Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

A fogyasztók a legnagyobb vesztesek

0

A kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei, csak vesztesei – hangsúlyozta a német gazdasági miniszter a Bild am Sonntagnak nyilatkozva. Peter Altmaier szerint Juncker washingtoni látogatása alatt sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút az USA és az EU között, s ezzel sokszázezer munkahely menekült meg Európában.

Altmaier  bírálta Donald Trump kereskedelmi háborúját Kína, Törökország és Irán ellen. Az egésznek a fogyasztók isszák meg a leginkább a levét hiszen a védővámok miatt emelkednek a fogyasztói árak. Mindez lefékezheti a globális gazdaság növekedését, és ez mindenkinek a kárára van.

Irán esetében azért lépnek újra életbe a büntető szankciók, mert Trump kilépett az atomalkuból. Az EU bírálta Trump döntését, s Brüsszel arra szeretné rávenni Iránt, hogy mindennek ellenére tartsa magát az egyezményhez. Hétfőn ezzel kapcsolatban közleményt adtak ki Brüsszelben. „Az EU és az iráni atomalkut aláíró európai államok (Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) mélységesen fájlalják az amerikai döntést, amellyel egyáltalán nem értenek egyet” – közölte Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője, aki maga is aláírta a dokumentumot.

Az amerikai döntés érinti Európát is, mert a szankciók az Iránban gazdasági tevékenységet folytató  európai cégekre is vonatkoznak.

A Total olaj multi már fel is függesztette egymilliárd eurós beruházását Iránban, mert az a veszély fenyegeti, hogy emiatt szankciók sújthatják az Egyesült Államokban.

Amerikai-orosz egységfront Ukrajna ellen

0

A Világkereskedelmi Szervezet közölte, hogy nem illetékes az orosz-ukrán tranzit vitában, mert Oroszország nemzeti érdekeinek megfelelően cselekedett.

De miért fordult Ukrajna a WTO-hoz? 2016-ban Oroszország tranzittilalmat rendelt el Ukrajna exportjával kapcsolatban. Ezért az ukrán árukat nem szállíthatták a korábbi szovjet tagköztársaságokba: Kazahsztánba, Üzbegisztánba, Azerbajdzsánba, Grúziába stb. Ez komoly anyagi veszteséget jelentett az amúgy is nehéz helyzetben levő Ukrajnának.

Amely ezért kompenzációt követelt. Oroszország ezt megtagadta. Erre Kijev a WTO-hoz fordult abban a reményben, hogy az támogatni fogja követését. Csalódnia kellett, mert Donald Trump ugyancsak nemzeti érdekekre hivatkozva folytatja a maga kereskedelmi háborúját Kína, az Európai Unió és szinte az egész világ ellen.

Vagyis Trump és Putyin egyetért abban, hogy a nemzeti érdek felülírja a nemzetközi egyezményt.

Ezek után viszont mi tartja össze a WTO-t, amely a világkereskedelmet szabályozza? Ez az egyik érdekes kérdés, amely az amerikai-orosz egységfront kapcsán felmerül.

A másik maga Ukrajna. A forradalommal megbuktatott oroszbarát elnök, Janukovics amerikai tanácsadóját, Paul Manafortot épp most állították bíróság elé az Egyesült Államokban. Manafort 60 millió dollárt kapott az ukrán elnöktől, és ezt eltitkolta az amerikai adóhivatal elől. 2016-ban azonban Manafort Trump kampányfőnöke lett. Később kénytelen volt lemondani, mert a sajtó megírta: igen szoros kapcsolatban áll az oroszokkal.

Ukrajna jövője felmerült Trump és Putyin Helsinkiben megtartott csúcstalálkozóján is. Az oroszok eddig többször is Ukrajna de facto felosztására tettek ajánlatot. 2014-ben annektálták a Krím félszigetet. Ezt sem az Egyesült Államok, sem pedig az Európai Unió nem fogadta el. Emiatt szankciók sújtják Oroszországot.

Trump viszont kijelentette: a Krímben a többség oroszul beszél, miért ne tartozna a félsziget Oroszországhoz.

Nemrég avatták fel a hidat, amely összeköti a Krím-félszigetet az orosz szárazfölddel. Az első Kamaz teherautót maga Putyin vezette.

Ki a nagyobb: Trump, vagy Juncker?

0

Az Egyesült Államok az Európai Unió legfontosabb partnere, akármit is írogat Donald Trump a Twitteren. Az USA nagyobb, mint a Fehér Ház – közölte Heiko Maas német külügyminiszter, aki ugyancsak Twitteren fejezte ki a véleményét az Egyesült Államok elnökéről.

Szerdán tárgyal Washingtonban Jean-Claude Juncker, hogy elhárítsa a kereskedelmi háború veszélyét. Donald Trump a maga szokásos stílusában „brutális gyilkosnak” nevezte az Európai Unió elnökét. A maga keresetlen módján arra utalt, hogy a vámok ügyében az USA-nak Brüsszellel kell tárgyalnia, nem pedig a tagállamokkal.

Brüsszel pedig egy 500 milliós gazdasági közösséget képvisel szemben a 325 milliós Amerikával.

Trump szívesebben tárgyalna az unió tagállamaival egyenként,

mert akkor az erőviszonyok mindenképp Washingtonnak kedveznének.

Az Egyesült Államok elnöke most arra készül, hogy külön vámokkal terhelje meg az európai autók exportját. A Le Monde tudósítója szerint már eldöntötték Washingtonban, hogy bevezetik a vámokat az európai autók ellen. A döntésnek nem sok köze van a világkereskedelemhez, de annál több az amerikai belpolitikához. Novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban és Trumpot az a veszély fenyegeti, hogy pártja elveszítheti a többségét a kongresszusban. Ezért meg akarja mutatni, hogy keményen fellép a külföldi konkurencia ellen.

Az America First program érvényesülését a partnerek sem nézik tétlenül .

Kína például vámmal sújtja az amerikai mezőgazdasági termékeket. A kínaiak szójaimportjának jórésze az Egyesült Államokból származott. Eddig. Peking most máshonnan vásárol szóját – például Brazíliából. Az amerikai farmerek pedig a pokolba kívánják emiatt Trumpot, aki most nagy sietve 12 milliárd dolláros csomagot javasol a kereskedelmi háborúban áldozatul esett farmereknek.

Kérdés, hogy miből. Az USA költségvetésének deficitje már így is hatalmas. Trump azonban szakított republikánus elődeinek józan és mérsékelt költségvetési politikájával.

Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere úgy véli, hogy Trump Kína kezére játszik. Szerinte az USA önző politikája Kelet felé fordítja Európát. A hatalmas. 1,4 milliárd lakosú Kína már ma is igen vonzó piac, de a jövőben még inkább az lehet.

Elmélkedés a világ sorsáról

A helsinki Trump – Putyin találkozó és arra kapott hazai reakciók késztetnek e sorok, gondolatok közzétételére. Különösen a magyar média interpretálása, ahol a magát „balliberális”-nak nevező jó szándékú, szociálisan érzékeny szárny nem tudott mit kezdeni sem Trump-pal, sem Putyin-nal. Vicces, de inkább szomorú volt látni, olvasni, hogy képtelenek jelzők nélkül szemlélni a történéseket, és kizárólag a puszta tények közlésére szorítkozni. Helyette minden áron bizonyítani akarták, hogy két „rossz” vezető „észjátékának” voltunk tanúi, ahol a tapasztalt „gonosz” (kágébés) legyőzte a tapasztalatlan, kétbalkezes, naiv, buta milliomos palántát.  Szánalmas volt a hazai médiát követni.  Mintha a magyar megmondó emberek valóban nem ismernék világunk alakulását. Nem látnák a napjainkban folyó hatalmas változásokat, amik valójában már rég (1989-90 – vagy még előbb) elkezdődtek, de még mindig nem tudjuk merre halad, mi lesz belőle. No, és ebből nekünk, itt a Kárpát-medencében, mi hasznunk lesz? A hazai „baloldal” csakis az amerikai elnököt kritizálók véleményét közvetítették. Szinte ugyanazt a metódust használták, mint a kormánypárti média (pl. migráns ügyben), és azt szajkózták, hogy az amerikai elnök „egy bohóc”, nem ért semmihez, különösen a külpolitikához. Sőt, hazaáruló (sic!). Ennek alátámasztására olyan figurákat dobtak be a magyar köztudatba, mint az egykori republikánus kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger, aki köztudottan Trump-ellenes. Különösen, amióta Trump felmondta a párizsi nemzetközi klíma-megállapodást.  Arról, persze nem szólnak, (a hazai „balliberálisok”), hogy Trump nem tartotta, és nem tartja, helyesnek, hogy amíg az USA dollár milliárdokat költ a légszennyezés csökkentésére, addig a világ többi része, elsősorban a szegénységre hivatkozva, nem teljesítik ebben a nemzetközi megállapodásban aláírt kötelezettségeiket.
Magyarul: baleknak tekintik a gazdag és naiv („jóhiszemű”) Amerikát. Szinte nincs olyan nemzetközi szervezet, amiben ne az USA lenne a legnagyobb befizető. Miközben nem egy olyan szervezet létezik, mely rendszeresen elítéli az USA politikáját. Igen, Trump nem a demokrácia, hanem a kapitalista gondolkodás megtestesítője. Szinte minden megnyilatkozásából kitűnik az üzletember. Nem egy diplomata, nem tárgyal, hanem alkudozik, blöfföl, hogy az üzlet az ő javára alakuljon. Olyanokat mond és csinál, ami lehetőleg (vagy remélhetőleg) a többségnek tetszik. Választási ígéreteit (amik miatt rászavaztak) be akarja tartani.
A nemzetközi klíma megállapodás felrúgása mögött is „önös érdek” áll: a bezárt szénbányák munkásainak akar kedvezni. Hasonlóan a legutóbbi gazdasági válság egyik legnagyobb veszteseinek, az autógyári munkások ezreinek akar hazai munkahelyet teremteni, azzal, hogy a globalizált kapitalizmus megregulázásával haza kényszerítse az autógyárakat, hogy amerikai földön teremtsenek munkahelyeket. (nem pedig külföldön, olcsón, nagy profittal állítsák elő termékeiket). Persze, ezek az elképzelések nem tűnnek elég átgondoltnak, kihatásai bizonytalanok, beláthatatlanok a „nemzetközi munkamegosztás”-ra. A védővámok sem biztos, hogy célt érnek, hiszen a kialakult és eddig bevett, gördülékeny gazdasági rendszer felrúgása, akár vissza is üthet, mivel a partnerek is tehetnek ellenlépéseket. Szóval, Trump nagyfába vágta a fejszéjét az amerikai nép (és gazdaság) felvirágoztatása érdekében (America first!). Nem átgondolt, megfontolt koncepciók kísérik elnökségét. Mintha nem lennének tanácsadói, vagy nem hallgatna azokra. Már az első elnöki rendelete is káoszba torkollott, amikor megtagadta hat muszlim országból érkezők beengedését az USA-ba. A határőrség, a repülőtéri alkalmazottak nem tudták, hogy az azonnali hatállyal életbelépett rendeletet hogyan kell értelmezni? Mit kell tenni, aki érvényes úti okmánnyal (vízummal) érkezik, tehát hónapokkal előbb megvolt a beutazási engedélye.
Trump Amerikája egyértelműen az izoláció felé tart, a cél az országot mindentől és mindenkitől függetlenné tenni. Trump ezen elképzelése egy bizonyos befelé fordultsággal jár, amivel nyugodt, sikeres, virágzó életet kíván biztosítani minden amerikainak.
Vegyük már észre, most értünk el az 1945 után kialakult kétpólusú világ, közismert nevén hidegháború megszűnéséhez. Nehéz elhinni, hogy nincs többé a „jó és a gonosz” (birodalma), a Kelet és a Nyugat, amit röviden: a demokrácia és a diktatúra jellemzett. Nem akarjuk észrevenni, hogy nincs többé a kisagyunkba „beégetett” világkép, hogy a Lajtától nyugatra, minden jó, attól keletre, meg minden rossz. Ami jó, az amerikai, ami rossz, az orosz, pardon szovjet.
Donald Trump az első (és talán egyetlen) amerikai elnök, akinek nincs közigazgatási múltja. A legtöbb elnök – különösen 1945 óta – előbb kormányzóként irányította valamelyik US szövetségi államot, és onnan került az elnöki székbe.  Trump pedig, mint egy sikeres építési vállalkozó örököse került az üzleti világba, majd tv (reality show) műsorvezetőként lett ismert. Felismerte, hogy 70 évvel a II. világháború vége után itt az ideje változtatni azon, hogy az USA a világ csendőre. Bármi történt, mindig és mindenhol az USA feladata volt a rendcsinálás. Lásd a dél-szláv háború, mely Európában folyt, és az európaiak képtelenek voltak hathatósan közbelépni. Amerika jött, és bombázott. Orbán, akkori miniszterelnök, pedig megengedte, hogy magyar reptérről (Taszár) szálljanak fel a magyarlakta jugoszláv településeket bombázó NATO harci gépek.
Ezen fog (akar) most Trump változtatni. Elnöki hivatalba lépése első pillanatától az izoláció híveként jellemezték, és sokak (pl. az ausztrálok) azonnal kétségbe estek, hogy ha betartja szavát és felmondja a nemzetközi szerződéseket, annak nagy ára lesz. Elsősorban katonai, de gazdasági téren is. Ezek a kezdeti félelmek lassan (és fokozatosan) időszerűek lesznek, ha másért nem, mert Trump be akarja tartani választóinak tett ígéreteit.
Igen, a világ változott. Néhány évvel ezelőtt még „vörös” (vagy kommunista) Kínáról szóltak a híradások. Ez a bevett jelző mára eltűnt. A mai hírekben csak Kína szerepel, pedig az egypártrendszer ma is fennáll, de – úgy tűnik – senkit sem zavar. Napjainkban a komcsizás csak Magyarországon éli virágkorát.
Trumpnak sikerült Ázsiában is valamit mozgásba hozni azzal, hogy Észak-Korea (legalábbis elvben) elfogadta, hogy egész Délkelet Ázsia atommentes övezetté váljék.
Oroszország nehéz helyzetben van, hiszen lakossága nem heverte ki a bukást, hogy a hidegháború megszűnésével többé nem világhatalom.  Mellékesen, ez a hidegháború valójában nem volt háború. Két társadalmi rend(szer)  igyekezett bebizonyítani, hogy ő a jobb, az élhetőbb.  Győztes valójában nincs, hiszen csak azt kellett kivárni, amíg a zárt (diktatórikus) rendszer felbomlik, a vezetés kiöregszik, kihal. Igaz, azért ehhez kellett a technikai fejlődés és egy jó, hihető blöff (Star wars = SDI = csillagháború), amit Teller Ede tudományos alapon bizonygatott, hogy az ellenséges (szovjet) rakétákat még röptükben meg tudják semmisíteni. Talán még ennél is jelentősebb volt a telekommunikáció fejlődése, mely mindenki (magánszemély) számára elérhetővé tette a fénymásolást, a faxolást, a mobilozást, stb. az információk gyors továbbítását. A szovjet bukás legeklatánsabb példája Csernobil, amikor (egy május elsejei felvonulás miatt!) nem merték közölni a lakossággal, hogy borzasztó katasztrófa történt.
A gorbacsovi nyitás (glasznoszty, peresztrojka) elkésett. Valójában a fiatal kommunista vezető kiengedte a (jó-rossz) szellemet a palackból.  Putyin feladata lett a kiút megtalálása. A Sztálin vezette Szovjetunió szerezte vissza a bolsevikok (Lenin) által „taktikai okokból” feladott egykori cári területeket. Sőt, azokat Sztálin a 40-es évek végére még meg is nagyobbította. Gorbacsov és Jelcin viszont „elengedte” az európai és ázsiai területeket, köztárságokat. Az átlag orosz csalódott, hogy amiért szülei, nagyszülei véráldozattal harcoltak, azt most a kapitalizmussal elveszítették. Putyin valamiféle cáratyuska szerepre vállalkozott, akit a nép Istenként tisztel, hiszen kiegyezett az egyházzal is. Az életszínvonal, napjainkban magasabb, mint a szovjet időkben volt. Ezt elsősorban az ország természeti kincseinek, ill. azok kiárusításának köszönhető. Gazdaságilag nem vetélytársa Amerikának. Az atomról senki sem beszél. Abban megbízható partner. Sokkal többet olvasni, hallani a megbízhatatlannak tartott Iránról, Pakisztánról, esetleg Indiáról, no meg Észak-Koreáról.
Ahogy a telekommunikáció fejlődése pozitív irányba hatott a lakosság mindennapi életére, úgy napjaink internetes, digitális világa abszolút káoszt hozott. Az egyik legnagyobb átok a Facebook, a közösségi média, mely ellenőrizhetetlenné tette a tájékoztatást. A „fake news” napjaink kulcsszava. No meg a tweeter, amit készpénznek vesznek. Tényleg, nem értem, hogy államférfiak, vezető emberek (nemcsak politikusok!) miért teszik ki magukat ennek a gonosz és értelmetlen játéknak. Lehet, hogy modern, de felettébb káros, félrevezető.  A világot rossz irányba viszi. Szerintem.

Stephen Elekes

A nap kérdése: Mit tenne Simicska helyében?

0

Simicska Lajos az Egyesült Államokba küldi a fiát nyelvet tanulni – erről szól a fáma. Kérdés, csak az a cél, hogy megtanuljon angolul vagy az, hogy letelepedjen „a korlátlan lehetőségek hazájában”.

Ön hogy látja? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön mit tenne Simicska helyében?

India dacol az USA-val és orosz fegyvereket vásárol

0

Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.

Az 5,7 milliárd dollár értékű szerződést már véglegesítették. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin orosz elnök októberi indiai látogatásán kerítenek sort.

Moszkva és Delhi évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással. Az oroszok támogatták India függetlenségét. Winston Churchill azért is döntött Pakisztán létrehozása mellett, hogy így akadályozza meg, hogy Karachi kikötője  az orosz flotta támaszpontja legyen. Nagy Britannia és az Egyesült Államok sokáig Pakisztánra támaszkodott a térségben. Így vált az orosz hadiipar India fő szállítójává.

Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.

A nyugati szankciók miatt egyre több a gazdasági nehézség Oroszországban, amely nyersanyagokon kívül csak fegyvereket tud exportálni. India pedig fizetőképes piac: a Világbank friss jelentése szerint a GDP-je már megelőzte Franciaországét, hamarosan utoléri Nagy-Britanniáét, s  közel kétszer akkora, mint Oroszországé. Éppen ezért a nagy fegyverüzlet fontosabb Moszkvának, mint Delhinek. Ám India dacol az Egyesült Államokkal, amely automatikusan szankciókat alkalmaz az orosz fegyvereket vásárló államokkal szemben.

S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.

A török elnök azonban neheztel az Egyesült Államokra, amelyet azzal gyanúsít, hogy Washington puccsot szervezett ellene. Erdogan ezért barátkozik tüntetően Oroszországgal. Trump elnök pedig vígan beszélgetett Erdogannal a NATO csúcson, annak ellenére, hogy a törökök –  Indiához hasonlóan –  orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak. De hát maga Trump is hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben.

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

0

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Donald Trump azt üzente a világnak, hogy szerinte Peking gyakorolt nyomást Phenjanra – méghozzá azért, mert megkezdődött a kereskedelmi háború az USA és Kína között. A kínaiak így akarnak visszavágni – állítja Trump, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Kim Dzsong Un szingapúri ígéreteiben.

Kim Dzsong Un megígérte az Egyesült Államok elnökének, hogy leszereli atomfegyvereit. Cserébe Trump garanciát adott arra, hogy az USA nem törekszik a jövőben Észak-Korea diktátorának megbuktatására. Trump leállította a nagy hadgyakorlatokat, melyeket addig Észak-Koreában nyílt háborús fenyegetésnek érzékeltek. Ezen kívül megígérte a szankciók megszüntetését – igaz, ezeket a szankciókat további egy évvel meghosszabbította. Kiderült ugyanis, hogy Észak-Korea egyáltalán nem állította le nukleáris fejlesztési programját. A műholdfelvételek tanúsága szerint még növekedett is az aktivitás a dúsítóban.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

Közölte: bízik abban, hogy Kim Dzsong Un tartja magát a szingapúri megállapodáshoz. Megerősítette, hogy csak akkor oldják fel a szankciókat Észak Korea ellen, ha már Kim Dzsong Un felszámolta nukleáris arzenálját.

Közben pedig folyik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely az egész világgazdaság egyensúlyát fenyegeti, hiszen a két legnagyobb hatalom közötti párharcról van szó. Az óriások háborúskodásában Korea csak mellékes hadszíntér. Az Egyesült Államokat egyre jobban zavarja, hogy

Kína az élre akar törni a modern technológiában,

elsősorban a mesterséges intelligencia kutatásában. Trump ezért indította meg a kereskedelmi háborút, amelyet elkezdeni mindig könnyebb, mint befejezni. Az 1,4 milliárd lakosú Kína mindenesetre nem hátrál meg Amerika elől, mert Pekingben úgy gondolják: a jövő nekik dolgozik.

Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót

0

„Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – mondta Li Kocsiang miniszterelnök, a kínai vezetés második embere.

Li Kocsiang Szófiában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki Kínát alternatívaként említette arra az esetre, ha az EU nem adna pénzt a magyar fejlesztésekre. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég megígérte Németországnak, hogy nem nyomulnak agresszíven az EU keleti és déli államaiban. A kínaiak arra mutatnak rá, hogy a 16+1 együttműködés csak a jövő zenéje. Jelenleg a kínaiak európai beruházásainak kevesebb mint 10 százaléka jut ezekre az országokra. Az oroszlánrészt Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Olaszország foglalja el a kínaiak európai terveiben.

Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban.

Brüsszelben viszont figyelmeztették Kínát, hogy ennek a támogatásnak ára van. A többi között az, hogy Kína visszafogja magát, és nem nyomul agresszíven Európa keleti és déli végein. Ezt a kínaiak annál is könnyebben megígérhették, mert az Új Selyemút programban ez a régió nem élvez kitüntetett jelentőséget. Peking új technológiát kíván beszerezni Európában. Ez pedig a kontinens nyugati felén található. A keleti rész csak hídfőállás lehet a kínaiak európai exportja számára.

Brüsszel arra figyelmeztette Pekinget: nem díjazná, ha a kínaiak export offenzívája megindulna Kelet Európán keresztül az EU gazdagabb tagállamai felé. Le Kocsiang miniszterelnök kijelentései Szófiában azt mutatják: a kínaiak vették a lapot, mert számukra fontosabb az együttműködés Brüsszellel mint a gyengén fejlett keleti uniós tagállamokkal.

Trump vagy tramp?

Nem olyan egyszerű erre rávágni a választ. Az első  az USA elnöke lenne ugyebár, csak hát tömeggyilkos diktátorokat ölelget és ajnároz, miközben a legcivilizáltabb  országokban lévő szövetségeseit megalázó módon kezeli.

Kapkod minden döntésében,  nála láthatólag semmi sincsen előkészítve  ,átgondolva. Menekülnek is az emberek tőle  minden pozícióban.

Mostanában éppen kajánul élcelődik Németország küzdelmén az Európai Unió egybetartására és azt a menekült problémát próbálja a németek nyakába  sózni, amelyet jórészt az USA közel-keleti és afrikai politikája idézett elő. Nem sok túlzással azt mondhatná Európa az USA-nak, hogy egye meg amit főzött.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy kioktató tudhatná, hogy az USA -ban lényegesen több olyan menekült van mint Európában akikről azt sem tudják hányan vannak, honnan  jöttek , éppen hol vannak?

 Abban hogy tegnap jelentős baloldali győzelem született a mexikói elnökválasztáson, bizonyára nem kis része volt Trump állandó  Mexicot  fenyegető  magatartásának is. A valós napi gondok ellenére  nem biztos, hogy az állandó konfrontáció  a bölcs dolog egy potenciálisan 200 milliós szomszéddal  szemben ,akinek mellesleg kiváló falmászók a lakosai.

Okos ember előre néz , főleg egy olyan országban ahol,a 2 év alatti gyermeket több, mint a fele  máris etnikai származású.

Az USA külpolitikája amúgy is  hemzseg a bravúros tévedésektől, elég ha csak a számunkra is könnyen átlátható ukrajnai  helyzetre gondolunk.

Jó 5-6 évvel ezelőtt elkezdték feltüzelni ( bevonva az EU-t is) az állítólagos akkori ukrán ellenzéket( valójában egy másik korrupt politikai elitet) és a lakosságot, hogy ideje fellázadni , tüntetni, stb, de hogy kik ellen azt nem részletezték.

Azt hitték naivul, hogy Oroszország szomszédságában  megtehetik ezt egy országban. Az időzítés is álságos volt, a szocsi téli olimpia előtti időszak, gondolván ezt lebénítja az oroszokat. Nos, nem volt nehéz megjósolni, hogy az Oroszország  visszacsap , ráadásul el is vették Ukrajnától azokat a területeket, amelyekről mellesleg l nem alaptalanul gondolták, hogy az őket illeti.

Kabaréban illik  de sajnos elképzelte, hogy Ukrajna lesre futtatása után még szentesítheti is Trump az oroszok által szerzett területeket.

Az ukránok egy életre  megtanulhatták, hogy a kibicnek tényleg semmi sem drága.

Az ámokfutás folytatódik, Trump szeszélyein kívül az USA külpolitikát az irányítja ami jó a veje , Kusher  gazdasági érdekeinek vagy az őt hatalomra segítő kétes hírű havernak( crony) Netanajunak.

Az egész külpolitika egy szürreális rémálom lett, sajnos az egykori szépségverseny rendező nem tudott eddig  szintet lépni. Annyival rosszabb is a helyzet, hogy  már szép lányok sincsenek, , az elnök maga flangál a kifutón.

Mostanában egyre több jele van annak is, hogy már maga a civilizáció is zavarja az elnököt, hiszen mi más oka lehetne, hogy a EU  puszta léte is kirohanásokra készteti. Leplezetlen célzásokat tesz arra , hogy nem volna  ellenére az EU felbomlása vagy a  NATO véd ernyő levétele  Európáról.

Apropó NATO! Lehet, hogy nem is ártana egy kicsit megpiszkálni , hogy mennyiben felelős az USA olajérdekek vezérelte hódító katonapolitikája a kiadásokért, mert az európai érdekek védelme nem kívánna emelést. Lehet, hogy  jobban járna Európa egy saját katonai szövetséggel, legalább nem kellene asszisztálni számára teljesen érdektelen amerikai katonai akcióhoz szerte a világban.

Hagyományos fegyverek terén semmi nem veszélyezteti Európát, nukleáris téren  pedig egyrészt  elemi érdeke az USA-nak megvédeni Európát másrészt most sem tudná megakadályozni, hogy egy nukleáris csapás esetén 10-15 rakéta elérje Európát!

Amúgy meg Európa bármikor fel tudja pörgetni a rövidtávú nukleáris rakétaprogramját  amivel elrettentheti Oroszországot, mert  ne kerteljünk, róla van szó.

Ezzel a magatartásával  viszont már komoly nemzetbiztonságot jelent Trump személye az USA számára is, hiszen Európa biztonsága  akkor is az USA biztonságának az alapja , ha ezt Trump és szűkebb környezete nem így látja.

Az USA ma a legnagyobb és legerősebb  ország,  különleges felelőssége lenne az egész föld sorsáért, békéjéért, jövőjéért. Egyenlőre  azonban  fogy a hit abban, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni.

 Ráadásul a  fák  magában az USA-ban  sem  nőnek az égig. Tudja ezt a befolyásos elit az ottani   politikai arénában  és  valószínűleg csak azért nem  mozdították el  eddig Trumpot ,mert az ártana a republikánus párt érdekeinek,  esélyeinek a következő választásokon stb.

Pedig a helyzet az USA-ban is egyre romlik,  a napi 10 ostoba Trupm Twitter  üzenet és pózoló  nagyot mondás ellenére.

Külön kérdés, hogy a Twitter meddig gondol szabad teret adni   odakozmált  politikusok napi ökörségeinek szerte a világban. Ha sokáig , félő hogy csak a politikusok fogják használni, burjánzó jelenlétük már így is taszítóvá teszi a Twittert. .

Trumpnak  jobb  lenne inkább saját portája előtt sepregetnie,  mert romlanak  a bevándorolók és  a fekete lakosság életkörülményei , egészségügyi ellátása, stb.

Lehet nagyokat mondani , ostobaságokat elrendelni, de ki tudja hova vezet a pózolás és  kakaskodás?

Nem biztos hogy túlélne az USA rendszere megint  egy 2 milliós fekete és bevándorló gyülekezet pikniket  a Fehér Ház előtt.

Marad tehát nyitott a kérdés, hogy ez a fickó Trump vagy csak tramp?

Akárhogy is, Trump  egyben  erkölcsi probléma  is lett! Szóba állni vele vagy sem? Idáig jutottunk! 

Nem engedték be az Egyesült Államokba a NATO volt főtitkárát

0

Javier Solana 2013-ban NATO főtitkárként Teheránban előkészítette a nagyhatalmak és Irán atomalkuját, melyet végül 2015-ben írtak alá. Az Egyesült Államok volt az egyik nagyhatalom, amelyik aláírta a nemzetközi egyezményt Irán nukleáris programjáról, ám az USA idén kilépett az atomalkuból.

A belbiztonsági minisztérium azonnal reagált: Irán visszakerült a tiltó listára. Minthogy Javier Solana az automatikus rendszeren pályázott a belépésre, a gép visszadobta a kérést, mert  Solana korábbi utazásai között ott szerepelt Irán is. Természetesen az idén 75 éves spanyol politikus pályázhat a konzulátuson vízumért, de ez időigényes és fizetni is kell érte, így

Solana mindenképp lekési azt a washingtoni tanácskozást, melynek meghívott vendége volt.

Az esetről beszámoló írás a New York Times-ban az elmúlt hét egyik legolvasottabb cikke volt. A Trumppal csak igen mérsékelten szimpatizáló New York Times olvasók megdöbbentek, hogy még egy volt NATO főtitkár is fennakadhat a szűrőn, melynek elvben a terroristákat kellene kiszűrnie. Amióta Trump az elnök, egyre szigorítják a belépési feltételeket az Egyesült Államokba, s ezzel egyidejűleg a hatóságok arra törekszenek, hogy minél több illegális bevándorlót minél gyorsabban kitegyenek az USA területéről.

Az America First politika nem mindenütt vált ki szimpátiát az Egyesült Államokban sem: nemrégiben Trump szóvivőjét kidobták egy Washingtonhoz közeli étteremből. Az amerikai tulaj kerek perec kijelentette: nem akarnak olyan embert kiszolgálni, aki olyan embert szolgál, mint Donald Trump!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!