Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

A francia elnököt, aki együttműködést akar Kínával, nagy pompával üdvözölték Pekingben míg Ursula von der Leyent, aki szankciókkal fenyegetőzött, közel sem fogadták ilyen vezetőknek kijáró tisztelettel a kínai fővárosban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, akit nemrég a Fehér Házban fogadott Biden elnök, szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak. Bár a két európai politkus együtt érkezett Kínába, de Pekingben határozottan különbséget tettek közöttük , és ennek Ursula von der Leyen látta a kárát. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Kantonba is elkísérte a francia államfőt, akit arról győzködött: Európának nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között, mindkettővel fenntarthatná a jó viszonyt miközben megőrizné döntéseinek szuverenitását.

“Vazallusokká válhatunk”

A francia elnök a párizsi Les Echos című gazdasági lapnak úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt kettészakadhat a világ, és “ennek következtében vazallusokká válhatunk, de ezt jobb lenne elkerülni.”

Macron elnök ugyanis úgy véli, hogy az Európai Uniónak független harmadik pólusnak kellene lennie a világban nem pedig az Egyesült Államok vazallusának.

Ez De Gaulle tábornok diplomáciájának a felújítása: Franciaországnak és általában Európa nyugati felének együttműködésre van szüksége a Szovjetunióval illetve Oroszországgal. Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború kitörése után is beszél telefonon Putyinnal noha az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak az USA elnöke a megfelelő partner.

Korábban Minszkben az ukrajnai rendezésről egy négyes állapodott meg: a német kancellár, a francia elnök, Putyin és az ukrán elnök. Putyin az agresszióval felrúgta az alkut, a válasz reakciót egyértelműen a NATO irányítja, ahol az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe van.

Most Macron elnök Kínából felhívta mind az amerikai mind pedig az ukrán elnököt, hogy előmozdítsa a békét Ukrajnában, Hszi Csin-ping kínai elnököt pedig megkérte: gyakoroljon nyomást Putyinra annak érdekében, hogy legyen végre tűzszünet Ukrajnában.

Vita a kínai kapcsolatról az Európai Unióban

A többség, Ursula von der Leyen asszonyhoz hasonlóan az amerikai irányt követi, amely az eddiginél szigorúbb álláspontot kíván Kínával szemben. A kisebbségi vonal viszont az együttműködést hangsúlyozza. Ennek megvan a maga pragmatikus oka: Kína az Európai Unió legfőbb gazdasági partnere, messze megelőzve az Egyesült Államokat. Másrészt pedig azok a tagállamok, melyek önálló európai diplomáciát követelnek, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a washingtoni döntéseknek. Ebbe a kisebbségi csoportba tartozik Scholz kancellár és Macron elnök, akik az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogattak Pekingbe, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek érvényes meghívója van Kínába. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere pedig itt járt Budapesten miután Münchenben részt vett a biztonságpolitikai világkonferencián, majd pedig felkereste Moszkvát.

Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és azt szeretné, hogyha ehhez az Európai Unió is csatlakozna. Csakhogy kérdés: megengedheti-e magának azt a luxust az Európai Unió, hogy elveszítse legfontosabb gazdasági partnerét? Az Európai Unió számára amúgyis óriási csapás Oroszország energia szállításának jelentős mérséklődése és a hatalmas orosz piac elvesztése.

Kínai együttműködés nélkül vazallus szerep várna az Európai Unióra – ahogy erre Macron elnök célzott a párizsi Les Échos-ban.

Katargate: lebukott az uniós közlekedési főnök

Henrik Hololei lemondott miután a brüsszeli Politico leleplezte: ingyenes repülőjegyeket fogadott el Katartól miközben uniós egyezményről tárgyalt az emírséggel.

Április elsejétől új állásban dolgozik az Európai Unióban Henrik Hololei – közölte egy szóvivő Brüsszelben. A közlekedési főosztály eddigi vezetője politikai tanácsadó lesz azon az uniós főosztályán, amely az Európai Unió partnereivel tartja a kapcsolatot. A lényeg az, hogy döntési joga immár nincs.

Miért bukott le a közlekedési igazgató? Mert a Politico megírta, hogy kilenc alkalommal is ingyen repült biznisz osztályon a Qatar Airways járatain. Ebből hat ingyenes utazás abban az időszakban történt amikor az uniós közlekedési igazgató Katarral épp a légiközlekedési egyezményről tárgyalt. Négy repülőjegyet Katar kormánya fizetett ki a kilenctől, melyet a Qatar Airways ingyen adott a közlekedési igazgatónak.

A brüsszeli bizottság kezdetben azon az állásponton volt, hogy a közlekedési igazgató nem sértette meg az uniós szabályokat, de azután gyorsan hozzákezdett a szabályok szigorításához.

„Betartottam az akkor hatályos szabályokat, amelyeket most megváltoztattak”

– mondta Hololei az észt ERR-nek, miután bejelentették kilépését.

Ursula von der Leyen: etikai ellenőrző bizottság kell

Miután kiderült, hogy az Európai parlament képviselői közül többen is belekeveredtek a Katargate botrányba vagyis a dúsgazdag emírség éveken keresztül pénzelte őket, Ursula von der Leyen személyesen állt a korrupció ellenes harc élére, mert érezte, hogy a korrupciós ügyek súlyosan károsítják Brüsszel presztízsét pontosan akkor amikor az Európai Unió szigorúbban akarja ellenőrizni az uniós pénzek elköltését a tagállamokban. A brüsszeli bizottság elnökasszonya etikai bizottság felállítását szorgalmazza, amely az Európai Unió valamennyi szervezetének ügyeit ellenőrizhetné. A közlekedési igazgató botránya azért különösen kellemetlen a brüsszeli bizottság számára, mert a törvény javaslatok kidolgozásában a bizottság apparátusának kulcsszerep jut.

Uniós törvény alapján támadhatja Orbán az ellenzéki médiumokat

25-100%-os arányban külföldről finanszírozzák a magyar kormányt támadó médiát – ismertette a XXI. század intézet igazgatója tanulmányukat. Békés Márton az intézet igazgatója elmondta, hogy a szponzorok mögött az élen jár Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, az Egyesült Államok kormány- ügynökségei és a globális nagyvállalatok. Rajtuk kívül Hollandia és a német zöldek alapítványa, a Heinrich Böll Stiftung – közölte Békés Márton, a XXI. század intézet igazgatója.

Az Európai Unió olyan törvényt készít elő, amely külföldi ügynöknek nyilváníthatná azokat az intézményeket, melyeket az unión kívülről jelentős pénzekkel támogatnak. A törvényjavaslat indoklása az, hogy a jövőben el kell kerülni az olyan korrupciós ügyeket mint a Katargate vagy az orosz és kínai befolyásolási kísérletek. Ursula von der Leyen nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol Biden elnök arról győzködte őt: Oroszország után Kína ellen is szankciókat kellene hoznia az Európai Uniónak.

Az új uniós törvény erős fegyvert adhat Orbán Viktor kezébe.

Külföldi ügynök törvényen dolgoznak Brüsszelben

A nemkormányzati szervezeteknek és az oktatási intézményeknek jelezniük kellene, ha pénzt kapnak az Európai Unión kívülről. A brüsszeli Politico három forrásból is úgy értesült, hogy ilyen törvényt készítenek elő Brüsszelben.

1938 óta működik az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration, amely arra kötelezi a külföldi kormányok számára dolgozó lobbistákat, hogy bejelentsék tevékenységüket egy kormány hivatalban. Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében múlt szeptemberben bejelentette, hogy törvény csomagot állítanak össze a demokrácia védelmére. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nemrég Washingtonban járt, ahol Biden elnök arról győzködte, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia nemcsak Oroszország, de Kína ellen is.

Putyin elnök hasonló törvényre hivatkozva tiltotta be a nemkormányzati szervezetek illetve a független sajtó működését Oroszországban. Az oroszbarát kormányzat nemrég hasonló törvényt akart elfogadtatni Grúziában, de olyan erős tiltakozó hullámot váltott ki a külföldi ügynök törvény, hogy annak visszavonására kényszerült. A grúziai törvény szerint minden olyan szervezet külföldi ügynöknek minősült, amely finanszírozásának több mint 20%-a külföldi kézben van.

Miért vállalkozik erre most az Európai Unió?

“Ez kétségkívül kényes kérdés. Még az információ gyűjtésénél tartunk, nagyon széles körben vizsgálódunk, hogy megtaláljuk a helyes megközelítést”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő.

A nemkormányzati szervezetek mindenesetre kaptak egy kérdőívet, melyet áprilisban kell visszaküldeniük. A brüsszeli bizottság összegzi az információkat, melyeket fel akar használni a törvényjavaslat megírásához.

A Politico munkatársa látott egy ilyen kérdőívet, és ezen az áll, hogy a szóban forgó intézménynek részletesen jeleznie kell: milyen pénzeket kap unión kívüli államokból?

Ha uniós törvény születik a nemkormányzati szervezetek és az oktatási intézmények unión kívüli finanszírozásáról, akkor ez fegyvert adhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezébe

– írja a Politico, amely nem emlékeztet a CEU ügyére, de nyilvánvaló, hogy ilyen esetekre gondol.

A Transparency International nemkormányzati szervezetet is aggasztja a tervezett törvényjavaslat. Nick Aiossa, a Transparency International egyik vezetője részt vett egy szóbeli kikérdezésen, amelyen azt tudakolták: “vajon a Transparency International nem olyan szervezet-e, melynek működése fenyegeti a demokráciát?”

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság jogi biztosa irányítja a törvénytervezet előkészítését. A következő napokban sok találkozón vesz részt, hogy eloszlassa a kétségeket az Európai Unió külföldi ügynök törvényével kapcsolatban – írja a Politico.

Borrell elítélte a grúz törvényt

Az Európai Unió külügyi főképviselője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy

“Grúzia népe számára ez a törvényjavaslat rendkívül káros, és hátrányosan befolyásolhatja az ország kapcsolatait az Európai Unióval”.

Oroszország 2012-ben iktatta törvénybe a külföldi ügynökök megkülönböztetését, amely lehetővé tette Putyin számára a kritikus nemkormányzati szervezetek betiltását, és a független sajtó elnémítását.

A grúz törvényjavaslat mintája az orosz volt, ezért is tört ki vele szemben elemi erejű felháborodás Tbilisziben. Az ország államfője, Szalome Zurabisvili is elítélte a törvényjavaslatot. Közölte, hogy nem írja azt alá. A tiltakozás láttán az oroszbarát kormány visszavonta a törvényjavaslatot, melyről az USA nagykövetsége Tbilisziben azt írta, hogy “ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése sötét nap Grúzia történetében. Kérdésessé teszi, hogy Grúzia kormánypártja mennyire kötelezte el magát az euroatlanti integráció mellett.”

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – Ukrajna, Grúzia  és Moldova jelentkezett az Európai Unióba. Júniusban az Európai Unió jelezte, hogy elfogadja tagjelöltnek Ukrajnát és Grúziát.

Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Az uniós főügyész kevesli a pénzt és az együttműködést Brüsszeltől. Laura Codruta-Kövesi arról panaszkodott a brüsszeli Politiconak, hogy csak kevés jelentést kap a brüsszeli bizottságtól, amelynek elnökét, Ursula von der Leyent is vizsgálhatják a Covid elleni uniós gyógyszer beszerzések miatt.

838 millió euró ügyében vizsgálódott az európai ügyészség tavaly az adócsalások mellett, ez kilencszeres emelkedés a megelőző évhez képest. Új intézményről van szó , amely 2021- ben alakult, és kezdettől fogva a Romániából érkezett Laura Codruta-Kövesi áll az élén, aki a korrupció elleni küzdelemben komoly eredményeket ért el abban az országban, melyet a Transparency International Magyarországgal és Bulgáriával a legkorruptabbnak tart az Európai Unióban.

A Katargate arra irányította a figyelmet, hogy a korrupció az európai intézményeket sem kerülte el.

Ezért kér több pénzt és jobb együttműködést az európai szervezetektől Laura Codruta Kövesi. Az uniós ügyészségnek ugyanis jelenleg csak két ügyésze dolgozik Belgiumban.

A Katargate miatt a két ügyész most nyakig ül a munkában. Ők indítványozták például Eva Kaili mentelmi jogának megszüntetését. Eva Kaili a Katargate ügy kulcsfigurája, az Európai Parlament egyik alelnöke volt, és jelenleg előzetesben várja korrupciós ügyének kivizsgálását. Az uniós ügyészség kérésére az olasz rendőrség házkutatást tartott Stefania Zambelli szélsőjobboldali uniós parlamenti  képviselőnél, akinél 170 ezer euró készpénzt találtak.

“Kevés jelentést kapunk az uniós szervezetektől “ – panaszkodott Laura Codruta Kövesi a Politiconak. Az OLAF, mely a nagy összegű pénzügyi visszaéléseket vizsgálja az európai pénzek esetében “csak hét vagy nyolc jelentést küldött eddig” – mondta az európai főügyésznő. Az OLAF szerint Laura Codruta Kövesi téved, mert ők 55 jelentést küldtek az uniós ügyészségnek.

Az uniós főügyésznőt nyilvánvalóan zavarja, hogy a Katargate botrányt nem ők robbantották ki hanem a belga rendőrség. Nem is ez a fő csapás irány az európai ügyészségen hanem a pandémia alatt elköltött euró milliárdok ügye.

Érintett-e Ursula von der Leyen?

A főügyésznő nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Korábban ugyanis megindult a vizsgálat Brüsszelben annak a levelezésnek az ügyében, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke a Pfizer amerikai gyógyszer óriás elnökével, Albert Bourlaval folytatott a pandémia idején. Az ombudsman kérte ezt a levelezést a brüsszeli bizottságtól, de azt a választ kapta, hogy az SMS és Twitter üzeneteket nem őrzik meg. Az uniós számvevőszék is kérte a levelezést, de a brüsszeli bizottság megtagadta az együttműködést Ursula von der Leyen szerepével kapcsolatban noha ez volt az Európai Unió legnagyobb közös vállalkozása: a Covid elleni védőoltások beszerzése.

“Ha szükségessé válik, akkor mi is kérjük a dokumentumokat, még a telefon beszélgetéseket is”

– hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi.

A New York Times februárban azt írta, hogy beperelte a brüsszeli bizottságot, mert ily módon akarja megszerezni a levelezést Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke között. A Bild Zeitung is perelt, és meg is szerzett néhány dokumentumot a brüsszeli bizottság és a Pfizer között lefolyt tárgyalásokról, de ezek között nem volt olyan, mely Ursula von der Leyent érintette volna.

2 milliárdos adócsalás 14 uniós tagállamban

Eddig ez az európai ügyészség legnagyobb skalpja. Az Operation Admiral óriási áfacsalás sorozatra derített fényt. Az egész úgy kezdődött, hogy Portugáliában egy adóellenőrzés során furcsaságokra bukkantak egy cégnél. Rengeteg pénzt foglaltak le a 14 uniós tagállamban. Tavaly összesen 359 millió eurót szerzett vissza az Európai Ügyészség, amelynek ennél a költségvetése jóval szerényebb mindössze az elkobzott pénz egyhetede.

“1 eurós befektetésre 7 eurós haszon”

– viccelődött a Politico munkatársával Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője.

A brüsszeli bizottság sietett reagálni a főügyésznő bírálatára. Az egyik szóvivő elmondta, hogy “jó az együttműködés a brüsszeli bizottság és az európai ügyészség között.” Kikérdezte már az európai ügyészség Ursula von der Leyen asszonyt a Pfizer vásárlásról? – tudakolta a Politico tudósítója. “Nincs információnk arról, hogy mire is irányul az európai ügyészség vizsgálata” – válaszolta a brüsszeli bizottság szóvivője.

Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Az amerikai elnök azért szállít fegyvereket Ukrajnának, hogy Putyin rádöbbenjen: nem nyerheti meg a háborút – írja a New  York-i Bloomberg, amely közel áll a Fehér Házhoz.

Korábban az amerikai sajtó kiszivárogtatta a Blinken tervet, amely cordon sanitaire-t vonna Oroszország köré éppúgy mint a bolsevik forradalom után. Ez a védő övezet Finnországtól Bulgáriáig tart. Egy szembeötlő kivétellel, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor Putyin barát álláspontja nem simul bele az amerikai elképzelésbe. Orbán önálló hatalmi tényező szeretne lenni, közép hatalomnak álmodja Magyarországot. Ezt a szerepet azonban a NATO Lengyelországnak és Romániának szánja ebben a térségben.

Ukrajna csúcsra járatja a korrupció elleni kampányt miután Kijevbe várják az Európai Unió vezetőit élükön Ursula von der Leyennel.

Zelenszkij elnök kabinetfőnökének helyettese már lemondott korrupció miatt, most pedig az elnök szponzora, Ihor Kolomijszkij került a célkeresztbe. Házkutatást tartottak a dollármilliárdos oligarcha otthonában Dnyipro városában Ukrajna délkeleti részén. Ez finom figyelmeztetés  Zelenszkij elnöknek: senki sem áll a törvények fölött. Bidennek ugyanis nemcsak Putyint kell meggyőznie arról, hogy le kell ülnie a tárgyaló asztalhoz hanem Zelenszkijt is, aki korábban kijelentette: nem hajlandó szóba állni Putyinnal.

A háború lassan egy éve tart, eredmény sehol, a veszteség óriási emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe érkezik, ahol a kínai vezetőkkel megvitatják az ukrajnai háború ügyét is. Talán ez a tárgyalás is közelebb visz a békéhez hiszen a kínaiak Oroszország legfontosabb partnerei. Kínának viszont százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország a maga kudarcba fulladt háborújával Ukrajnában.

Brüsszeli Bizottság – Orbán 1-0

Orbán tapasztalt és ravasz politikus hírében áll, de Ursula von der Leyen kijátszotta őt amikor az uniós eurómilliárdokról döntött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya két tűz között küzd hiszen az Európai Parlament zéró toleranciát hirdetett meg a nemzeti együttműködési rendszerrel szemben Magyarországon.

Közvetlenül az Európai Parlement nem illetékes az uniós eurómilliárdok ügyében, de megszorongathatja Ursula von der Leyen asszonyt, akivel szemben bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő, ha úgy látja: túlságosan engedékeny Orbán Viktorral szemben.

Ezért Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy befagyaszt 13,3 milliárd eurós uniós átutalást a magyar kormánynak arra hivatkozva, hogy Orbán intézkedései a jogállamiság visszaállítására illetve a korrupció elleni fellépésre nem elégségesek.

Ez a pénz körülbelül annyi mint Magyarország éves energia számlája, melyet egyelőre nemigen tud megfizetni. Orbán jó barátja, Putyin ugyanis piaci áron adja a földgázt, és nem kedvezményesen ahogy azt ígérte.

Mi lesz most?

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek kell dönteniük arról, hogy mikor utalják ki a kohéziós alap pénzét, és mennyit utalnak ki. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós alap 65%-át , 7,5 milliárd eurót fagyasszák be mindaddig amíg az Orbán kormány kézzelfogható intézkedéseket nem tesz a korrupció csökkentésére.

A Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió három legkorruptabb állama közé tartozik, a másik kettő Bulgária és Románia. Vagyis az Európai Unió három legszegényebb országa egyben a legkorruptabb is.

Bulgária és Románia ennek ellenére megkapta az eurómilliárdokat miután nem folytat unióellenes politikát.

A jó hír az, hogy Magyarország megkaphatja a helyreállítási alap pénzeit jövőre is amennyiben teljesíti vállalásait az Európai Unióval szemben. Eddig úgy volt, hogy az év végével ezek a pénzek elveszhetnek. Orbánt a brüsszeli bizottság a szaván fogta, és a fejére olvasta: nem teljesíti a vállalásait.

Orbán pácban

A nemzeti együttműködés rendszere békeidőkben sem működhet túlságosan sokáig az uniós milliárdok nélkül, de az energiaválság kellős közepén a magyar miniszterelnöknek minden eurócentre szüksége lenne.

Honnan fog pénzt szerezni az Orbán kormány, ha nem jön a pénz Brüsszelből? Fordulhat a piacokhoz, de azok vigyázó szemüket Brüsszelre függesztik.

Látva, hogy Orbán egyelőre nem kap pénzt onnan, olyan kamatot kérnek, melybe belegebed Magyarország. Fordulhatna a magyar kormány az IMF-hez is, de a Nemzetközi Valutaalapot Matolcsy György kipaterolta Magyarországról a NER kialakításának hajnalán. Marad Kína. Varga Mihály büszkén jelezte, hogy két államkötvényt is kibocsátott a kínai piacon Magyarország, és azok jól fogytak. Csakhogy akkor még Pekingben is számolhattak azzal, hogy az uniós eurómilliárdok egy része viszonylag gyorsan megérkezik. Lengyelország példája mutatja, hogy Brüsszel tudja húzni az időt, ha az érdekei azt kívánják meg. Természetesen azt már nem akarja az Európai Unió, hogy bedőljön a magyar gazdaság hiszen az mindenkinek rossz lenne. További engedményekre viszont rákényszerszerülhet Orbán Viktor: belépés az európai ügyészségbe, a 18 milliárd eurós ukrajnai kölcsön megszavazása vagy Finnország és Svédország NATO tagságának elfogadása. A végső szót az Európai Tanács mondja ki az ügyben.

A legfontosabb Scholz kancellár véleménye. Ezért is találkozott vele nemrég Berlinben Orbán Viktor. Utána úgy nyilatkozott, hogy a kancellár pártja, a szociáldemokraták “a leginkább magyar ellenes párt a Bundestagban.”

Ez nem sok jót ígér Scholz kancellár várható szavazatát illetően.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

VADÁSZIDÉNY!

„Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek ránk, ott fogják végezni, ahol az elődeik”

A győzelemhez egyszerre van szükség az oroszlán bátorságára, kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére, mondta Orbán halált megvető bátorsággal Zalaegerszegen, ahol néhányszáz biztonsági ember és ugyanannyi kiválasztott hívő előtt tartotta meg ünnepi beszédét, beismerve ezzel, hogy az ország fővárosa számukra elesett.

AL

8 millió euróért Felcsútra hozná az olasz szuper kupát Orbán Viktor

Az Internazionale-Milan mérkőzést a tervek szerint Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban játszanák le. Csakhogy az túlságosan messze van a két olasz sztár csapatnak. A Football Italia szerint ekkor lépett a magyar miniszterelnök, aki a válságközeli  magyar pénzügyi helyzet kellős közepén 8 millió eurót  (több mint 3,2 milliárd forintot) ajánlott az olasz szuper kupa megrendezéséért.

Mindezt akkor amikor Itáliában választásokat tartottak. Az esélyes jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetője jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. Silvio Berlusconival még együttjárt Rómában a Lazio mérkőzéseire. A Lazio Mussolini kedvenc futballcsapata is volt, és híres a fasiszta múltjáról. Mind a miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni mind pedig a belügyi tárca várományosa, Matteo Salvini erősen kötődik a fasiszta múlthoz bár ők demokratikus elkötelezettségüket hangsúlyozzák.

Orbán pozíciója erősödhet az Európai Unióban

A svéd jobboldali-szélsőjobboldali győzelem után Olaszországban is hasonló erők kerülhetnek kormányra. Ez támogató szavazatokat jelenthet Orbán Viktornak a Tanácsban, amely végső soron dönt az Európai Unió legfontosabb ügyeiben. Giorgia Meloni asszony többször is bírálta azt, hogy az Európai Unió pénzeket tart vissza Magyarország és Lengyelország esetében.

Mi lesz, ha Meloni alakíthat kormányt Rómában? – tették fel a kérdést Ursula von der Leyen asszonynak Princetonban (USA).

“Megvannak az eszközeink a renitens kormányok kordában tartására éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”

– válaszolta a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Mind Magyarország mind pedig Lengyelország és Olaszország rá van utalva az uniós eurómilliárdokra. Nemcsak a pénz miatt hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiac jórészt ettől teszi függővé az érintett gazdaság megítélését. Olaszország államadóssága csillagászati: az éves GDP 150%-a. Ezt tovabb növelné Giorgia Meloni asszony kormány, aki sokféle állami támogatást ígért meg a választási kampány során. A szélsőjobboldali pártvezér ugyanakkor együttműködést ígért Brüsszelnek is hiszen szüksége van az európai pénzekre. Orbán szövetségesei Itáliában pontosan olyan helyzetbe kerülnének mint a magyar miniszterelnök: állandó bírálatuk célpontjától függenek pénzügyileg. Ebben a rókafogta csuka helyzetben kell manővereznie a gazdasági válság kellős közepén az új olasz kormánynak éppúgy mint a magyar miniszterelnöknek.

Orbán Viktor hét szűk esztendőt emleget, és ebben valószínűleg nem téved …

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK