Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

Egy amerikai republikánus szenátor szerint nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványkincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön. Erre hívja fel a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

Óriási lehetőséget jelent Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, különösen  a zöld átmenet szempontjából hiszen itt olyan nyersanyagok vannak, melyek ahhoz elengedhetetlenek   – jelentette ki Maros Sefkovic, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki ezzel elsősorban a lítiumra célzott.

A lítium Ukrajna legfontosabb ásványi kincse, amely rendkívüli mértékben felértékelődött azt követően, hogy az akkumulátor gyártásban ez nélkülözhetetlen, és elsősorban Kína exportálja azt a világpiacra. Brüsszel már régóta törekszik arra, hogy mérsékelje a függést legnagyobb kereskedelmi partnerétől Kínától. Ezért már 2021-ben stratégiai együttműködési egyezményt kötött Ukrajnával a lítium és más ásványi kincsek kiaknázására Ukrajnában. 2022-ben azután közbeszólt a háború, amely e téren is óriási változásokat hozott hiszen az ásványi kincsek jelentős része olyan területen van, melyet megszálltak az oroszok.

Putyin agressziójának elsősorban katonai célja van, ezért is költ oly sokat a háborúra – az USA szerint már eddig több mint 1000 milliárd dollárnak megfelelő rubelt – de Moszkvában nagyon is számon tartják a lítiumot és más fontos ásványi kincseket Ukrajnában.

Amerikai republikánus szenátor: Ukrajna egy aranybánya

12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos ásványi anyag van Ukrajnában, és nem hagyhatjuk, hogy ez a kincs az oroszok és a kínaiak kezére jusson! – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor egy televíziós interjúban. Dél Karolina szenátora, aki korábban a légierő pilótája volt, hangsúlyozta:

”Ukrajna Európa leggazdagabb országa lehetne, ha ki tudná aknázni ásványi kincseit. A magam részéről egyáltalán nem szeretném ha ez az ásványi kincs az oroszok vagy a kínaiak kezére jutna.”

A szenátor azt javasolta a CBS televíziónak adott interjúban, hogy Ukrajna fizessen az amerikai fegyverekért ezekkel az ásványi kincsekkel.

“Ha mi most fegyverekkel és pénzzel segítjük Ukrajnát, akkor ebből olyan jó üzleti kapcsolat lehet, melyről csak álmodhatunk” – hangsúlyozta a szenátor, aki Trump elszánt híve Washingtonban.

“Nagyon fontos számunkra, hogy miképp ér véget ez a háború Ukrajnában. Segítsük az ukránokat ebben a háborúban, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszítsünk. Találjunk egy megoldást erre a háborúra, de sose felejtsük el: Ukrajna egy aranybánya! 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos nyersanyag van ott. Ezt nem engedhetjük át Putyinnak, aki tovább passzolná azt Kínának” – mondta a republikánus szenátor a Face the Nation programban a CBS televízióban.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A Washington Post már korábban is arról írt, hogy a háború Ukrajnában az ásványi kincsekért folyik:

”óriási ásványi kincs forrásról van szó Ukrajnában, mert a 120 elem közül 117 megtalálható itt.”

A probléma az, hogy az ásványi kincsek nagy része Ukrajna keleti felében találhatóak, melyek részben orosz megszállás alatt állnak részben pedig a háború legfontosabb helyszínei.

2021-ben az USA egyezményt kötött Ukrajnával a titán kiaknázására, hogy így csökkentse függését Kínától és Oroszországtól.

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Orbán Kijevben az oroszok számára kedvező tűzszünetet kért

Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott tárgyalása során az azonnali tűzszünet gondolatát hirdette, amely minden oroszbarát „béketervben” szerepel, igaz nem tartotta kizárólagos megoldásnak a béke felé vezető úton.  

A kétoldalú tárgyalások július 2-i lezárása után a sajtónak adott nyilatkozataiban a magyar vezető elismerte, hogy azonnali tűzszünetet ajánlott fel ukrán kollégájának. Orbán hangsúlyozta, hogy ő sem ellenzője a háború befejezésére irányuló ukrán terveknek, de túl hosszúnak tartja a megvalósítást.

„Mondtam az elnök úrnak, hogy kezdeményezései a nemzetközi diplomácia szabályai miatt elhúzódnak. Ezért arra kértem elnök urat, gondolja át, nem lehet-e egy kicsit másként cselekedni: el kell állítani a tüzet, majd visszatérni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, mert a tűzszünet felgyorsítaná a tárgyalások ütemét” – mondta Orbán.

Orbán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodik kezdeményezéséhez, és elfogadja az ukrán érveket.

„Nagyon hálás vagyok az elnök úrnak az őszinte véleményéért ebben a kérdésben”

– mondta, és megígérte, hogy a hallottakat továbbítja az Európai Unió többi vezetőjének is.

Megjegyzendő, hogy Zelenszkij elnök beszédében elkerülte ezt a kérdést, de kiemelte, hogy Magyarország a svájci csúcson támogatta Ukrajna békekezdeményezéseit.

„Magyarország részt vett az első békecsúcson, és támogatta a csúcstalálkozó közleményét, és ez jelzi Magyarország készségét arra, hogy hatékony legyen a valódi, hosszú távú biztonság visszatéréséért” – mondta Volodimir Zelenszkij.

A kijevi tárgyalásokat követően Zelenszkij és Orbán megállapodott abban, hogy  olyan kétoldalú kapcsolatokról szóló megállapodáson dolgoznak, amely megszünteti a kétoldalú problémákat. Orbán ígéretet tett arra is, hogy megnyitja és finanszírozza az első magyarországi ukrán iskola munkáját.

Orbán Viktor is úgy véli, hogy a tárgyalások közelebb vitték a két országot egy új megállapodás esetleges aláírásához.

„Szeretnénk kapcsolatot teremteni országaink között, globális együttműködési megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit Magyarország többi szomszédjával kötöttünk”

– mondta a magyar miniszterelnök.

Emellett kiemelte, hogy Magyarország kész támogatni az ukrán gazdaság modernizációját, és segíteni kíván Ukrajnának az EU Tanácsának elnöksége alatt is.

„Minden jót kívánok Ukrajnának, és Magyarország elnöksége alatt mindenben segítünk önöknek”

– tette hozzá a magyar kormányfő.

Nem a NATO provokációja miatt támadta meg Putyin Ukrajnát! 

Mítoszromboló videót tett közzé Londonban a hadügyminisztérium azt követően, hogy a szélsőjobboldali Nigel Farage a választási kampányban azt állította: a NATO provokálta ki Putyin csapatainak támadását Ukrajnában 2022 február 24-én.

A NATO komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy együttműködjön Putyinnal – hangsúlyozza a videó, amely rámutat arra, hogy az orosz elnök volt az, aki félredobta a az észak-atlanti szervezet javaslatait, és a fegyverekhez nyúlt. “Oroszország előbb megtámadta Grúziát – Georgiát, majd pedig Ukrajnát.”

Rishi Sunak konzervatív kormányfő kijelentette:

”Nigel Farage állítása teljes mértékben alaptalan, és Putyin kezére játszik.”

Farage a BBC-nek adott interjúban elismerte, hogy az agresszió Ukrajna ellen “Putyin hibája” volt, de azt állította, hogy erre azért került sor, mert “a Nyugat provokálta őt.”

Mit értett ezen a szélsőjobboldali angol politikus, aki a brexit első számú híve és propagálója volt Nagy Britanniában annak ellenére , hogy hosszú évekig az Európai parlamentben vette fel a nem épp szerény fizetését. A brit sajtóban arról is megjelentek hírek , hogy Nigel Farage pénzt is kapott Putyintól , de ezeket az állításokat nem sikerült igazolni.

Mit állított Nigel Farage a BBC interjúban?

“Számomra világos volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti előrenyomulása alkalmat adott Putyinnak arra, hogy azt mondhassa az orosz népnek:

“újra ránk támadnak, háborút hoznak ránk.”

Farage hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió “ürügyet szolgáltatott Putyinnak az agresszióra.”

Rishi Sunak miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elfogadhatatlan akciókat indított már korábban is Nyugaton: ”Ez az ember ideggázt vetett be Nagy Britannia utcáin” – célzott a novicsok esetre amikor az orosz hírszerzés híres árulóját és annak lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól Putyin titkosszolgálata. Az orosz elnök, aki maga is a titkosszolgálatnál töltötte ifjúságát, és annak újjászervezésével került be az elitbe, állítólag személyesen adott parancsot az áruló orosz ezredes meggyilkolására Nagy Britanniában. Az akció hajszál híján sikerült is, de végül az ezredes és lánya megmenekült, mindketten azóta is védőőrizetben vannak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök arra is utalt, hogy “Putyin nemrég Észak Koreával kötött katonai egyezményt.”

Észak Korea folyamatosan ENSZ szankciók hatálya alatt áll, mert fura ura állandóan nukleáris háborúval fenyegeti a világot. Kim Dzsong Un aktívan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját: fegyvert és lőszert szállít. A duci diktátor katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz diktátor ezt egyelőre nem fogadta el.

“Churchill forog a sírjában”

Ezt írta Farage kijelentései kapcsán az egykori brit hadügyminiszter a Daily Telegraphban. A Munkáspárt vezetője, aki a választások után jó eséllyel Nagy Britannia miniszterelnöke lehet, szintén elítélte Farage Putyint mentegető állásfoglalását: “ez a vélemény gyalázat!” – hangsúlyozta Keir Starmer, aki hozzátette:

”mindenki, aki be akar kerülni a brit parlamentbe, el kell, hogy ismerje: Putyin az agresszor Ukrajnában!”

Nigel Farage eddig hétszer próbálkozott, hogy bekerüljön a brit parlamentbe, de egyszer sem sikerült. Ezért az Európai Parlamentben vette fel dús fizetését, de ott Nagy Britannia tagsága – jelentős részben az ő brexit kampánya miatt – megszűnt.

Farage nem is titkolja, hogy csodálója Putyinnak:

“mint embert nem kedvelem, de mint politikust csodálom hiszen át tudta venni Oroszország irányítását.”

Farage közölte: 2029-ben szeretne indulni a miniszterelnöki tisztségért az Egyesült Királyságban.

A bírálatokra válaszolva Nigel Farage ezt írta a Telegraphban: ”Sosem voltam Putyin támogatója, de hogyha bottal támadjuk meg az orosz medvét, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy visszaüt.”

A Liberális Demokraták vezetője erre azt válaszolta: ”A választási kampány során sok városban járok, és sok helyen ott lobog az ukrán zászló. Ezt azt jelenti, hogy Nagy Britannia népe szolidáris Ukrajnával” – jelentette ki Sir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője. Aki hozzátette:

“Nigel Farage ezzel a kijelentéssel azt igazolta, hogy Putyin oldalán áll nem pedig a szabadságén.”

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetség július 9-11-én Washingtonban tartandó csúcstalálkozójának előestéjén a szövetségesek számos Ukrajnával kapcsolatos kérdést tárgyalnak és oldanak meg – ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón mondta egy washingtoni találkozó után.

A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy tárgyalnak az Ukrajnának nyújtott  katonai kiképzésről és segítségnyújtásról, és azt is elmondta, hogy újabb bejelentésekre számít Ukrajna nagyobb katonai támogatásáról.

„Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan megfogalmazásunk is, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz… A pontos megfogalmazásról, hogy pontosan miben fogunk megegyezni, jelenleg is folyik a tárgyalás a NATO-tagok között, de biztos vagyok benne, hogy a csúcstalálkozóig meg fogjuk tenni. jó egyetértés van a megoldásban”

– jegyezte meg Stoltenberg.

Kifejezte továbbá szilárd meggyőződését, hogy minél erősebb a szövetség támogatása, és minél megbízhatóbbak a hosszú távú kötelezettségvállalások Ukrajnával szemben, annál hamarabb ér véget a háború.

Blinken, amerikai külügyminiszter korábban azt mondta,  hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcsnak biztosítania kell egy „híd” építését Ukrajna szövetségi tagságához.

Julian Smith , az Egyesült Államok NATO-nagykövete  az észak-atlanti szövetség vezetőinek washingtoni találkozóján elmondta , hogy Ukrajna NATO-tagságának kilátásaiban fontos változások lesznek az új megfogalmazásban.

Beszámolt arról, hogy a NATO egyetértett abban, hogy politikai jelzést kell adni Ukrajnának a szövetséghez való hozzáállásával kapcsolatban, és ez a jelzés az Ukrajnának szánt átfogó segélycsomag részévé válik.

Ukrajna kormánya kijelentette, hogy a NATO-csúcs döntése  konkrét álláspontot fog tartalmazni Ukrajna tagságának visszafordíthatatlanságával kapcsolatban.

Mese

Jönnek a pomogácsok! Hogy ezzel ki riogatja a jónépet? Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. Feje köcsög, lába tuskó, hasa hordó, füle lepény, a melle melence, a szája kemence…

Illetve hát eredetileg ő ugyan, de azért most mégsem ő, mert jelenleg nem a Négyszögletű Kerek Erdőben vagyunk, hanem Európában, annak is a legbékepártibb államában, ahol nem KfNfZb rémisztgeti Ló Szerafint meg Bruckner Szigfridet, hanem a kormányfő a magyar népet, mégpedig ugyanazzal a technikával, mint nagyhírű elődje.

Nyilván neki is megvolt anno a könyv, abból tanulta. Hja, kérem, aki kincseket akar, annak ezt kell tennie. És ő kincseket akar. Hiába van már bőven, akkor is. Ahogyan a Republicban a szépemlékű Cipő énekelte:

Kicsi vagyok, kicsi vagyok, ha megnövök, beléd rúgok! Még, még, még, ennyi nem elég! Repül a bálna! Repül a bálna! Ez a parancs, érik a narancs! Repül a bálna! Repül a bálna! Aki hülye, az is marad!

Az persze magától értetődik, hogy a kormány feje a derék magyar választókat nem a pomogácsokkal riogatja, hiszen akkor mindenki kiröhögné (De pomogacis, quae non sunt, nulla questio fiat!). De nem ám velük! Hanem az oroszokkal. Ezzel a barátságos, jókedvű, derék, békés néppel, amelyet Brüsszel meg Washington kényszerít rá arra, hogy megtámadja Ukrajnát, aztán őket, sőt velük együtt még majd minket is, hiába kiabálja szegény Viktor a békesztrádán, ahol mindenki szembejön, hogy „Nem ér a nevem, káposzta a fejem”! Teljesen hiába. Mert belesodródunk úgyis. Ez a két városféle olyan lehetetlenül viselkedik, hogy az oroszok ne is tehessenek mást, mint megtámadni mindenkit!

Bevezetőként lásd a korábbi eseményeket, mikor Ukrajnában addig korzóztak a fasiszták, de addig korzóztak, amíg Putyinék nem bírták tovább idegileg. Annyira nem akarták pedig megtámadni azt a szemét, irritálóan pöffeszkedő, magukat külön országnak képzelő, ősi oroszföldet (Kijevi Rusz!) eltolvajló, Zelenszkij féle bandát, hogy az már a megtámadási nemakarás Csimborasszója, de mégis muszáj volt nekik odacsapni.

Tisztára azonos a helyzet, mint a Varju László féle agresszív akcióban, hol is az MTVA hat darab biztonsági őre békésen körbeállta a padlón fekvő elvetemült bűnözőt, sőt az egyik lehajolt, hogy csitító beszédet intézzen hozzá, ám ekkor a gyilkos tekintetű támadó sunyi módon elkapta a lábát, emiatt a filigrán, törékeny alkatú biztonsági őr elesett, és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. De el is ítélték ám az agresszort, hogy örök tanulság legyen még akár Kunhalmi Ágnesnek is, ha testi erejét kihasználva beront valahová: az erőfölénnyel tilos visszaélni!

Ezzel szemben az ukrán fronton az a helyzet, hogy Ukrajnát nem ítélték el, pedig elkapta ám ő is sok orosz lábát, de a bíróság mégis úgy döntött, hogy Putyin a bűnös. Méghozzá háborús. Abszolút igazságtalan! Hát tehet ő arról, hogy hadművelet van? Méghozzá különleges? Hát tehet ő arról, hogy mikor békésen ült negyvenezer négyzetméteres tengermelléki kis dácsájában, egyszer csak hegyomlásként zúdult rá a mindenen átgázoló gondolat, hogy nincs tovább, a különleges hadműveletet az az átkozott Nyugat végképp kikényszerítette! Körbenézett. A szemközti falról Nagy Péter és Nagy Katalin országgyarapítók fixírozták fenyegetően szegény Vologyát, aki látta, hogy nincs tovább, bekapott egy kis kaviárt, leöblítette pezsgővel, aztán kiadta a parancsot a csapatoknak.

  • Rasszija pjérvaja! – morogta. – Vállalnom kell az életveszélyt! – tette hozzá, aztán csöngetett egy újabb üveg pezsgőért.

A különleges hadműveletet tekintve a küzdelem úgy folyik, hogy a gonosz Nyugat egyre-másra lépi át a vörös vonalakat. Annyi van belőlük, mint a nyű. Először sisakokat szállított a megtámadott ukránoknak, aztán puskákat, utána ágyúkat, majd harckocsikat, később repülőgépeket és végül rakétarendszereket. Támadókat is. Putyin mindegyik átlépésnél nagyon felháborodott, és harci ellencsapásokat helyezett kilátásba, habár ennek sok értelme nem volt, mert az oroszok már a kezdetektől úgy lövik meg rombolják az ellenségnek tekintett Ukrajnát, ahogy csak bírják. További lépés már csak egy van, mégpedig az atomtöltetű rakéták útnak indítása, de úgy gondolom, ha Putyin nem is félti már az életét, a környezetében lévő többiek igen, és ha elgondolkodna is az atomháborún, előbb esne ki egy ablakon, mintsem megnyomhatná a gombot.

A cár atyuska legújabb vörös vonalas felháborodásának oka, hogy egyes nyugati államok engedélyezték az Ukrajnának szállított fegyverekkel az orosz területek támadását. Eddig ugyanis az ukránok nem lőhettek át az eredeti határon, csak az oroszok. Ez egy érdekes szabály, ami lehetővé teszi, hogy Putyinék olyan, a határmenti orosz területre telepített logisztikát, rakétaállásokat, és repülőtereket használjanak, amelyeket Ukrajnának nem volt szabad támadni, csak saját fegyverekkel. Ezekből viszont kevés is van, meg a hatótávolságuk is korlátozott, így az oroszok békés, az ukránok által támadhatatlan területről indulva tudták rommá lőni meg lebombázni az ukrán nagyvárosokat vagy akár a falvakat is, ha azok útban voltak. Lakóházastul, erőművestül, kisgyerekestül, komplett.

A fentiek szerint Vlagyimir Vlagyimirovicsnak nem elég, hogy országa jóval nagyobb Ukrajnánál, nem elég, hogy jóval népesebb, az sem, hogy lényegesen nagyobb a GDP-je, ahogy a hadiipara is, és még az is kevés, hogy ő az agresszor.

Azt akarja, hogy csak és kizárólag Ukrajna területén folyjanak a harcok, mert a pilótáit bosszantja, ha nem tudnak kényelmesen, azaz békés környezetben föl meg leszállni, és a rakétaindító személyzetnek is jobb, ha két harapás szendvics között, felgyűrt ingujjal, a platón ülve beszélik meg az irányzékot a harkivi bevásárlóközpont elpusztításához, nem pedig nyakukat behúzva a bunkerben lapítanak.

Én persze kezdetben azt hittem, hogy a nagy hadvezérek az ennyire pofátlan előnyt szégyellnék, és sokat bosszankodnának miatta, hogy nem saját tehetségük révén győzik le az ellent, így aztán most, hogy Ukrajna segítői ezt a kínos orosz előnyt megszüntették, Putyin nyugodtabban tud a tükörbe nézni estelente. De hiába hittem, nem így van. Sőt, mint kiderült, igencsak ellenkezőleg, ugyanis Putyin nem örül neki, hanem méltatlankodik! Valószínűleg nincs is tükre. A pszichopata, narcisztikus tömeggyilkosok tükör nélkül is tudják, hogy milyen gyönyörűek ők, így aztán megy a sértődött, üzengetős szájkarate, hogy majd ilyen atom lesz, meg olyan atom lesz ledobva, amely hablattyal mutatja be, mekkora nagy faszagyerek ő.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy

Putyin egyáltalán nem akar dicső hadvezér lenni, ő azt akarja, hogy minden szereplő üljön le egy asztalhoz, és írjanak alá egy papírt, amely Ukrajna Oroszországnak való feltétel nélküli átengedését tartalmazza (Putyin: A béke Ukrajna feltétel nélküli megadásával érhető csak el).

Ezt meg is lehetne tenni, így biztosítva a békét, azaz egy újabb, jól elnyomható nemzet szolgai működtetését, és akkor (egy darabig) nem is lenne háború. A baj csak az, hogy Putyin utána úgy gondolná, ha a Krímet sikerült vita nélkül bekebelezni (a NATO kussban volt), aztán meg teljes Ukrajnát is egy kis békepárti hercehurca révén (a NATO a fenti papír aláírásakor kussban lenne), akkor következőnek ott van Lengyelország, az egykori orosz föld, mert reményei szerint a NATO majd akkor is kussban lesz. És így tovább, és így tovább, Berlin, Párizs, London, a határ a csillagos ég, ahogy azt Rákosi pajtás mondotta volt. Hogy ehhez hány nemzetközi szerződést kell felrúgni, az Putyint nem különösebben érdekli, elég neki, ha az orosz támadáskor a NATO kussban van. Hogy akkor Kína is megindul, és várja a békejavaslatot Tajvan átengedésével, az már csak a korona.

Ahogy Orbán többször kijelentette már, a háborúnak haszna is van, és bár megpróbálta másra tolni, a legnagyobb hasznot ő húzza az ügyből.

Hogy a legalantasabb módon kampányát az életösztönre, azaz a legprimitívebb fenyegetésre építi, és hogy ez a viselkedés rendkívül szégyenletes, hidegen hagyja.

A lényeg, hogy győzzön az itthoni választásokon, a többi érdektelen, mert akkor továbbra is olyan nagyságú összegeket zsebelhet be a közpénzből a rokonaival, a barátaival meg az üzletfeleivel, amekkorát egyben csak az MNB elnöke láthat a kincstárban. Az emberek lelkivilága, szűkölő félelme, az életüket tönkretevő rettegés az ő számára érdektelen. Mint az a beszédében elhangzott:

„A háború öl. Valaki fegyverrel a kézben hal meg. Valaki menekülés közben. Valaki bombázásban. Valaki az ellenség börtönében. Valaki járványban. Valaki éhen hal. Van, akit megkínoznak. Van, akit megerőszakolnak. Van, akit elvisznek rabszolgának. Számolatlanul sorakozó sírok. Fiaikért zokogó anyák. Férjeiket sirató nők.”

A felsorolás persze nincs egyensúlyban, mert az ellenség előli menekülés, a lakóhely bombázása, a járvány, az éhezés meg a megerőszakolás okozta borzalmak kizárólag az ukránoknak jutnak. Az oroszoknak nem. De azért rendes ember a mi miniszterelnökünk, gondolt arra is, hogy a magyar gyerekek azért ne rettegjenek életük végéig lila szájszéllel és remegő tagokkal a kemencesutban, ugyanis az ukrajnai romok alá szorultak lassú kínhalálának részletes leírását a kihagyta.

Voltak azért a beszédében kacagtató részek is. Na, például:

„A két világháborúban mi, magyarok másfél millió életet vesztettünk s velük leendő gyermekeiket és unokáikat. Micsoda erős országunk is lenne, ha most ők meglennének!”

Bizony ám! 9 milliós helyett 10 milliós Magyarország. Ammán valami! Azzal oda tudnánk csapni az EP-ben rendesen. Pláne, ha az összes küldöttünk fideszes.

Lenne.

USA republikánus szenátor: Ukrajna ásványi vagyonát nem akarom Putyinnak adni

Lindsey Graham republikánus szenátor elmondta a CBS televízióban, hogy “Ukrajna 10-12 ezer milliárd dolláros kritikus ásványi anyagon ül, így ők lehetnének a leggazdagabb állam Európában. Nem akarom ezt Putyinnak adni, hogy megossza Kínával.

Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerünké válhat. Ezt a 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikus ásványi kincset a Nyugat kapná nem pedig Putyin és Kína.”

A republikánus szenátor tavaly járt Kijevben, ahol így fogalmazott:

”ebben a háborúban oroszok halnak meg, ez a legjobb módja a pénzünk elköltésének.”

Moszkva ezt követően háborús bűnösnek nevezte, és elfogató parancsot adott ki ellene.

Graham szenátor, aki korábban a légierő pilótája volt, megtisztelőnek nevezte, hogy szerepelhet Putyin ellenfeleinek listáján. A republikánus szenátor most kijelentette:

”az USA nem engedheti meg, hogy ezt a háborút elveszítse.”

A republikánus szenátor javaslattal is élt: ”háromszáz milliárd dolláros orosz vagyon van lefoglalva Európában, ezt Ukrajnának kellene adnunk.”

Ennek a pénznek körülbelül a fele az orosz nemzeti bank devizakészletét jelenti, melyet jórészt Belgiumban tartott. Az USA már régóta javasolja az orosz vagyon elkobzását, mert ebből akarja fedezni az ukrajnai háború egyre növekvő költségeit.

Mitől ilyen harcias Trump szenátora?

Washingtonban a republikánusok az utolsó percig hátráltatták az ukrajnai segély megszavazását, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozzák Biden elnököt. Végülis csak akkor adták be a derekukat amikor a Pentagon közölte velük: ha Ukrajna nem kap segélyt az USA-tól, akkor beszakadhat a front, és az oroszok elfoglalhatják Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát. Ezekután Donald Trump is rábólintott az ukrajnai segély csomagra. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig úgy adta át a segély csomagot Ukrajnának, hogy az idén ezzel képesek lesznek visszaverni az orosz támadást, jövőre pedig ellentámadást indíthatnak.

Az USA, amely 2021-ben tehát már Putyin agressziója előtt stratégiai ellenféllé nyilvánította Oroszországot és Kínát, tovább akarja folytatni a háborút noha Ukrajna ereje egyre inkább fogyatkozik.

Ezért mindinkább felmerül a gondolat Washingtonban is: “kiképzőket” kell küldeni Ukrajnába. Ebben semmi újdonság sincs: már jócskán Putyin agressziója előtt népes amerikai kiképző csapat működött Ukrajnában, az ő segítségükkel sikerült elhárítani a villámháborús fenyegetést. Jelenleg egy olyan két csillagos amerikai tábornok áll  a “kiképző” csapatok élén Ukrajnában, aki megjárta Irakot és Afganisztánt, van tehát haditapasztalata bőségesen.

Mindeközben John Bolton, Trump elnöki egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azzal vádolta meg egykori főnökét, hogy amint visszakerülne a Fehér Házba, azon nyomban tárgyalni kezdene Putyinnal az ukrán vezetés feje fölött egy fegyverszünetről a jelenlegi frontvonalakon. Ez Putyin ajánlata is, melyet Biden elnök egyelőre nem fogad el, de a CIA igazgatója titokban tárgyal az orosz hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai megoldásról. Biden elnök nem vesz részt azon a svájci békekonferencián, melyen Ukrajna jövőjét akarják tisztázni, de nem hívták meg Oroszországot, így a júniusi konferenciától senki sem vár különösebb eredményt.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK