Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Trócsányi nem kockázatmentes jelölést kapott von der Leyentől

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen. Nem biztos azonban, hogy ezzel a tárcával át fog menni a szakbizottságokon.

A volt magyar igazságügyi miniszter – Orbán Viktor óhajának megfelelően – a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, aki kedden mutatta be a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. Ezt a területet eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.
Vagyis nem a szinte teljesen súlytalan (belső) humanitárius segélyezési biztosnak állítja Trócsányit von der Leyen, ahogyan azt brüsszeli értesülések előrevetítették.

Nagy az ellenállás Trócsányival szemben

Ezzel azonban lehet, hogy komoly kockázatot vállal a bizottsági elnök. A magyar politikussal szemben meglehetősen nagy a bizalmatlanság és várható ellenállás is. A testület tagjainak európai parlamenti megszavazásához nélkülözhetetlen liberális és szocialista frakciókban – felróva neki a hazai antidemokratikus törvényalkotás kiszolgálását – egyenesen „provokációnak” nevezték Trócsányi esetleges fajsúlyos politikai megbízását, illetve arról beszéltek, hogy nem kaphat ilyen szerepet az, aki maga (kormánytagként)

nem tartotta be az uniós jogszabályokat.

Márpedig Magyarországgal szemben zajlik a 7. cikkel szerinti jogállamisági eljárás, amelyet a finn EU-elnökség szeretne felgyorsítani. Ugyanezen fenntartások miatt kapta a jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor öt éve az oktatást, kultúrát, ifjúságpolitikát és sportügyet szintén a bővítési terület helyett.

Neki kéne képviselnie  jogállami alapelveket

Az uniós gyakorlatban a biztosok nem hazájukat képviselik a bizottságban, hanem a közösségi jog végrehajtását kell „kitaposniuk” a tagállamok kormányaiból. A bővítési biztos esetében ráadásul a felvételre váró országokon (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekinthető távlatilag tagjelöltnek) kell számon kérnie a jogállami intézkedéseket és berendezkedést, a sajtószabadságot, a civil szervezetek akadálymentes tevékenységét.

A szakbizottságokban elakadhat a jelölés

Az Európai Parlament a teljes bizottságról együtt szavaz, majd a kinevezést az állam- és kormányfők Európai Tanácsa adja meg. Az EP-ben azonban – csak hogy megmutassa erejét – gyakran fordul elő, hogy

a szakbizottságokban „kizeccölnek” olyan jelöltet, akinek személye (netán felkészültsége) vagy a küldő kormány megítélése miatt nem elfogadható.

Ennek következménye a „portfóliócsere”, netán új jelölt kérése. (A felkészültségi probléma miatt nem lett annak idején energiaügyekért felelő biztos Kovács László, helyette a kevéssé erős adóügyeket kapta meg.)

A szocialista Ujhelyi István máris közölte, hogy a frakcióban

nem fogja megszavazni Trócsányit.

Hasonló magatartás várható a DK-soktól és a liberálisok közt helyet foglaló Momentum képviselőitől. Akik közrehatása következtében eddig három fideszes politikus bizottsági alelnöki szavazását kellett elhalasztani a kellő számú támogatás híján.

Ráadásul az EP-ben több frakció „berágott” amiatt, hogy a bizottsági elnöki jelöléskor az állam- és kormányfők felrúgták az úgynevezett csúcsjelölti rendszert. Amelyben minden képviselőcsoport kiválasztottja lett volna a testület élére jelölve. Ennek eredménye lett von der Leyen kiválasztása (Manfred Weber „ejtése” után). Sokan szeretnének elégtételt vennie ezen, amelynek ostora az amúgy is rossz megítélésű magyar kormány jelöltje hátán csattanhat.

Az eddig megismertek szerint a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető-alelnök lehet. Az új testületben nyolc alelnök lesz, közülük a három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek.

Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestageré a digitális kornak megfelelő Európa programja, egyúttal továbbra is betölti a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos.

Az öt „szimpla” alelnök egyike a spanyol Josep Borrell, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Mellette a cseh Vera Jourová az „értékek és átláthatóság”, a görög Margarítisz Szkínász az „európai életmód védelme”, a szlovák Maros Sefcovic az „intézményközi kapcsolatok és tervezés”, míg a horvát Dubravka Suica a „demokrácia és demográfia” nevű portfóliót kaphajta. Ez azt jelenti, hogy a nyolc alelnöki pozíció közül négy a dél- és a kelet-közép-európai régiónak jutott.

A „sima” biztosok testülete. Az olasz Paolo Gentiloni gazdasági, az ír Phil Hogan kereskedelmi, a francia Sylvie Goulard belső piaci biztos lehet. Az osztrák Johannes Hahn lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a bizottság elnökének fog jelenteni. Didier Reynders (Belgium) a „Jogérvényesülés” portfólióért felel (beleértve a jogállamiság témáját is). Marija Gabrielé (Bulgária) az „Innováció és ifjúság”, Sztella Kiriakídiszé (Ciprus) az egészségügy. Kadri Simsonhoz (Észtország) tartozik az energiaügy, Jutta Urpilainenhez (Finnország) a „Nemzetközi partnerségek”, Virginijus Sinkevičiushoz (Litvánia a „Környezet és óceánok”. Nicolas Schmit (Luxemburg) viszi a „Munkahelyteremtést”, Helena Dalli (Málta) az „Egyenlőség” portfóliót. Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az agrártelület felelőse, Elisa Ferreira (Portugália) a „Kohézió és reformoké”. Rovana Plumb (Románia) a közlekedési ügyeket viszi, Janez Lenarčič (Szlovénia) a „Válságkezelés” portfóliót. Ylva Johansson (Svédország) vezeti a Belügy nevű terület gazdája.

Lesz-e a lengyel jelölt mezőgazdasági biztos Brüsszelben?

Kedden kívánja közzétenni az új brüsszeli bizottság névsorát Ursula von der Leyen asszony. Szándékai szerint Lengyelország kapná a mezőgazdasági biztos posztját. Ennek érdekében Varsó visszavonta korábbi jelöltjét, és egy olyan egykori európai parlamenti képviselőt javasol a bizottságba, aki egykor a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke volt.

Janusz Wojciehowski már találkozott is Ursula von der Leyen elnök asszonnyal, és igen elégedetten nyilatkozott a találkozóról. Amikor az európai parlament szavazott Ursula von der Leyen elnöki megerősítéséről, akkor a lengyel kormánypárt, a PiS mellette döntött. Varsóban gyakran emlékeztetnek arra, hogy támogatásuk nélkül Ursula von der Leyen nem kapta volna meg a többséget.

A német hetilap, a Der Spiegel közben emlékeztet arra, hogy az OLAF vizsgálatot folytatott a lengyel biztos jelölt ellen. Eszerint Wojciehowski nem számolt el korrekten utazási kiadásaival. A Der Spiegel természetesen megkérdezte erről a lengyel biztos jelöltet is. Aki elismerte, hogy voltak e körül problémák, de ő az OLAF vizsgálat során visszafizetett 11 250 eurót! Említsük meg, hogy távolról sem ő volt az egyetlen az európai parlament tagjai közül, aki visszaélt helyzetével és sokkal magasabb utazási költségeket számolt el mint amennyit valójában költött. Sokan ugyanis biznisz osztályú repülőjegyet számoltak el miközben fapados géppel utaztak. Ursula von der Leyen hivatala nem válaszolt a Politico című brüsszeli lap kérdésére miszerint a lengyel biztos jelölt OLAF botránya befolyásolja – e kinevezését az új brüsszeli bizottságba?

Trumptól és az uniós bíróságtól függhet a PiS választási eredménye Lengyelországban

“Trump fajgyűlölő és beteges hazudozó!”- írta egy neves újságíró az amerikai elnök látogatása kapcsán. Ezért akár börtönbe is kerülhet, mert Lengyelországban hároméves szabadságvesztésre is ítélhetnek valakit nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.

Donald Trump Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy szeptember elsején lesz 80 éve annak, hogy a nácik lerohanták Lengyelországot, és ezzel megkezdődött a második világháború. Trump imádja Lengyelországot: elnökként első európai útja itt kezdődött. Washingtonban ugyanis kiadta a jelszót: találjatok egy olyan európai államot, ahol nem fütyülnek ki! Lengyelországban remekül fogadták, és azóta is bálványozza Trumpot a szélsőjobboldali kormánypárt. Amely nemcsak fegyvereket vásárol dollár milliárdokért, de az amerikai katonák állomásoztatásáért cserébe azt is megígérte: Trump erődnek nevezik el a támaszpontot!

És ekkor jön a neves ellenzéki újságíró, aki a Twitteren – Trump kedvenc játékszerén- beteges hazudozónak titulálja Lengyelország nagy barátját. Egy ügybuzgó kormánypárti képviselő sietve az ügyészséghez fordult: indítsanak eljárást Tomasz Lis újságíró ellen! Dominik Tarczynski képviselő fenyegető lépése nagyon is konkrét következményekkel járhat, mert Lengyelországban börtönbe is lehet kerülni ilyesmiért.

Különösen pedig, mert a PiS ünnepelni akar: bemutatni Lengyelország nagy barátját nem sokkal az októberi választások előtt. Trump pedig a PR mestereként bizonyára bombasztikus ígéretekkel szolgál majd, melyek nemcsak a kormánypárti szavazópolgárok szívét hevítik fel, de az egész lengyel közvéleményét, mely hagyományos orosz ellenes alapállása miatt az Egyesült Államokban látja függetlenségének zálogát.

Európai döntés a deviza hitelesekről

Félmillió lengyel választópolgárt érint közvetlenül az EU bíróságnak szeptemberre várható határozata azokról a szerencsétlen adósokról, akik svájci frankban vettek fel ingatlan hitelt még a 2008-as nagy pénzügyi válság előtt. Ha a luxemburgi bíróság az adósok javára dönt, akkor abba beleremeghet az egész bank szektor Lengyelországban! – állapítja meg a brüsszeli Politico. Hatalmas összegről van szó: 60 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 14 milliárd euróról! Ez a négyszerese a lengyel bankok éves profitjának! Mindez alapjaiban megrázhatja a lengyel gazdasági csodát, mely a PiS tartós uralmának alapja.

A deviza adósok éppúgy csapdába kerültek mint nálunk. A bankok elmagyarázták nekik, hogy miután Lengyelország immár az Európai Unió tagja és a svájci frank a világ legstabilabb valutája, ezért érdemes abban eladósodni. Csakhogy azt elfelejtették tudatni, hogy a svájci frankhoz képest minden más valuta leértékelődhet. Így történt a zloty esetében is: 2007-ben a pénzügyi válság miatt 2,2 volt az árfolyam, de 2012-ben amikor a deviza hitelezést a legtöbb bank beszüntette Lengyelországban, már 3,3 zlotyba került egy svájci frank! Ma pedig 4,2 az árfolyam. A deviza adósok nem akartak hinni a szemüknek: sokkal többel tartoztak zlotyban mint amekkora hitelt felvettek. A PiS amikor hatalomra került, akkor azt javasolta a deviza hiteleseknek, hogy forduljanak a bírósághoz. Csakhogy Lengyelországban a bíróságok hol így döntöttek hol pedig úgy. Ezért aztán nagyon sokan elmentek az uniós bíróságig. Amely szeptemberben hoz döntést. Akármit is határoznak a bírák Luxemburgban annak súlyos következményei lehetnek Lengyelországban – nem sokkal a választások előtt.

Ezért is nagyon fontos a kormánynak a Trump látogatás meg persze Európa

A kínos gazdasági problémákról remekül elterelheti a figyelmet az amerikai elnök látogatása. Emlékezés a második világ háborúra: amikor a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta Lengyelországot. A nemzeti érzelmek sokat segítettek eddig is a PiS hatalmon maradásában. Jaroslaw Kaczynski most kiadta a jelszót: legyen Varsóból is Budapest! A politikai sikerhez azonban nagyon kell a gazdasági eredmény. A pénz amiből osztani lehet. Ez pedig jórészt Európából jön: ezért a varsói kormányzat érezhetően visszafogja Brüsszel bírálatát. Sőt azt hangsúlyozza: a PiS nélkül nem lenne Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság új elnöke.

A magyar határőrök különösen durván bánnak a migránsokkal

A többi között ezt a megállapítást tartalmazza a Returns Network jelentése, mely a migránsok helyzetével foglalkozik. A Frontex, az Európai Unió közös határvédelmi szervezete is gyakran nem humánus módon kezeli a migránsokat. A bolgár, a görög és a magyar határőrök durvasága különösen szembeötlő volt. A Frontex az elmúlt hónapokban egyetlen egy embert sem mentett ki a Földközi tengerből, ahol több mint ezer migráns lelte halálát.

Erre hivatkozva hétfőn útnak indult az Ocean Viking nevű hajó Marseille kikötőjéből. A célja az, hogy a Líbia körüli vizeken cirkáljon, és felszedje azokat a migránsokat, akiket vízbefúlás fenyeget. Kérdés azután, hogy mely országok fogadják be az ily módon megmentett migránsokat. Olaszország ugyanis még kikötni sem engedi azokat a hajókat, melyek illegális bevándorlókat szállítanak.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, nemrég Rómában kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia az egész migráns politikáját. Jelenleg a front országok viselik a bevándorlás fő terhét (Olaszország, Spanyolország és Görögország) miközben az Európai Unió legtöbb tagállama vonakodik attól, hogy migránsokat vegyen át tőlük. Ez az álláspontja Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki bár politikai szövetségese Matteo Salvini olasz belügyminiszternek, de éppúgy a zéró migráns politika híve mint ő. Olaszország ezt csak az új migránsokra érti, a régieket szeretné elosztani az uniós tagállamok között , de a jelentkezők száma vajmi csekély.

Von der Leyen Rómában: új uniós migráns politika kell!

A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya sorra látogatja a tagállamokat illetve találkozik azok vezetőivel. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is eszmét cserélt.

Akkor is felmerült a migráns kérdés hiszen Magyarország kategorikusan elutasítja a menekültek befogadását. Orbán Viktor miniszterelnök politikai szövetségese, Matteo Salvini ugyanezen az állásponton van, de ugyanakkor azt szeretné, hogy az uniós tagállamok vegyenek át migránsokat Olaszországtól. Erről Orbán Viktor hallani sem akar…

Ursula von der Leyen Rómában elismerte, hogy Olaszország mint frontország nehéz helyzetben van – éppúgy mint Spanyolország vagy Görögország. Ezért új migráns politikát javasol, melynek kidolgozását akkor kezdhetik meg Brüsszelben amikor Ursula von der Leyen vezetésével feláll az új bizottság. Ez valamikor ősszel következhet be, de addig is csinálni kell valamit, mert folyamatosan érkeznek a menekültek a Földközi tengeren át. “Tudjuk, hogy ez a probléma nem fog elmúlni hiszen globalizált világban élünk. Olyan új migráns politikát kell találnunk, mely egyszerre hatékony és emberséges” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen miután tárgyalt Rómában Giovanni Conte olasz miniszterelnökkel.

Jogállamiság mindenkire kötelező! – Ez kimaradt az Orbán-féle interpretációból

0

Mindkét fél elégedetten nyilatkozott első hivatalos találkozójáról, melyen a magyar miniszterelnök megerősítette: Ursula von der Leyen megérti Közép Európát. Ezen a magyar miniszterelnök azt érti , hogy nem bírálja olyan nyíltan a magyar vagy a lengyel kormányt a különböző jogsértések miatt mint mondjuk Frans Timmermans , aki korábban jelölt volt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára.

De a nyílt bírálat hiánya nem jelenti azt Ursula von der Leyen esetében, hogy nincsen tisztában a probléma súlyosságával. Twitteren ezt írta az Orbán Viktorral folytatott találkozóról: “a jogállamiság kulcskérdés , és ez mindenkire vonatkozik!” Erről Orbán elfelejtett beszélni a találkozó után. Különben a brüsszeli bizottság elnök asszonya úgy értékelte a találkozót, hogy az jól sikerült. Egyetértettek abban, hogy migráns ügyben újra kell kezdeni a közös gondolkodást. Meg kell erősíteni a közös európai védelmi rendszert. Ezenkívül javítani kell az Európai Unió tagállamainak versenyképességét a globális piacon. Közelebb kell hozni egymáshoz Brüsszelt és a nemzetállamokat.

Orbán Viktor miniszterelnök és szövetségesei támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, és ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a német jelölt, akit Macron francia elnök javasolt  – Merkel kancellár egyértelmű támogatásával – megkapta az Európai Parlament jóváhagyását mindjárt az első szavazás alkalmából. A magyar kormányfő abban bízik, hogy ennek következtében a brüsszeli bizottság új elnökasszonya nem lesz olyan szigorú a jogállamiság vizsgálatában. Ez nyilván attól függ elsősorban, hogy a nagy uniós vitákban Orbán Viktor mennyiben alkalmazkodik a Merkel-Macron páros döntéseihez. Az európai ügyekben meglehetősen járatlan Ursula von der Leyen ugyanis minden bizonnyal a Merkel-Macron páros véleménye alapján ítéli meg a jogállamiság helyzetét Magyarországon vagy Lengyelországban.

Orbán-von der Leyen: Vak-randi

Nem volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor és Ursula von der Leyen első négyszemközti találkozóján. Orbán a legfontosabbról nem beszélt utána: a jogállamiságról is szó esett.

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az állami tévének.

Orbán: első a migráció

Nem volt tehát közös sajtótájékoztató, ki-ki maga mondta el, mit tartott fontosnak a találkozón. Orbán például első helyen azt, hogy az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatban „jó döntést hoztunk eddig”.

Orbán von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. És

érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció,

e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.

Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.

A nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít Orbán. Utóbbival kapcsolatban azt várja, hogy a viták értelmesebbek lesznek a jövőben. Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Klíma-ügy:egyelőre nincs több vállalás

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország csak olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Magyarország – vállalásának megfelelően – azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban nyomás alatt van, hogy kimondja: 2050-re eléri, egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – jelentette ki. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

Von der Leyen: a jogállamiság mindenkire vonatkozik

Nem beszélt viszont Orbán arról, ami még szóba került. Erről von der Leyen írt Twitter-üzenetében. Nem csak jót beszélgetett politikai irányelveiről a magyar miniszterelnökkel, hanem arról is szó volt, hogy a jogállamiság elengedhetetlen és mindenkire vonatkoznia kell.

Orbán úgy tett Brüsszelben, mintha a királycsináló találkozott volna illiberális kreálmányával, miközben erről messze nincs szó. Egy öregedő despota járt pávatáncot a belga fővárosban – írta üzenetében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Most épp lelkes támogatónak mutatta magát például a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatban, amelynek javaslatát korábban Kósa Lajos még „szocialista figyelemelterelésnek” nevezte.

Hiába, változnak az idők, Orbánék hitvallása és gerince pedig úgy hajlik, ahogy a német nagytőke szellője éppen fúj. Meglátjuk, hogy milyen Európai Bizottságot hoz tető alá Ursula von der Leyen, milyen magyar biztossal és portfólióval, illetve milyen programmal. Megismételte csak akkor fogja támogatni az általa vezetett bizottságot, ha kiáll a „szociális Európa” céljai mellett és nem alkuszik az Európa-ellenes erőkkel.

Megalkudnak?

I may be wrong – mondják angolul. Magyarul egy szó: tévedhetek. Lehet, hogy tévedtem már tegnap, amikor elővettem Ursula von der Leyen múlt heti interjúját, és arra következtettem belőle, hogy félő, hogy az új bizottság nem lesz következetesebb a jogállam kelet-közép-európai lebontóival szemben, mint az előző, esetleg annyira sem.
Aggasztónak tartottam, hogy – elfogadva a pártok erre vonatkozó kijelentéseit, hiszen titkos volt a szavazás – az új bizottsági elnök megválasztásához nélkülözhetetlenek voltak a Fidesz és a Jog és Igazságosság (az Orbán- és a Kaczyński-párt) szavazatai.
Most újabb hír érkezett: a jogállamiság ügyét az új bizottsági elnök nem Frans Timmermansra, hanem egy kelet-európaira, nevezetesen Valdis Dombrovskis lett biztosra, korábbi lett miniszterelnökre, néppárti (és nem szocialista, liberális vagy zöld politikusa) bízná, aki nem jogász, hanem eredetileg műszaki ember, aki hazájának pénzügyminisztere majd többszörös miniszterelnöke volt, és az Európai Bizottságban is költségvetési kérdésekért volt felelős.
Merthogy Timmermanst a visegrádiak nem látnák szívesen ebben a pozícióban. Eszembe jut, hogy megválasztása előtt von der Leyen azt ígérte a szocialistáknak és a liberálisoknak, hogy csúcsjelöltjeik, Timmermans illetve Margrete Vestager kulcspozíciót kapnak az új bizottságban. Lehet, hogy a visegrádiaknak mást ígért?
Von der Leyen már találkozott Varsóban Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és néhány napon belül Brüsszelbe várja Orbán Viktort. Ez természetes, találkoznia kell a tagállamok miniszterelnökeivel, akiktől biztosjelölteket vár. De hogy minden áron kerülni akarja a konfliktust a jogállam kelet-közép-európai lebontóival, a lengyel és magyar kormánnyal, az – ha tényleg erről van szó – aggasztó.
Tévedhettem, amikor von der Leyennek többek között a DK és a Momentum képviselőinek szavazatával történő megválasztása után azt írtam itt: én nemmel szavaztam volna. De az is lehet, hogy nem tévedtem.

Megvédik-e a jogállamot?

Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.
Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”
Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.
Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.
Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.
A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Wizz Air, milánói járat

Előre leszögezem: semmivel és senkivel nem tudom igazolni, hogy egy fontos politikusunk a közelmúltban, a Wizz Air milánói járatán utazott volna. Miként azt sem, hogy a járat csak másfél órával az eredetileg megadott indulási időpont után indult haza, miután a fontos személy is megérkezett a gépre.

A történetet egy NER-közeli barátom mesélte, miközben kajánul mosolygott. Megpróbáltam az eset után érdeklődni, magától a Wizz Airtől is érdeklődtem a szóban forgó járat késésének okáról, de csak semleges magyarázattal szolgáltak: a tényt nem tagadták, de a repülőterek zsúfoltságával, Milánó mindennapos túlterheltségével magyarázták.

Már túl is léptem volna a történeten, amikor a napokban a hvg.hu oldalán megjelent egy hír: „Fapadoson utazott, gurulós poggyásszal vegyült Orbán Viktor” a Wizz Air egyik Milánó–Budapest fapados járatán. Az utasok felismerték, volt, aki fotót is készített a miniszterelnökről, aki testőrség nélkül, egyszerű turista utasként jelent meg a fedélzeten.  meglehetősen hangos visszhangja volt a hírnek: az ellenzéki média némi kaján kétkedésével, de összességében pozitív kicsengéssel kulminálódott az eset. Itt talán napirendre is térhettem volna a történtek felett, de néhány kérdés nem hagyott nyugodni.

Hogyan és miért utazott miniszterelnökünk Milánóba? Annak kicsi a valószínűsége, hogy titokban ott szeretett volna meginni egy finom, igazi olasz kávét, vagy még egy pizza margheritát is megengedett magának? Megfeledkezett az időről, és késve rohant a Malpensa repülőtérre, hogy még elérje a Wizz Air 22 óra után induló budapesti járatát.

Talán ugyanazzal kapcsolatban utazott az a miniszter is Milánóba akiről utalást tett a barátom is, aki a korábban történt rejtélyes Wizz Air késésről mesélt? Szerinte a másfél órás várakozás okozója is „egyik vezető politikusunk” volt. Lehet, hogy a két eset összefügg?

A miniszterelnök a közelmúltban valóban járt az olasz városban, és aligha magánemberként ruccant ki Észak-Itáliába, sokkal inkább feltételezhető, hogy miután a Liga, az önmagán is messze túlnövő olasz kormánypárt, központja ebben a városban van, s Orbán „félhivatalosan” akár Salvini belügyminiszterrel is találkozhatott egy nappal az előtt a fontos szavazás előtt, amely Ursula von der Leyen bizottság-elnöki megválasztásáról döntött. Talán néppárti „futárként” vele ígértek a jelölt hathatós támogatásáért uniós segítséget a menekültek szétosztásában, vagy az olasz államháztartási hiány miatt amúgy napirenden lévő eljárásban némi enyhébb dorgálást.

Miniszterelnökünk pedig beváltható jó pontokat szerezhetett a Néppárt vezetői körében, amikor majd ősszel a felfüggesztés további sorsáról, illetve a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásáról, vagy a hazai demokráciát ért bírálatok szankcióiról lesz szó.

Közben persze megihatta azt a finom kávét, és talán egy pizzára is megvendégelték.

(u.i.: A magánlátogatáson Szentpéterváron turistáskodó Orbánnal Viktor miniszterelnökkel  egyidőben véletlenül épp ebben a városban tárgyal Vlagyimir Putyin. Semmi nyoma, hogy találkoztak volna…)

FRISS HÍREK

Hoppá: mégse...

Megvan a „vá...

Kovács Zoltán

Botrányt oko...

Esküt tett H...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK