Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

A kisebbségek tartanak az új ukrán milíciától

0

Nemzeti Milícia a neve annak a paramilitáris alakulatnak, amely a rendteremtésre esküdött fel Ukrajnában. Elődje az az Azov zászlóalj volt, amely nacionalista önkéntesekből toborozta a híveit, és az orosz fronton harcolt 2014-ben a helyi milíciák ellen a Don-medencében.

Az egyenruhában masírozó, többnyire fiatal emberekből álló alakulat január végén egy 600 fő részvételével tartott, látványos aktus keretében arra esküdött fel, hogy megtisztítja Kijev utcáit az alkoholtól, a drogtól és a szerencsejátéktól.

Az új szervezetet szóvivője bejelentette, hogy már egy éve működik a Nemzeti Milícia, de önkéntes tagjai most esküdtek fel a szolgálatra. Hozzátette, hogy együttműködnek a hatóságokkal, de ha kell, önállóan is közbelépnek, ha a rendőrség nem tesz eleget rendfenntartói feladatának.

Нас багато. Ми не боїмося застосувати Силу, аби встановити на вулицях Український Порядок!

Közzétette: Національні Дружини – 2018. január 28.

A jogvédő csoportok viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a szervezet az Azovhoz köthető, és az ukrán nacionalisták eszményképüknek tartják Sztyepan Banderát, aki a második világháború idején a nácikkal is együttműködött, ezért kérdés, hogy kik ellen is lépnek majd fel az önkéntes rendfenntartók.

Az ukrán belügyminiszter, Arszen Avakov bejegyzést tett közzé a minisztérium honlapján arról, hogy egyedül a nemzeti gárda, a hadsereg és a rendőrség hivatott rendet tartani Ukrajnában, és alternatív katonai szervezeteket nem engednek az utcára. Az aggódó polgárokat más fórumokon azzal akarták megnyugtatni, hogy a szervezet tagjai nem viselnek fegyvert maguknál.

Ukrán ügyben egyetértett Szijjártó és Melescanu

0

Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Bukarestben, miután román kollégájával tárgyalt. Kihangsúlyozta, hogy ebben egyetértés van közte Teodor Melescanu között.

A román diplomácia vezetőjével megállapodtak abban, hogy folytatják az eddigi szoros együttműködést a kérdésben, annak érdekében, hogy Ukrajnában a kisebbségek már létező jogait ne csorbíthassák.

A kisebbségi kérdések tekintetében Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar fél továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapozva szeretné szervezni az együttműködését Romániával.

„Ennek része az, hogy a kisebbségek jogait kölcsönösen tiszteletben tartjuk az európai sztenderdeknek megfelelően, és erőforrásként tekintünk a kisebbségekre. A magyar kormány kiemelten figyeli a marosvásárhelyi római katolikus líceum újraindításával kapcsolatos fejleményeket, és bízik abban, hogy a korábban, a (bukaresti) koalíció politikai vezetője, Liviu Dragnea házelnök úr által adott ígéretet a román kormány betartja. Ezt folyamatosan figyelemmel követjük, kapcsolatban állunk folyamatosan az RMDSZ vezetőivel” – mondta Szijjártó Péter.

120 perc – 2018. január 27. 8:00

0

Növényvédőszert tartalmazó élelmiszer került magyar boltokba

Kínából származó, növényvédőszer-maradékot tartalmazó, szárított goji bogyó tételt kellett kivonni a forgalomból nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyag tartalom miatt. A Nébih a holland hatóság bejelentése alapján értesült az esetről. A termékből 11 EU tagállamba, köztük Magyarországra is szállítottak. (Nébih)

Nem indulhat a választáson Putyin legnagyobb ellenfele

Elutasította az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége Alekszej Navalnij fellebbezését az elnökválasztási küzdelemből történt kizárása ügyében. Navalnij ezzel kimerítette az orosz jogrend szerinti összes jogorvoslati lehetőségét, de vasárnapra tüntetésekre hívta támogatóit. (MTI)

Házi őrizetben a volt grúz elnök

A kijevi bíróság házi őrizetet rendelt el Mihail Szaakasvili volt odesszai kormányzónak, egykori grúz elnöknek. Este tíz és másnap reggel hét óra között nem hagyhatja el az otthonát. (MTI)

Megöltek egy ukrán jogvédőt

0

Komoly felháborodást váltott ki az ukrán társadalomban és már politikai üggyé vált egy jogásznő és jogvédő aktivista brutális meggyilkolása. A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

Az ügyben Pavlo Klimkin külügyminiszter is megszólalt. Kijevben az országos rendőrség székháza előtt több százan tüntettek. Az ukrán diplomácia vezetője a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta: a jogásznő ellen elkövetett gyilkosság kihívás jelent az államnak, és egyben tesztje a társadalomnak a tekintetben, hogy képes-e megvédeni a női aktivistákat és igazságot szolgáltatni. Klimkin véleménye szerint – ami a női jogokat illeti – Ukrajnában az elmúlt évben nem javult a helyzet a családon belüli erőszak, valamint a nőknek a politikai életben betöltött szerepét tekintve.

A kijevi amerikai nagykövetség szintén kedden a Twitteren a bűnügy mielőbbi felderítésére szólította fel az ukrán hatóságokat.

A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

A jogásznő lánytestvére 2015-ben egy olyan közúti balesetben halt meg, amelyet egy Kijev megyei járási bíró egyik rokona okozott.

A kijevi rendőrkapitányság előtt tüntetők meggyőződése, hogy a jogásznőt bosszúból ölték meg, mert sikerült elérnie, hogy a befolyásos bíró rokonát tegyék felelőssé a balesetért. A felbőszült demonstrálók kis híján megverték Dmitrij Cenov Kijev megyei rendőrfőnököt, aki közéjük ment tájékoztatni őket a nyomozás állásáról.

Vjacseszlav Abroszkin országos rendőrfőnök helyettese ígéretet tett arra, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a tettes, vagy a tettesek kézre kerítése érdekében. „Nem vagyunk istenek, nem garantálhatjuk, hogy minden bűncselekményt képesek vagyunk feltárni” – mondta.

A hivatalos orvosszakértői jelentés még nem készült el

a jogásznő halálának körülményeiről, így a hatóságok jelenleg a gyilkosság négy indítékát vizsgálják. Eszerint az említett autóbaleset ügyében folytatott eljárásban játszott szerepéért, vagy más jogászi tevékenységéért ölhették meg Nozdrovszkát. Nem zárták ki azt sem, hogy nemi erőszakot próbáltak elkövetni rajta, továbbá a negyedik verzió szerint garázdaság áldozatául esett.

NATO: Párbeszédre törekszünk Oroszországgal

0

„A NATO nem akar új hidegháborút!” – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a DPA német hírügynökségnek. Hozzátette: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország a korábbinál határozottabban lép fel a NATO keleti határainál. Ezért fokozni kell a politikai párbeszédet és a katonai csatornákon is javítani kell a kapcsolatokon”.

 

Németország a NATO legutóbbi külügyminiszteri ülésén javasolta, hogy vegyék fontolóra a szankciós politika folytatásának a kérdését, és kezdeményezzenek párbeszédet Moszkvával. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter akkor lehűtötte a reményeket, mondván:

„konszenzus van abban, hogy a kapcsolatok teljes helyreállításának nem jött el az ideje!”

Az amerikai diplomácia vezetője arra célzott, hogy a NATO keleti határai mentén orosz fenyegetéstől tartanak a tagállamok. Rex Tillerson nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és kérte: Oroszország csökkentse aktivitását Ukrajna keleti részén. Moszkva ugyan tagadja, de a NATO meg van győződve arról, hogy a kelet-ukrajnai milíciák tulajdonképpen Putyin irányítása alatt állnak. Az USA ezért nemrég úgy döntött, hogy tankelhárító rakétákat ad el Ukrajnának.

Közben Putyin elnök is arról beszélt a hadügyminisztérium év végi tanácskozásán, hogy Moszkva nem akar új hidegháborút. Főként pedig nem akar új fegyverkezési versenyt, hiszen az tönkretenné az orosz gazdaságot.

Az Egyesült Államok európai szövetségesei: Németország, Franciaország és Olaszország azt szeretnék, ha a NATO mielőbb párbeszédet kezdene Moszkvával.

Ebben a kérdésben a magyar diplomácia is hasonló célra törekszik miközben legfőbb szövetségese, Varsó az elsőszámú szószólója a kemény irányvonalnak Oroszországgal szemben.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár tehát nincsen könnyű helyzetben, ha valamiféle közös Oroszország politikát próbál kidolgozni. Ráadásul az orosz kérdés több NATO tagállamban egyben belpolitikai ügy is, hiszen Washingtonban még egyáltalán nem zárult le a vizsgálat, amely Donald Trump amerikai elnök korábbi orosz kapcsolatainak nemzetbiztonsági kockázatát próbálja meg kideríteni.

Orosz gázt kapnak az angolok – a szankciók ellenére

0

Az Ukrajna miatt Oroszországgal szemben fenntartott  szankciók ellenére orosz földgáz érkezett a fagyoskodó Angliába. Kérdés, hogy lehet a szankciók megkerülésével orosz földgázhoz jutni?

 

Cseppfolyósított földgázt szállító tankhajó érkezett egy brit kikötőbe, ahol már várták a szállítmányt, mert Nagy Britannia fázik. Egyes területeken -15 fok van. Ezért mindenütt igyekeznek fűtőanyagot szerezni. Csakhogy Oroszországot szankciók sújtják amiatt, hogy bekebelezte a Krím félszigetet még 2014-ben.

Először is a vásárló nem brit hanem malajziai: a Petronas állami olaj és földgáz cég. Másodsorban pedig a földgáz ugyan orosz, de csak részben. A sarkvidékről való, ahol egy nemzetközi konzorcium termeli ki a földgázt és a kőolajat. Az oroszoké ebben a főszerep, de van francia és kínai partner is. Ezért ezt a céget nem sújtják közvetlenül a szankciók.

A 170 ezer köbméter cseppfolyósított földgáz tehát enyhítheti az energia gondokat Nagy Britanniában, és közben a kormány is elégedetten dörzsölheti a kezét: úgy jutottak orosz földgázhoz, hogy nem sértették meg a szankciókat, melyeket Nagy Britannia az Európai Unió más tagjaival együtt az ukrajnai válság miatt alkalmaz Oroszországgal szemben.

Amerikai külügyminiszter: Oroszország mérsékelje az erőszakot Ukrajnában

0

Rex Tillerson telefonon három fontos témáról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Az amerikai külügyminiszter Ukrajna kapcsán arra kérte Oroszországot, hogy csökkentse az erőszak szintjét az ország keleti felében. 2014 óta harcolnak ott az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereggel. Bár az orosz kormány ezt tagadja, de

számtalan bizonyíték van arra, hogy Oroszország fegyverrel is támogatja a lázadókat.

Ezért is döntött úgy az Egyesült Államok, hogy tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának. Amerikai katonai tanácsadók is segítik az ukrán hadsereget, ezért fennáll a közvetlen konfrontáció veszélye. Ezért érezte szükségét Rex Tillerson, hogy figyelmeztesse az oroszokat.

Az amerikai külügy tájékoztatása szerint Tillerson és Lavrov megvitatta Szíria helyzetét is. Itt is fennállt és fennáll a szembenállás veszélye, hiszen az oroszok Asszad elnököt, az amerikaiak pedig a mérsékelt felkelőket támogatják a több mint hat éve tartó háborúban.

A harmadik téma Észak-Korea volt:

Lavrov felajánlotta, hogy közvetít. Tillerson az olajembargó betartására hívta fel a figyelmet. Ezt az ENSZ BT rendelte el egyhangúan, vagyis Oroszország is megszavazta. Csakhogy hírszerző jelentések szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségű olajat szállít Észak-Koreának, amely szinte naponta fenyegeti meg atomháborúval az egész világot.

Amerika felfegyverzi Ukrajnát

1

Az Egyesült Államok Javelin tipusú tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának, és ezzel szakít az Obama-korszakkal, amikor nem engedélyezték ilyen fegyverek eladását.

Attól tartottak, hogy fegyverkezési verseny alakul ki az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai lázadók között, akiket Oroszország támogat. Az oroszok egyébként máris tiltakoztak. Az amerikaiak azt mondták: a tankelhárító rakéták védelmi célokat szolgálnak.

Idén sokkal több civil halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter már az EBESZ bécsi konferenciáján jelezte december hetedikén, hogy a Trump-kormány fokozza Ukrajna támogatását. Azt is mondta: mindenki számára világos, hogy a lázadókat Oroszország támogatja.

A Trump-kormány kezdetben azért tartózkodott az ukrán hadsereg felfegyverzésétől, mert meg akart egyezni Oroszországgal, ennek az esélye viszont eltűnt. Tillerson azt is mondta:

szó sem lehet róla, hogy mérsékeljék az Oroszország elleni szankciókat.

Az Európai Unió is nemrég döntött úgy, hogy meghosszabbítja a szankciókat. Ezeket azért vezették be, mert 2014-ben az oroszok annektálták az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.

A csecsen elnök szerint Ukrajna Nagy-Oroszország része lesz

0

Ramzan Kadirov nemrég még a visszavonulásról beszélt, de most nekirontott Petro Porosenko ukrán elnöknek.

Kadirov Vlagyimir Putyin emberének számít, aki jelezte: továbbra is számít rá. Csecsenföldről állítólag még fegyveresek is mentek Ukrajnába korábban, hogy az oroszok mellett harcoljanak az ukrán csapatok ellen.

Kadirov most felháborodott, mert Kijevben egy államtitkár, Georgij Tuka azt találta mondani, hogy

„Oroszországot darabjaira kell bontani.”

Arra célzott ezzel, hogy Oroszország soknemzetiségű állam, ahol sok olyan nemzetiség él, amely igen mérsékelten lelkesedik az orosz uralomért. Ide sorolta a csecseneket is.

Az ezredfordulón Putyin brutálisan törte le a csecsen lázadást. Akkor a Kadirov-család még az oroszok ellen harcolt, de közben átálltak. Ramzan Kadirov többször kijelentette: szívesen áldozná életét Vlagyimir Putyinért. Most azt mondta:

„Oroszország sohasem lesz olyan gyenge, hogy darabjaira essen szét,

de Porosenko és Tuka elárulták magukat: tervük van arra, hogy a nemzetiségeket szembeállítsák Moszkvával. Ez nem fog sikerülni, de Porosenko és Tuka utódai könnyen olyan Ukrajnában találhatják magukat, mely Nagy-Oroszország része lesz.”

Őrizetbe vették a volt elnököt – hívei kiszabadították

0

Ukrajnában őrizetbe vették Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt, aki később odesszai kormányzó volt. Hívei azonban kiszabadították a rendőrségi mikrobuszból és a parlamenthez indultak.

Szaakasvili őrizetbe vétele
Fotó: MTI/EPA/Sztyepan Franko

Az ukrán hatóságok bűnszervezetekkel folytatott együttműködés gyanújával vették őrizetbe Szaakasvilit, aki előtte felmászott felmászott nyolcszintes háza tetejére, és

azzal fenyegetőzött, hogy leugrik.

Előtte házkutatást is tartottak nála, azzal is gyanúsítják, hogy tüntetéseit, amelyeket az elmúlt hetekben az ukrán fővárosban rendezett, a leváltott oroszbarát vezetés köréből finanszírozták.

Jurij Lucenko ukrán főügyész sajtótájékoztatón azt mondta: bizonyítékaik vannak arról, hogy Szerhij Kurcsenko, a Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte Szaakasvili tiltakozó megmozdulásait.

Szerintük Szaakasvili erőszakos hatalomátvételre készült Ukrajnában.

Szaakasvili 2003 és 2013 között volt Grúzia elnöke. Később Ukrajnába költözött, Odessza kormányzója lett, és régi ismerősétől, Porosenko elnöktől ukrán állampolgárságot is kapott – ehhez viszont le kellett mondania a grúz állampolgárságáról. Később összevesztek, mert korrupcióval vádolta meg az elnököt. Utána viszont őt magát vádolták ugyanezzel, megfosztották az ukrán állampolgárságától, így hontalanná vált. Ezután nem sokkal Magyarországon is járt, majd visszatért Ukrajnába.

Szaakasvili hívei összecsaptak a rendőrökkel
Fotó: MTI/EPA/Sztyepan Franko

A mostani letartóztatásakor az ukrán hírügynökség szerint hívei összecsaptak a rendőrséggel, többen megsebesültek. A volt elnök egyik híve tiltakozásul benzinnel leöntötte és fel akarta gyújtani magát.

Később Szaakasvili támogatói feltörték annak a mikrobusznak az ajtaját, amelybe a hatóságok ültették, majd ki is szabadították. A NewsOne TV szerint Szaakasvili hívei gyűrűjében elindult az ukrán parlament felé.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK