Kezdőlap Címkék Varsó

Címke: varsó

A magányos periféria

Ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta.

Két elemző szerint Magyarország és Lengyelország a saját akaratából helyezkedett az unió perifériájára, bármennyire is elutasítja a kétsebességes földrészt. Az egyik szerző, Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója, a másik Martin Miszerak, a varsói kormány korábbi privatizációs tanácsadója, azt hangsúlyozza, hogy a két állam bebetonozta magát a mag-Európán kívül, hiszen támadja a jogállamot, elutasít bármiféle kompromisszumot a menedékpolitika ügyében és nem érdekli az euró. Ily módon azonban csak magukat okolhatják, habár a döntés az övék, ám számot kell vetniük a következményekkel is. Így azzal, hogy a monetáris unió az EU legeslegfontosabb politikai terve. És aki kívül marad, az kirekeszti magát sok minden másból is, bár az is igaz, hogy a magyar és a lengyel vezetés aligha menne bele olyasmibe, amit a Bizottság Bulgáriától követel a tagságért cserébe: az igazságszolgáltatás reformját és harcot a korrupcióval, illetve a szervezett bűnözéssel szemben.

Közben a periféria egyre magányosabb, furább helynek tűnik. De ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta. Orbán persze tudatosan választotta ezt az utat, amikor a putyini tekintélyelvűség oldalára állt és mindenütt kiépíti a kapcsolatokat az autoriter rezsimekkel. A helyzet még tragikusabb Lengyelország esetében, mert méreténél fogva az ország nagyon is bele tudna szólni az eurózóna jövőjébe. Viszont óriási mértékben árt a saját nemzeti érdekeinek, amikor elvágja a szálakat az unió magjához. Bízzunk abban, hogy még nem késő megfordítani a folyamatot.

Politico/Szelestey Lajos

Netanjahu az izraeli történelmet árulja el

0

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Benjamin Netanjahut, ha az a szövetségesei felől érkezik. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen.

Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött az antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.

Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.

Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Például úgy, hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Washington Post/Szelestey Lajos

Morawiecki fogadta a budapesti ünnepségekre induló lengyeleket

0

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden hivatalában fogadta a március 15-i budapesti ünnepségekre induló lengyelek képviselőit, akiknek azokról az eszmékről beszélt, amelyeket Lengyelország és Magyarország együtt képvisel Európában.

A Gazeta Polska című lengyel konzervatív napilap körül szerveződő polgári körök tagjai idén immár hatodik alkalommal vesznek részt a március 15-i ünnepségeken a Civil Összefogás Fórum (CÖF) meghívására.

A lengyel kormányfői hivatal honlapján elérhető videofelvétel szerint Morawiecki a találkozón megköszönte a Budapestre készülő lengyelek szolidaritását “a magyar testvérnemzettel”, azt, hogy tevékenységüknek köszönhetően “virágoznak a két társadalom közötti informális kapcsolatok”.

A lengyelek és a magyarok együtt próbálják “átalakítani Európát a valódi szabadság, szolidaritás, igazságosság szellemében” – fogalmazott Morawiecki, aki úgy vélte, hogy ez a jelenlegi körülmények között nem mindig könnyű, így “érdemes együtt tartani”.

 

Holocaust törvény: A lengyel állam senkit sem perel be

0

Ezt közölte Bartosz Ciehocki külügyminiszter-helyettes. Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a kétértelmű lengyel holocaust törvényt. Ez ugyanis hároméves börtönbüntetést is lehetővé tesz annak, aki azt állítja: lengyelek is részt vettek a népirtásban a második világháború idején.

Most a lengyel külügyminiszter-helyettes azt közölte, hogy a lengyel állam nem indít majd pereket a törvény alapján. Ha viszont azt látja, hogy indokolatlanul keverik bele a lengyeleket a zsidók kiirtásába, melyet a nácik követtek el, akkor helyreigazítást fog követelni – mondta Bartosz Ciehocki.

Külügyminiszter-helyettesként ő annak az izraeli-lengyel vegyes bizottságnak a varsói vezetője, mely azért jött létre, hogy tisztázza a törvény körül kialakult ellentéteket. Ezt a bizottságot Netanjahu izraeli és Mazowiecki lengyel miniszterelnök megállapodása alapján hozták létre, de eddig még egyszer sem ülésezett.

Izraelben az eset miatt horogkeresztekkel mázolták be Lengyelország nagykövetségének falát. Az ellenzék azt követeli Netanjahutól, hogy tiltakozásul hívja vissza Izrael nagykövetét Varsóból. Ő viszont továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal.

120 perc – 2018. február 1. 8:00

0

Az autoriter rendszerek, a diktatúrák visszafordíthatatlanak – állítja Fleck Zoltán jogász, szociológus, az ELTE tanára. Márpedig Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. A bírói területet például 2010 óta szisztematikusan alakították át, ennek a logikának megfelelően. Egyszemélyi vezetőt állítottak a bírói hivatal élére, akik minden vezetőt lecserélt. Ma ismét léteznek koncepciós perek, olyanok, amelyeket a politika megrendelésének megfelelően alakítottak. A Független Hírügynökségnek adott interjúban Fleck Zoltán arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy meddig tartható fenn ez a rezsim.

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget.

Theresa May brit miniszterelnök: különbség lesz a brit EU-tagság megszűnése előtt, illetve a kilépés után Nagy-Britanniába érkező EU-állampolgárok jogosultságai között.

Elzárásra ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus több munkatársát is a márciusi elnökválasztás bojkottjára szólító hétvégi országos tüntetések nyomán.

A Trump-kormány közölte: újabb másfél évvel meghosszabbítja közel hétezer, az Egyesült Államokban élő szíriai állampolgár menedékes státuszát.

Varsó: A szenátus is jóváhagyta a holokauszt-törvényt

0

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta csütörtökre virradó éjjel azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget, többek között azáltal, hogy a “lengyel haláltáborok” kifejezést alkalmazzák.

A jogszabályt hosszas vita után 57 szavazattal 23 ellenében, két tartózkodással fogadták el a szenátusban. Korábban a lengyel ellenzék, valamint Izrael és az Egyesült Államok kormánya is aggályait hangoztatta, szerintük a törvény pontatlanul fogalmaz és várhatóan csorbítja a demokratikus jogokat. A hatályba léptetéshez a jogszabályt még Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia.

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik “nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy “kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt “művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követnék el.

A lengyel képviselőházban múlt pénteken elfogadott módosítás ellen élesen tiltakozott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, emellett a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpont és a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta a törvényt, amelyet utóbbi “történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak” nevezett. Robert Singernek, a WJC elnökének véleménye szerint a lépés “azért is kifogásolható, mert az elfojtja a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb jelenségével, azzal, milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédjaik megsemmisítésében”.

Néhány órával a varsói szenátusi szavazás előtt, szerdán az Egyesült Államok is nyugtalanságának adott hangot a törvény esetleges nem kívánt következményei miatt.

Lerombolnák Varsó jelképét

0

A jobboldali populista lengyel kormány két befolyásos tagja is lerombolná a varsói Kultúrpalotát, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolót, amely 1955-re épült fel „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként”.

Fotó: Németh Róbert

Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő a kommunista uralom maradványaként tekint az épületre, és

azt szeretné, ha eltűnne Varsó központjából.

Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter már előző nap úgy nyilatkozott, hogy pártolná a 42 emeletes felhőkarcoló eltüntetését.

A felhőkarcoló nagyon hasonlít hét, Moszkvában található épületre, például a Lomonoszov Egyetemre. Itt tartották a lengyel kommunista párt kongresszusait, de a háromezer férőhelyes nagyteremben koncerteket is tartottak, fellépett itt Marlene Dietrich, Charles Aznavour és a Rolling Stones is.

Az épületben most egyetemi tanszékek, színháztermek, mozik, éttermek, kiállítótermek működnek,

van benne uszoda, és itt van számos intézmény székhelye.

Fotó: Németh Róbert

A Kultúrpalota a sztálini totalitarizmus szimbólumaként vegyes érzelmeket ébreszt a lengyelekben, akik közül sokan már a rendszerváltozás után szerették volna a lerombolását. Az eltávolítására vonatkozó követelések azonban idővel elcsendesedtek, az épületet átalakították, a varsóiak pedig megszokták:

a lengyel főváros emblémájává vált, sőt 2007-ben védetté nyilvánították.

Morawiecki most azt mondta, hogy nem prioritás számára a lebontás, de “valami szebbet, valami fontosabbat” szeretne látni a helyén.

Szakértők szerint bontás hosszú, akadályokkal teli folyamat lenne, ami technikailag is nagyon nehéz, ráadásul rendkívül drága is lenne. A Kultúrpalota körül egyébként az utóbbi időben több felhőkarcoló is épült.

Ez volt ma – 2017. november 14.

0

Az Al-dzsazíra fedezte fel, hogy Ásotthalom polgármestere felidézte a küzdelmeit az illegális bevándorlás ellen, méghozzá a lengyel szélsőjobbosok tüntetésén; a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár úgynevezett besegítői munkakörben – akiknek megvan minden szükséges képesítésük – közölte a BKV; Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak.

A cukisodó Jobbik alelnöke a lengyel szélsőjobbosoknak beszélt

Toroczkai Lászlót a lengyel szélsőjobboldal szombati varsói kb. 60 ezres tüntetésén a katari al-Dzsazíra televízió „fedezte fel”. A megmozduláson még beszédet is mondott Ásotthalom polgármestere.

Az al-Dzsazíra szerint azt mondta: „A fenyegetés Brüsszelből jön és célja az Európai Egyesült Államok létrehozása. Ezt mi nem engedjük meg. A lengyelek és a magyarok képesek megváltoztatni Európát.

HISZEM, HOGY ISTEN SEGÍTSÉGÉVEL GYŐZNI FOGUNK.”

Ásotthalom polgármestere ezenkívül a saját közösségi oldalán megosztotta az ultrainfo.hu posztját is, amelyben azt írják:

“Felemelő videó. Miután Ásotthalom polgármestere felidézte a küzdelmeit az illegális bevándorlás ellen,

A TÖMEG HANGOS “KÖSZÖNJÜK, KÖSZÖNJÜK!” RIGMUSSAL REAGÁLT.”

Izrael tiltakozik a lengyelországi antiszemita tüntetés miatt

Mint ismeretes, hatvanezren vonultak fel szombaton Varsóban a lengyel függetlenség napján, a szélsőjobboldali tüntetők antiszemita és rasszista jelszavakat skandáltak.

A fekete ruhába öltözött fiatal tüntetők a harmincas éveket idéző fasiszta zászlókat lengettek, és közben azt skandálták: “Ki a zsidókkal a hatalomból!”, “Fehér Európát!”. A jobboldali, populista kormány belügyminisztere annyit mondott:

“SZÉP FELVONULÁST LÁTTUNK”.

Amikor újságírók az antiszemita és rasszista jelszavakról kérdezték, annyit mondott: ez csak nekik probléma.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég Budapesten találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Ott mindenki megígérte, hogy fellép az antiszemitizmus ellen. Lengyelországban azonban vannak ezzel problémák.

BKV: csak képesített sofőrök vezethetnek

A megfelelő tanfolyami oktatáson kell átmenniük azoknak, akik autóbuszt vezetnek – reagált a BKV a reggel megjelent hírre, amely szerint akár irodisták, szerelők ülhetnek vezetői székbe. Arra nem tér ki a közlemény, hogy a mellékállásban sofőrködők hogyan tartják karban tudásukat.

A buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár úgynevezett besegítői munkakörben – akiknek megvan minden szükséges képesítésük – közölte a BKV. A Népszava írta azt, hogy akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

Sokat köszönhetünk a külföldön dolgozóknak

Habár azt nem tudni biztosan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik napjainkban külföldön, azt már igen, hogy milyen nagyságrendű hazautalásokat köszönhetünk nekik. Az Eurostat most közzétett – 2016-ban készített – adatai igen komoly összegekről számolnak be.

Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak. Az Eurostat adata szerint ennél csak nyolc ország polgárai küldtek haza több pénzt, a legtöbbet a portugálok, a magyar által hazautalt pénzösszeg majdnem ötszörösét. A képet azonban árnyalja, hogy miközben

A MAGYAR ÁTUTALÁSOK 94 SZÁZALÉKA AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLRŐL ÉRKEZIK,

addig a portugálok esetében a hazautalások összegének a harmada az unión kívülről származik. Érdekes egyébként, hogy a lengyelek a második legnagyobb hazautalók, durván négy és félszer akkor összeggel, mint a magyarok.

Ókovács Szilveszter marad az Opera főigazgatója

A kultúráért felelős államtitkárság MTI-nek küldött közleménye szerint Ókovács Szilveszter főigazgatói megbízatása 2018. február 15-től öt évre szól. A posztra augusztusban írtak ki pályázatot, ezt nyerte meg az eddigi főigazgató.

A cukisodó Jobbik alelnöke a lengyel szélsőjobbosoknak beszélt

0

Toroczkai Lászlót a lengyel szélsőjobboldal szombati varsói kb. 60 ezres tüntetésén a katari al-Dzsazíra televízió „fedezte fel”. A megmozduláson még beszédet is mondott Ásotthalom polgármestere.

Az al-Dzsazíra szerint azt mondta: „A fenyegetés Brüsszelből jön és célja az Európai Egyesült Államok létrehozása. Ezt mi nem engedjük meg. A lengyelek és a magyarok képesek megváltoztatni Európát.

Hiszem, hogy Isten segítségével győzni fogunk.”

Varsó

Kit érdekelnek a címek, rangok, posztok, kitüntetések, amikor százezer emberhez szólhatok? Európa jövője a magyar-lengyel tengelyen fog eldőlni. Varsó, 2017. november 11.//Who cares about in the titles, rankings, posts, awards when I can speak to one hundred thousand people? The future of Europe will depend on the Hungarian-Polish axis. Warsaw, November 11, 2017

Közzétette: Toroczkai László – 2017. november 13.

Toroczkai Facebook oldalán számol be az eseményről:

„Kit érdekelnek a címek, rangok, posztok, kitüntetések, amikor százezer emberhez szólhatok? Európa jövője a magyar-lengyel tengelyen fog eldőlni. Varsó, 2017. november 11.”

Ásotthalom polgármestere ezenkívül a saját közösségi oldalán megosztotta az ultrainfo.hu posztját is, amelyben azt írják:

“Felemelő videó. Miután Ásotthalom polgármestere felidézte a küzdelmeit az illegális bevándorlás ellen,

a tömeg hangos “Köszönjük, köszönjük!” rigmussal reagált.”

Ahogy korábban a Független Hírügynökség is megírta, a szombaton felvonuló tömegből többek között olyan szlogeneket lehetett hallani, hogy “Tiszta, fehér Lengyelország”, illetve “Isten, becsület, nemzet”.

A menetet idén Mi Istent akarjuk! címmel szervezték. Egy 20. század eleji lengyel vallásos énekből vett idézet – melyet beépített júliusi varsói beszédébe Donald Trump amerikai elnök is – a szervezők szerint azt fejezte ki, hogy “a kereszténységgel szemben folytatott kíméletlen harc, az egész Európát elözönlő utópia idején a lengyelek azokra az értékekre akarnak építeni, amelyek meghatározzák önazonosságukat”.

 

Felgyújtotta magát egy férfi Varsóban

0

Csütörtökön egy hivatali épület előtt gyújtotta fel magát egy férfi Varsóban – jelentette szemtanúkra hivatkozva a francia hírügynökség.

Az esetet később megerősítette a lengyel rendőrség is – írja az MTI. A férfi nem halt meg, de állapota súlyos, kórházban kezelik. Valószínűleg politikai tiltakozás állhat a háttérben, amire abból következtetnek, hogy kormányellenes röplapokat találtak mellette a földön.

Az iratok szerzője tiltakozik például az ellen, hogy “a hatalom korlátozza a polgári jogokat… megsértik a demokrácia szabályait… az alkotmányt… megsemmisítik a bíróságok függetlenségét és az alkotmánybíróságot”. A röplap felszólítja a kormánytöbbséget vezető konzervatív Jog és Igazságosság pártot, hogy működjön a demokratikus jogállam keretei között.

Azt még nem lehet tudni, hogy az ismeretlen férfi-e a röplapok szerzője, és hogy tényleg politikai tiltakozás miatt gyújtotta-e fel magát, az ügyet ugyanis még vizsgálják – mondta egy rendőrségi szóvivő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK