Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Kenderessy Milán
-
0
Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Orbán: Ukrajnában a háború 2030-ig elhúzódhat

Polonius
-
0
Orbán: Ukrajnában a háború 2030-ig elhúzódhat

Orbán Viktor a magyar miniszterelnök Kötcsén elmondott beszédét nem tették közzé, de a Szabad Európa sok résztvevő kikérdezése után rögzíteni tudta a fő mondanivalót. Eszerint Orbán Viktor, aki 2030-ig mindenképp hatalmon akar maradni, arra számít, hogy ebben az évtizedben az ukrajnai háború lesz a nemzetközi helyzet fő meghatározója Európában.

Ursula von der Leyen asszony mindenesetre ukrán színekbe öltözve adta elő beszédét az unió helyzetéről majd Kijevbe látogatott, ahol minden segítséget megígért. Magyarország az egyetlen uniós és NATO tagállam, amely nem támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Orbán Viktor arra számít, hogy Ukrajna végül veszíteni fog. A szomszédos ország területe egyharmaddal lehet kisebb a háború után, de akár a felére is csökkenhet – jósolta Orbán Viktor. Ez Putyin béketerve: eszerint Oroszország kaparinthatná meg Ukrajna keleti részét beleértve a Krím félszigetet is, Lengyelországé lenne Nyugat Ukrajna míg Magyarország megszerezhetné Kárpátalját, ahol a lakosság tíz százalékát sem éri el a magyarok aránya.

Felülvizsgálhatják az uniós tagságot 2030-ban

Ezt mondta Orbán Viktor, aki ezzel lehűtötte forrófejű híveit, akik huxitról álmodoznak. 2030 után Magyarország nettó befizető lehet az Európai Unióban, melynek felbomlását sem tartja kizártnak Orbán Viktor. Ezt Soros György is sokszor megjósolta, talán tőle kapta az ötletet a magyar miniszterelnök?

Télen az európai ipar akár 40%-a is leállhat – jósolta meg a magyar miniszterelnök, aki azt javasolta a német nagytőkének, hogy telepítse át a termelés és kutatás egy részét Magyarországra hiszen itt Putyin biztos földgáz ellátást ígért.

Válság menedzselés?

A kiszivárgott beszédben meglepően kevés szó esik arról, hogy a magyar kormány miképp kívánja kezelni a gazdasági válságot, amely minden valószínűség szerint eléri az országot. Korábban Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter megélhetési válságot emlegetett annak kapcsán, hogy a magyar családok egy része nem lesz képes kifizetni a a megemelt rezsiszámlákat. Sok vállalat és intézmény sem lesz abban a helyzetben, hogy a tízszeresére nőtt rezsiszámláit kifizesse. Hasonló helyzetbe jutott sok önkormányzat is.

A kormánynak hatalmas összeggel kellene az érintettek segítségére sietnie. Kérdés, hogy van-e miből?

A Vodafone megvásárlása azt mutatja, hogy a kormány egyelőre nem érzékeli a pénzügyi válságot noha az itt van az orrunk előtt. Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a magyar kormány kutyaszorítóba kerülhet: nemcsak hogy nem lesz pénze a nagy támogató csomagra, de hitelt is csak nagyon drágán kap a nemzetközi pénzpiacon, ahol árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel kötélhúzását.

Orbánnak vagy nincsen terve a válság menedzselésére vagy pedig nem kívánja azt megosztani rajongói táborával sem. Ez utóbbi a valószínűbb hiszen jobb, ha a rajongók is csak akkor veszik észre, hogy átverték őket amikor már késő lesz.

Az USA is figyel

Orbán nem tart sem a saját népétől sem az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól viszont igen. Nem tudhatja, hogy az új amerikai nagykövet nem azzal az utasítással érkezett-e, hogy megfossza őt trónjától. Ha sikertelenül menedzseli a válságot, akkor fennáll a veszély, hogy az amerikaiak lépni fognak. Ha valóban elhúzódik a háború Ukrajnában, akkor trójai faló nem maradhat a NATO-ban. Kínos figyelmzetetés, hogy abból az egymilliárd dolláros támogatásból, melyet az USA nyújt a frontállamoknak egyetlen cent sem jut Magyarországnak.

Orbán ugyan Kötcsén lelkesen beszélt a fiatal fideszes politikusokról, akik 2060-ig elvezethetik Magyarországot, de az ifjú gárda akár áruló is lehet. Ceausescut is a saját emberei buktatták meg, hogy mentsék a saját bőrüket.

Gorbacsov még 1989 december elején is úgy búcsúzott Ceausescutól, hogy remélem januárban még életben lesz. December végén a román diktátort és nejét szitává lőtték egy különleges hadbíróság ítélete alapján. A különleges hadbíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére.

Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Polonius
-
0
Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Rendszerszinten állnak a korrupciós problémák Magyarországon – állapítja meg a brüsszeli bizottság, melynek szeptember 22-ig kell állást foglalnia a jogállamisági vitában, amely hónapok óta húzódik a magyar kormány és az Európai Unió között.

Johannes Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa azt javasolta, hogy a kohéziós program három fő tételének 70%-át fagyasszák be. Daniel Freund, német zöld uniós parlamenti képviselő úgy számol, hogy mintegy 20%-al kapna kevesebbet Magyarország. Daniel Freund az Orbán kormány egyik legnagyobb bírálója az uniós parlamentben, ahol a lehető legnagyobb szigorúságot várja el Ursula von der Leyen asszonytól, a brüsszeli bizottság elnökétől. A Der Spiegel szerint “Ursula von der Leyen csillapítani akarja a konfliktust Orbán Viktor kormányával”. Ez így volt már Lengyelország esetében is, de az Európai Parlament megkontrázta a bizottság döntését, és a varsói kormány még mindig vár a pénzére. Ursula von der Leyen két tűz között van. Holnapután mondja el beszédét az Unió helyzetéről, amely az első lesz azóta, hogy Merkel kancellár nyugalomba vonult. Angela Merkel volt Ursula von der Leyen mentora és fő támogatója. Távozásával nagyon meggyengült a brüsszeli bizottság elnökének politikai pozíciója.

5122 milliárd forint befagyasztása

Ez a játszma tétje – legalábbis egyelőre. Az Európai Unió hét évre 9770 milliárd forint felzárkózási támogatást irányzott elő Magyarországnak. Ennek tehát több mint a felét befagyasztanák a rendszer szintű korrupció miatt.

Annál is kínosabb ez, mert amíg nincs döntés ebben az ügyben addíg áll a helyreállítási alap ügye, amely viszont dátumhoz kötött. Míg a felzárkózási alap pénzeit csak befagyasztanák a korrupciós vádak miatt, addig a helyreállítási alap pénzeinek egy része elveszne, ha nem jönne létre megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között az év végéig.

Mi lehet a megoldás? A brüsszeli Politico értesülései szerint a brüsszeli bizottság a lengyel utat választja majd: a Tanácsnak, amely a tagállamok vezetőiből áll, azt javasolja, hogy kössék feltételekhez a pénzek átutalását.

Daniel Freund, az Orbán kormány nagy kritikusa, úgy nyilatkozott a der Spiegelnek, hogy “az Európai Bizottság nem hagyhatja magát elvakítani a hamis magyar reformoktól! Orbán csakis azért tesz javaslatokat, hogy megkaparintsa az uniós pénzeket miközben egyáltalán nem áll szándékában, hogy véget vessen a korrupciónak, melynek fő haszonélvezője a családja és baráti köre.”

Putyin barátai Orbán barátai is

Polonius
-
0
Putyin barátai Orbán barátai is

A magyar diplomácia orosz oligarchákat akar levetetni az uniós fekete listáról. Szeptember 15-ig kell megújítani az Európai Unió fekete listáját, melyen Putyin oligarchái szerepelnek.

A brüsszeli Politico szerint három oligarchát akar levenni a fekete listáról a magyar diplomácia: Usmanovot, Avent és Rasnyikovot. Mindhárman Putyin barátai és mindhárman dollármilliárdosok. A magyar kezdeményezés vétóval ér fel.

“Tudtuk a magyarokról, hogy árulók!”

– fogalmazta meg véleményét egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak.

A cseh elnökség időközben elérte, hogy elhalasszák a döntést a három orosz oligarcha sorsáról vagyis Magyarország nem vétóz az ügyben, de kérdés, hogy mit kért és kapott cserébe? Mit akar Orbán valójában elérni?

A cél a gázársapka megfúrása

Ursula von der Leyen asszony gázársapkát akar bevezetni az orosz gázra, hogy ily módon akadályozza meg az árak elszabadulását. Jelenleg már több mint tízszerese a gázár a tavalyinak. Az Európai Unió energiaügyekben illetékes miniszterei pénteken tárgyalnak a gázársapkáról. Oroszország máris közölte: aki ársapkát alkalmaz, az nem kap orosz földgázt vagy kőolajat. Ursula von der Leyen asszony szeptember 14-én szándékozik ismertetni az uniós tervet amikor elmondja szokásos beszédét az unió állapotáról.

A magyar kormánypárti média nyíltan az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit hibáztatja a magas energiaárakért holott az energiaválság már egy éve tart, vagyis jóval korábban kezdődött mint ahogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – február 24 – és az Európai Unió emiatt szankciókat vezetett be ellene. A kormánypárti média azt is elhallgatja, hogy Putyin és Orbán a piaci árnál olcsóbb földgázt ígért, de valójában Magyarország éppúgy tőzsdei árat fizet mint mindenki más. Ha ilyen magasan maradnak a földgázárak a világpiacon, akkor a magyar kormány nem lesz képes fenntartani a rezsi csökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig komoly kihívás Orbán Viktornak, aki a választások idején még azt ígérte: nem lesznek megszorítások!

Utóirat: Magyarország elállt a vétótól, megszavazza. a szankciókat. Hiába, nem csak a kormány nyakán a kötél, de szorul is.

Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

ki
-
0
Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

Ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra – jelentette ki Ursula von der Leyen asszony. A brüsszeli bizottság elnöke ezzel komoly hatást gyakorolt a piacra: múlt pénteken még 310 euró fölött volt a földgáz ára a holland gáz tőzsdén, amely irányadó Európában, most viszont már csak 210 euró körül van.

Jövő pénteken tanácskoznak az uniós energia miniszterek, akkor születhet döntés az ársapkáról, amely brüsszeli pletykák szerint akár 150 euró is lehet. Miután az Európai Unió nagyon jelentős vásárló, ezért szava van a piacon annál is inkább, mert az orosz földgáz vezetékek Európába hozzák a földgázt, és nincs alternatíva. Ezért is égetik el azt az oroszok a finn határ közelében. Kérdés ezekután, hogy Magyarország mennyiért kapja a földgázt?

Szijjártó titkolózik

A külügyminiszter Moszkvában szerződést írt alá a többlet szállításról: naponta 5,8 millió köbméter érkezik a déli vezetéken Szerbia felől. A magyar diplomácia vezetője az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában tárgyalt azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Emiatt sok uniós tagállam bírálta a magyar kormányt. Csehország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott, hogy megszűnt a visegrádi együttműködés Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki az Atv-nek nyilatkozott, arról beszélt, hogy mindenképp földgázt kellett szereznie a téli fűtési szezonra. Kérdés, hogy mennyiért?

“Ez két vállalat közötti szerződés, az árformulát ezért nem tudom elmondani. Ez olyan üzleti információ, amelynek a kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.”

Nem vesszük mi drágábban a gázt mint mások az Európai Unióban? A kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mások mennyiért veszik a földgázt az oroszoktól, de azt politikai lufinak tartja, hogy mi vennénk a legdrágábban Oroszországtól.

300 ezer forint

Ennyit kap minden magyar család rezsi támogatás címen havonta – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter világossá tette, hogy ennél több pénze nincsen erre a kormánynak. Ha tehát nőnek az árak, akkor ez áremelkedést jelent a magyar piacon is. De mi van akkor, hogyha csökkennek? A magyar kormány azért is titkolózik ebben az ügyben, hogy ki ne derüljön: valójában mennyi is a rezsitámogatás? Ha csakugyan minden család 300 ezer forintos rezsi támogatást kap havonta a jelenlegi árak mellett, akkor ez meghatározó tényező minden családi költségvetésben egy olyan országban, ahol a nettó átlag jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot havonta.

Orbán politikai dilemmája tehát világos: valamennyire fenn kell tartania a rezsicsökkentés illúzióját hiszen a rászavazó milliók enélkül nyomorba süllyednének. Miből? Ez a kínos kérdés merül fel hiszen a Nemzeti Bank 11.45%-ra emelte az alapkamatot, hogy megállítsa a forint értékvesztését. A pénz nyomtatás nem megoldás, az eurómilliárdok nem jönnek Brüsszelből. Vajon Putyin figyelembe veszi-e mindezt, és kicsit olcsóbban adja a földgázt magyar barátainak? Ez aligha valószínű. Úgyhogy az Orbán kormány imádkozhat az enyhe télért. Akkor talán megmarad egy kis plusz orosz földgáz, és ezt eladhatja másoknak, hogy betömje a költségvetés hiányát. Nem irigylésreméltó perspektíva.

Polexit a láthatáron?

Polonius
-
0
Polexit a láthatáron?

Bár Varsónak is óriási szüksége lenne rá, de a kormánypárt vezére közölte: vége az engedményeknek! Az ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány az Európai Unió elhagyására készül – írja a brüsszeli Politico.

Lengyelország kisodródhat az Európai Unióból, mert egyelőre senki sem tudja:

Mi lesz Varsó  35 milliárd eurós uniós pénzével?

Véget kell vetni annak, hogy a németek és a franciák kiskirályként vezessék az Európai Uniót! – írja Mateusz Mazowiecki miniszterelnök az Euroactivban. Szerinte meg kell őrizni a vétójogot az uniós döntéshozatalban. A lengyel kormány most azzal fenyegetőzik, hogy vétózással akadályozza az uniós döntéshozatalt mindaddig amíg meg nem kapja az uniós eurómilliárdokat.

“Maximális jóindulatot mutattunk, de az engedményeinkkel nem értünk el semmit. Minthogy az Európai Unió nem teljesíti a kötelezettségeit, ezért semmi okunk sincsen arra, hogy mi teljesítsük a vállalásainkat”

– jelentette ki Jaroslaw Kaczynski. Lengyelország erős embere egy kormánypárti portálnak, a Siecinek nyilatkozott.

A brüsszeli bizottság azt követelte Lengyelországtól, hogy mondjon le a bírák politikai ellenőrzéséről, és garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A lengyel parlament meg is szavazott “néhány engedményt” a múlt hónapban, de nem eleget – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony rámutatott. A brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van, mert az Európai Parlament csak nemrég mondott le arról, hogy beperelje az Európai Bíróságon azért, mert nem elég határozott a jogállamiság kritériumait megsértő tagállamokkal: Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.

A lengyel kormány napi 1 millió eurós büntetéssel néz szembe, mert nem teljesítette az Európai Bíróságnak a lengyel bíróságokkal kapcsolatos döntését. Miután a jogsértés már 280 napja tart, ezért Lengyelország már 280 millió euróval  tartozik.

Kaczynski előállt régi elméletével, a német-orosz hatalmi összeesküvéssel. Amikor az Északi Áramlat 2 épült, akkor a Hitler-Sztálin paktumra emlékeztetett, amely Lengyelország felosztásához vezetett 1939-ben. Most ezt nyilatkozta:

”a brüsszeli bizottság meg akarja törni Lengyelországot és teljesen alárendelni Németországnak. Nem illünk bele abba a német-orosz tervbe, hogy ők irányítsák Európát. Számukra egy független, gazdaságilag és katonailag erős Lengyelország akadályt jelent.”

Német-orosz közös tervről beszélni az Ukrajnában folyó háború kellős közepén értelmetlennek tűnhet külföldön, de a lengyel közvélemény egy része számára valószínűleg eladható. Jövőre választások lesznek Lengyelországban, és a nacionalista közvéleménynek Kaczynski ezt üzente:

“ha az Európai Unió a falnak nyom bennünket, akkor nincs más választásunk mint elővenni az összes ágyut, és tüzet nyitni Brüsszelre.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Krzysztof Sobolewski, a legnagyobb kormánypárt, a PiS főtitkára elmondta a közszolgálati rádióban.

“Szemet szemért  fogat fogért” – ez az új irányvonal Brüsszellel szemben. A lengyel kormány kész arra, hogy beperelje a brüsszeli bizottságot, ha nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat. “Semmilyen akciót sem zárunk ki a jövőben” – hangsúlyozta a legnagyobb kormánypárt főtitkára.

Polexit a láthatáron?

A lengyel ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány új kemény vonalas politikája ide is elvezethet. A Polgári Platform egyik vezetője, Grzegorz Schetyna szerint Kaczynski fenyegetőzése egyre nevetségesebb.

“Kaczynski minél inkább ijesztgetésre használja az Európai Uniót annál jobban nevetségessé teszi magát hiszen a lengyeleknek szegénységet hoz eurómilliárdok helyett. A törvénytelenség, az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetése Polexithez vezethet.”

Sobolewski, a PiS főtitkára rádiós interjújában azt mondta, hogy “nem akarjuk elhagyni az Európai Uniót hanem át akarjuk azt alakítani, hogy a nemzetek uniója legyen.” Ez a magyar kormány retorikája. Magyarország és Lengyelország egyelőre egyaránt kimarad a helyreállítási alapból. Ezen a címen Brüsszel már több mint 100 milliárd eurót osztott ki a tagállamoknak – emlékeztet a Politico.

Uniós gázegyezmény – kiskapukkal

Polonius
-
0
Uniós gázegyezmény – kiskapukkal

A piacok szkeptikusan fogadták az Európai Unió gázkorlátozási tervét: 200 euró fölé ment az ár. Télen pedig tízszer drágábban lehet majd földgázt vásárolni a piacon mint tíz évvel korábban.

Az elfogadás érdekében Brüsszel felvizezte eredeti tervét. Az oroszok meg újra csökkentik a gázszállítást. Ezért csúcson a gázár az uniós spórolási döntés után.

“Szembeszállunk Putyin kísérletével, hogy megossza az uniót. Ezért ennek az egyezménynek  óriási jelentősége van”

– jelentette ki Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter.

Spanyolország ökológiai minisztere, aki pedig harcolt az eredeti gázspórolási javaslat ellen, szintén elégedetten nyilatkozott:

“Jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy létrehozzunk egy közös európai projektet” – jelentette ki Teresa Ribera spanyol miniszter.

Csak Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem szavazta meg a határozatot.

Csakhogy a számok nem stimmelnek – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az eredeti terv szerint 43 millió köbméter földgázt kellene megspórolnia a 27 tagállamnak. Csakhogy annyi kiskapu van a végülielfogadott megállapodásban, hogy maximum 10%-ot spórolhatnak a tagállamok és nem 15%-ot ahogy azt eredetileg tervezték.

Frans Timmemans alelnök mindenesetre kiadta a jelszót: a gáztakarékosságnak már holnap meg kell kezdődnie!

Kiskapuk

Kezdetben Brüsszel azt szerette volna elérni, hogy kötelező erejű legyen az uniós gáz szolidaritás. Ehelyett olyan döntés született, hogy az Uniós vészjelzést csak akkor adhatják ki, ha legkevesebb öt tagállamban már vészhelyzet alakult ki és ezt ki is hirdették illetve ha az Európai Tanács, melyen az állam és kormányfők vesznek részt, erre utasítja a brüsszeli bizottságot.

Ha tehát Németország, az Európai Unió legnépesebb állama egyedül kerül vészhelyzetbe a tél folyamán, akkor ez nem jelent automatikusan uniós vészhelyzetet is – állapítja meg a Deutsche Welle. A német közszolgálati portál arra is rámutat, hogy nagyon különböző a tagállamok függése az orosz gáztól. Míg Németország és sok közép-kelet-európai állam – így Magyarország – számára az meghatározó, az ibériai félszigeten ennek jóval kisebb a jelentősége. Ezért Portugália és Spanyolország számára kiskaput nyit a gáz spórolási egyezmény.

A szigeteken is különleges a helyzet hiszen Ciprus, Málta vagy Írország energiahálózata nem kapcsolódik más uniós államhoz. Ezért ők felmentést kapnak a spórolás alól.

Egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szavazott az uniós gázkorlátozási egyezmény ellen.

Mi erről a véleménye? – kérdezték a cseh miniszterelnök-helyettest, aki az EU soros elnökségét képviselte. Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes nem kívánta kommentálni “egyetlen tagállam döntését.” Ehelyett azt mondta, hogy “nyíltan  elköteleztük magunkat, nyíltan szolidaritást mutattunk és nyíltan üzentünk a világnak és a Kremlnek.”

Ezek után minden szem Németországra szegeződik – írja a Deutsche Welle hiszen más tagállamok csökkentették a függésüket az orosz gáztól, de Berlin nem. Most ennek fizeti a politikai árát.

Az Európai Unió három legnagyobb gazdasága, a német, a francia és az olasz fogyasztja el az uniós orosz gáz import felét.

Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter is azt üzente Putyinnak Brüsszelből, hogy “nem tudja megtörni az uniós egységet”. Ez kiderülhet  amikor szavazni kell arról, hogy kihirdessék az uniós vészhelyzetet.

Ösztönzést büntetések helyett

Ezt sürgeti Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, aki levelet írt Ursula von der Leyennek. Görögország is sokáig bírálta az uniós spórolási tervet, de végülis elfogadta azt. Mit javasol a görög miniszterelnök? Azt, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a nagy földgáz felhasználó cégeket, hogy térjenek át más energiahordozóra – lehetőség szerint olyanra, amely kevésbé károsítja a környezetet. Jelenleg a rendszer a rövidtávú leállásokat díjazza, de hosszútávú megoldások kellenek. Ehhez uniós pénzeket sürget Görögország miniszterelnöke.

“Ily módon össze lehetne hangolni a nemzeti és az uniós célokat. Az kapna uniós pénzeket, aki a leghatékonyabban csökkenti a gáz függőséget” – írta a görög miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonynak abban a levélben, melyet a Politico megszerzett.

Van-e gázszolidaritás az Európai Unióban?

Kenderessy Milán
-
0
Van-e gázszolidaritás az Európai Unióban?

A téli szezon ugyancsak próbára teheti ezt a szolidaritást, ezért Brüsszelben takarékossági tervet készítettek: ez 5-20% között csökkentené a földgáz felhasználást a kritikus időszakban.

A hamburgi Der Spiegel értesülései szerint 8%-ban állapodhatnak meg a tagállamok vezetői. A spórolás nem érintené a lakosságot, a kórházakat és az iskolákat hanem az ipart és a kereskedelmet. Legalábbis ezt ajánlja az Európai Unió.

A magyar kormány természetesen nyíltan ellenzi az elképzelést. Miért? Mert viszonylag nagy az ország gáztároló kapacitása vagyis, ha azok feltöltése sikerül, akkor biztonságos lehet a téli szezon. A magyar miniszterelnök ezenkívül abban is bizakodhat, hogy jó kapcsolatokat ápol Putyinnal vagyis Magyarországgal az oroszok kivételt tehetnek. Ez annál is inkább valószínű, mert közös vezetéken vagyunk Szerbiával, melynek támogatása Putyin szívügye.

Orbán Viktor tehát megvétózná az uniós gáztakarékossági tervet, ha tehetné. Scholz német kancellár nemrég hosszú nyilatkozatban fejtegette, hogy véget kellene vetni a vétózásnak a jelenlegi formájában, mert ez akadályozza a döntéshozatalt, amely krízis esetén nem tűr halasztást. Az Európai Unió javaslata minősített többséghez kötné a spórolási tervet vagyis egy állam nem vétózhatna, mert a döntéshez elég kétharmad akkor, ha az érintett államok reprezentálják az unió lakosságának 60%-át.

A brüsszeli bizottság azt szeretné, ha az energetikai miniszterek ezt a javaslatot már jövő kedden megszavaznák rendkívüli tanácsülésen.

Brüsszel jóakarata

Ha a magyar kormány szembemegy az uniós javaslattal, akkor ezzel aligha növeli a bizalmat Brüsszelben, ahol Navracsics Tibor miniszter küzd a magyar költségvetésből nagyonis hiányzó eurómilliárdokért.

“Ma már a politikai akaratban látom a legnagyobb problémát. A magyar kormányban ez megvan. A Bizottság részéről  ezt nem tudom kitapogatni, de igyekszem meggyőzni őket.”

– mondta Navracsics Tibor a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt. Navracsics , aki uniós biztosként jól megismerte Brüsszelt , őszintén elmondta, hogy “nekünk magyaroknak is meg kell tanulnunk az európai játékszabályokat.”

Elég itt arra visszaemlékezni, hogy Magyarország uniós képviselője lemondott azt követően, hogy Kirill pátriárka ügyében kénytelen volt felrúgni az uniós diplomáciai szabályokat, mert erre kapott utasítást Budapestről.

Navracsics bírálta a magyar diplomáciát mondván: “lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de ez nem fog működni.”

A kormányzati propagandát is óvatosan bár, de kritikával illette Navracsics Tibor, aki elmondta:

“Odajött hozzám a Dohány utcában egy enyhén kapatos fiatalember, aki azt kérdezte tőlem: Főnök, lesz pénz ?!”

14 ezer milliárd forintról van szó.

Navracsics Tibor a magyar sajtónak derűlátóan nyilatkozik, de a New York-i Bloombergnek elismerte, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás. Most a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt ugyanezt mondta. Ha nem lesz idén megállapodás, akkor a pénz jelentős része örökre elveszhet. Minél később érkezik pénz Brüsszelből annál tovább húzódik Magyarország pénzügyi krízise hiszen a nemzetközi piacon sasszemmel figyelik a tárgyalásokat. Az uniós eurómilliárdok nélkül nem működhet a nemzeti együttműködés rendszere. Ezért vált engedékenyebbé Orbán Viktor. Brüsszel viszont komoly engedményeket vár tőle. Ursula von der Leyen asszony ellen bizalmatlansági indítványt fontolgatott az Európai Parlament, mert Lengyelország uniós pénzeinek kiutalását engedélyezte. A brüsszeli bizottság vezetője nem akar így járni Magyarország esetében. Ráadásul Orbán Viktor eléggé nyersen utasította el Ursula von der Leyen kérését Budapesten az olajembargó támogatásáról.

Így a brüsszeli jóakarat az eurómilliárdok kifizetésére még várat magára.

Addig jár a korsó a kútra

ki
-
0
Addig jár a korsó a kútra

A német közszolgálati Deutsche Welle szerint “Orbán Viktor szerencséje elfogyott”.

Az áprilisban nagy fölénnyel megnyert választás furcsa módon a vég kezdete lehetett a nemzeti együttműködés rendszere számára. A rezsi csökkentés döntő érv volt Orbán Viktor mellett az elmúlt időszakban. Ennek a részlegesen visszavonása, amely a lakosságnak legkevesebb a felét érinti, komoly népszerűségvesztést jelent. Csakhogy a költségvetés egyensúlyának a helyreállítását másképp nem tudja elérni a magyar kormány, amely nagyon bízik abban, hogy előbb vagy utóbb megérkezik 5,8 milliárd euró Brüsszelből. Ezért tárgyal lázasan Navracsics Tibor miniszter. Szerinte őszre meglehet a megállapodás.

De mi van akkor, ha mégsem?

Orbán diplomáciai elszigeteltsége

Putyin Ukrajna elleni agresszióját Orbán Viktor nem ítélte el határozottan, ezért szembekerült lefontosabb szövetségesével, Lengyelországgal. Miután Ukrajna támogatásában Lengyelország kulcsszerepet játszik, ezért hozzájuthat azokhoz az uniós pénzekhez, melyeket Brüsszel Magyarországtól egyelőre megtagad. Orbán és Kaczynski között volt egy paktum, melynek értelmében mindkét állam vétóz abban az esetben, ha a másikat támadás érné Brüsszelben. A magyar-lengyel viszony annyira lehűlt Orbán oroszbarát külpolitikája miatt, hogy nemigen számíthat a lengyelek támogatására. Ráadásul a döntések egy részét már nem is kell mindenkinek támogatnia.

Brüsszel a jogállamiság megsértése címén tart vissza pénzeket.

Itt a döntésnél elég a minősített többség vagyis, ha a tagállamok 55%-a támogatja azt (a tagállamok lakosságának 65%-át képviselve), akkor a határozat jogerős.

A múlt héten látott napvilágot Brüsszelben a jelentés arról, hogy a tagállamok miképp teljesítik a jogállami normákat. Magyarország kapcsán azt írták:

“Helyes és szükséges minden uniós pénz átutalás leállítása Magyarország esetében, mert a jogállami normák súlyos megsértése régóta tart és rendszerszerű. Semmilyen biztosíték sincsen arra, hogy az uniós euró ne kerüljön korrupt kezekbe, és hogy ne legyenek visszaélések ezen a téren.”

Daniel Freund vezette azt a bizottságot, mely ezt a jelentést írta Magyarországról , és a német zöld képviselő régi elszánt ellenfele Orbán Viktornak. Korábban úgy nyilatkozott , hogy az EU átutalások egynegyede Orbán Viktor családjának és baráti körének a zsebében landol.

Ezt a legutóbbi jelentést az Európai parlament mindegyik nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol a Fidesz sokáig tag volt.

Daniel Freund úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezekután minden a brüsszeli bizottságon múlik. Bírálta Ursula von der Leyen asszonyt, mert a bizottság vezetője szerinte nem eléggé határozott Orbán Viktorral szemben.

A magyar miniszterelnök éveken keresztül megvásárolta a szavazók jóindulatát, de ennek immár vége. Orbán Viktor megszorító intézkedésekre kényszerült és még több is jöhet -, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta először kormányellenes tüntetések vannak Budapesten a megszorító intézkedések ellen.

EURÓPA MEGHÁTRÁLT, ORBÁN TRIUMFÁL

Bauer Tamás
-
0
EURÓPA MEGHÁTRÁLT, ORBÁN TRIUMFÁL

Lássunk tisztán: Orbán elérte, amit akart, igazából kiütéssel győzött. Az olajembargó ügyében az Európai Unió vezetése meghátrált, Orbán minden kívánsága teljesült.

Az olajszállításokon Oroszország jóval többet keres, mint a gázszállításokon. Miközben az Európai Unió olajimportjának meghatározó része származik Oroszországból, a Bizottság fokozatosan meg akarja szüntetni Európa függőségét az orosz szénhidrogén-szállításoktól, mindenekelőtt az olajszállításoktól, nagyobb részben már az év végére.

Tekintettel az egykori szocialista országok örökölt függőségére az orosz olajszállításoktól, a Bizottság számukra hosszabb átállási időt ajánlott fel 2023-ig, sőt 2024-ig. Szlovákia, Csehország, Bulgária kész lett volna ezt elfogadni, az Orbán-kormány azonban nem. Így merült fel az a „kompromisszum”, hogy a vezetékes szállításokra – vagyis Magyarország, Szlovákia, Csehország orosz kőolajimportjára és talán az egykori NDK Schwedtben levő finomítójára – az embargó nem vonatkozik, „egyelőre”. Elfogadták még Orbánnak azt a külön követelését is, hogy ha a Barátság-kőolajvezetéken történő szállítás valamilyen okból megszakadna, és mi is tankhajón és az Adria olajvezetéken kényszerülnénk orosz kőolajat behozni, arra se vonatkozzék az embargó.

Orbán tehát mindent elért, amit el akart érni. Határidőt sem kellett vállalnia, nem kell átállítania a MOL finomítóját más importált kőolajra, fenntarthatja a putyini Oroszországhoz fűződő különleges gazdasági kapcsolatát (ahogy Paks II. Roszatom általi megépítése mellett is kitart).

Bármilyen szép mondatokat is mond Orbán megbízásából Novák Katalin Varsóban vagy az ukrán televízióban, ez csak bohóckodás, a lényeg az, hogy Orbán kihúzza magát a hatodik szankciós csomagból, tovább finanszírozza Putyin háborúját.

Az Európai Tanács elnöke szerint a vezetékes szállítások kivétele az embargótól „átmeneti”, de erről egyelőre nem döntöttek, és ha most nem döntöttek, akkor nem is fognak.

Az alternatíva az lett volna, hogy nem az EU közös döntésével, hanem Magyarország nélkül, huszonhat ország megállapodásával vezetik be az olajembargót. Többen is felvetették ezt a lehetőséget, köztük Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, vagy legutóbb Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának frakcióvezetője. Ez újabb, minden korábbinál élesebb, nyilvánvalóbb konfliktust jelentett volna az Orbán-kormánnyal, és ezt az Unió vezetői nem vállalták.

Orbán viszont triumfál: megvédte a „rezsicsökkentést”, megvédte a „magyar családokat”. Nem Putyin Oroszországával szemben, amelynek háborúja ehhez a helyzethez, az energiaárak további emelkedéséhez vezetett, hanem az Európai Bizottsággal szemben, amely az Oroszországgal szembeni szankciókat kitalálta, melyeket Orbán kezdettől fogva helytelenít.

De vajon nem joggal triumfál-e Orbán, ha sikerült „megvédenie” a „rezsicsökkentést”? Nem nagyszerű dolog-e a „rezsicsökkentés”?

Nem, nem nagyszerű, hanem kifejezetten helytelen, káros, de erről majd a következő alkalommal. Most csak annyit: az EU vezetőinek meghátrálása tovább erősíti Orbánt nemzetközileg is és itthon, Magyarországon is.

Azok az ellenzékiek, mint Ujhelyi István, akik üdvözölik ezt a megállapodást, vajon nem látják ezt?

1234...133. oldal a 13-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan