Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Egymilliárd dollár a mesterséges intelligencia megtanulására

Egymilliárd dollárból akarja a Wipro indiai cég összes alkalmazottját megtanítani a mesterséges intelligencia profi kezelésére. India másik nagy informatikai cége, a Tata Consultancy Services 25 ezer informatikusát akarja átképezni a mesterséges intelligencia profi használatára.

A Wipro arra számít, hogy az egész informatikai szektorban sőt azon túl is nagy fordulat következik:

”A mesterséges intelligencia minden ágazatban alapvető változásokat indíthat el”

– hangsúlyozza Thierry Delaporte. A Wipro főnöke azt is közölte, hogy felgyorsítják a beruházásokat olyan startup vállalkozásokban, melyek a mesterséges intelligencián alapulnak.

Elon Musk Kínát is bevonná a nemzetközi együttműködésbe

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Tesla alapítója a mesterséges intelligencia első támogatói közé tartozott. Elon Musk nemrég Kínában járt, ahol a Tesla legnagyobb gyára működik Sanghajban. Kína legnagyobb városában egy konferencián Musk hangsúlyozta: ellenzi az USA és Kína gazdaságának szétválását, épp ellenkezőleg

a két nagyhatalomnak együtt kellene működnie a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén.

Az “Emberiség közös házában” közösen kellene szabályozni a mesterséges intelligencia működését – hangsúlyozta Elon Musk. Hozzátette: a kínai vezetőkben megvan a hajlandóság erre – írja a Bloomberg, amely utal arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a hétvégén fejezte be látogatását Kínában.

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

0

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy

“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”

Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.

Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.

Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:

a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!

Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?

Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.

Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?

Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”

Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”

És Európa?

Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a  NATO-ban.

Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.

William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.

Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:

”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

0

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt  az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

Orbán testvér figyel: 50%-kal nőtt a titkosszolgálati megfigyelések száma

2022-ben 149 ügyben 251 személyt figyelt meg a titkosszolgálat Magyarországon – írta a hvg.hu. Ez csaknem 50%-os növekedés. Ennek az oka az lehet, hogy immár a “rémhírterjesztés” is nemzetbiztonsági problémává vált, ezért az ilyen személyeket is figyelemmel kísérhet a titkosszolgálat.

Ki számít rémhír terjesztőnek Orbán Viktor rendőrállamában? Akit Orbán Viktor annak kijelöl. A bíróság mindenesetre minden kérelmet jóváhagyott – mint ahogy 2010 óta mindig. Miért? A hatalom jól ismeri a bírói kart, és mindig megtalálja azokat a bírákat, akik habozás nélkül bármit aláírnak. Ez már a Rákosi korszakban is így volt, de szerencsére még nem tartunk ott, mert Orbán Viktor tudja: őt is figyelik!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb Bayer Zsolt műsorában azt mondta, hogy az Európai Unió 27 milliárd eurót “tart vissza a jogállami viták miatt.” Ez csinos összeg egy ilyen kis ország esetében.

Orbán közvetlenül irányítja a titkosszolgálatokat

A magyar miniszterelnök fél, és emiatt maga irányítja a titkosszolgálatokat – mondta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese. Rogán Antal csak arra kell ebben a rendszerben, hogy alkalomadtán be lehessen áldozni mint bűnbakot a miniszterelnök helyett. Egyelőre erről szó sincs, de Orbán Viktor tudja: pénzügyi csapdába esett, és a kulcs Washingtonban van. Ezért támadja Bayer Zsolt az Egyesült Államok budapesti nagykövetét lépten nyomon, megjósolva:

”Pressman megszégyenülten fog távozni Magyarországról.”

Orbán abban bízik, hogy a Fehér Házba visszakerül Trump, aki nyilván új nagykövetet nevez majd ki Budapestre. Trump ellen azonban elindult egy vizsgálat, mert hazavitt szigorúan titkos dokumentumokat a Fehér Házból.

“Sose megyek börtönbe “ – nyilatkozta Orbán “barátja”, az ex elnök, de a választási kampány szempontjából ez nem a legjobb előjel.

Ha a republikánus párt vissza is tér a Fehér Házba, akkor sem biztos, hogy ez a megváltást hozza Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök könnyen járhat úgy mint Giorgia Melonival, aki ellenzéki vezérként barátságosan mosolygott, majd hatalomra kerülve követte a mainstream irányt, és esze ágában sem volt szembemenni vele. Nem is Orbán Viktorral szövetkezik hanem a lengyelekkel. Az USA – politikai pártállás nélkül – százszor fontosabbnak tartja Lengyelországot mint Magyarországot. Márpedig az ukrajnai háború miatt homlokegyenest ellenkező nézetet vall a magyar és a lengyel kormány. Orbán Viktor magára maradt, a magyar titkosszolgálatok pedig a senki földjére kerültek:

úgy vesztették el a nyugatiak bizalmát, hogy nem nyerték el a keletiekét.

Innen szép nyerni – mondhatná Orbán Viktor a lelkes futball szurkoló, a törpe Nagy testvér, aki figyelni is csak úgy tud, hogy közben sejti: őt is figyelik.

Kína Kubából kémkedik az USA ellen

0

Azt állítja az amerikai kémelhárítás, és természetesen cáfolja mind Kína mind pedig Kuba, hogy az Egyesült Államoktól 90 mérföldre lévő szigetországot kémtámaszpontként használja Kína. Nemrég Peking vendége volt Kuba első embere, aki pénzt  kért a válságban levő Karib tengeri szigetország támogatására.

Kína már régóta folytat hírszerző tevékenységet Kubában, és erre 2019-ben rá is erősített – nyilatkozta a Biden kormányzat egy magasrangú tisztviselője, aki nem kívánta megnevezni magát.

A nyilatkozat előzménye az, hogy a Wall Street Journal közölte: értesülései szerint a kínaiak elektronikus kémközpontot hoztak létre Kuba területén. Havannában a kubai külügyminiszter egyik helyettese sietett cáfolni az amerikai lap értesülését mondván

“Kuba ellenez minden külföldi katonai tevékenységet Latin Amerikában.”

Ez finom célzás arra, hogy az Egyesült Államoknak számos támaszpontja van Latin Amerikában, melyet az USA a Monroe doktrína értelmében saját vadászterületének tekint. 1961-ben az Egyesült Államok világháborúval fenyegette meg a Szovjetuniót, ha nem vonja ki nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétáit Kuba területéről. Hruscsov, a Szovjetunió akkori vezetője engedett az amerikai nyomásnak, és bele is bukott a válságba 1964-ben.

Kuba első embere nemrég Kínában tett látogatást, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a súlyos gazdasági válság elhárítására. Konkrétumokat egyik fél sem közölt, de közismert, hogy a kínaiak – éppúgy mint minden más nagyhatalom – kérni is szoktak valamit cserében.

Csakhogy eddig nem nagyon voltak eredményesek a kémkedésben – mondta a Biden kormányzat magasrangú tisztviselője a sajtónak Washingtonban: ”folyamatos a kínai hírszerzés működése Kubában, nem történt semmiféle nagy fordulat. Már a Trump kormányzat is tett lépéseket ebben az ügyben, de ez nem volt elegendő. Mi azonban direkt módon fellépünk az ilyen ügyekben. Az erőfeszítéseink ezen a téren eredményt hoztak, és lelassították a kínaiak előrenyomulását ezen a téren. A kínaiak egyáltalán nem tartanak ott, ahol szeretnének” – idézi a magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai kormány tisztviselőt a CNBC gazdasági portál.

Blinken Pekingben

Június 18- án érkezik az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosba. Korábban is várták már, de akkor a tragikomikus kém léggömb botrány megakadályozta Tony Blinken amerikai külügyminiszter látogatását Kínában. Májusban viszont be nem jelentett látogatást tett Pekingben William Burns, a CIA igazgatója. Ő rutinos diplomata hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Tárgyalásairól csak utólag adott hírt a Washington Post, de a lap felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA igazgató pekingi útja után jelentette ki Biden elnök, hogy “megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Bidentől azt is megkérdezte az amerikai sajtó, hogy mikor találkozik Hszi Csin-ping elnökkel. Az USA elnöke annyit mondott, hogy

“lesz ilyen találkozó, de nem lehet még tudni, hogy pontosan mikor.”

A G20 csúcstalálkozón Indiában ősszel találkozhat egymással a világgazdaság két legnagyobb hatalmának vezetője, de ehhez nyilván az is szükséges, hogy sikerrel járjon Tony Blinken pekingi missziója.

Taktikai nukleáris fegyvert ad az USA Ukrajnának

A Wall Street Journal értesülései szerint az Egyesült Államok szegényített nukleáris töltetekkel együtt exportál Abrams tankokat Ukrajnába, hogy ezzel is elősegítse az ukrán offenzívát. 

A szegényített nukleáris töltet átütheti az orosz tankok páncélját. A szegényített nukleáris töltet nem radioaktív tehát csak a harctéren okoz problémát, de mindenképp eszkalációt jelent az orosz-ukrán konfliktusban.

A Pentagon javasolta azt, hogy az Ukrajnába küldött Abrams tankokat is szereljék fel ilyen szegényített nukleáris töltetekkel, amelyeket egyébként az amerikai hadsereg is használ. Az ilyen lövedék veseelégtelenséget vagy rákot is okozhat. Az orosz tankok személyzete persze nem ebben szokott meghalni hanem mert nincs tűzvédelem vagyis találat esetében  a katonák elevenen elégnek.

A Leopard és az Abrams tankok személyzete viszont túlélhet egy találatot

– hangsúlyozta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a Klubrádióban nyilatkozott. Elmondta, hogy az oroszok havonta 100-110 tankot veszítenek miközben gyártani egy hónapban csak kilencvenet tudnak vagyis nem képesek pótolni a veszteséget. Még nagyobb a hiány a kiképző tisztekben és őrmesterekben, mert közülük nagyon sokan haltak meg az ukrajnai háborúban annak következtében, hogy az amerikai hírszerzés bemérte az orosz parancsnoki pontokat, és azután az ukrán hadsereg drónokkal vagy tüzérségi csapással megsemmisítette ezeket.

Mennyire jelentős az orosz fenyegetés?

Az orosz hadsereg nem volt képes elfoglalni Ukrajnát, Bahmut körül több mint félévig zajlottak a harcok.

“Lengyel szakértők szerint Oroszországnak még legkevesebb 15 éves hadseregfejlesztési  tervre lenne szüksége ahhoz, hogy fenyegesse Lengyelországot vagy más a határaihoz közel levő NATO tagállamot”

– hangsúlyozta Tálas Péter.

A Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Központjának igazgatója elmondta, hogy az ukrán offenzívának még csak a kezdetén tartunk. A cél az, hogy elvágják a Krím félsziget utánpótlását, és eljussanak az Azovi tengerhez. Tálas Péter nem tartja reális célnak a Krím félsziget és a Donbasz visszafoglalását, de azt igen, hogy Zaporozsje és Herszon tartományt visszavegyék az ukránok. Herszon városát az oroszok lélekben már valószínűleg feladták, mert amikor kivonultak onnan, akkor magukkal vitték Patyomkin herceg koporsóját. Nagy Katalin cárnő  szeretője és hadvezére azzal vált világhírűvé, hogy zseniális PR fogással átfesttette az országút melletti ukrajnai parasztházakat, hogy a cárnő boldog és sikeres vidéket lásson hintójából a XVIII-ik században.

Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

A párizsi klímaegyezmény előírásait a nagy cégek alig veszik figyelembe – ez derült ki az ESG Book friss jelentéséből, melyet a CNN gazdasági rovata ismertetett.

A világ legnagyobb vállalatai közül mindössze 22% tartja be a párizsi klíma egyezményt, amely 1,5 Celsius fokban határozta meg a felmelegedés mértékét. 2018-ban ez 18% volt vagyis a változás minimális. A másik oldalon vannak azok a nagy cégek, amelyek karbonkibocsátása olyan nagy, hogy 2,7 Celsius fölé megy tőle a felmelegedés. Az 500 nagyvállalat többsége ide tartozott még 2018-ban amikor 61% volt ebben a kategóriában, ez mára 45%-ra csökkent.

“A jelentés üzenete világos: többet kell tennünk a klímacélok elérésére és ezt gyorsabban kell megtennünk!” – nyilatkozta a CNN-nek az ESG Book főnöke. Daniel Klier hozzátette:

”Ha nem lesz alapvető fordulat a vállalatok hozzáállásában, akkor nem világos, hogy mitől változna meg a világgazdaság karbonkibocsátása.”

Az energiaválság miatt tovább romlott a helyzet ahelyett, hogy javult volna, mert a legnagyobb környezetszennyező cégek mint a Shell vagy a BP jelentős mértékben visszaálltak a hagyományos kőolaj és földgáz kitermeléshez mondván, hogy óriási a piaci igény.

A jelentés olyan nagyvállalatok karbon kibocsátását vizsgálta, melyek piaci értéke nagyobb mint 10 milliárd dollár, és melyek az USA, Nagy Britannia, az Európai Unió, Kína és India területén vannak bejegyezve. A nagy közel-keleti vagy orosz környezetszennyező cégek tehát nincsenek benne, de így is kiábrándító a kép: Nagy Britannia, India és Kína óriási cégei alig csökkentették a karbonkibocsátást az elmúlt öt évben.

A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína viszonylag jól szerepelt, de ennek az az oka, hogy a bázis alacsony volt.

Az USA óriás cégei közül csak 11% tartotta be a párizsi klímavédelmi előírásokat 2018-ban, ez a szám 20%-ra nőtt öt év alatt. Kínában mindössze 3% volt a kiinduló adat, és ez öt év után felment 12%-ra.

“A jó az, hogy most már tudjuk, hogy merre kell menni, már csak a tempót kellene fokozni” – mondja az ESG Book főnöke. Szerint a kormányoknak szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk, és ezeket komolyabban kellene ellenőrizniük. A fogyasztóknak változtatniuk kellene a régi környezetszennyező szokásaikon. Ezenkívül pedig technológia áttörésre lenne szükség több területen, hogy be lehessen tartani a párizsi klíma egyezmény előírásait.

Már sokkal több pénz jut a zöld energiára

“Minden dollárra, melyet földgáz vagy kőolaj kitermelésre fordítanak a világban 1,7 dollár jut a zöld energiára. Öt éve még egy-egy volt az arány” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – vezetője. Fatih Birol elmondta, hogy az ő adataik szerint is jóval nagyobb a karbon kibocsátás mint amennyit a párizsi klímavédelmi egyezmény előírt.

“Idén a világ körülbelül 1000 milliárd dollárt költ a környezetszennyező kőolaj és földgáz kitermelésére, így nem érjük el a karbon semlegességet 2050-re”

– jelentette ki az IEA főnöke.

A World Meteorological Organization – világ meteorológiai szervezete – szerint 66% esélye van annak, hogy túllépjük a 1,5 Celsius hőmérséklet növekedést legalább egyszer a következő öt évben. Ez csak egyetlen jel, de azt mutatja, hogy gyorsul a felmelegedés üteme. Mi lehet ennek a következménye? A tengerszint gyors megemelkedése, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása és a létfontosságú ökorendszerek elpusztulása – írja a nemzetközi meteorológia szervezet jelentése.

Szijjártó: Magyarország és Kína stratégiai partnerek

Facebookon közölte a magyar külügyminiszter, hogy Magyarország stratégiai partnerségünk bizonyítéka a díszvendég titulus a Kínában megrendezett akkumulátor világvásáron.

A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Kínával és Németországgal együtt Magyarország lesz a világ legnagyobb akkumulátor gyártója hiszen két kínai gyár már bejelentette beruházását és egy harmadik is erre készül. Szijjártó elmondta azt is:

Magyarország folytatja a keleti nyitást.

Arra nem tért ki a magyar diplomácia vezetője, hogy az Egyesült Államok 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, amely bejelentette igényét arra, hogy világhatalom akar lenni. Peking G2 rendszert akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világot. Ebből Washingtonban nem kérnek. Ezért viszont minden szövetségest arra buzdít az Egyesült Államok, hogy mérsékelje kapcsolatait Kínával. Az Európai Unió megosztott: Macron elnök nem véletlenül Pekingből hazatérve jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa. A francia államfő nemrég erről tárgyalt Potsdamban Olaf Scholz német kancellárral, akinek valószínűleg ugyanez a véleménye csakhogy koalíciós kormánya más pártjai az USA-val értenek egyet. Kína az Európai Unió és Németország legnagyobb gazdasági partnere. Kína első számú diplomatája, Vang Ji megállt Budapesten amikor a müncheni biztonságpolitikai értekezletről Moszkvába tartott. Együtt ettek lángost Budapesten Szijjártó Péterrel.

Kínai pénz az nincsen

Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az Európai Unió belátható időn belül nem ad pénzt: 20 milliárd euró lóg a levegőben. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon úgy nyilatkozott, hogy

“ha nem jön a pénz Brüsszelből, akkor majd adnak a kínaiak.”

A magyar hatalmi elitben Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, a Nemzeti Bankban kínai szakértők is szorgoskodnak. Orbán tehát őt küldte Pekingbe pénzért. Matolcsy György lógó orral jött vissza: Peking megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint kormányokat nem támogatnak csak beruházásokat külföldön. Így is lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akit helyesebb lenne válságkezelő miniszternek nevezni, mert neki kellene pénzt találnia Orbán Viktor számára. A kínai beruházások hoznak pénzt Magyarországra, de visznek is. Egyrészt a magyar kormány sok milliárdos kedvezményekkel támogatja őket. Másrészt pedig nagy beruházásokra kényszerül, hogy a kínai akkumulátor gyáraknak legyen elég vize és energiája. Harmadrészt: a profitot a kínaiak szépen hazavihetik. Vagyis a magyar költségvetés ezzel nincs kint a vízből. A keleti nyitás tehát félsiker, vagy tán kicsit sem az, a nyugati elzárkózás viszont teljes! Kudarc! Orbán Viktor magára maradt Brüsszelben és Washingtonban. Pénzre sem az Európai Uniótól sem az IMF-től nem számíthat. Még csak azzal sem fenyegetőzhet, hogy akkor Magyarország kilép az Európai Unióból hiszen a kínai óriások nem az ő két szép szeméért jönnek ide hanem, mert ez az Európai Uniónak egy olyan tagállama, ahol minden olcsó: a munkaerő, a környezetszennyezési bírság és hát persze maga a hatalom is.

Lagarde: még tovább kell emelni a kamatlábat!

0

Bár csökkenésnek indult az infláció az euró-övezetben, de az Európai Központi Bank főnökasszonya úgy gondolja, hogy további szigorítás szükséges, hogy elérjék a kitűzött célt, a két százalékos inflációt.

“Ma az infláció túlságosan magas és túl sokáig tart” – hangsúlyozta Christine Lagarde, aki hozzátette: ”világossá tettük: van még tere annak, hogy megfelelő magasságba emeljük a kamatlábat.”

Az Európai Központi Bank összesen 375 pontos emelést hajtott végre, és a kamatláb elérte a 3,25%-ot. A pénzpiacok Lagarde beszéde után 85%-ban tartják valószínűnek, hogy újabb 0,25%-os kamatláb emelés következik majd június 15-én.

Az infláció enyhült májusban amikor “csak” 6,1% volt szemben az áprilisi 7%-kal. Ez természetesen a 20 tagú euró övezet súlyozott átlaga. Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank kitart a 2%-os inflációs cél mellett.

Mi várható?

“3,75%-on állapodhat meg a kamatláb két 0,25 százalékos emelés után” – nyilatkozta a Reuters gazdasági rovatának Simon Harvey, a Monex Europe pénzpiaci részlegének főnöke.

Az Európai Központi Bank alelnöke megerősítette azokat a várakozásokat, melyek kamatláb emelést jósolnak: “a szigorítási politika már jórészt elérte a célját, de a ciklusnak még nincsen vége“ – hangsúlyozta  Luis de Guindos alelnök.

Az euró-dollár árfolyam érdemben nem változott a bejelentések hatására. A Federal Reserve Board valószínűleg szünetet tart a kamatláb emelésben – véli a szakértők többsége.

Mielőtt megszületett volna a döntés a költségvetési plafon emeléséről Washingtonban, a szakértők csaknem kétharmada a kamatláb emelés valószínűségére szavazott, de utána ez lement egyharmad alá – 32%.

A Federal Reserve Board kijelölt alelnöke is arról beszélt, hogy júniusban valószínűleg szünetet tartanak a kamatláb emelésében, hogy alaposan elemezni tudják a helyzetet.

“Korábban az volt az álláspontunk, hogy az európai infláció csökkenés elmarad az amerikaitól, de ez most megváltozott”

– nyilatkozta a BlueBay vagyonkezelő egyik menedzsere a Reutersnek.

Kaspar Hense szerint őszre jelentős mértékben enyhül majd a jegybankokra nehezedő nyomás az infláció miatt. Sok jel mutat ugyanis a recesszióra, amely Németországban, az euróövezet legnagyobb gazdaságában már be is következett. Az infláció ugyanakkor továbbra is probléma Európában – mutatott rá Cosimo Marasciulo, az Amundi vezető menedzsere. Ez a vagyonkezelő alap a legnagyobb Európában: 2100 milliárd dollárral vannak jelen a piacon.

“Szerintünk az Egyesült Államok piaca középtávon vonzóbb mint az európai. A Federal Reserve Board valószínűleg leáll a kamatláb emelésével, az ötéves amerikai kincstárjegyek árfolyama 50 bázis ponttal csökkenhet a jelenlegi 3,8%-ról” – nyilatkozta a Market Screener portálnak a legnagyobb európai vagyonkezelő, az Amundi vezető menedzsere.

Kissinger: még van 5-10 évünk a világháború elkerülésére

0

Így hangzik a 100 éves Kissinger optimista jóslata. Az USA egykori külügyminisztere szerint az ukrajnai háború nem fenyeget világháborúval, de az USA-Kína szembenállás igen.

Ukrajnát fel kellene venni a NATO-ba – javasolja Kissinger, aki korábban ellenezte ezt mondván: ne provokáljuk Moszkvát! Minthogy a háború kitört, és a NATO Ukrajnát támogatja, ezért már nincs akadálya a NATO tagságnak – véli Kissinger, aki szerint ma már ezt az oroszok is elfogadnák egy tűzszünet illetve békekötés reményében. Az USA egykori külügyminisztere szerint úgy jöhetne létre kompromisszum Ukrajna és Oroszország között, hogy Moszkva lemond a meghódított területek jórészéről, de megtarthatja a Krím félsziget egy részét hiszen Szevasztopol a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Kissinger szerint azért is fel kellene venni Ukrajnát a NATO-ba, mert így jobban kézben lehetne tartani az ukrán vezetést, amely immár Európa egyik legnagyobb és legjobban felszerelt hadseregével rendelkezik, és nem biztos, hogy mindig körültekintően használja azt fel.

Az USA-Kína viszony a fő probléma

A kínaiak át akarják venni az amerikaiak helyét a világban mint világhatalom – állítja Kissinger. Tajvan körül veszélyesen megnőtt a háborús feszültség. A szigetet a kínaiak saját területüknek tartják, ezért előbb vagy utóbb “vissza akarják szerezni.” Amikor Nixon elnök és Kissinger 1972-ben Pekingben lepaktált a kínaiakkal, akkor elismerték az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Emiatt Tajvan kikerült az ENSZ Biztonsági Tanácsából, a helyét a kommunista Kína foglalta el.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát, azóta a két nagyhatalom viszonya egyre rosszabb.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nemrég nyolc órán át tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

Pénteken G7 csúcstalálkozó kezdődik Hirosimában. Biden elnököt még elindulása előtt megkérdezték: mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó?

“Még nem tudom, de előbb vagy utóbb biztosan találkozunk “

– válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna Japánban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK