floridai embere Maduro elnökkel üzletel

Harry Sargeant III nemrég még a republikánus párt kincstárnoka volt Floridában, de ennek ellenére vígan üzletel azzal a Maduro elnökkel, akit Trump elnök meg akar buktatni Venezuelában.

A Reuters hírügynökség exkluzív interjút készített a vállalkozó szellemű amerikai üzletemberrel, aki szeret olyan kormányokkal tárgyalni, melyek bajban vannak. Azok ugyanis mindent olcsóbban adnak – mondja a 61 éves üzletember, aki egykor a tengerészgyalogság helikopter pilótája volt.

Amikor Venezuelába érkezett, akkor arra számított: az állami olajtársaság vezetőivel találkozhat majd. A PDVSA tartja a felszínen Nicolas Maduro elnök baloldali populista rendszerét, melyet Trump elnök meg akar buktatni. Az amerikai üzletember gépe egy katonai repülőtéren landolt, ahonnan egyenesen Maduro elnökhöz vitték! Venezuela államfője elismerte, hogy az ország nincs könnyű helyzetben az USA szankciók miatt. De rámutatott arra: az amerikaiak napi 500 ezer hordó olajat vásárolnak – készpénzért Venezuelában! Harry Sargeant III meg is kötötte a maga üzletét. Féláron vett olajat Venezuelában. Csakhogy január végén beütött a krach: Trump teljes tilalmat rendelt el az amerikai cégek számára. Ezzel a floridai üzletember nagy üzlete fuccsba ment. Egyelőre. Harry Sargeant III bizakodik, mert úgy véli Trump számára is első a biznisz! A floridai üzletember cégét 2005-ben már kipaterolták Venezuelából. Akkor a baloldali kormányzat Amerika ellenes húrokat pengetett. Szavakban ez most sincs másképp. Csakhogy Maduro-nak nincs pénze. „A nehéz helyzetben a kínaiak is újra feltalálták magukat” – mondta a floridai üzletembernek Nicolas Maduro. Csakhogy a kínaiakra és az oroszokra egyre kevésbé számíthat Maduro. Ők ugyanis nem fizetnek az olajért, mert a korábbi hitelek törlesztéseként számolják el a vásárlásokat.

Legutóbb már a Reuters azt közölte: a Gazprombank zárolta a venezuelai olajtársaság, a PDVSA számláit! Venezuela ugyan cáfolta ezt, de az oroszok hallgatnak. A Reuters szerint azért, mert tartanak az újabb amerikai szankcióktól. Trump ugyanis már készül az újraválasztási kampányra. Csak Floridában több mint 200 ezer olyan venezuelai éldegél, aki Maduro elől menekült el Venezuelából. Nem csoda, hogy a demokrata Rubio szenátor is támogatja Trump szankcióit Venezuelával szemben. Közben viszont Trump pártjának egykori floridai kincstárnoka vígan üzletel Nicolas Maduroval. Business First…

Frissítve!!! Washington kész beavatkozni Venezuelában

0

Mike Pence amerikai alelnök azt mondta, hogy békés átmenetet akarnak Venezuelában, de Donald Trump egyértelművé tette, kész bármire az ügy érdekében. Pence ezt Bogotában közölte, ahol részt vett a Lima Csoport tanácskozásán és találkozott Juan Guaidoval, a venezuelai házelnökkel, aki január vége óta a nemzetközi közösség támogatta ideiglenes elnökként lép fel.

A Lima Csoport lemondásra szólította fel a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót. A kolumbiai külügyminiszter, Carlos Holmes Trujillo úgy fogalmazott, hogy a demokratikus választások érdekében a Lima Csoport távozásra szólítja fel az álnok Madurót, ne bitorolja többé ezt a közhivatalt, amelyet megcsúfolt. Tartsa tiszteletben a nemzetgyűlés alkotmányos jogosítványait és az ideiglenes elnököt, Juan Guaidót.

A Lima Csoport a venezuelai válság békés rendezésének támogatására alakult 2017 augusztusában. Az egyezményt aláíró 13 közép-, illetve dél-amerikai állam és Kanada ülésén most az amerikai alelnök is részt vett a venezuelai helyzet súlyosbodása miatt.

A venezuelai helyzet már polgárháborúval fenyeget. A nemzetközi segélyszállítmányok még mindig a kolumbiai és a brazil határon vesztegelnek, emiatt elkeseredett harc kezdődött a lakosság és a venezuelai hadsereg között.

Az is beszédes fejlemény, hogy őrizetbe vették a spanyolajkú amerikaiak legnépszerűbb televíziójának, az Univisionnek a riporterét és forgatócsoportját a venezuelai elnöki palotában, mert Maduronak nem tetszettek a kérdések. A forgatócsoportot ma kiutasítják Venezuelából.

Brazília nem engedni az USA-nak, hogy a területéről támadja meg Venezuelát – közölte korábban Mourão brazil alelnök a TV Globo brazil televíziónak Bogotában, a Limai Csoport találkozóján adott nyilatkozatában. A brazil kormányzat inkább a diplomáciai és a gazdasági nyomásgyakorlás híve.

Ha Donald Trump mégis a katonai beavatkozás mellett dönt, könnyen egyedül maradhat, hiszen még a szélsőjobboldali brazil elnök és kormánya támogatására sem számíthat ilyen esetben.

Frissítve: az oroszok szerint máris különleges amerikai katonai egységeket vezényeltek Puerto Ricóba

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint az amerikai csapatmozgások készülő venezuelai beavatkozásra utalnak. A Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasaként számon tartott Patrusev azt nyilatkozta egy orosz lapnak, hogy „Az USA arra készül, hogy fegyveres támadást intézzen egy független állam ellen”. Ezt az is bizonyítja, hogy Washington különleges katonai egységeket vezényelt Puerto Ricóba, s katonákat küldött Kolumbiába is. (Euronews, O Globo, hvg.hu)

Magyar származású venezuelai menekültek

Az Index információi szerint mintegy háromszáz venezuelai menekültet fogadott be a magyar állam. A befogadottak ingyen repülőjegyet, legalább egy évig ingyen lakást, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyamot, és letelepedési papírokat is kaptak. Többségük az érkezése után néhány hónappal már legálisan munkát is vállalhatott az országban.

A menekültek befogadásának feltétele volt a menedékkérő származása. Azokat fogadtuk be, akiknek vannak magyar felmenői. Az Index szerint a befogadottak jellemzően nem beszélnek magyarul, és sem a vezeték-, sem a keresztnevük nem magyar. Magyarul már a szüleik se beszéltek, az első magyar szavakat is csak itt halották, és a kultúránkkal is csak itt kezdtek ismerkedni.

A program nagy titkolózás közepette zajlik, szervezői értesüléseik szerint direkt megkérték a menekülteket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. A menekültek amúgy nem értik, hogy miért kéne titkolózniuk, amikor ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak érzik menekültkénti befogadásukat.

A tekintélyelvűség árt a gazdaságnak

0

A demokrácia az egész világon kockán forog, és nem kizárt, hogy a gazdaság is – írja a The Conversation független brit portál az „Árt-e a tekintélyelvűség a gazdaságnak – kérdezzék meg Venezuelát, Magyarországot, vagy Törökországot” című, több tanulmányra épülő cikkében.

A Freedom House jelentése szerint a világ 195 országából 71-ben hanyatlottak az elmúlt években a demokratikus intézmények. A visszacsúszásra általában jellemzőek az olyan választott vezetők, akik növelik végrehajtó hatalmukat, miközben gyengítik a törvényhozást és az igazságszolgáltatást, csökkentik a sajtószabadságot és kevéssé versenyszerűvé alakítják a választásokat. A kutatások kimutatják, hogy a kormányzati intézmények ilyen erodálódása nem csupán a demokráciában tesz kárt, hanem a gazdaságot is megsebesíti. A tudósok Venezuelát, Magyarországot és Törökországot vizsgálták, és megállapították: mindháromban problémák mutatkoznak a gazdaságban, amióta a megválasztott vezetőik az elmúlt években egyértelműen tekintélyelvűvé váltak.

Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált

A cikk ismertette Venezuela és Törökország súlyos aktuális gazdasági gondjait, Magyarországról pedig ezt írta: „Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált. A 2014-es választás óta, amikor igazán megszilárdította a hatalmát, a növekedés drámaian lelassult, a 2014-es 4 százalékról 2016-ban 2 százalékra. A világbank előrejelzése szerint a magyar gazdaság tovább zsugorodik 2020-ig és azután is.” A tekintélyelvű gazdaság nem mindig árt a gazdaságnak, példa erre Kína és Szingapúr, de ezek az országok soha nem is voltak demokratikusak. Amikor azonban egy korábban demokratikus állam válik tekintélyelvűvé, az a gazdaságra is negatív hatással van.

Ez azért van így, mert a demokráciákban a gazdaságpolitikának a különböző szakértők, valamint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közös „termékének” kell lenni, és még további, független intézmények, például a nemzeti bankok is segítik a gazdaságpolitikai döntések kidolgozását. A törvényhozók különféle módokon ellenőrzik a vezetők impulzív döntéseit, és a végső döntés a különféle ágak közötti tárgyalások eredményeként jön létre. Amennyiben a törvényhozás nem tudja már hatékonyan gyakorolni ezt a funkcióját, mert visszaszorították a hatalmukat, mint Venezuelában, vagy Törökországban, illetve mert a parlamentet a kormányzó párt uralja, mint Magyarországon, nemigen áll rendelkezésre eszköz ahhoz, hogy megakadályozzák a tekintélyelvű vezetőket a gazdaságra nézve ártalmas, rossz döntések meghozatalában.

A törvényhozásnak azért is fontos szerepe van a gazdaságpolitika kidolgozásában, mert különböző pártokból álló képviseleti testületek, és a parlament az a csatorna, amelyen keresztül az emberek és a társadalmi csoportok követelményeket támaszthatnak a vezetőkkel szemben. Amikor a tekintélyelvű vezetők kiszorítják az ellenzéki pártokat, az állampolgárok csakis az utcán juttathatják kifejezésre elégedetlenségüket. A társadalmi nyugtalanság növelheti a gazdasági bajokat, különösen, ha erőszakossá válik. A zavargások rombolást okozhatnak a fizikai infrastruktúrában, menekülésre késztethetik az embereket, emiatt a feladatokat nem végzi el senki, kritikus pozíciók üresen maradnak.

A demokratikus visszacsúszás csökkenti a külföldi befektetést

A nemzetközi piacok sem kedvelik ugyanis a társadalmi nyugtalanságot, és amennyiben a tüntetések sokáig tartanak, vagy a kormány erőszakkal lecsap ezekre, a befektetők általában menekülnek. Ám a befektetők már akkor is idegeskednek, amikor a választott vezetők tekintélyelvűvé válnak: mindhárom vizsgált országban a bizalomvesztés miatt jelentősen csökkent a közvetlen külföldi befektetés: Venezuelában a csökkenés a cikk szerint 2013 óta 66, Magyarországon 300 százalékot tett ki. Ennek egyik oka az, hogy a befektetők attól tartanak: a kormány elkezdhet a profitot csökkentő módon beavatkozni a tevékenységükbe, ez ugyanis a tekintélyelvű jobb- és baloldali vezetők közös stratégiája. Magyarországon például „a tavalyi választások óta Orbán Viktor pártja megerősítette a kormány ellenőrzését a nagyobb energiacégek felett, átvette a közműveket, és egyre erőteljesebben ellenőrzi az országban működő külföldi cégeket is” – írja a szerző.

A kutatások kimutatták: egyetlen olyan tényező létezik, amely lehetővé teszi a gazdaság virágzását a demokrácia hanyatlásának körülményei között is, ez pedig az, ha a független törvényhozásban működő pártok vannak jelen. Ez a helyzet például a Fülöp-szigeteken. Mi több: a hatalom megosztása a törvényhozókkal fellendíti a gazdaságot, és végső soron elősegítheti, hogy ezek a tekintélyelvűségre hajlamos vezetők tovább hatalmon maradjanak – írja a szerző.

Ara-Kovács Attila

Moszkva megvédi olaj érdekeltségeit Venezuelában

0

Ezt üzente Putyin szóvivője Washingtonnak, ahol orosz értesülések szerint Nicolas Maduro elnök gyors megbuktatására törekszenek. Trump elnök és emberei nem zártak ki egy katonai megoldást sem. Dmitrij Peskov viszont nyomatékosan közölte: a nemzetközi jog keretei között mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az orosz érdekeket Venezuelában!

Venezuela csődben, az oroszok felvásárolták az olajmezőket

A pénzügyi csőd elhárítására Venezuela többször is kölcsönt kért és kapott Moszkvától. Nem ingyen. Legutóbb például decemberben 6 milliárd dolláros szerződés jött létre a Rosznyeft és a PDVSA venezuelai nemzeti olajvállalat között. A pénzt olajszállításokkal törleszti Venezuela. Az oroszoknak erre az olajra nincs nagy szükségük, de vezető pozíciójukat erősíthetik az olaj világpiacán. Ezenkívül az oroszok megszereztek és a jövőben még inkább megszerezhetnek olajmezőket Venezuelában. A visszafizetés garanciáját ugyanis olajmezők jelentik. Minthogy Venezuela lényegében fizetésképtelen, ezért az oroszok biztosra mehetnek. De mi lesz, hogyha Nicolas Maduro elnök megbukik?

Moszkva elszántan támogatja Maduro elnököt, hogy megvédje az orosz érdekeltségeket Venezuelában

Washingtonban azonban épp az orosz kapcsolatokat róják fel a leginkább Nicolas Maduro elnöknek. Az Egyesült Államok az amerikai kontinenst a saját vadász területének tekinti. Az oroszok fellépését Latin Amerika legnagyobb olajtermelő országában olyan anomáliának tekintik, amelyet mielőbb meg kell szüntetni. Ezért is nevezte ki Trump elnök a veterán diplomatát, Elliott Abrams-et venezuelai különmegbízottnak. Az ő feladata az, hogy hatalomra juttassa Nicolas Maduro ellenfelét, Juan Guaidot. Az amerikai-orosz szembenállás tehát újabb területre terjed ki: eddig Szíria és Ukrajna volt a két fő vitapont, most harmadikként ide csatlakozott Venezuela is.

Venezuela bajban, az oroszok dühösek

0

Titkos látogatást tett Venezuela fővárosában Igor Szecsin – értesült a Reuters hírügynökség, mely szerint a Rosznyeft főnöke komoly szemrehányásossal illette Nicolas Maduro elnököt. Az ok? Miközben Venezuela teljesíti olajszállítási kötelezettségeit Kína irányában, az oroszokkal szemben komoly elmaradása van!

Venezuela pénzügyi csődben van, ráadásul az olajkitermelés jelentős mértékben csökken, pedig ez jelenti az ország deviza bevételeinek 95%-át. Mind Oroszország mind pedig Kína támogatja Venezuelát, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. A kínaiak és az oroszok hiteleit Venezuela olajszállítmányokkal ellentételezi. A kínaiak meg is kapják azt, ami jár, de az oroszok nem! Ezért reklamált Igor Szecsin Caracasban.

A Reuters számításai szerint Moszkva 17 milliárd dollárt adott Venezuelának 2006 óta, amióta a magát szocialistának nevező populista rendszer pénzügyi gondokkal kezdett küzdeni. Kína viszont több mint 50 milliárd dollárt! Így érthető, ha Nicolas Maduro elnök döntése alapján a csökkenő olaj exportból inkább a kínaiaknak szállítanak mint az oroszoknak.

Moszkvában érthetően dühösek és profitálni szeretnének a helyzetből. Az oroszok szép csendben felvásárolják az olaj mezőket Venezuelában, hogy a világpiacon megerősítsék a pozícióikat. Jelenleg Oroszország, az USA és Szaúd Arábia kulcspozícióban van az olaj világ piacán míg az OPEC államai ki vannak szolgáltatva a csökkenő olaj árak következményeinek.

Szecsin úgy nyilatkozott, hogy „minket nem érdekel az olaj ára!”

Putyin jobbkeze, aki szintén a KGB-ben töltötte ifjúságát, arra célzott, hogy az oroszokat a bevétel érdekli. Ha csökken az ár, akkor több olajat szállítanak a piacra. Ehhez kell az olaj Venezuelából, mert onnan olcsóbb az amerikai kontinensre szállítani. Közben Trump elnök meg akarja pénzügyileg fojtani Venezuelát, mely Kubával együtt baloldali alternatívát kínált Latin Amerika számára – meglehetősen szerény eredménnyel.

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

0

Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.

Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.

A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.

Pirruszi csalás – Venezuela az elnökválasztások után

0

Korántsem okozott meglepetést, hogy vasárnap Nicolas Maduro nyerte meg a venezuelai elnökválasztásokat. Az ellenzéki jelölteknek nem sok esélyük volt a győzelemre, mivel a pálya minden kétséget kizáróan az eddigi elnök felé lejtett.  Azonban a választások után Maduro nem dőlhet hátra elégedetten a székében: Venezuela már csak árnyéka tíz évvel ezelőtti önmagának, s Caracas szinte megállíthatatlanul rohan a szakadék felé. 

Szinte már általános trenddé vált májusban, hogy kevesen mentek el szavazni az ebben a hónapban tartott választásokra, mint az irakira vagy libanoniraEz alól Venezuela sem kivétel: vasárnap a szavazóképes lakosság 46 százaléka (alig 9 millió ember) járult az urnákhoz, amely a messze legalacsonyabb adat 1958 óta, hiszen az elmúlt évtizedekben nem volt ritka a 90 százalékos részvételi arány sem. Sőt, az ellenzék azt pedzegeti, hogy ez a kormány által közzétett adat sem felel meg a valóságnak. Ugyanis a venezuelai hatóságoknak még plusz két órán át nyitva kellett tartaniuk a szavazóhelyiségeket, mert a részvételi arány este hatkor 30 százalék körül mozoghatott.

Nicolás Maduro venezuelai elnök caracasi kampánygyűlésén. Maduro ingén elődjének, Hugo Chávez néhai elnöknek a képe. A kép forrása: MTI/EPA/Cristian Hernández.

Azonban még ez az alacsony mutató sem akadályozhatta meg a 2013 óta hatalmon lévő, egykori buszsofőr Nicolas Madurót abban, hogy „történelmi rekordról” és „elképesztő aktivitásról” számoljon be a győzelmi beszédében. A 11 évvel ezelőtt alapított Venezuelai Egységes Szocialista Párt (spanyolos rövidítéssel PSUV) jelöltje gyűjtötte be a leadott szavazatok több mint kétharmadát, miközben előtte az összes idei, nem kormánypárti közvélemény-kutatás 20 és 30 százalék közötti támogatottságot mért. Maduro szinte mindent megígért a híveinek: egy új venezuelai gazdaság megteremtését, védelmet az Egyesült Államok és a latin-amerikai szövetségeseinek „ármánykodásától”, a szervezett bűnözés elleni harc fokozását, valamint a bolívár (Venezuela pénzneme) megerősödését. Sőt, igencsak elragadta őt a hév, amit jól mutat

„Baszd meg magad imperializmus” kijelentése is. 

Bojkottra fel! 

A vasárnapi választásokon Maduro semmit nem bízott a véletlenre. A „Köztársaság-hadművelet” keretében lezárták a határokat és közel 300 000 rendőrt, illetve katonát mozgósítottak, elsősorban az ellenzéki településeken és kerületetekben állomásoztatva őket. Országszerte Úgynevezett  „vörös pontokat”  állítottak fel: ezek olyan kormányzati sátrak voltak, ahol a választók beszkennelték a venezuelai állam által kibocsátott elektronikus kártyáikat, és a leadott PSUV szavazatokért cserébe ételcsomagokat vagy kupont kaptak. A kormány mintegy 13 000 ilyen pontot állított fel, ami azért jócskán kimeríti a „szavazatvásárlás” fogalmát.

Maduro mellett négy másik jelölt mérettette meg magát a választásokon. Ennél ugyan jóval többen voltak, de a legtöbbjüknek megtiltották az indulást. Ezért az ellenzéki pártok és jelöltek a bojkott mellett döntöttek, s mint ahogyan később látható volt, a venezuelai állampolgárok eleget is tettek a felhívásnak. Ezen a téren a Demokratikus Egység Asztala (MUD) töltötte be a vezető szerepet, amelyet hivatalosan kizártak és „újraregisztrációra” kényszerítettek a hatóságok. Ők eleve 2018 decemberére akarták átrakni a választások időpontját, de ezt a kormánypárt megakadályozta.

Henri Falcon venezuelai ellenzéki elnökjelölt támogatói egy választási kampányrendezvényen Caracasban 2018. május 14-én. A kép forrása: MTI/EPA/Cristian Hernández.

Korántsem véletlen, hogy az ellenzék ilyen követeléseket mert támasztani Caracassal szemben.  Tavaly ugyanis Maduro azt tervezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság segítségével feloszlatja a parlamentet és korlátozni fogja a képviselők mentelmi jogát. Csakhogy ez korábban soha nem látott tiltakozási hullám kitöréséhez vezetett az országban, amelyben több tucatnyian vesztették életüket és a letartóztatottak száma elérte a 150-et. Habár a polgárháború-közeli állapotok miatt végül nem léptették hatályba a törvényt, Maduró elérte, hogy megválasztják az  Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjait, akikkel le akarta cseréltetni még az elődje, Hugo Chávez által 1999-ben bevezetett alkotmányt és átvenni az irányítást a parlament felett. Ez pedig újabb tüntetéseket váltott ki, s csak ebben az évben eddig 30 nagyobb demonstrációról és zavargásról van tudomásunk.

Henri Falcon venezuelai ellenzéki államfőjelölt sajtótájékoztatót tart Caracasban 2018. május 20-án, miután elvesztette az aznapi előrehozott elnökválasztást. MTI/EPA/Christian Hernández.

 

A  második helyen Henri Falcón végzett, aki a leadott szavazatok 20 százalékát szerezte meg. A Lara nevű régió kormányzója egykoron még a PSUV színeiben politizált, de 2012-ben saját pártot alapított. Ez azonban nem oszlatta el a kételyeket vele kapcsolatban, hiszen az ellenzék soraiban sokan „a kormány ötödik hadoszlopának” tartják, még akkor is, ha nyitna Washington felé és átalakítaná az ország gazdasági rendszerét.

 

11 százaléknyi szavazatot kapott Javier Bertucci lelkipásztor, aki elsősorban a keresztény értékekhez való visszatérésre és a népszavazások kezdeményezésére (legyen szó az abortuszról vagy akár a homoszexuálisok örökbefogadásáról) helyezte a kampányát. Sem Falcón, sem Bertucci nem ismerte el Maduro „történelmi” győzelmét és mindketten a választások megismétlését követelik.

Szankciók szankció hátán

Az ellenzékhez hasonlóan vélekedtek a választás „tisztaságáról” és „demokratikusságáról” az országon kívül is. A választási rendszer és Maduro újraválasztása ellen tüntettek a külföldre menekült venezuelaiak, akiknek a száma 2015 és 2017 között majdnem 1,3 millió fővel nőtt. Az 14 amerikai és karibi országot magába foglaló úgynevezett Lima-csoport tisztességtelennek és áltathatatlannak minősítette az egész választási rendszert, diktátornak nevezve az államfőt. Többen visszahívták a nagyköveteiket, tiltakozó jegyzéket adtak át és a Caracasszal fenntartott diplomáciai kapcsolatok korlátozását hirdették meg. Ehhez még párosult az is, hogy mindent latba vetnek majd azért, hogy

” a nemzetközi hitel- és pénzintézetek ne adjanak többé kölcsönt a dél-amerikai országnak”

A bírálók közé tartozik az Európai Unió és az Egyesült Államok is. Washington egyáltalán nem habozott és egy nappal Maduro győzelme után újabb szankciókat lépetetett életbe Caracas ellen. Ezek négy venezuelai állampolgárt és három külföldi céget érintettek, mint a Noor Plantation Investments LLC és a SAI Advisors Inc. Kiutasítottak két venezuelai diplomatát az Egyesült Államok területéről, és egyes feltételezések szerint már a nagykövetség esetleges bezáratásárán gondolkodnak.

Egyelőre csak Venezuela „barátai” ismerték el az eredményeket, köztük  Vlagyimir Putyin orosz államfő, a nemrég beiktatott Miguel Díaz-Canel kubai elnök, vagy Eva Morales bolíviai elnök, aki egyenesen „az intervencionizmus és az észak-amerikai birodalom feletti” győzelemként aposztrofálta a venezuelai választásokat. Ezekkel az országokkal Caracas igyekszik még szorosabbá fűzni a kapcsolatait a közeljövőben, de már többen megjegyezték, hogy a Venezuela által kiépített szövetségesi rendszerben megjelentek a jól látható repedések.

Országok, amelyek elismerték Maduro győzelmét. Pirossal vannak jelölve az elutasító, zölddel pedig a támogató államok. A fekete szín Venezuelát jelenti Kép forrása: Wikimedia Commons.

Bukott állam, romos gazdaság 

A nagyfokú passzivitás nemcsak az ellenzék által meghirdetett bojkottban gyökeredzik: az alacsony részvételi arányhoz nagymértékben hozzájárult a dél-amerikai ország gazdasági és szociális mélyrepülése is. Már Hugo Chávez életének utolsó éveiben látszódott, hogy a „venezuelai modell” kimerülőben van, mivel a költségvetési deficit hirtelen a bruttó hazai termék közel 20 százalékát tette ki, miközben az államadósság a tízszeresére növekedett.

A viszonylagos jólét alapja a kőolaj volt, a latin-amerikai ország kivitelének több mint 90 százalékát ez az energiahordozó tette ki. Paradox módon mégis előfordult, hogy a benzin ugyanúgy hiánycikknek számított a lakosság körében, mint a cukor, a liszt vagy a tej. Caracas számára súlyos csapást jelentett, amikor a nemzetközi kőolajárak öt évvel ezelőtt hirtelen csökkenni kezdtek. Ennek következtében a termelés mára 1,4 millió hordó/napra esett vissza, ami a 2015-ös adatok felét jelenti. Év végéig legalább 15 százalékos GDP-esés várható, az államdósság elérheti az 50 milliárd dollárt.

Ám, amiben Caracasnak egyértelműen „sikerült” egy regionális rekordot felállítania, az a hiperinfláció. Egyes gazdasági elemzők szerint 

a pénzromlás meghaladhatja a 16 000 (!) százalékot is. 

Vagyis a latin-amerikai országban körülbelül minden huszadik napban megduplázódnak az árak, leginkább az élelmiszereké. Ezt az inflációt a Maduro-adminisztráció pénznyomtatással igyekszik ellensúlyozni. Ugyanúgy folyamatosan „emelik a fizetést”, például a minimálbér 2,5 millió bolívár,  ami viszont csak 25 amerikai dollárnak felel meg. A lakosság gyakran már a rezsiszámlát sem tudja kifizetni, miközben csak májusig 700 000 áramkimaradást regisztráltak az országban. A korábban mintaként beállított egészségügyi rendszer teljes romokban hever, a maláriában vagy a tuberkulózisban elhunyt betegek sem számítanak ritka jelenségnek.

Ám még ha ez nem lenne elegendő, a venezuelai társadalmat rendkívül sok feszültség szabdalja belülről.  Caracas ma a világ legélhetetlenebb városai közé tartozik, és az egész országban átlagosan 60-an vesztik életüket valamilyen erőszakos cselekményben. A bűnbandák rendes utcai háborúkat vívnak a hatóságokkal, miközben vidéken, főleg a határ menti szakaszokon szinte mindennaposak a gerillák által végrehajtott támadások. Emiatt a hadsereg szétesőben van, s a dezertálások száma – köztük a tiszteké is – a duplájára emelkedett az előző évhez képest.

Előttünk a vízözön 

A „venezuelai álom” és a „chávizmus” már évekkel ezelőtt kipukkant. Maduro tisztában van azzal, hogy az újabb hat évig tartó elnöksége alatt a gazdaság rendbetételére kell a legtöbb energiát, időt és pénzt fordítania. Máskülönben még az év vége előtt egy nyílt forradalommal vagy polgárháborúval lesz kénytelen szembenézni. Ám a jelenlegi vezetés hatalmára nézve nem a politikai ellenzék vagy más térségbeli országok jelentik a legnagyobb veszélyforrást.

A venezuelai hadsereg okozhat komoly fejfását, mivel könnyen a saját kezébe veheti az irányítást. Igaz, az ország történelmében bőven akad példa a sikertelen puccskísérletekből, többek közt maga Hugo Chávez is megpróbálta magához ragadni a hatalmat 1992-ben, de már önmagában súlyos csapást mérne a PSUV befolyására és pozíciójára az, hogy ha a hadsereg egy katonai államcsínyt tervezne. Ezért korántsem hagyhatók figyelmen kívül Rex  Tillerson korábbi amerikai külügyminiszter szavai, aki a dél-amerikai országgal kapcsolatban megjegyezte:

„Venezuelában és Latin-Amerikában gyakran előfordul, hogy a hadsereg számít a változás ügynökének akkor, amikor már olyan rossz a helyzet, hogy a vezetés többé már nem a népet szolgálja”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK