Kezdőlap Címkék Varsó

Címke: varsó

Olasz tudósítás a varsói fasiszta tüntetésről

A zsidók, homoszexuálisok, és az Európai Unió ellen irányuló gyűlölködő és erőszakra buzdító jelszavakkal vonult fel Varsóban az a tömeg, amelyet a tüntetés szervezői 150 ezer, a rendőrség 50 ezer főre becsült.

Annyi bizonyos, hogy ők uralták a terepet november 11-én, a lengyel függetlenség napján – számolt be róla Andrea Tarquini, az olasz La Repubblica tudósítója. A hatalmas tüntetésen más országokból is érkeztek újfasiszták, köztük az olasz Forza Nuova tagjai.
Egyidejűleg két másik tüntetés is zajlott Varsóban, a kormányé és a demokratikus, európai ellenzéké, de mindkettő messze elmaradt a fasiszta megmozdulás méreteitől. A szélsőjobboldali tömeg fenyegetően vonult: éltette az 1920-as ’30-as évek antiszemita tetteit, lengyel neonáci zászlókat lengetett közepén fehér körrel, benne a horogkeresztet idéző jelképpel.
„Állítsuk meg a zsidó köröket, 300 milliárd dollárt akarnak elrabolni tőlünk”, „Irtsuk ki a kommunista gazt”, „Tiltsuk be a buzikat”, „Isten, dicsőség, haza”, „Keresztények vagyunk, a haza nem juthat a kozmopolita Nyugat-Európa sorsára”, „Lengyelország csakis fehér” (Polska cala tylko biala) – állt molinóikon.
A tavalyitól eltérően a kormányon lévő Jog és Igazság Párt (PIS) az idén nem fogadta el, hogy együtt vonuljon fel a neofasisztákkal a függetlenség napján, mindazonáltal azzal vádolják, hogy ultranacionalizmusával, és a jogállamisággal, valamint az európai értékekkel szembeni következetesen kihívó magatartásával erősítette az újfasiszta megmozdulást – számolt róla be a La Repubblica tudósítója.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

“A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

“Ez itt Lengyelország, nem Izrael!”

Szélsőjobboldali tüntetés Varsóban, melyen magyar és olasz neonácik is részt vettek. A lengyel köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett tüntetésen idén jóval kevesebben voltak mint tavaly amikor a századik évfordulón a köztársasági elnök, Andrzej Duda is részt vett a felvonuláson.

Lengyelország az első világháború után nyerte vissza állami létét, mert korábban az orosz, a porosz és a Habsburg birodalom felosztotta egymás között a területét.

A tüntetés szervezője, Robert Bakiewicz lengyel intifádát hirdetett meg a világgal szemben. Az intifáda a palesztinok mozgalma Izrael állammal szemben. “Le az Európai Unióval !”, “Isten velünk van!”, “Lengyelország nem Izrael ” – ilyen feliratokat lehetett látni a menetben Varsóban, ahol minden évben megismétlődik ez a szélsőségesen nacionalista felvonulás.

A nemzeti radikális kormánypárt, a PiS nem azonosul a felvonulással, de nem is határolja magát el tőle. Arra számít ugyanis, hogy a szélsőjobboldali szavazók a döntő pillanatban őt támogatják majd. Ez be is jött a legutóbbi parlamenti választáson, ahol a PiS többséget szerzett. Így továbbra is egyedül kormányozhatja Lengyelországot – a szélsőjobboldal csendes támogatásával.

Trump most nem ment Varsóba

0

A lengyel kormánypárt úgy várta Donald Trumpot mint a messiást: a választások előtt óriási erkölcsi támogatást nyújtott volna a PiS – nek az Egyesült Államok elnökének látogatása.

kapóra jött volna, hogy szeptember elsején nyolcvan évvel ezelőtt a náci Németország megtámadta Lengyelországot. Ezzel kezdődött meg a második világháború. Lengyelországot felosztották a németek és az oroszok. Varsóban azóta is csakis az angolszász szövetségben bíznak.

Trump maga helyett Mike Pence alelnököt küldte, akinek a PR értéke százszor kisebb mint Donald Trumpé. Az elnök arra hivatkozott, hogy hurrikán fenyegeti az Egyesült Államokat, ezért nem utazhat Európába.

Mindettől függetlenül az USA továbbra is fontos szövetségesnek tartja Lengyelországot a térségben. Annál is inkább, mert Varsó többmilliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket. A lengyelek azt is szeretnék, ha amerikai csapatok tartósan az ország területén állomásoznának. Trump ezt meg is ígérte. Cserébe a lengyelek felajánlották: az amerikai támaszpontot Donald Trump erődnek nevezik el majd… legutóbb azonban ezt is visszavonta.

A magányos periféria

Ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta.

Két elemző szerint Magyarország és Lengyelország a saját akaratából helyezkedett az unió perifériájára, bármennyire is elutasítja a kétsebességes földrészt. Az egyik szerző, Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója, a másik Martin Miszerak, a varsói kormány korábbi privatizációs tanácsadója, azt hangsúlyozza, hogy a két állam bebetonozta magát a mag-Európán kívül, hiszen támadja a jogállamot, elutasít bármiféle kompromisszumot a menedékpolitika ügyében és nem érdekli az euró. Ily módon azonban csak magukat okolhatják, habár a döntés az övék, ám számot kell vetniük a következményekkel is. Így azzal, hogy a monetáris unió az EU legeslegfontosabb politikai terve. És aki kívül marad, az kirekeszti magát sok minden másból is, bár az is igaz, hogy a magyar és a lengyel vezetés aligha menne bele olyasmibe, amit a Bizottság Bulgáriától követel a tagságért cserébe: az igazságszolgáltatás reformját és harcot a korrupcióval, illetve a szervezett bűnözéssel szemben.

Közben a periféria egyre magányosabb, furább helynek tűnik. De ha nem lépnek be az euróövezetbe, akkor a magyarok, lengyelek és a csehek kirekesztik magukat a legfőbb politikai döntésekből. Budapest és Varsó már így is oly mértékben elszigetelődik, amire nem volt példa a 14 évvel ezelőtti uniós csatlakozásuk óta. Orbán persze tudatosan választotta ezt az utat, amikor a putyini tekintélyelvűség oldalára állt és mindenütt kiépíti a kapcsolatokat az autoriter rezsimekkel. A helyzet még tragikusabb Lengyelország esetében, mert méreténél fogva az ország nagyon is bele tudna szólni az eurózóna jövőjébe. Viszont óriási mértékben árt a saját nemzeti érdekeinek, amikor elvágja a szálakat az unió magjához. Bízzunk abban, hogy még nem késő megfordítani a folyamatot.

Politico/Szelestey Lajos

Netanjahu az izraeli történelmet árulja el

0

Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Benjamin Netanjahut, ha az a szövetségesei felől érkezik. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen.

Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött az antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.

Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.

Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Például úgy, hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

Washington Post/Szelestey Lajos

Morawiecki fogadta a budapesti ünnepségekre induló lengyeleket

0

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden hivatalában fogadta a március 15-i budapesti ünnepségekre induló lengyelek képviselőit, akiknek azokról az eszmékről beszélt, amelyeket Lengyelország és Magyarország együtt képvisel Európában.

A Gazeta Polska című lengyel konzervatív napilap körül szerveződő polgári körök tagjai idén immár hatodik alkalommal vesznek részt a március 15-i ünnepségeken a Civil Összefogás Fórum (CÖF) meghívására.

A lengyel kormányfői hivatal honlapján elérhető videofelvétel szerint Morawiecki a találkozón megköszönte a Budapestre készülő lengyelek szolidaritását “a magyar testvérnemzettel”, azt, hogy tevékenységüknek köszönhetően “virágoznak a két társadalom közötti informális kapcsolatok”.

A lengyelek és a magyarok együtt próbálják “átalakítani Európát a valódi szabadság, szolidaritás, igazságosság szellemében” – fogalmazott Morawiecki, aki úgy vélte, hogy ez a jelenlegi körülmények között nem mindig könnyű, így “érdemes együtt tartani”.

 

Holocaust törvény: A lengyel állam senkit sem perel be

0

Ezt közölte Bartosz Ciehocki külügyminiszter-helyettes. Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a kétértelmű lengyel holocaust törvényt. Ez ugyanis hároméves börtönbüntetést is lehetővé tesz annak, aki azt állítja: lengyelek is részt vettek a népirtásban a második világháború idején.

Most a lengyel külügyminiszter-helyettes azt közölte, hogy a lengyel állam nem indít majd pereket a törvény alapján. Ha viszont azt látja, hogy indokolatlanul keverik bele a lengyeleket a zsidók kiirtásába, melyet a nácik követtek el, akkor helyreigazítást fog követelni – mondta Bartosz Ciehocki.

Külügyminiszter-helyettesként ő annak az izraeli-lengyel vegyes bizottságnak a varsói vezetője, mely azért jött létre, hogy tisztázza a törvény körül kialakult ellentéteket. Ezt a bizottságot Netanjahu izraeli és Mazowiecki lengyel miniszterelnök megállapodása alapján hozták létre, de eddig még egyszer sem ülésezett.

Izraelben az eset miatt horogkeresztekkel mázolták be Lengyelország nagykövetségének falát. Az ellenzék azt követeli Netanjahutól, hogy tiltakozásul hívja vissza Izrael nagykövetét Varsóból. Ő viszont továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal.

120 perc – 2018. február 1. 8:00

0

Az autoriter rendszerek, a diktatúrák visszafordíthatatlanak – állítja Fleck Zoltán jogász, szociológus, az ELTE tanára. Márpedig Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. A bírói területet például 2010 óta szisztematikusan alakították át, ennek a logikának megfelelően. Egyszemélyi vezetőt állítottak a bírói hivatal élére, akik minden vezetőt lecserélt. Ma ismét léteznek koncepciós perek, olyanok, amelyeket a politika megrendelésének megfelelően alakítottak. A Független Hírügynökségnek adott interjúban Fleck Zoltán arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy meddig tartható fenn ez a rezsim.

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget.

Theresa May brit miniszterelnök: különbség lesz a brit EU-tagság megszűnése előtt, illetve a kilépés után Nagy-Britanniába érkező EU-állampolgárok jogosultságai között.

Elzárásra ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus több munkatársát is a márciusi elnökválasztás bojkottjára szólító hétvégi országos tüntetések nyomán.

A Trump-kormány közölte: újabb másfél évvel meghosszabbítja közel hétezer, az Egyesült Államokban élő szíriai állampolgár menedékes státuszát.

Varsó: A szenátus is jóváhagyta a holokauszt-törvényt

0

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta csütörtökre virradó éjjel azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget, többek között azáltal, hogy a “lengyel haláltáborok” kifejezést alkalmazzák.

A jogszabályt hosszas vita után 57 szavazattal 23 ellenében, két tartózkodással fogadták el a szenátusban. Korábban a lengyel ellenzék, valamint Izrael és az Egyesült Államok kormánya is aggályait hangoztatta, szerintük a törvény pontatlanul fogalmaz és várhatóan csorbítja a demokratikus jogokat. A hatályba léptetéshez a jogszabályt még Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia.

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik “nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy “kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt “művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követnék el.

A lengyel képviselőházban múlt pénteken elfogadott módosítás ellen élesen tiltakozott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, emellett a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpont és a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta a törvényt, amelyet utóbbi “történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak” nevezett. Robert Singernek, a WJC elnökének véleménye szerint a lépés “azért is kifogásolható, mert az elfojtja a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb jelenségével, azzal, milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédjaik megsemmisítésében”.

Néhány órával a varsói szenátusi szavazás előtt, szerdán az Egyesült Államok is nyugtalanságának adott hangot a törvény esetleges nem kívánt következményei miatt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK