Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

Vona másként csinálná

0

Van, amit megőrizne a jelenlegi kormány nemzetpolitikájából, van amit nem – erről részletesen is beszélt Vona Gábor, Jobbik-elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén, s azt követően a sajtónak. A szavazati jogot meghagyná, ugyanakkor a támogatásért cserében nem várná el, hogy a külhoni magyarok a Jobbik politikáját támogassák.

 

Nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

hogy anélkül segítse és támogassa a határon túli magyar közösségeket, hogy elvárná az adott kormány politikájával való azonosulást.

Vona megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a MÁÉRT mellett hozzanak létre egy kárpátaljai kerekasztalt, amely szükség szerint tudna ülésezni és reagálni aktuális dolgokra, például az ukrajnai magyarság kritikus pillanataiban. A Jobbik elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetpolitika terén elért eredményeket nem tennék semmissé kormányra kerülésük után, s megőriznék – igaz, némileg átalakítva – a támogatáspolitikát és a gazdságfejlesztési projektek finanszírozását.

Sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá tennék a források szétosztását.

Az önrendelkezési törekvéseket támogatják, de úgy látják, hogy ki kellene vinni nemzetközi fórumokra is – hangoztatta Vona, aki egyben ismét határozottan és élesen elítélte a Demokratikus Koalíció álláspontját, hogy meg kellene fosztani a szavazati jogtól azokat a határon túli magyarokat, akik soha nem éltek Magyarországon.

Mint portálunk is beszámolt róla, Orbán Viktor a MÁÉRT értekezleten a többi között leszögezte, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot:

„egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

A Demokraták győztek New Jerseyben és Virginiában

0

Az előrejelzéseknek megfelelően újraválasztották New York demokrata párti polgármesterét is. Ráadásul történelmi jelentőségű eseményre is sor került: most először választottak be transznemű képviselőt egy amerikai állam törvényhozásába. 

Virginiában 53:45 arányban Ralph Northam eddigi kormányzóhelyettest választották meg a republikánus volt pártelnök és George W. Bush kormányának volt tanácsadója, Ed Gillespie ellenében. New Jerseyben a 60 éves milliomos bankár és volt németországi nagykövet, Phil Murphy lesz a kormányzó, aki az eddigi kormányzóhelyettest, a republikánus Kim Guadagnót győzte le. A demokrata párti jelölt a választók 53, 7 százalékának bizalmát szerezte meg, míg republikánus vetélytársa a voksok 45,1 százalékával maradt alul.

Mindkét kormányzóválasztást óriási figyelem övezte,

elemzők ugyanis az eredményt a Trump-kormány eddigi tevékenysége megítéléseként értékelik.

A kampány fő témája Virginiában az egészségbiztosítás helyzetének gondjai, az illegális bevándorlás, a bűnözés és a konföderációs szobrok körüli viták voltak, míg New Jerseyben elsősorban a helyi kormányzat korrupciós ügyei és a magas helyi adók kerültek előtérbe.

Donald Trump elnök mindkét államban támogatásáról biztosította a republikánus jelöltet, ám nem kampányolt mellettük. Az eredmények láttán pedig a Dél-Koreában tartózkodó elnök Twitter-bejegyzésben közölte: a virginiai jelölt, Ed Gillespie keményen dolgozott, de nem tette teljesen magáévá az ő politikáját. „A gazdaság rekordnagyságú számaival mi továbbra is győzni fogunk, még nagyobb arányban, mint eddig” – írta a republikánus jelöltek veresége után Trump.

A Demokrata Párt számára a tavaly novemberi elnökválasztás óta ez volt az első sikeres politikai megméretés,

ugyanis az idén megtartott négy kongresszusi pótválasztás mindegyikét elvesztették.

New Yorkban újraválasztották Bill de Blasio demokrata párti polgármestert, és a bostoni demokrata párti polgármester, Marty Walsh is elnyerte a választók bizalmát egy második ciklusra. Polgármestert választottak még Detroitban, Seattle-ben, az észak-karolinai Charlotte városában, valamint a georgiai Atlantában.

A virginiai képviselőházi választás egyik érdekessége, hogy most először került be transznemű amerikai képviselő egy állami törvényhozásban. A korábban újságíróként tevékenykedő Danica Roem szavazatok 55 százalékát gyűjtötte, ezzel legyőzve a republikánus ellenfelét. A 73 éves Bob Marshallal nemcsak Roemnek, hanem a helyi LMBT közösségnek is sok vitája volt. Marshal az elmúlt években olyan törvényeket akart bevezetni, amellyel csökkentették volna a transzneműek számára kialakított illemhelyiségek számát Virginiában vagy megtiltotta volna azt, hogy homoszexuálisok szolgáljanak a Virginiai Nemzeti Gárdában.

Danica Roem (középen). A kép forrása: Twitter.

 

MSZP, DK: lesz megállapodás, csak még nem tudni, hogy mikor

0

Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy megszületett a megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között. Konkrét számot is említett, eszerint az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK nem sokkal később cáfolta, hogy megállapodtak volna.

A DK Sajtóirodája ma a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről.

Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is. Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.

Mindazonáltal szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy minden olyan állítás, amely tényként beszél egy már megszületett rész-, vagy átfogó megállapodásról, minden alapot nélkülöz.

Mindebből az valószínűsíthető, hogy – ha csak nem jön közbe valami -, akkor szinte majdnem biztos, hogy lesz megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között, csak még azt nem tudni, hogy mikor és mi lesz ennek a tartalma.

Az MSZP ebben sem ért egyet a DK-val

0

Miközben a Demokratikus Koalíció aláírásokat akar gyűjteni, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, addig a Magyar Szocialista Párt közleményben sietett kijelenteni, hogy „nem hisz a jogfosztásban”.

 

„A nem Magyarországon élő magyarok választójoga esetében úgy kell igazságot tenni, hogy a kivándorolt honfitársaink ugyanolyan módon tudjanak részt venni a választáson, mint a határon túli magyarok” – szögezi le a Demokratikus Koalíció akciójára reagáló MSZP-közlemény. Gyurcsány Ferenc a hét elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.

A szocialista párt mai közleménye leszögezi: a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók számára is biztosítani kell a levélben szavazás lehetőségét. Az erre vonatkozó törvényjavaslatuk hetek óta arra vár, hogy végre megtárgyalja az Országgyűlés. A közlemény leszögezi:

„az MSZP nem hisz a jogfosztásban, nem támogatja, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát.”

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke kedden jelentette be az aláírásgyűjtési szándékot. Mint mondta:

az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit,

de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek. Közölte: a 2014-es országgyűlési választásokon a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. Hozzáfűzte:

„Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött.”

 

Erdélyi magyarok véleménye.
Az erdélyi magyar pártok vezetői egybehangzóan elutasítják a határon túliak szavazati jogának megvonására vonatkozó javaslatot. A pártvezetőket a Krónika című erdélyi magyar napilap kérdezte, ezt szemlézte az MTI.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének (RMDSZ) elnöke „totális tévedésnek, manipulatív és rosszindulatú akciónak” minősítette a felvetést.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke különösen helyénvalónak tartotta a határon túli magyarok szavazati jogát olyan körülmények között, hogy a nemzet szövetét immár nemcsak a kulturális szálak, hanem a közös Kárpát-medencei gazdasági tér is összeköti.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a határon túli szavazatok csekély befolyásoló erejére utalva nevetségesnek találta azt az érvelést, hogy csak azok szavazhassanak, akik Magyarországon fizetik az adójukat.

 

Még jobban elhúzott a Fidesz

0

Jó helyzetben fut neki a választásokat megelőző utolsó fél évnek a Fidesz. A jelek szerint működik a kommunikációja, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem csak hogy torony magasan vezet, de az utóbbi hetekben még növelni is tudta az előnyét. 

 

A pártválasztók 54 százaléka támogatja a Fideszt – ez derül ki a Republikon Intézet októberi közvélemény-kutatásából, amelyet az intézet médiapartnereként a 24.hu közölt elsőként. Megállt az MSZP támogatottságának az esése, 12 százalékon. A Jobbik maradt 15, az LMP pedig 6 százalékon, a Demokratikus Koalíció egy százalékpontos eséssel 5 százalékon áll.

A teljes népesség körében a Fidesz és az MSZP tudta növelni a támogatottságát egy-egy százalékponttal, előbbi 32, utóbbi pedig 8 százalékra. A szocialistáknál csak egy kicsivel van kedvezőbb helyzetben a Jobbik a maga 9 százalékával. Az LMP 4 százalék, míg a DK 3 százalékon áll az összes megkérdezett között. A Momentum 2, az Együtt és az MLP 1-1 százalékot tud felmutatni a teljes népesség körében, a Párbeszéd viszont a szeptemberi 1 százalékot sem érte el. A pártot választani nem tudók vagy nem akarók aránya hat hónappal a választások előtt 40 százalék.

Jó irányban mennek a dolgok?

A Median is a napokban tette közzé októberi felmérését, amelynek eredménye szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 61 százalék. Második helyen a Jobbik áll 14, a harmadik az MSZP 9 százalékkal. A DK-t 7 százalék választaná. A biztos szavazók 30 százaléka nem jelölt meg pártot.

A kormány teljesítményének megítélése és a lakosság általános közhangulata is fokozatosan javul. Októberben a válaszadók 48 százaléka adott „jó” osztályzatot az Orbán-kormánynak, és 44 százalék szerint az országban jó irányba mennek a dolgok – idézte  felmérés eredményét a HVG.

Törvénytelen választási regisztráció

0

Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány. Az Átlátszó Erdély szerint választási csalásra adhat lehetőséget az a gyakorlat, hogy a regisztrálni kívánó személy adatait a segítő tárolja.

„A regisztrációs kérelmet maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el” – áll abban a válaszban, melyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) küldött az Átlátszó Erdélynek.

Az átlátszó Erdély azt kérdezte a hatóságtól, hogy mi az álláspontjuk arról a gyakorlatról, miszerint

az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány egy, az NVI által megadott nyomtatványtól különböző formanyomtatványon gyűjti a magyarországi országgyűlési választásokon regisztrálni kívánó személyek adatait,

majd ezeket az adatokat kézzel vezetik be az NVI rendszerébe.

„Különösen aggályos lehet, ha a választópolgár által a regisztrációhoz megadott, és az ellenőrzése alól kikerült személyes adatait a segítő (különösen, ha az politikai szervezet) tárolja, és ezzel lehetősége nyílik arra, hogy – a saját címet megadva a szavazólap-kézbesítési címként – a szavazási levélcsomagot az állampolgár helyett (annak tudta nélkül) átvegye, azonosító nyilatkozatot a választópolgár adatainak felhasználásával kitöltse, és a választópolgár helyett szavazatot adjon le” – áll az NVI levelében.

A választási hatóság hangsúlyozta, a választási eljárásról szóló törvény az alábbiak szerint rendelkezik a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációjáról:

  1. § 2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet
  2. a) levélben,
  3. b) elektronikus azonosítását követően elektronikusan,
  4. c) elektronikusan azonosítás nélkül elektronikusan nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához.

A regisztrációs kérelmet tehát maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el – így az NVI. Ugyanakkor a regisztrációhoz szükséges papír alapú nyomtatvány kitöltéséhez, illetve a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető elektronikus űrlap kitöltéséhez a választópolgár igénybe veheti általa választott segítő közreműködését.

A segítő közreműködése természetesen csak abban az esetben tekinthető törvényesnek,

ha a választópolgár kifejezetten megbízza a a központi névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásában való közreműködésre a segítőjét, áll a válaszban.

A Pálffy Ilona NVI-elnök által aláírt tisztázó levél egy sor kérdést vet fel az Eurotrans Alapítvány valamint az RMDSZ regisztrációra irányuló tevékenységével kapcsolatban – ezek közül a legfontosabb, hogy mi történik azokkal az adatokkal, melyeket az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány már összegyűjtött, és be is vezetett az NVI rendszerébe?

Az mindenesetre az NVI állásfoglalásával is megerősítve egyértelmű, hogy a regisztráció megtörténtét követően a segítő, azaz jelen esetben az Eurotrans nem kezelhetné az adatot – holott a SafePack aláírásgyűjtés és az adatgyűjtések összekapcsolása miatt nagy valószínűséggel éppen ezt teszi. Az viszont biztosan jogsértő az NVI álláspontjának fényében, hogy anélkül történik regisztráció, hogy a magyar törvény által előírt formanyomtatványt a választópolgárok kitöltötték volna.

Forrás: Átlátszó Erdély

Nem ír ki új választást a katalán elnök

0

Nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában Carles Puigdemont katalán elnök. Ezt ő maga jelentette be Barcelonában.

Puigdemont azt mondta: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.

„Senki nem mondhatja, hogy nem voltam kész áldozatokra”

– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.

Beszélt arról is, hogy nem fogadja el a spanyol alkotmány 155-ös cikkének intézkedéseit, amivel a madridi kormány fenyegetőzött, és amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett.

Az intézkedések a katalán autonómia felfüggesztését is jelenthetik.

Puigdemont azt mondta: a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.

Korábban a spanyol sajtó nagy része biztos volt benne, hogy Puigdemont előrehozott választásokat jelent be, hiszen két kormánypárti politikus az ez ellen való tiltakozásként mondott le mandátumáról és lépett ki a pártból.

Az október elsejei népszavazáson, viszonylag alacsony részvétel mellett, a katalánok túlnyomó többsége a függetlenség mellett szavazott. A spanyol kormány törvénytelennek nevezte a referendumot, és brutális erőszakkal lépett fel ellene.

Futballhuligán az Alternative für Deutschland egyik képviselője

0

Féléves felfüggesztett börtönre és 10 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a nemrég képviselővé választott Sebastian Münzenmaiert, amiért kiderült, hogy ő szervezte a futball huligánok egy csoportjának erőszakos akcióját egy ellenséges klub szurkolóival szemben.

Sebastian Münzenmaier a második osztályban játszó Kaiserslautern mindenre elszánt szurkolója, aki Rajna Pfalz tartományban képviselői mandátumot szerzett az Alternative für Deutschland színeiben. A Kaiserslautern és a Mainz ultrái egymásra támadtak a mérkőzés után öt évvel ezelőtt. A bíróság most hozott ítéletet az ügyben.

Megállapította, hogy Sebastian Münzenmaier fontos szerepet játszott a huligán támadásban, de maga nem vett részt benne. Ezért csak felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték. Ráadásul a bíróság szerint nem bűncselekményt követett el hanem csak vétséget vagyis nyugodtan elfoglalhatja a képviselői székét a Reichstagban.

A szélsőséges Alternative für Deutschland a harmadik helyen végzett a választásokon Németországban így övék a harmadik legerősebb frakció a Reichstagban. A párt vezetői megígérték: vadászni fognak Angela Merkel kancellárra. Különösen azt nem bocsátják meg Németország első női kancellárjának, hogy 2015-ben beengedett az országba több mint egymillió migránst.

Botka lemondása

Ütött az utolsó óra, írtuk vasárnap délután – de kié, tettük hozzá. Arra persze mi magunk sem számítottunk, hogy miközben a helyzet már régen megérett rá, hétfőn reggelre tényleg személyessé válik a jóslat.

Botka László bejelentése, hangsúlyozzuk, minden várakozás dacára váratlanul ért mindenkit. A Független Hírügynökség munkatársai már hétfőn kora reggel beszélt telefonon a szocialista párt több tagjával, köztük vezetővel is, ekkor még mindenki a várakozás álláspontján volt. Úgy hírlett, hogy az MSZP délelőtti elnökségi ülésén – ahol Botka már eleve nem kívánt részt venni – kiélezi a miniszterelnök-jelölti kérdést, de döntést mégsem várt senki a testülettől.

Készülődött a Budapesti Párttanács is, mégpedig a keddi ülésére, ahol ultimátumot kívántak megfogalmazni Botka részére és egyben kezdeményezni a kongresszus összehívását, december 9-re. De az is szerepelt a zuhanyhíradó értesülései között, hogy az ugyancsak keddre tervezett Országos Választási Bizottsági ülésen maga Botka veszi kézbe a maga által elképzelt rendcsinálást; ebben többek között szerepelt néhány végleges leszámolás a belső ellenfelei közül.

Molnár Zsolt elnökségi tag vasárnap tette közzé kiáltványát, amelyben a teljes ellenzéki egység létrehozását szorgalmazta, átlépve kissé a maga – Botkával kötött – szabályát; vagyis csak biztonságpolitikai kérdésekben szólal meg. (A hétfői Népszavában adott interjújában is még ezt erősítette meg.) De a kiáltvány, így visszamenőleg, mégis csak sejtethetett valamit a hétfői történésekből, jóllehet nem gondoljuk, hogy a szegedi polgármester épp pártbeli ellenfelével osztotta volna meg szándékait.

A Független Hírügynökség igyekezett folyamatosan követni a követhetetlent, azaz, hogy mi történik az MSZP-ben. Írásainkból, tudósításainkból mindenesetre egyértelműen levezethető:

a szocialisták miniszterelnök-jelöltje több olyan súlyos hibát követett el, amelyek kívül is belül is lehetetlenné tették a működését, mégis olybá tűnt, Botka végig akarja vinni koncepcióját, egészen a választásokig.

Nyilatkozataiból az elszántság, a tántoríthatatlanság tükröződött. Hogy mi adta mégis a végső lökést neki, hogy megtegye azt, amit a lassan teljessé váló elszigeteltsége indokolt, e pillanatban nem tudni.

De ahogy az már lenni szokott: az élet megy tovább, Botka, nyilván, visszahúzódik Szegedre – hátha elfelejtik neki ezt a kilenc hónapos vesszőfutást 2019-re, az önkormányzati választásokig -, a szocialistáknak viszont készülniük kell, vagy ahogy Hiller István választmányi elnök fogalmazott a lemondás után: menni kell tovább.

Hogy merre?

Ha belülről akarnak új miniszterelnök-jelöltet, az egy hatvan napos procedúra, vagyis akkor már decemberben járunk, ha kívülről, az rövidebb, de kit? Ki lesz az, aki konszolidálja a helyzetet és képes integrálni az ellenzéki pártokat?

Jön a Tarjányi Péter féle forgatókönyv. Nem Lattmann Tamással, ő már karaktergyilkosság áldozata lett, de – ahogy erről beszámoltunk – van más jelölt is.

Szóval terv van. Idő nincs.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!