Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Megint szavaz az Európai Parlament

Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.

A megválasztott elnök azóta meghozta egész ciklusának minden bizonnyal legfontosabb döntését: a feladatok elosztását a tagállamok kormányai által jelölt biztosjelöltek között. Számunkra ebből két dolog különösen érdekes. Az egyik:

a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.

Ez bizony Orbán nyelve. Sokan kifogásolták ezt, de csak annyit értek el, hogy „az európai életforma támogatására” változzék. Az eddigi görög migrációs biztos a menekültek humánus fogadását tekintette fő céljának, vajon mit tekint majd fő céljának a szintén görög új biztos? A másik dolog: Orbán kezdettől fogva igényt támasztott a bővítési és szomszédsági biztos pozíciójára, és ezt meg is kapta előbb Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér számára.
Dobrev Klára több interjúban is elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán embere ítélje meg az EU nevében, hogy egy-egy belépni kívánó állam megfelel-e a koppenhágai kritériumoknak, eléri-e a jogállamiság megkívánt szintjét. Ursula von der Leyen szemlátomást elképzelhetőnek tartja.
Ara-Kovács Attila sajtótájékoztatóján azután megtudtuk, hogy amikor az Európai Parlament szerdán Strasbourgban az új Bizottság egészéről szavaz, a DK képviselői igennel szavaznak. Ezzel azt az Ursula von der Leyen személyéhez köthető politikát támogatják, amely adottságként veszi tudomásul, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok vezetői más normákat követnek, mint amiket egykor a koppenhágai kritériumokban határozott meg az Unió.
Én nem ezt tenném.

Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,

harcolunk az ellen, hogy Magyarország és Lengyelország mai urai ezt másképpen képzelik és másképpen is gyakorolják, és ezért nem helyeseljük, ha Brüsszel új vezetői készek ebbe belenyugodni.
A Bizottság egészéről történő szavazás más természetű, mint az elnök személyéről történő szavazás. Ezt a szavazást megelőzi az egyes biztosok személyének megvitatása a Parlament szakbizottságaiban, s olyanokról döntenek, akik már maguk mögött tudják a szakbizottságok támogatását. Ezért azután nem lehet kétséges, hogy a Bizottság egésze erős többséget kap a Parlamentben. A kérdés csak az, hogy mennyire erőset.
Számunka az lenne a kívánatos, ha Ursula von der Leyennek a Bizottság kialakításában érvényesülő politikája kevésbé erős jóváhagyást kapna a Parlamenttől. Ezért lenne helyesebb, ha az Orbán-rendszer önkényuralmi törekvéseivel szemben álló magyar EP-lépviselők nemmel szavaznának.

Várhelyi és Macedónia ex miniszterelnöke

Kínos kérdésre kell írásban válaszolnia a magyar biztos jelöltnek az Európai parlament külügyi bizottságának: mit tenne, ha egy hazájában elítélt miniszterelnök menedék jogért folyamodna? Megadná neki a menedékjogot?

A kérdés azért nagyon kellemetlen, mert egyértelműen Gruevszki ex macedón miniszterelnök diplomáciai botrányára utal. Hazájában visszaélések miatt elítélték Gruevszkit, aki magyar diplomaták segítségével kerülte el a börtönbüntetést Macedóniában. Azóta is vígan éldegél Magyarországon és az önkormányzati választáson szavaz is. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta meg a menekült jogot, hogy hazájában nem várna méltányos jogi eljárás Gruevszkire. Csakhogy Macedónia az Európai Unió tagja kíván lenni vagyis a jogrendszerét fokozatosan alakítja a brüsszeli elvárásokhoz. Épp ezzel a témakörrel kell foglalkoznia uniós biztosként Várhelyi Olivérnek, ha végül megválasztják.

Ha az EU álláspontját vallja, akkor átmehet a pótvizsgán, de el kell ítélnie Magyarország eljárását. Ha a magyar kormány álláspontját vallja, akkor szembekerül az Európai Unióval. Nem épp irigylésre méltó helyzet.

A magyar biztos megszavazása mégiscsak előbb vagy utóbb meg kell, hogy történjen ahhoz, hogy a brüsszeli bizottság végre megkezdhesse a munkáját. Ursula von der Leyen még mindig reménykedik abban, hogy december elsején kezdhetnek.

Az Európai parlament szocialista frakciója azt javasolja Ursula von der Leyen-nek, hogy adjanak másik tárcát Várhelyi Olivérnek. Csakhogy ez már nem lehetséges hiszen az összes többi poszt le van osztva.

Ha nem engedik át Várhelyi Olivért, akkor az új magyar biztos jelöltet éppúgy Orbán Viktor jelöli majd ki. Vagyis időhúzáson kívül nemigen tudnak mást elérni azok a frakciók, akik az első körben leszavazták Várhelyi Olivért. Nem is róla volt szó hanem Orbán Viktorról: neki akartak ezzel üzenni. Brüsszelben viszont fogytán a türelem: az Európai parlament már nagyon vár arra, hogy a bizottság Ursula von der Leyen vezetésével végre megkezdhesse a munkát – írja a brüsszeli Politico általában nagyon jól értesült munkatársa.

Orbán és a jobbhorog – Diplomáciai jegyzet

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra használja fel a biztosi jelölési procedúrát, hogy Orbán Viktort megalázza. Nem jókedvében teszi ezt, hanem azért, hogy a magyar miniszterelnöknek esélye se maradjon komoly tényezőként feltüntetnie magát a nemzetközi életben. Orbán politikai lejáratása pedig elsősorban a jobboldalnak fontos, hisz eddig őket és csakis őket blamálta a magyar miniszterelnök összes provokatív megnyilatkozása.”

Szemel láthatóan az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen számára legnagyobb gondot a magyar biztos személyének jelölése okozza. Nem mintha a magyar kormány olyan súllyal bírnak az unióban, hogy ez központi kérdéssé váljon, sokkal inkább azért, mert a Bizottság megszavazására nem kerülhet sor, ha valamennyi biztos meg nem kapja a parlamenttől a felhatalmazást.

Miután Trócsányi László elbukott, a bizottsági elnök új javaslatot kért Orbán Viktortól, s már a kérésben benne foglaltatott, hogy ha lehet, a személy legyen nő. Ez azonban alkalmat adott a magyar miniszterelnöknek, hogy újra erejét mutogassa, s csak azért is egy férfit, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivér nagykövetet jelölte. A dac, ami e döntésben kifejezésre jutott azonban inkább nehezíti Orbán helyzetét, semhogy sikerrel kecsegtetne a nap végén.

Várhelyi már az első pillanattól nem számított alkalmas jelöltnek. Nevének felmerülése utáni napokban a Politico jólértesült forrásokat idézve mutatta be a diplomata nem éppen makulátlan múltját a képviseleten, utalva arra: a civilizált elvárásokkal nem mindenben egyező módon viselkedik környezetével, ráadásul számára egyetlen igazodási pont létezik: az, aki pozíciójában meg tudja tartani.

Mellesleg Várhelyi nem is csinált titkot abból, hogy mi a véleménye az unióról. Jelölésének másnapján egyértelművé tette: kizárólag az őt jelölő Orbánnak óhajt megfelelni, pár nap múlva pedig minősíthetetlen hangnemben nyilatkozott az Európai Parlamentről is – ami mégiscsak a legfőbb törvényességi instancia az unióban. A jelek arra utaltak, hogy Várhelyi ugyanazt a logikát követi, amit Orbán: mindkettő egy olyan ellenállást akar legitimmé tenni az uniós struktúrákban, amely megkérdőjelez a demokratikus intézmények hitelét, s ezért képes megsemmisíteni azok legitimitását. Magyarországon nagyjából pont ez történt a rendszerváltás után megteremtett demokratikus intézményi struktúrával.

Erre Orbán rá is erősített a Türk Tanács nevű, keleti diktátoroknak létrehozott operett-találkozón, ahol a következőket mondta:

„…Ha sikerülne ezt a portfóliót megszerezni, akkor keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalások ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül ezt a portfóliót megszereznünk, akkor örömmel állunk az Önök rendelkezésére, hogy segítsük az Önök törekvéseit…”

Az ember ennek tükrében valahogy azt feltételezi: a miniszterelnök tényleg arra törekszik, hogy Várhelyi megválasztását megakadályozza. Ez is egy lehetséges fideszes opció. Ha ugyanis Várhelyi nem kapja meg a pozíciót, úgy a Bizottság megszavazására sem kerül sor még ebben az évben, s így lényegében von der Leyen sem kezdheti meg az érdemi munkát. Márpedig, ha az unió nem tud érdemben működni, ezzel Orbán megerősítheti saját táborában azt a benyomást, hogy egyedül ő dönt arról, milyen lesz az unió jövője, ráadásul örömteli perceket szerez azoknak is, akik hasonlókban reménykednek. Mint például Putyin.

Mindezek fényében aligha kétséges, hogy a magyar miniszterelnök csodálóinak tábora az uniós struktúrákban nem hogy gyarapodnak, de alaposan tovább csappant. Hogy a parlament baloldala miként vélekedik róla, az aligha lehet kétséges. Igaz, számosan beletörődnének Várhelyi megszavazásába, ha cserében az Európai Néppárttól (EPP) kapnának valamilyen kompenzációt. Erre viszont az EPP aligha fog vállalkozni, hisz ezzel teljesen magára rántaná a felelősséget az Orbán okozta káoszért s az annak nyomán az unóban kialakult válságért.

Ráadásul a pártcsalád már most azzal szembesül, hogy befolyásos vezetői pozícióiban – a frakcióvezetőtől, Manfred Webertől az új elnökig, Donald Tuskig – Orbán eltökélt ellenségei ülnek.

Hogy ez mennyire így van, jelzik az elmúlt hetek fejleményei. A Külügyi Bizottság elnöke, a német CDU embereként az EPP egyik befolyásos vezetője, David McAllister november 6-án kijelentette: nincs jelölt a szomszédságpolitikával és a bővítéssel foglalkozó biztosi pozícióra továbbra sem, így nincs tervezett időpont a meghallgatásra. Könnyen lehet – így McAllister –, hogy a Bizottság megszavazására csak valamikor január közepén kerül sor. Ugyanakkor még ugyanaz nap a titkárságokról az a hír jött, hogy Várhelyi meghallgatása november 18-án lesz. Egy napra rá, a leköszönő szomszédságpolitikai és bővítési biztos, Johannes Hahn meghallgatásán McAllister korábbi kijelentését megismételte, s erre azonnal jött a hír, hogy a meghallgatást előrehozták 14-re.

Az egymásnak ellentmondó hírek és McAllister nem is rejtegetett averziója Várhelyit illetően arra utal, hogy a legnagyobb ellenállás épp az EPP-ben bontakozik ki Orbánnal szemben. Ugyanezt támasztja alá egy – nevét mellőzni kérő – néppárti vezető, aki a Politico-nak tegnap azt nyilatkozta:

„Hatalmas küzdelem várható a Néppártban Várhelyi megszavazása miatt…”

Egy másik pedig ezt mondta:

„Szó sincs arról, hogy Várhelyi lenne a várományos a bővítési portfólióra. Hogy egy biztos kifejezetten saját országa céljait próbálja ráerőltetni a Bizottságra, az nélkülöz minden politikai realitást.”

Ursula von der Leyen viszont levelét megírta Várhelyi nagykövetnek, melyben összegezte elvárásait a „jövendő biztossal” szemben. Csak hogy von der Leyen írt már efféle levelet – például Trócsányi Lászlónak, aki aztán csúfosan elbukott, s támogató szavazatokat csak a szélsőjobbról kapott.

Hogy mi lesz mindennek a folytatása, az egy többismeretlenes egyenlet, de egy valami már most nyilvánvaló: az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már jó ideje sorozatosan arra használja fel a jelölési procedúrát, hogy Orbán Viktort megalázza. Nem jókedvében teszi ezt, hanem azért, hogy a magyar miniszterelnöknek esélye se maradjon komoly tényezőként feltüntetnie magát a nemzetközi életben.

Orbán politikai lejáratása pedig elsősorban a jobboldalnak fontos, hisz eddig őket és csakis őket blamálta a magyar miniszterelnök összes provokatív megnyilatkozása.

Ara-Kovács Attila

Európának meg kell tanulnia az erő nyelvén beszélni

Ursula von der Leyen, az új seprű nem csak jól, de másként is kíván seperni. Kihasználni a Brexit előnyét erőt felmutatva akar politizálni mind az Oroszországgal, mind Kínával szemben.

Ursula von der Leyen Berlinben beszélt erről abból az alkalomból, hogy a Fal leomlásának harmincadik évfordulóját ünnepelték. A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya, aki korábban hadügyminiszter volt Németországban, hangsúlyozta, hogy katonai erőt is fel kell mutatnia az Európai Uniónak! Ebben a tekintetben nem hagyatkozhat az Egyesült Államokra. Ebből a szempontból a brexit kedvező hatást gyakorolt az Európai Unióra, mert az angolok ellenezték a leginkább a közös hadsereget míg a megmaradt tagállamok egyetértenek abban, hogy erre egyre nagyobb szükség van.

A másik terület, ahol erőt kell mutatni, az a diplomácia: mindenekelőtt Oroszországgal és Kínával szemben kell határozottabban fellépni az európai érdekek védelmében. A harmadik fontos változást Ursula von der Leyen a gazdaság területén szeretné elérni: fokozott érdekérvényesítést az USA-val és Kínával szemben is.

Ursula von der Leyennek november elsején kellett volna átvenni hivatalát elődjétől, Jean-Claude Junckertől, de egyelőre nem állt össze a bizottság. Három biztos jóváhagyása még hátravan: a magyar, a román és a francia biztos az első körben nem kapta meg a szükséges támogatást, ezért a három országnak új biztost kellett kijelölnie. Ezeket az új biztosokat Ursula von der Leyen asszony elfogadta, de még hátravan az Európai parlament jóváhagyása. Ursula von der Leyen asszony abban bízik, hogy az új brüsszeli bizottság december elsején megkezdheti a munkáját.

Magyar lesz a bővítési biztos

Várhelyi Olivér lehet a bővítési biztos, Ursula von der Leyen nem cserél területet a románokkal. A szakbizottsági próba azonban még ezután lesz.

Nem cseréli meg a közlekedési és a bővítési-szomszédságpolitikai területe az Európai Bizottság elnöke – erősítette meg a Bruxinfónak Jens Flosdorff szóvivő.

Vagyis Ursula von der Leyen Várhelyi Olivért, a magyar biztosjelöltet a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra terjeszti fel az Európai Parlamentnek. Ahogyan azt Orbán Viktor eleve szerette volna. Sokáig élt az a várakozás, hogy Ursula von der Leyen megcseréli a közlekedési és a bővítési portfóliót a román és a magyar jelölt között, amit több parlamenti pártcsoport is sürgetett. Köztük az itthon ellenzéki pártok képviselői (a szocialista frakcióban ülő DK-sok és MSZP-sek, valamint a Renew Europe két momentumos tagja) lobbiztak erősen azért, hogy semmiképpen se legyen magyar terület a bővítés.

Mégpedig azért, mert Orbán a türk tanács ülésén lényegében felkínálta a biztosi poszt nyújtotta lehetőséget Törökországnak és Azerbajdzsánnak. Márpedig a bizottság tagjai az egész uniót képviselik területükön az összes országban, akár saját kormányukkal szemben, nem pedig fordítva. A másik ellenkezés amiatt volt, hogy a jogállamiság miatt eljárás alá vont Magyarország delegáltja legyen az őre a bővítésre pályázó államok politikájának a tárgyalásokon.

Várhelyinek azonban először a jogi bizottságban kell bizonyítania az összeférhetetlenség hiányát. Ezen bukott el az előző jelölt, Trócsányi László. Ez valószínűleg menni fog, mert Várhelyi „egyszerű brüsszeli bürokrata”, a magyar képviselet vezetője. Ezután azonban

a jövő heti külügyi bizottsági meghallgatás következik, ahol több frakció képviselői készülnek kemény kérdésekkel, és akár keresztbe is feküdhetnek.

Ezen múlik, hogy – a remények szerint – november 27-én az Európai Parlament megtarthatja a végszavazást a bizottság egészéről, egy menetben, hogy december elsejétől hivatalba léphessen a Leyen-bizottság. (A testületnek már hat napja dolgoznia kellene.) Ennek azonban akadálya lehet az is, hogy von der Leyen a brit kormányt felszólította: nevezzen meg jelöltet a bizottságba, mert tagként erre kötelezi őket az alapszerződés. Csakhogy a királyságban már kitört a december 12-ére kiírt előre hozott választás kampánya, és Boris Johnson még idén ki akarja vinni az országot az unióból.

Megkezdheti-e idén munkáját az új brüsszeli bizottság?

Bár a magyar és a francia jelölttel is vannak problémák, de az igazán nagy gondot Ursula von der Leyen asszonynak Románia jelenti jelenleg. Bukarestben ugyanis megbukott a kormány, melynek joga a jelölt állítás.

November negyedikén szavaz a parlament az új kormányról. Ludovic Orban,  a liberálisok vezetője próbálja megszerezni a többség támogatását, de egyelőre nagyon is kérdéses, hogy ez vajon sikerülhet-e? A megbukott szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a jelöltet a brüsszeli bizottságba.

Ludovic Orban más véleményen van: saját pártjából akar biztost kinevezni. Csakhogy a román liberálisok az Európai Néppártban üldögélnének éppúgy mint Ursula von der Leyen asszony. A szocialisták szerint ezzel megbillenne a politikai mérleg a brüsszeli bizottságban. Ludovic Orban viszont bízik abban, hogy megszerzi a szükséges támogatást a parlamentben, és a saját emberét küldheti Brüsszelbe. Kik a jelöltek?

Mindkét jelölt az Európai parlament tagja

Siegfried Muresan az első számú jelölt. Adina-Ioana Valean a női jelölt. Ursula von der Leyen ugyanis a nemek egyenlőségét is szeretné elérni , ezért minden államtól két jelöltet kért. Ezt sem Magyarország sem Franciaország nem teljesíti jelenleg. Csak férfi jelöltjük van.

Mi lesz, ha nem szavazza meg a parlament a kisebbségi kormányt Bukarestben?

Akkor Klaus Johannis elnöknek és Viorica Dancila ügyvezető miniszterelnöknek kell közösen döntenie. Csakhogy november 10-én választásokat tartanak Romániában: a tét az elnöki poszt. Klaus Johannis a fő esélyes, de pályázik Viorica Dancila szocialista kormányfő is. Ezért aligha valószínű, hogy meg tudnának egyezni egy közös jelöltben.

Elvben november elsején kellett volna megkezdenie a munkát az új brüsszeli bizottságban, de minthogy három jelölt függő helyzetben van, ezért december elsejére halasztották az indulást. Ha Romániában nem rendeződik a helyzet, akkor alighanem csak jövőre kezdheti meg munkáját az új brüsszeli bizottság, ahol nagyítóval vizsgálják a politikai arányokat – a nemek egyenlőségéről már nem is beszélve …

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! “Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Az Európai Parlament leszavazta Macron biztos jelöltjét

Sylvie Goulard kapta volna a nagyon fontos területet, mely az Európai Unió belső piacát szabályozza. Az Európai parlament nagy többséggel ellene szavazott. Sylvie Goulard – Macron egykori minisztere – tudomásul vette a döntést.

“Ha le kellett mondania a francia miniszterségről etikai problémák miatt, akkor miért választhatnánk jó lelkiismerettel uniós biztossá?” – tette fel a kínos kérdést az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg Sylvie Goulard jelöltségét. A szóban forgó etikai probléma: fiktív állások, melyeket uniós forrásokból fedeztek. Sylvie Goulard emiatt távozott a francia kormányból. Azt hangoztatta: ha elítélik, akkor lemond a biztosi posztról is. Addig az ártatlanság vélelmére hivatkozott. Éppúgy mint maga Macron elnök, aki fenntartotta Sylvie Goulard jelöltségét azután is, hogy miniszterének távoznia kellett a francia kormányból.

Macron elnök sok háttéralkut kötött az európai választások után. Ő javasolta a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen asszonyt, akit az európai képviselők – ha kis többséggel is – de megszavaztak. Azóta viszont visszadobták a magyar és a román jelöltet. Most pedig Franciaország jelöltje járt ugyanígy …

Seehofer: a korábbiaknál is nagyobb migráns hullám fenyeget

Németország belügyminisztere francia kollégájával és Avramopoulosz uniós biztossal együtt tárgyalt Athénban és Ankarában. Majd megnézte a menekült táborokat a görög szigeteken Ursula von Der Leyennel együtt.

A brüsszeli bizottság új elnöke a migráns probléma megoldását egyik fő céljának tekinti. “Nagyobb segítséget kell nyújtanunk az érintett államoknak”- hangsúlyozta a német belügyminiszter, aki a Bild am Sonntagnak nyilatkozott. “Nemcsak Görögországnak, de Olaszországnak és Spanyolországnak is nagyobb uniós támogatásra van szüksége a migráns probléma megoldására” – közölte Seehofer. Aki erősen hangsúlyozta: Merkel kancellár teljes támogatását élvezi az ügyben. Korábban voltak nézeteltérések Horst Seehofer és Angela Merkel kancellár között a migráns ügyekben. Seehofer, aki korábban a CSU vezetője volt, aki meghívta a bajor párt vezetőségi ülésére Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Merkel kancellár migráns politikáját többször is bírálta.

Angela Merkel 6 milliárd eurós alkut kötött Törökországgal a szír menekültek ügyében, hogy az Európai Unió elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan elnök, aki aktívan háborúskodik Szíriában, azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy új menekült hullámot indít el, ha az uniós államok nem támogatják politikáját a Közel Keleten. “Törökországnak is nagyobb támogatást kell kapnia!” – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter. A németek mindenképp szeretnék elkerülni egy új menekült hullámot, mert még a korábbi több mint egymillió migráns beilleszkedését sem sikerüket megoldani teljes mértékben Németországban.

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK