Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Szankciók Amerikában „Putyin séfje” ellen

0

Jevgenyij Prigozsin média birodalmat működtet Oroszországban és beavatkozik külföldön is: katonailag Ukrajnában, Szíriában és Afrikában, troll gyárai révén az Egyesült Államokban és Nyugat Európában. Ezért sújtják ezentúl őt is szankciók  az Egyesült Államokban – értesült a Bloomberg hírügynökség New Yorkban.

Kicsoda valójában „Putyin séfje”?

A megtisztelő eposzi jelzőt azzal érdemelte ki Jevgenyij Prigozsin, a titkosszolgálat kipróbált tisztje, hogy az ő cégei szállítanak ételt és italt minden olyan rendezvényre, ahol Vlagyimir Putyin is megjelenik. Minden oroszok uralkodója ugyanis tart attól, hogy nem mindenki lelkesedik Oroszhonban érte, ezért csakis akkor eszik és iszik nyugodtan, ha megbízható egykori KGB-s tiszt társa garantálja nem mérgezett a menü, melyet az elnök megkóstol!

Ez tehát az első számú funkciója a megbízható bajtársnak, aki hűséges szolgálataiért még két további elnöki keggyel gyarapodott. Az egyik a külföldön ügyködő orosz fegyveres erők, melyek  nem hivatalosan vannak jelen az illető országban.

Wagner hadsereg

Többnyire leszerelt katonákból toborozta Jevgenyij Prigozsin azt a sereget, mely Putyin elnök parancsára külföldön ténykedik és be nem vallott missziókban vesz részt. Két fő hadszíntéren már bizonyítottak: Kelet Ukrajnában és Szíriában. Az amerikaiak élénken kifogásolták mindkettőt. Mostanában Afrikában nyomulnak a Wagner hadsereg katonái- főként a Közép Afrikai Köztársaságban. Emiatt a franciák dühösek, mert ez az ő vadászterületük.

Putyin nyomulna, de elfogyott a pénze

A Deutsche Welle közszolgálati portál szúrta ki a kis hírt, mely szerint a Wagner hadsereg egyes katonái és tisztjei nemzetközi bírósághoz fordultak, mert az orosz állam nem fizette ki őket! Főként azt sérelmezik a veterán harcosok, hogy nincs sem egészség sem pedig nyugdíj  biztosításuk vagyis a saját számlájukra harcolnak külföldön miközben Putyin parancsait hajtják végre. A nemzetközi bíróság meglepődött a beadványon, de végülis befogadta azt. Kérdés persze, hogy mikor lesz ebből ítélet és mennyiben érdekli majd az Putyin elnököt? A Wagner hadsereg hány katonája és tisztje éri meg, hogy tisztes egészségbiztosítása és nyugdíja legyen miközben Putyin parancsára tette kockára az életét? De mit érdekli ez Putyin hű oligarcháját, Jevgenyij Prigozsint? Az viszont érdekli, ha nem engedik be Amerikába és a média cégeit is kitiltják onnan.

Prigozsin perli a Facebookot és az Egyesült Államokat

Oroszország e jogszerető polgára sérelmezi, hogy áprilisban a Facebook kitiltotta őt! Az indok: beavatkozás az USA belső ügyeibe. Egy troll farmról van szó, mely az amerikai kémelhárítás szerint igen aktív volt 2016-ban amikor Putyin elnök Donald Trump megválasztását támogatta. Legalábbis ezt állítja Hillary Clinton, aki elveszítette a választást, és ezután nyomoz Mueller különleges ügyész. Akinek a vizsgálatai újabb és újabb szankciókra adnak alkalmat. A Bloomberg természetesen igyekezett meghallgatni a másik felet is. A FAN hírügynökség amerikai tudósítja „megtiszteltetésnek” nevezte, hogy ő is felkerült a listára, melyen már Vlagyimir Putyin oly sok barátja és üzletfele van rajta. A FAN hírügynökség Jevgenyij Prigozsin média birodalmának a zászlóshajója, amely igen jó kapcsolatokat ápol a GRU-val a katonai hírszerzéssel. Ma már átkeresztelték Moszkvában a jeles intézményt, melyet mindenki még a régi néven emleget. Most az amerikaiak egy sor GRU tisztet is feltettek a szankciós listájukra – írja az általában jól értesült Bloomberg hírügynökség. A FAN főszerkesztője, aki minden bizonnyal a jeles testület munkatársa is, Moszkvában nyilatkozott az őket ért szankciókról. Természetesen fel van háborodva és bizonyítékokat követel a troll farm üzemeltetéséről. A jog tisztelet ilyenkor rendkívül megnövekszik Putyin szankció sújtotta emberei között. Akik otthon szó nélkül teszik el láb alól a Putyinnak nem tetsző politikusokat vagy újságírókat.

Putyin dörzsöli a markát

Miközben néhány emberét az amerikaiak szankciókkal sújtották, Donald Trump bejelentette: kivonják csapataikat Szíriából. Ahol az amerikaiak – Szaúd Arábiával, néhány helyi milíciával és Izraellel együtt megpróbálták megbuktatni Asszad elnököt. A nyolcadik éve tartó polgárháborúban Oroszország és Irán az államfőt támogatta, aki maradt, míg az amerikai mennek! A Wagner hadsereg sikert aratott hiszen azután is küzdött Szíriában, hogy az oroszok hivatalosan kivonták onnan a csapatokat – megtartva néhány támaszpontot. Kis gondot jelent, hogy Putyinnak továbbra sincs elég pénze. Kérdés, hogy ki tudja-e fizetni hű katonáit, akik a Wagner hadsereg kötelékében érte küzdöttek Szíriában? Tudja-e anyagilag támogatni Asszad elnök bukdácsoló rendszerét? Vagy pedig példát vesz újdonsült barátjáról, Mohamed bin Szalman trónörökösről, aki elfogatta az oligarchák nagyrészét, és csak akkor engedte őket szabadon, ha önként és dalolva lemondtak vagyonuk jelentős részéről. Putyin séfjét valószínűleg nem fenyegeti ilyen veszély, mert magánhadsereget vagy média birodalmat bárki tud kreálni a mai Oroszországban, ha megvan rá az elnöki engedély, de olyan embert, akinek „a főztjét” nyugodtan megeheti nem könnyen találna minden oroszok ura, akinek a népszerűsége már korántsem a régi a világ legnagyobb országában.

Gruevszki, a lakmusz

0

Hogy a politikus menedékben részesült Budapesten, az jelzi, hogy Orbán kész kihívni a Nyugatot és tető alá akarja hozni az európai nacionalisták szövetségét. Nem adja ki Hernádi Zsoltot Horvátországnak, illetve hírek szerint ugyanígy járt el, amikor az USA egy pénzmosási ügyben kérte hat magyar kiadatását – írja a Wall Street Journal.

A magyar kormány szívesen látja a szökött macedón oroszbarát autokratát, ami annak a jele, hogy az ország távolodik a Nyugattól és szembe megy az unióval, illetve az Egyesült Államokkal. Utóbbiak igyekeznek vonzáskörükben tartani Orbán Viktort.

Gruevszki nem az első vezető, aki Moszkvához kötődik és menedékre talál Magyarországon, amely korábban megtagadta, hogy kiadjon két oroszt. Amerikai illetékesek ebben annak bizonyságát látják, milyen mértékbe tolta keletre országát a magyar miniszterelnök. A washingtoni kormányzat egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a nyugati befolyás erős csökkenését tapasztalják Budapesten. Mint mondta, az ilyen kiadatási ügyek bizonyos értelemben lakmusz tesztet jelentenek, tehát mutatják, hol áll egy hatalom az USÁ-hoz, de egyúttal a jogállamhoz képest is.

Orbán fokozza a nyomást mindazokra, akik nem értenek vele egyet, miközben erősíti a kapcsolatokat a Kremllel, illetve külföldi nacionalistákkal. Uniós szervek szerint egyúttal megerősítette az ellenőrzést a bíróságok, a sajtó, az egyetemek és a hatóságok fölött, a közbeszerzéseket a miniszterelnök csókosai kapják. Amerikai illetékesek azon is ki vannak akadva, hogy a magyar fél ellenségeskedik Ukrajnával, továbbá sziklaszilárdan támaszkodik az orosz energiaszállításokra és örömmel fogadja az orosz és kínai befektetéseket. Orbán fokozza erőfeszítéseit az ország átalakítására, ideértve az európai szerepet.

Krekó Péter szerint a miniszterelnök úgy érzi: túl erős ahhoz, hogy kudarcot valljon. Meg hogy nem kell igazodnia sem Washingtonhoz, sem Brüsszelhez. Ugyanakkor Gruevszki nacionalista pártja gátolja az Egyesült Államok terveit a térségben, elutasítja pl. a névváltoztatást, noha az megnyitja az utat a NATO és az EU felé. Ebben egyetért vele Oroszország és Magyarország. Hogy a politikus menedékben részesült Budapesten, az jelzi, hogy Orbán kész kihívni a Nyugatot és tető alá akarja hozni az európai nacionalisták szövetségét. Nem adja ki Hernádi Zsoltot Horvátországnak, illetve hírek szerint ugyanígy járt el, amikor az USA egy pénzmosási ügyben kérte hat magyar kiadatását. Azon kívül lakhatási engedélyt kapott a szír elnök egyik bizalmasa, akit szintén az amerikai hatóságok köröztek.

Európai és washingtoni vezetők hónapok óta új taktikával próbálkoznak, hogy megfékezzék Orbánt. A Néppárt a minap nyilatkozatot íratott alá vele, miszerint tiszteletben tartja a jogállamot. Ám az utóbbi hetek változásai mutatják, mi megy végbe Magyarországon. Lassan felállnak a közigazgatási bíróságok, tárgyalás nélkül el akarják ítélni az Index újságíróját, amiért az terhelő adatokat hozott nyilvánosságra a hatalom egyik hívéről. Távozik továbbá a CEU.

USA azt szeretné, ha Magyarország kiadná Nikola Gruevszkit Macedóniának

0

Erről nyilatkozott a washingtoni külügyminisztérium egyik szóvivője a Politico című brüsszeli lapnak. Szerinte a Macedóniában elítélt ex miniszterelnöknek hazájában kell letöltenie a börtönbüntetését, melyet szabályos bírósági tárgyaláson hoztak meg Szkopjéban.

Macedónia ugyanebben bízik. Behívatták a magyar nagykövetet, hogy sürgessék az ex miniszterelnök kiadatását. Magyarország miniszterelnöke barátjának tekinti az ex kormányfőt, ezért fontolgatja a politikai menedékjog megadását Nikola Gruevszkinek.

Macedóniában az USA a jelenlegi kormányt támogatja, míg az oroszok Nikola Gruevszki oldalán állnak. Mind Moszkva, mind a magyar kormány Soros György és a CIA kezét látja abban, hogy Nikola Gruevszki kormánya megbukott és a volt kormányfőt börtönbüntetésre ítélték hazájában. Macedónia közeledni próbál a Nyugat felé, szeretne belépni az Európai Unióba és a NATO-ba. Amikor Jim Mattis amerikai hadügyminiszter nemrég a balkáni szövetségesekkel találkozott Zágrábban, akkor ott volt Macedónia képviselője is. Moszkva mellett csakis Belgrád tart ki a Balkánon, a szerbek – bár kaptak meghívást – de nem képviseltették magukat a zágrábi katonai tanácskozáson, amely egy Amerika által irányított Balkánról szólt és amelyet Putyin elnök elutasít, de nincsen pénze ahhoz, hogy a kis balkáni népeket a maga oldalára állítsa.

USA: maradnak a szankciók

0

Tokióban tárgyalt Mike Pence amerikai alelnök. Miután eszmét cserélt Abe Sinzo japán miniszterelnökkel, Twitteren közölte: mindenképp fenn kell tartani a szankciókat Észak-Koreával szemben mindaddig amíg a világtól elzárkózó ország le nem szereli nukleáris fegyverzetét.

Kim Dzsongun, Észa-Korea diktátora elvben ígéretet tett Donald Trumpnak Szingapúrban, hogy leszereli nukleáris fegyverzetét és megsemmisíti azokat az interkontinentális rakétákat, melyekkel akár az USA is elérhető lenne. Cserébe Trump arra tett ígéretet, hogy véget vet a szankcióknak, melyek lehetetlenné teszik a külföldi beruházásokat Észak-Koreában. Aztán Trump közölte, hogy egy évvel meghosszabbította a szankciókat.

Észak-Korea ezek után nem siet leszerelni nukleáris fegyverzetét.

Közben az amerikai hírszerzés leleplezte, hogy Észak-Korea 13 olyan nukleáris kísérleti telepet tart fenn, amelyekről szó sem volt a korábbi tárgyalásokon. Vagyis, mind a két fél folyamatosan átveri egymást. Ennek ellenére Dél-Korea elnöke szorgalmazza a közeledést. Mun Dzsein elnök nemrég Phenjanban járt és meghívta Dél-Koreába Kim Dzsongunt. Ilyen még nem volt: az Észak-Koreában uralkodó Kim dinasztia vezetői még soha sem látogattak Délre, pedig már 1945 óta hatalmon vannak.

Trump elnök időnként levelet vált Kim Dzsongunnal. Ilyenkor lelkesen nyilatkozik egy újabb találkozó lehetőségéről. Kezdetben arról volt szó, hogy még az idén lesz egy újabb csúcs Trump és Kim Dzsongun részvételével, de Washingtonban immár arról beszélnek: talán jövő tavasszal…

Trump: megállapodhatunk Kínával

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

Illegális a tervezett választás Kelet Ukrajnában

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nyilatkozott nyolc európai állam és az USA képviselője. A képviselők arra az egybehangzó megállapításra jutottak, hogy a november 11-én Donyeck és Luhanszk tartományban megtartani szándékozott választások legalitását sem Ukrajna kormánya, sem pedig az ENSZ nem ismeri el. Az orosz nagykövet volt az egyetlen, aki védelmezte a tervezett választásokat mondván: a helyi vezetőt, Alekszandr Zaharcsenkot augusztusban meggyilkolták ez indokolja a választások megtartását. A négy éve tartó konfliktusban eddig már több mint tízezer ember halt meg Ukrajna keleti részén.

Korábban a Krím félszigeten népszavazást tartottak és ennek eredményeképp az orosz többségű ukrán tartomány Oroszország része lett. Ezt a változást külföldön jóformán senki sem ismeri el. Az Európai Unió és az USA álláspontja a tervezett választással kapcsolatban az, hogy megsértené a minszki egyezményt. 2015-ben Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői abban állapodtak meg, hogy csakis akkor lehet választásokat tartani Ukrajnában, ha azzal minden fél egyetért.

Donyeck és Luhanszk tartományban kikiáltották a helyi köztársaságot, de ezt senki sem ismeri el. Az orosz többségű terület Moszkvához húz, míg a kijevi ukrán kormány természetesen nem ismeri el ennek a szándéknak a jogosságát. Hamarosan Ukrajnában is választásokat tartanak és ez felszította a nemzeti indulatokat. Ukrajna soknemzetiségű állam: jelentős orosz kisebbség él benne. Sok más nemzeti kisebbség is megtalálható a negyven milliós országban. Kárpátalján jelenleg több mint százezer magyar nemzetiségű polgár él.

David B. Cornstein: „folytatódjanak a tárgyalások”

Az USA nagykövetének közleménye a CEU mai bejelentésére reagálva:
David B. Cornstein nagykövet kijelentette, hogy „a CEU prioritás az USA kormánya számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban.   Megértem a CEU álláspontját – a hosszantartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében.  Azonban még mindig lehetséges megoldást találni. Még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék, de gyorsan kell cselekedni. Mindkét féllel együtt dolgozom azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások, és elfogadható megoldást találjunk december 1-e előtt.”

Trump: Szaúd-Arábia királya két hétig sem tartaná magát nélkülünk

0

Barátom Szalman király, de mondtam neki: ha nem lenne amerikai katonai támogatás, akkor még két hétig se biztos, hogy tartani tudná magát! Így beszélt az Egyesült Államok elnöke legjobb arab szövetségeséről Mississippi államban, egy kampánygyűlésen.

Az Egyesült Államokban novemberben félidős választásokat tartanak. Donald Trumpnak fontos, hogy megmaradjon a republikánus többség a Kongresszusban Washingtonban. Ha ugyanis az ellenzéki demokraták kerülnének fölénybe, akkor lehetővé válna az impeachment, vagyis Trump elnök megfosztása elnöki hatalmától – jogi eszközökkel.

Trump tisztában van Szaúd-Arábia jelentőségével: első elnöki útja épp oda vezetett. Rijádban részt vett egy arab-muzulmán csúcstalálkozón. Egyidejűleg pedig egy 110 milliárd dolláros szerződést kötött a sivatagi királysággal amerikai fegyverek vásárlásáról. Később kiderült, hogy a hatalmas üzlet része egy még nagyobb megállapodásnak: az USA és Szaúd-Arábia 350 milliárd dolláros keretmegállapodást írt alá tíz évre. Trump persze cserében teljesít is: felmondta az atomalkut Szaúd-Arábia fő ellenfelével, Iránnal.

Az amerikai elnök minden szövetségesétől több pénzt szeretne kapni a katonai támogatásért cserébe. A NATO-csúcstalálkozókon rendszeresen szó van arról, hogy a szövetségeseknek többet kell betenniük a közös kalapba. Lengyelország, mely tart az orosz fenyegetéstől, az élen jár ebben. Nemrég kétmilliárd dollárt ajánlott azért Trumpnak, ha állandóan amerikai csapatokat állomásoztat a keleti határok közelében. A lengyelek azt is felajánlották: Trump-erődnek nevezik el az új létesítményt, mellyel amerikaiak védelmeznék Lengyelország keleti határait Oroszországgal szemben.

Izraeli-iráni vita az atomfegyverekről

0

Iránnak van egy másik nukleáris központja is, amelyet eltitkol a külvilág elől – állította Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ENSZ közgyűlésében. A perzsa állam nevetségesnek minősítette Netanjahu állításait. Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szerint inkább Izrael atomfegyvereit kellene alaposabban megvizsgálni. Egyúttal azzal vádolta Izraelt, hogy elszigeteli az USA-t a Közel-Keleten.

Donald Trump amerikai elnök élesen támadta Iránt az ENSZ közgyűlésben. Az ynetnews izraeli portál megkérdezte a Pentagont Washingtonban, hogy mit tudnak a „második iráni nukleáris központról”? A magát megnevezni nem kívánó illetékes csak annyit árult el, hogy tudnak róla. A létesítmény egy raktárépület, ahol a nukleáris dokumentumokat őrzik.

A válaszból kiderült, hogy az Egyesült Államok nem veszi túlságosan komolyan Benjamin Netanjahu erre vonatkozó állításait.

Az izraeli kormányfő az ENSZ-ben azt is sérelmezte, hogy Irán korszerű rakétákkal látta el a Hezbollah siita milíciát Libanonban. A Hezbollah rendszeresen támadja Izraelt ezekkel a rakétákkal. Az izraeli diplomácia vezetője szerint Irán, amely a zsidó államnak még a létjogosultságát sem ismeri el, arra törekszik, hogy bekerítse ellenfelét. Ezért szállít rakétákat a Hezbollahnak, és ezért rendezkedik be katonailag is az Izraellel szomszédos Szíriában. Benjamin Netanjahu megerősítette: az izraeli légierő továbbra is támadni fogja az iráni célpontokat Szíriában, annak ellenére, hogy az oroszok S 300-as modern rakétavédelmi rendszert telepítenek oda.

Izrael és Irán szembenállása tovább fokozódik, hiszen novemberben életbe lépnek azok a szankciók, amelyekkel az USA a perzsa államot sújtja.

A hat nagyhatalommal megkötött atomalku megkötésekor ugyan megszüntették a szankciókat, de Donald Trump most kilépett az atomalkuból. Mohammad Dzsarif Zavad iráni külügyminiszter szavaiból arra lehet következtetni: Teheránban reménykednek abban, hogy esetleg Trump még visszatáncol, látva, hogy a másik öt nagyhatalom (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország)  tartja magát az Iránnal megkötött atomalkuhoz.

Koszovói ajánlat Izraelnek

Koszovói ajánlatot tett Izraelnek: „ha elismertek, akkor Jeruzsálemben lesz a nagykövetségünk”.  Ezt Hasim Thaci elnök egy albán televíziónak nyilatkozva mondta a Jewish Telegraph Agency jelentése szerint.  Az elnök arról is beszélt, hogy  az USA száz százalékban támogatja Koszovót, s neki remek a kapcsolata Donald Trump elnökkel.

Trump tavaly decemberben döntött úgy, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ezért oda helyezi át az USA nagykövetségét Tel Avivból. Izraelben egyértelműen kedvezően értékelték Trump döntését, ami azonban a muzulmán világban komoly ellenhatást váltott ki. Emiatt eddig csak nagyon kevés állam követte az Egyesült Államok példáját. Egyikük sem muzulmán.

Koszovó lakosságának a többsége viszont albán és muzulmán. Ez adja az ajánlat igazi értékét.

Az egykori Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya 2008-ban vált függetlenné. A polgárháborúban sokat szenvedett, mert az albán többséggel szemben brutálisan lépett fel a szerb hadsereg. Hasim Thaci egyike volt azoknak, akik megszervezték az albán milíciákat, ezért máig igen népszerű Koszovóban. Az ország komoly gazdasági gondokkal küzd, a kétmilliós ország nem tud munkát adni polgárai jelentős részének. Ezért százezrek élnek külföldön. A nyitás Izrael felé azzal kecsegtet, hogy több külföldi befektető érkezik az országba.

Koszovó nemzetközi elismerését elsősorban Szerbia és Oroszország akadályozza. Rajtuk kívül a világ soknemzetiségű államai jelentős részben szintén nem ismerik el Koszovót, attól tartva, hogy saját nemzetiségeik ezt precedensnek tekintik.

Az Egyesült Államok és az EU országainak a többsége azért támogatta Koszovó függetlenségét, mert a lakosság döntő többsége albán (90%), és ők a véres polgárháború után semmiképp sem akartak továbbra is a szerbek fennhatósága alatt élni. Koszovóban ma is sok szerb él, és a közvélemény számára a nemzeti múlt fontos színterének számít Szerbiában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK