Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Megkezdheti-e idén munkáját az új brüsszeli bizottság?

Bár a magyar és a francia jelölttel is vannak problémák, de az igazán nagy gondot Ursula von der Leyen asszonynak Románia jelenti jelenleg. Bukarestben ugyanis megbukott a kormány, melynek joga a jelölt állítás.

November negyedikén szavaz a parlament az új kormányról. Ludovic Orban,  a liberálisok vezetője próbálja megszerezni a többség támogatását, de egyelőre nagyon is kérdéses, hogy ez vajon sikerülhet-e? A megbukott szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a jelöltet a brüsszeli bizottságba.

Ludovic Orban más véleményen van: saját pártjából akar biztost kinevezni. Csakhogy a román liberálisok az Európai Néppártban üldögélnének éppúgy mint Ursula von der Leyen asszony. A szocialisták szerint ezzel megbillenne a politikai mérleg a brüsszeli bizottságban. Ludovic Orban viszont bízik abban, hogy megszerzi a szükséges támogatást a parlamentben, és a saját emberét küldheti Brüsszelbe. Kik a jelöltek?

Mindkét jelölt az Európai parlament tagja

Siegfried Muresan az első számú jelölt. Adina-Ioana Valean a női jelölt. Ursula von der Leyen ugyanis a nemek egyenlőségét is szeretné elérni , ezért minden államtól két jelöltet kért. Ezt sem Magyarország sem Franciaország nem teljesíti jelenleg. Csak férfi jelöltjük van.

Mi lesz, ha nem szavazza meg a parlament a kisebbségi kormányt Bukarestben?

Akkor Klaus Johannis elnöknek és Viorica Dancila ügyvezető miniszterelnöknek kell közösen döntenie. Csakhogy november 10-én választásokat tartanak Romániában: a tét az elnöki poszt. Klaus Johannis a fő esélyes, de pályázik Viorica Dancila szocialista kormányfő is. Ezért aligha valószínű, hogy meg tudnának egyezni egy közös jelöltben.

Elvben november elsején kellett volna megkezdenie a munkát az új brüsszeli bizottságban, de minthogy három jelölt függő helyzetben van, ezért december elsejére halasztották az indulást. Ha Romániában nem rendeződik a helyzet, akkor alighanem csak jövőre kezdheti meg munkáját az új brüsszeli bizottság, ahol nagyítóval vizsgálják a politikai arányokat – a nemek egyenlőségéről már nem is beszélve …

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! “Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Az Európai Parlament leszavazta Macron biztos jelöltjét

Sylvie Goulard kapta volna a nagyon fontos területet, mely az Európai Unió belső piacát szabályozza. Az Európai parlament nagy többséggel ellene szavazott. Sylvie Goulard – Macron egykori minisztere – tudomásul vette a döntést.

“Ha le kellett mondania a francia miniszterségről etikai problémák miatt, akkor miért választhatnánk jó lelkiismerettel uniós biztossá?” – tette fel a kínos kérdést az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg Sylvie Goulard jelöltségét. A szóban forgó etikai probléma: fiktív állások, melyeket uniós forrásokból fedeztek. Sylvie Goulard emiatt távozott a francia kormányból. Azt hangoztatta: ha elítélik, akkor lemond a biztosi posztról is. Addig az ártatlanság vélelmére hivatkozott. Éppúgy mint maga Macron elnök, aki fenntartotta Sylvie Goulard jelöltségét azután is, hogy miniszterének távoznia kellett a francia kormányból.

Macron elnök sok háttéralkut kötött az európai választások után. Ő javasolta a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen asszonyt, akit az európai képviselők – ha kis többséggel is – de megszavaztak. Azóta viszont visszadobták a magyar és a román jelöltet. Most pedig Franciaország jelöltje járt ugyanígy …

Seehofer: a korábbiaknál is nagyobb migráns hullám fenyeget

Németország belügyminisztere francia kollégájával és Avramopoulosz uniós biztossal együtt tárgyalt Athénban és Ankarában. Majd megnézte a menekült táborokat a görög szigeteken Ursula von Der Leyennel együtt.

A brüsszeli bizottság új elnöke a migráns probléma megoldását egyik fő céljának tekinti. “Nagyobb segítséget kell nyújtanunk az érintett államoknak”- hangsúlyozta a német belügyminiszter, aki a Bild am Sonntagnak nyilatkozott. “Nemcsak Görögországnak, de Olaszországnak és Spanyolországnak is nagyobb uniós támogatásra van szüksége a migráns probléma megoldására” – közölte Seehofer. Aki erősen hangsúlyozta: Merkel kancellár teljes támogatását élvezi az ügyben. Korábban voltak nézeteltérések Horst Seehofer és Angela Merkel kancellár között a migráns ügyekben. Seehofer, aki korábban a CSU vezetője volt, aki meghívta a bajor párt vezetőségi ülésére Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Merkel kancellár migráns politikáját többször is bírálta.

Angela Merkel 6 milliárd eurós alkut kötött Törökországgal a szír menekültek ügyében, hogy az Európai Unió elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan elnök, aki aktívan háborúskodik Szíriában, azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy új menekült hullámot indít el, ha az uniós államok nem támogatják politikáját a Közel Keleten. “Törökországnak is nagyobb támogatást kell kapnia!” – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter. A németek mindenképp szeretnék elkerülni egy új menekült hullámot, mert még a korábbi több mint egymillió migráns beilleszkedését sem sikerüket megoldani teljes mértékben Németországban.

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

Trócsányi félresikerült buktatása

Az ellenzéki nyilatkozók ünneplik Trócsányi bukását az Európai Parlament jogi bizottságában. Első ránézésre joggal, hiszen Trócsányi Orbán igazságügy-minisztere volt, akiről Orbán minden jót elmondott. Pályájának megkoronázása lett volna, ha az EU bővítési és szomszédsági biztosa lett volna.

Trócsányi biztosi pozíciója azonban elbukott, mégpedig összeférhetetlenségi okból. Korábbi jegyzetemben azért sajnáltam Trócsányit, hogy nem volt módja a külügyi bizottságban tartalmi alapon megküzdeni a politikai ellenfelekkel. De lehetséges, hogy nemcsak Trócsányit kell emiatt sajnálnunk, hanem magunkat, az Orbán-rendszer ellenfeleit is.
Orbán máris megnevezte új jelöltjét, Várhelyi Olivér diplomatát, Magyarország brüsszeli EU-képviseletének vezetőjét. Várhelyi karrier-diplomata, akivel kapcsolatban összeférhetetlenségi probléma biztosan nem merülhet fel, és a magyar jogállam lebontásáért is nehéz lenne őt úgy felelőssé tenni, ahogy Trócsányit joggal készültek felelőssé tenni az elmaradt külügyi bizottsági meghallgatáson.

Azzal, hogy Orbán azonnal belement a jelöltcserébe – azt kell feltételezni, hogy mielőtt von der Leyen ezt nyilvánosan felvetette, megegyezett róla Orbánnal –, minden bizonnyal elkerülte a másik korrekciós lehetőséget, a portfólió-cserét.

Márpedig Orbán számára az lehet ebben az ügyben a fő kérdés, hogy egy elkötelezett híve megkapja az általa gondos mérlegelés alapján kiválasztott bővítési-szomszédsági portfóliót.
Írtam itt tegnap Orbán pártkongresszusi beszédéről. Abból újra kiderült, hogy számára kulcskérdés a szövetségépítés Kelet- és Dél-Kelet-Európában. A DK szóvivői azt hajtogatják, hogy ez jelentéktelen portfólió, mivel a következő ciklusban nem terveznek bővítést. A bővítési tárgyalások azonban néhány országgal folynak, és azok előrehaladására van befolyása a bővítési biztosnak. De ez nemcsak bővítési, hanem szomszédsági portfólió is, és szomszédsági kapcsolatai a poszt-szovjet térséggel, a nyugat-balkáni országokkal, Törökországgal és a Földközi tenger-menti arab országokkal vannak az Uniónak! Azt a furcsa dolgot kell mondanom, hogy ilyen fontos portfóliót magyar biztos még nem kapott az Unióban.
Olyan ügyben érvényesítheti ugyanis valamilyen mértékben a jelenlegi magyar kormány preferenciáit, amelyben az nagyobb mértékben tér el az EU vezető államainak preferenciáitól, mint az adózás, a munkaügy vagy az oktatás kérdésében tértek el az akkori magyar kormány preferenciái.
Márpedig Trócsányi lecserélése után portfóliócserére gyakorlatilag kicsi az esély, Várhelyit mint bővítési és szomszédsági biztosjelöltet fogják meghallgatni, Orbán kívánsága szerint. Trócsányi bukása Orbánnak kétségkívül presztízsveszteséget jelent, egyébként azonban nem járt vele rosszul. Sőt, eléri, amit akart.

Putyin árnya lebeg Trócsányi elmeszelése mögött

A jólértesült brüsszeli Politico, mely megszerzett egy két dokumentumot a jogi bizottság döntésével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában az “orosz kapcsolat” a legnyomósabb érv az elutasítás mellett.

Az Európai parlament jogi a bizottsága a magyar és a román biztos jelöltet meszelte el csütörtökön, de azt nem közölték, hogy pontosan miért. Mindkét esetben az összeférhetetlenséget említették, de a jogi bizottság elnöke levélben indokolta meg a döntést az Európai parlament elnökének. Eszerint a román biztos jelölt valamilyen turista fejlesztéssel kapcsolatban vett fel hitelt, és nem világos, hogy miért is kapta a pénzt illetve az sem, hogy mikor fogja ezt visszafizetni. Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megemlítik az összeférhetetlenséget hiszen az általa alapított ügyvédi iroda sok előnyhöz jutott miközben ő igazságügyi miniszter volt. De nem ez a fő ok hanem az orosz kapcsolat:

Putyinhoz túlságosan is sok szál fűzi a magyar kormányt

Ez különösen azért lehet nyugtalanító, mert Trócsányi a bővítési biztos posztjára jelölt. Márpedig ott elsősorban a Balkánról lesz szó a következő öt évben. A Balkánon viszont Oroszország vetélytársa az Európai Uniónak! Ha tehát a bővítési biztos orosz befolyás alatt állhat, akkor ez nem elfogadható helyzet az Európai Unió számára! Mit kifogásol konkrétan az Európai parlament jogi bizottsága?

Az orosz fegyverkereskedők ügye

A két Ljubisin kiadatását kérte az Egyesült Államok és Oroszország. Washington előbb jelentkezett és ráadásul NATO szövetséges. A magyar kormány mégiscsak Moszkvának adta ki a két fegyverkereskedőt. Emiatt az USA hivatalosan is tiltakozott múlt novemberben.

Paks II

Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik igazán jó szemmel az orosz atomerőmű fejlesztést Pakson, de a magyar kormánynak sikerült ezt elfogadtatnia a szövetségeseivel. A Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda szerződést kötött a Paks II programmal, ez pedig felveti nemcsak az összeférhetetlenség problémáját hanem azt is, hogy a magyar biztos jelölt személyesen is elkötelezett Moszkva irányában. Az Európai parlament jogi bizottsága kifogásolja, hogy a Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda tulajdonosa még mindig részben Magyarország egykori igazságügyi minisztere (12,5%).

Orbán Viktor megvédte miniszterét

A magyar kormányfő közölte: beszélt az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és elmondta neki, hogy Magyarország továbbra is kitart Trócsányi László mellett. A magyar miniszterelnök szerint politikai támadásról van szó. A Fidesz megszavazta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését. Macron francia elnök, aki ezt elintézte feltehetően ígért valamit Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek bár ezt mindkét fél cáfolja. Trócsányi László perrel fenyegetőzik. Az orosz kapcsolatról mindenki hallgat Magyarországon …

Szegény Trócsányi

Őszintén sajnálom Trócsányi Lászlót. Hiába felkészült jogászprofesszor, hiába volt hosszú éveken át nagykövet nyugat-európai országokban, nem volt felkészülve arra, hogy a demokratikus világban komolyabban veszik az összeférhetetlenségi normákat, mint Orbán Viktor Magyarországán.

Hogy csak egy példát mondjak, vezető állami tisztségviselő nem fogadhat el vállalkozóktól ajándékot. Emlékezetes Christian Wulff német szövetségi elnök esete, aki egy ismerős vállalkozó villájában nyaralt, amiért nem fizetett, és emiatt és egy másik hasonló ügy miatt le kellett mondania államfői tisztségéről. Ezzel szemben – noha az ajándékok elfogadását a magyar törvények is korlátozzák – Orbán Viktor rendszeresen fogad el térítés nélkül magánrepülőgépes utazást vagy horvát szigeten való nyaralást ismerős vállalkozóktól, és ebben sem ő, sem hívei nem látnak problémát.
Miért is döntött úgy az EP jogi bizottsága, hogy nem engedi tovább Trócsányit a biztossá válás folyamatának következő állomására, a jövő hétre tervezett külügyi bizottsági meghallgatásra?
Nem azért, mintha korruptnak bizonyult volna, mint egyesek gondolják. Csak arról van szó, hogy megtartotta tulajdonosi részesedését saját korábbi ügyvédi irodájában, miközben miniszteri tisztséget töltött be, és ennek az ügyvédi irodának voltak megbízásai a kormánytól. (Ezt egyébként letagadta.)

Amikor a Medgyessy-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt ügyvédi irodája kormányzati megrendelést kapott, a Fidesz még tudta, hogy ez nincs rendjén, és Kiss Elemérnek le kellett mondania. 

Régen volt, Trócsányinak a fontos precedens szemlátomást nem jutott eszébe. Az EP-képviselők többsége szemlátomást tudja: az összeférhetetlenségi szabályok arra valók, hogy kizárják a korrupt viselkedésnek még a lehetőségét is, és azokat szigorúan érvényesíteni kell.
Erre Trócsányi sem számított, és azok sem, akik Brüsszelbe küldték őt.
Hogy miért sajnálom Trócsányit? Azért sajnálom őt, mert a jogi bizottság e döntése valószínűleg – hiszen az új szabályokból következő blokkolásra még nem reagált Ursula von der Leyen, s még előfordulhat, hogy a jogi bizottság álláspontja módosul – megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy megvívjon egy érdekes politikai csatát a külügyi bizottsági meghallgatáson. Ezen a meghallgatáson feltehetően át kellene hidalnia azt a szakadékot, amely az Unió vezető országainak és az Orbán-kormánynak az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontja között feszül. Meg kellene jelölnie a bővítési folyamatban követendő kritériumokat egy olyan időpontban, amikor a magyar közállapotok messzire kerültek attól, aminek a koppenhágai kritériumok szerint nekünk a 2004-es felvételhez meg kellett felelnünk. Szegény Trócsányi minden bizonnyal alaposan készült erre az intellektust próbáló feladatra, s a jelek szerint ez a felkészülés fölöslegesnek bizonyulhat. Pedig de szívesen követtem volna élőben a meghallgatást az EP honlapján.

Trócsányi bukott – frissítve

Brüsszelből származó információink szerint Trócsányi László biztosjelöltet az Európai Parlament jogi bizottsága a jelölt anyagi érdekeltségei miatt összeférhetetlennek minősítette a biztosi pozíció betöltéséhez.

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelöltnek fel kell kérni a magyar kormányt jelöljön másik személyt a biztosi pozícióra.

Tegnapi cikkünkben már irtunk Rovana Plumb román biztos-jelöltről akit a jogi bizottság szintén nem talált megfelelőnek biztosi pozíció betöltésére.

A Momentum EP- képviselőitől származó információ szerint kérdések merültek fel a jelöltnek az általa alapított Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához fűződő kapcsolatairól és az irodának juttatott kormányzati megrendelésekről.

A Momentumtól származó információk szerint kiderült, hogy

Trócsányi korábban hazudott a bizottságnak amikor azt állította, hogy az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában,

időközben azonban eljutott a bizottsághoz Trócsányi 2018-as magyarországi vagyonbevallása, amelyben még résztulajdonosként szerepelt.

Trócsányi azzal érvelt, hogy nem vett fel osztalékot, és valójában csak a nevét viselte az ügyvédi iroda, ez azonban nem csak azért problémás, mert saját, a bizottság előtt eltitkolni próbált vagyonbevallásában is az szerepel, hogy 12.62%-os tulajdonrésze volt tavaly, hanem azért is, mert az ügyvédi iroda jelenlegi tulajdonosairól sehol nem találni nyilvános információt, sem cégadatbázisokban, sem az ügyvédi iroda honlapján. Az iroda ráadásul számos kormányközeli megbízótól kapott megrendelést az elmúlt években.

Ráadásul még egy hazugság kiderült:

Trócsányi írásban állította, hogy 2014 és 2019 között a résztulajdonában lévő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda “nem vállalt kormányzati megbízásokat”. Ez azonban egyértelmű hazugság, és bizonyítható, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda a Miniszterelnökséggel kötött szerződést, amely alapján egy paksi bővítésről szóló perben a magyar kormányt képviselte, és jogi tanácsadást is végzett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A Momentum EP képviselői megtartva választási ígéretüket mindent megtettek azért, hogy a Fidesz hazugságai kiderüljenek és ne maradjanak következmények nélkül.

Az eredmény innentől várható volt: az EP érintett bizottsága szerint Trócsányit összeférhetetlensége alkalmatlanná teszi, hogy biztos lehessen.

Még mindig örülünk von der Leyennek?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke ma bejelentette, hogy hogyan kívánja elosztani a portfóliókat a huszonhét tagállam által delegált biztosjelöltek között. Nálunk a legnagyobb figyelmet az kelti, hogy Orbán jelöltje, Trócsányi László korábbi igazságügy-miniszter megkapná az Orbán által számára kért bővítési és szomszédsági portfóliót.
Az is fontos változás, hogy a jogállamisági kérdések biztosa nem az eddig a területért felelős, és az önkényuralmi rendszereket építő Lengyelországgal és Magyarországgal a legtöbbet ütköző holland Frans Timmermans lesz, hanem a cseh Vĕra Jourová, aki jogász, és az előző bizottságban igazságügyi és esélyegyenlőségi biztos volt. (Nevében az ou-t nem franciásan u-ként, hanem, mintha magyarul olvasnánk, ou kettőshangzóként kell olvasni!) Arról már korábban lehetett hallani, hogy von der Leyen „ki akar egyezni” a kelet-közép-európaiakkal, és ennek jegyében a jogállamisági ügyeket az új tagállamokból jött biztosra akarja bízni. Előbb sajtóhírek szerint a lett Valdis Dombrovskis volt miniszterelnök került szóba, de ő pénzügyi szakember, és gazdasági kérdésekért felelős biztosként lesz a bizottság egyik alelnöke. (Eddig is az volt.) Végül von der Leyen Jourová mellett döntött, aki Andrej Babiš miniszterelnök pártjának, az ANO-nak volt alelnöke, illetve korábban a regionális ügyek minisztere, s a jogállamiság helyzetének ellenőrzésére szólt a neki szóló felkérés. Igazságügyi biztosként ott lesz a bizottságban a belga Didier Reynders is.

Júliusban ezen az oldalon többször is írtam a bizottsági elnök jelölésének és megválasztásának folyamatáról. Sokaktól eltérően úgy vélekedtem, hogy Weber és Timmermans helyett – a személyében egyébként szerintem is kiváló –

Ursula von der Leyen jelölése, majd megválasztása az adott helyzetben Orbán számára volt siker.

Azt is írtam, hogy szerintem nemmel kellene rá szavazni.

A DK és a Momentum EP-képviselőinek viszont nagyon tetszett a szavazást megelőző programbeszéde, és megszavazták bizottsági elnökségét.

Az új bizottság tagjai közötti feladatmegosztás meghirdetésekor vált világossá, hogy mi is Ursula von der Leyen politikája bizottsági elnökként. Az Orbán-rendszer működésének eltelt tíz évében az Európai Bizottság illetékesei és az Európai Parlament képviselői folyamatos harcot vívtak az Orbán-kormánnyal az uniós normák folyamatos és tudatos megsértése ügyében. Erről szólt korábban Neeli Kroes és Viviane Reding majd Frans Timmermans biztosok tevékenysége, illetve az EP-ben mindenekelőtt a Tavares- és a Sargentini-jelentés. Mi lesz ezután? A bizottsági elnök legfontosabb önálló politikai tette a bizottsági feladatok (portfóliók) elosztása a kormányok által jelölt biztosok között. Bármilyen szép mondatokat tartalmazott is Ursula von der Leyen programbeszéde az európai értékek védelméről, az, hogy Timmermans helyett a bizottság alelnöki posztjával is felruházott Jourovára bízza „értékek és átláthatóság” megnevezéssel a jogállamisági ügyeket, illetve hogy Trócsányi Lászlót javasolja bővítési biztosnak, azt jelenti, hogy kevésbé tekinti a bizottság súlyponti feladatának az európai értékek védelmét a kelet-közép-európai új tagállamokban, illetve azok érvényesítését a bővítési és szomszédsági politikában. Ez kétségtelenül Orbán szövetségépítésének sikere. Kedvezőtlen fejleményről van szó, de még mindig jobb szembenézni vele, mint úgy tenni, mintha nem ez történne.
Néhány hete sokan furcsállottuk, ahogy Merkel kancellár Orbán Viktorral emlékezett meg Sopronban a páneurópai piknik évfordulójáról. A dolog a valódi határnyitás évfordulóján is folytatódott: a németek most a Bundestagban Kövér László házelnökkel, egy másik rendezvényen pedig Szijjártó Péter külügyminiszterrel emlékeztek együtt. Mintha az egykori határnyitók nem is léteztek volna. Azt hiszem, a két történet gyökere közös.

Emlékeztetni kell arra: Orbán a bővítési portfóliót kérte Trócsányinak, Dobrev Klára viszont levélben fordult hozzá, hogy semmiképp ne adja azt neki. Ursula von der Leyen Orbán kívánságát teljesítette, Dobrevét pedig figyelmen kívül hagyta.

Jól érzékelhető, hogy a nyugatiak, illetve a Kelet-Közép-Európa számára legfontosabb németek immár tartós adottságnak tekintik azt, hogy az új tagállamokban mások a normák, mások az elvárások, mint amit ők helyesnek tartanak követni, s amit az EU alapokmányaiban rögzítettek. A kétezres évek elejének bővítési tárgyalásain még azt feltételezték, s rögzítették is a koppenhágai kritériumokban, hogy az új tagállamok politikai osztálya magáévá teszi majd ezeket a normákat. Másfél évtized elteltével azonban, amikor Orbán egymás után nyeri a választásokat, és könnyen történhet ugyanez Lengyelországban is, sőt a leginkább polgárosodottnak hitt Csehország élén is egy Zeman és egy Babiš áll, be kell látniuk, hogy nem ez a helyzet.
Ahogy a Szovjetunió és a tőle függő pártállami rendszerek idején adottságnak tekintették azok létezését, s a nemzetközi politikában ahhoz alkalmazkodtak, fejlesztve kapcsolataikat egy Brezsnyev, egy Gierek, egy Kádár, egy Honecker vagy akár egy Ceauşescu rezsimjével, most is tudomásul veszik, hogy egy Orbánnal, egy Kaczyńskival, egy Babišsal, sőt egy Putyinnal kell Európában – sőt az előbbiekkel az Európai Unióban – együtt élni és együttműködni.
Ezért ünneplik a német állam vezetői Orbánnal, Kövérrel, Szijjártóval a határnyitás évfordulóját, és ezért kínálja fel von der Leyen a bővítési portfóliót Trócsányinak, a jogállamiság védelmét pedig Jourovának.
Értenünk kell, hogy ez így van, de nem tekinthetjük rendben levőnek.

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK