Kezdőlap Címkék újság

Címke: újság

Lapszem – 2017. augusztus 22.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 22.

Ma a Menyhértek és a Mirjamok ünneplik a névnapjukat. Ne feledkezzen meg róluk, mert sértődés lehet a vége! De előbb még olvassa el a friss, ropogós lapszemlét.

Népszava: Cenzúrázta Veres püspököt az MTI

Kritikus szentbeszédet tartott Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke augusztus 20-án a Szent Jobb körmenethez kapcsolódó szentmisén – olvasható a Népszavában. Az MTI szerint a kereszténység problémáiról, a hit elvesztéséről és meggyengüléséről beszélt. Veres viszont nem csak a híveknek, hanem a kormánynak is odavágott, azonban ezt az állami hírügynökség nem érezte fontosnak közölni.

„Egy fondorlatosan megfogalmazott, a jószándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben…” – fogalmazott a püspök. A 444 szerint arra utalt, hogy a lombikbébiprogramban több embriót hoznak létre, mint amennyit végül beültetnek, a többieket pedig elpusztítják, ami elfogadhatatlan kell legyen egy kereszténynek.

Magyar Nemzet: Elbocsátás lehet a béremelés ára a Tescónál

A Magyar Nemzet információi szerint a sztrájkfenyegetettség hatására béremelési szándékát bejelentő Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke úgy tudja, a cég másként nem tudja vagy nem akarja kigazdálkodni azt, hogy az érdekvédők nyomására növeli a fizetéseket. Pedig a cég által megígért, fejenként 11–17 ezer forintos emelés nem is elég: a Tesco dolgozóit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) után tegnap a reprezentatív KASZ is sztrájkbizottságot hozott létre.

Korábban a két szakszervezet együtt emelte föl szavát a Tesco bérpolitikája ellen, de a múlt héten, a céggel való egyeztetés után már másként értékelték a helyzetet. A KDFSZ mindenképp sztrájkra készült, mert elégedetlenek voltak a megbeszélés eredményeivel. Ugyanakkor a KASZ hétfőig kivárt: pénteken Sáling József még azt mondta, elképzelhető, hogy meg tudnak egyezni.

Magyar Hírlap: Több védőnő megy nyugdíjba, mint amennyi munkába áll

Háromszázhúsz hatvankét év feletti védőnő dolgozik a rendszerben, s a jelenlegi trend szerint többen mennek évente nyugdíjba, mint ahány fiatal munkába áll – írja a Magyar Hírlap. Az Országos Egészségpénztár adatai szerint nem csak a kistelepüléseken, a nagyobb városokban is sok a betöltetlen állás.

Magyarországon a védőnői diplomával rendelkező aktív korú nők száma csaknem hétezer, s közülük az ellátásban körülbelül négyezerkilencszázan dolgoznak – olvasható a Magyar Védőnők Egyesületének közleményében, amelyet a Weborvos annak apropóján idézett, hogy a testület szeptember 29-én rendezi meg jubileumi emlékülését. A dokumentumban az Országos Egészségpénztár adataira hivatkoznak, amelyből kiderült az is, hogy országosan kétszáznyolcvannégy településen található üres védőnői körzet, s nem csak a kistelepüléseken, a nagyobb városokban is több üres álláshely van.

Magyar Idők: Kirúgott iskolaigazgatót indít Makón Lázár ellen az MSZP

A József Attila Gimnáziumot 22 évig irányító pedagógust, Rója Istvánt (képünkön) javasolja a makói és hódmezővásárhelyi központú körzet szocialista országgyűlési képviselőjelöltjének Botka László – értesült a Magyar Idők.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje elmondta, Rója a választókörzetben közismert, és az elmúlt hetekben személye szimbólummá vált. Több, mint két évtizedig sikeresen irányította az országosan is kiválónak számító helyi gimnáziumot, amelynek igazgatói posztjára – a tantestület egyhangú támogatásával – újból pályázott. Bár egyedüli jelentkező volt, mégsem folytathatta munkáját.

Ennek okából nem csináltak titkot, Rója István és az általa vezetett tantestület az elsők között csatlakozott a miskolci pedagógusok által indított tiltakozáshoz – közölte Botka László. Mint fogalmazott, Róját – akárcsak több tucat iskolaigazgatót az elmúlt időszakban Magyarországon – a Fidesz azért büntette meg, mert kiállt saját szakmai alapelvei, értékei mellett.

Lapszem – 2017. augusztus 18.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 18.

Már péntek van, mindjárt itt a hétvége, de addig is megnéztük, miről írnak az újságok. Ne felejtsék el felköszönteni Ilona nevű ismerőseiket!

50 tanuszoda helyett kettő

A Népszava arról ír, hogy az ígért 50 tanuszoda helyett eddig összesen kettőt adott át a kormány, Mezőkövesden és Csengeren. 2014-ben 24, idén júniusban újabb 26 uszoda megépítését határozták el. Néhol már építkeznek, de van, ahol még azt sem kezdték el.

Az úszásoktatás elterjesztéséért ezért inkább a vízimentők tesznek,

akik felmérést készítenek az iskoláskorúak úszástudásáról. A lap szerint az elmúlt tíz évben egyszer sem történt olyan sok baleset, mint idén, a hónap elejéig 13-án, és azóta is többen fulladtak vízbe. Bagyó Sándor, a vízimentők elnöke szerint több évtizedes probléma vár megoldásra.

Kulcsár Attila a jövő héten szabadul

A Magyar Idők arról ír, hogy napokon belül letölti büntetését és szabadul a börtönből Kulcsár Attila, a brókerbotrány főszereplője. Kulcsár jogerősen öt évet kapott, ám az előzetes letartóztatásban, házi őrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alatt töltött időt a bíróság beszámította a büntetésébe. Ezért most csak öt hetet kellett bent töltenie.

Egyre kevesebb menekültet fogadunk be

A Magyar Nemzet szerint csökkent a magyar hatóságok által menekültként elismertek, de nőtt az oltalmazottként elismertek száma 2017 első felében. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint idén június végéig közigazgatási eljárásban 46 menekültet fogadtunk be, 2016 első felében 87-et.

12 iráni, 9-9 afgán és pakisztáni, 7 iraki, mindössze 4 szíriai és két nigériai menekült érkezett.

Az oltalmazottak száma viszont 165-ről 275-re ugrott, főleg afgánok, szírek és irakiak kaptak ilyen státust a magyar hatóságoktól, de a listán kubaiak és azeriek is vannak. Jelentősen csökkent a menekültügyi eljárások száma, de a kérelmeket legtöbbször elutasítják: az idei első fél évben 2417 ilyen határozat született, 1870 ügyet pedig egyszerűen megszüntettek.

Tavaly az év első felében közel 40 ezer eljárást szüntettek meg vagy utasítottak el. Egy év alatt mintegy 90 százalékkal csökkent a regisztrált menedékkérők száma is. A táborokba is egyre kevesebb ember érkezik.

Egyre többen fizetek PayPass-szal

A Világgazdaság szerint a magyarországi bankkártya-tulajdonosok fele használja az érintéses (PayPass) funkciót, 13 százalékuknak van lehetősége, de nem él vele, több mint egyharmaduk kártyája még nem alkalmas rá.

Az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák birtokosainak négyötöde használja is e funkciót – írja a lap a GKI felmérése alapján. Míg a 30 év alattiak 59 százaléka él a lehetőséggel, addig az 50 év felettieknél csupán 32 százalék ez az arány. Ahogy nő az iskolai végzettség, úgy nő az erre irányuló nyitottság is: az egyetemi diplomával rendelkezők 89 százaléka használ PayPasst.

Lapszem – 2017. augusztus 17.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 17.

Augusztus 17., szerda van, Jácint napja, mi már fent vagyunk, és át is néztük a lapokat, hogy Önnek kevesebb időt kelljen ezzel töltenie.

Leszakadó magyar megyék

Az ország 19 megyéjéből 12 fényévekre van az uniós fejlettségtől, de még a kicsit jobban álló hazai térségektől is. Nógrád a sereghajtó – olvasható a Népszavában. A lap a KSH adataira hivatkozva azt írja, hogy csak a központi régió és – a déli megyék kivételével – a Dunántúl halad az EU felé, de ők is nagyon apró lépésekkel.

Az adatok szerint

2016-ban sem csökkentek a jövedelmi különbségek,

egy főváros alkalmazott minden pótlékkal, cafeteriával együtt majdnem 360 ezer forintot kap a számlájára havonta, addig szabolcsi társának csak átlagosan 186 ezer forint jut.

Még durvább a statisztika, ha a térségek átlagos fejlettségi szintjét az egy főre jutó GDP-adatokat vetjük össze. Budapesten ez az országos átlag duplája, de Nógrádban csak az átlagos érték 42 százaléka. A sereghajtók közt találjuk Szabolcsot és Békést is.

Kiemelt beruházás lett Orbán gyülekezetének építkezése

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Svábhegyi Református Gyülekezetnek az építkezését, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök is a tagja. Úgy tudják, hogy a terjeszkedésre kijelölt ingatlanok tulajdonosa nem a református egyház, hanem a XII. kerület és a Fővárosi Közterület-fenntartó. Ezért

ezeket a tervek szerint megveszi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.

Hekkertámadásokra készülnek a rezsicégek

A Magyar Idők szerint, bár célzott támadást eddig még nem tapasztaltak, de kiemelt figyelmet fordítanak a rosszindulatú informatikai megkeresések kivédésére a magyar közműszolgáltatók. Az E.ON arról is beszélt, hogy a vállalathoz

folyamatosan érkeznek kártékony kódokat tartalmazó e-mailek,

amelyeket azonban védelmi megoldásaik elhárítanak.

Rajta van az adóslistán? Biztos ebben?

A hvg.hu nézett utána a települési adóslistáknak, és arra jöttek rá, hogy ahol még működik ilyen, érdemes akkor is ellenőrizni a névsort, ha valaki azt gondolja, hogy nem szerepel rajta.

Mert lehet, hogy mégis.

Több olyan embert is felhívtak, aki rajta volt valamelyiken, kilenc (csepeli és miskolci)  megkeresettből nyolcnak fogalma sem volt sem az adósságról, sem arról, hogy a neve szerepel a szégyenlistán.

Lapszem – 2017. augusztus 16.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 16.

Ma Ábrahám napja van. Ha van ilyen nevű ismerőse, értesítse arról, hogy ma van a névnapja, hátha az illető nem tudja. Itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!

Népszava: Tovább építkezik Budapesten a CEU

Folytatja a felsőoktatási törvénymódosítás elfogadását követően, ideiglenesen félbehagyott építkezést a Közép-európai Egyetem (CEU), már zajlanak a munkálatok a Nádor utcában, az intézmény egyik régi épületét renoválják – értesült a Népszava.

A CEU budapesti terjeszkedését jelentő fejlesztés hat egyetemhez tartozó épületet és egy üres telket érintett a Nádor utca, az Arany János utca, az Október 6. utca és a Zrínyi utca által határolt tömbben, ezek közül az új építmény már 2016 nyarán elkészült, s több régebbi ház is megújult, ám egyes felújítási munkák még tavasszal is zajlottak.

Az, hogy a CEU folytatja a munkát, egyértelműen annak a jele lehet, hogy bizakodóak a Budapesten maradásukkal kapcsolatban. Lapunk kérdéseit ugyanakkor még hétfőn azzal hárították el: amíg a tárgyalások New York állam és a magyar kormány között folyamatban vannak, az egyetem nem kíván nyilatkozni.

Magyar Nemzet: Újabb kibertámadás érte a BKK honlapját

Nincs szerencséje mostanság a BKK-nak az internettel – olvasható a Magyar Nemzetben. Este nyolc előtt hiába kerestek tartalmat az oldalukon, mindössze a Service Unavailable felirat fogadta a látogatót. A Magyar Nemzet biztos forrásból úgy értesült, hogy az oldalt újabb kibertámadás érte.

Késő este aztán az oldal is újraindult, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek még leállások.

Magyar Hírlap: Sokáig tarthat a vita Brüsszellel

Többlépcsős, hosszú folyamat az Európai Bizottság által egy tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás, amelynek a végén az Európai Bíróság pénzbírságot szabhat ki büntetésként olvasható a Magyar Hírlapban.

Ahogy Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfőn bejelentette, a kormány a felsőoktatási törvény és a civil szervezetek átláthatóságát szolgáló jogszabály kapcsán is megküldte válaszait az Európai Bizottságnak, amely kötelezettségszegési eljárásokat indított hazánk ellen. A két eljárás más szakaszban van, a civil törvényre vonatkozó még az elsőben, amelynek keretében a bizottság által küldött felszólító levélben kért további információkat a jogszabályról.

A felsőoktatási törvény kapcsán indult eljárás már egy lépéssel előrébb tart, mivel a testület nem tartotta kielégítőnek az első körben adott választ, ezért indokolással ellátott véleményben kérte hazánkat az uniós jogszabályok betartására. Ha Magyarország továbbra sem változtat, a testület az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. Elmarasztaló ítélet esetén a bíróság az általa megfogalmazott intézkedések meghozatalára kötelezheti hazánkat. Ha ezt nem teljesítjük, akkor a bíróság egy újabb eljárásában pénzbírságot szabhat ki.

Magyar Idők: Merkel nem büntetné Kelet-Európát

Angela Merkel elvetette a bevándorlók befogadását elutasító kelet-európai országok megbüntetését, vagyis az uniós kohéziós források megvonását – írja a Magyar Idők.
A német kancellár erről a Phoenix közszolgálati televízió és a Deutschlandfunk közszolgálati rádiócsatorna közös politikai fórumán beszélt hétfő este.

A kormányfő sajnálatosnak nevezte az Európai Unió tagországai közötti véleményeltérést a bevándorláspolitikáról, de kijelentette, hogy továbbra is a menekültek igazságos elosztásáért fog harcolni. A „váltságdíj” követelését azonban elvetette Merkel, mondván, az „ebben a kontextusban nem működne”. A büntetőintézkedések helyett a tárgyalások híve a német kancellár.

 

 

Lapszem – 2017. augusztus 15. Kedd.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 15. Kedd.

Reméljük, senki sem felejtette el felköszönteni azokat a Máriákat, akik ma ünneplik a névnapjukat. De már itt is a friss, ropogós lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Vona bocsánatot kérne a cigányoktól és a zsidóktól

A Jobbik elnöke szerint pártja soha nem volt antiszemita, cigányellenes, rasszista – idézi a Népszava Vona Gábort, aki az atv.hu-nak adott interjúban kijelentette: a „rossz mondatok” és „félrecsúszott folyamat” miatt kész bocsánatot kérni a Jobbik nevében a zsidóságtól és a cigányságtól.

Beszélt Simicska Lajos felelősségéről abban, hogy az Orbán-rendszer „fullasztóvá” vált, ám azt abszurdnak tartja, hogy Simicska Jobbik-színekben indulna 2018-ban. „Adu ásza” nincsen Orbán Viktorral szemben, ha lenne bármi terhelő a kezében, már nyilvánosságra hozta volna. A bérunió érdekében Vona akár magyar hatásköröket adna át Brüsszelnek.

Magyar Nemzet: A rendőrséget nem érdekli, mi zajlik az 1-es villamoson

Nem indított nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az 1-es villamoson augusztus elején történt bántalmazás ügyében, amikor is a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatán egy fiatal lányt vertek meg – derült ki a Magyar Nemzetnek megküldött rendőrségi válaszokból.

Néhány nappal később egy ugyancsak fiatal lány kutyáját rúgta le valaki a villamosról, de a nyomozó hatóságot egyik eset sem sarkallta arra, hogy büntetőeljárás induljon akár testi sértés, akár állatkínzás miatt. A kap az első, F. Kingaként ismertté vált lánnyal szembeni brutális „akció” ügyében tett fel kérdéseket, ám a BRFK reakcióiból az derült ki: mérhetetlen közönnyel szemlélik, mi történik a város egyik leghosszabb villamosvonalán, ahol már-már mindennapossá váltak az utasokat érő atrocitások

A BRFK szerint nem rendőrségi hatáskör, hogy a tömegközlekedés közbiztonságát fokozzák, de folyamatosan egyeztetnek a társhatóságokkal. – Haladéktalanul értesítsék a rendőrséget! – tanácsolják az utasoknak, ha az említettekhez hasonló helyzetbe kerülnek.

Magyar Hírlap: Többen utaznak vonattal a Balatonra

A belföldi és a balatoni turizmus erősödésével egyidejűleg a vasúti forgalom is növekedett az idén – olvasható a Magyar Hírlapban.

A balatoni utasforgalmi szezon kezdete óta, június 17-től augusztus 2-ig 865 ezren utaztak a MÁV-Start Zrt. személyszállító járatain a Balatonhoz, ami hatszázalékos növekedés 2016 azonos időszakához képest – közölte lapunk érdeklődésére a vasúttársaság. A balatoni főszezonban, amely idén július 17-étől augusz­tus 27-ig tart, a MÁV-Start sűríti járatait, ami annyit jelent, hogy ütemes menetrend szerint egy-egy vonattípus – például Déli parti sebes, Balaton expressz, Kék hullám – kétóránként közlekedik, és valamennyi járaton lehetőség adódik kerékpárok szállítására is. Idén augusztus elejéig 865 ezren vették igénybe a vonatos utazást, és augusztus végéig a forgalom 1,4 millió utasra emelkedhet.

Magyar Idők: A véradók adataira is hajtanak a kiberbűnözők

Adathalászatra figyelmezteti a véradókat az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) – tudta meg a Magyar Idők. Az utóbbi hetekben több bejelentés érkezett hozzájuk, miszerint a véradó állomások nevében illetéktelenek próbáltak meg adatokhoz hozzájutni adatvesztésre, adategyeztetésre való hivatkozással.

Az OVSZ felhívja a figyelmet, hogy a donoradatok hiánytalanul rendelkezésére állnak, így sem adatgyűjtést, sem adategyeztetést nem folytat, a telefonos megkeresésektől pedig teljes mértékben elhatárolódik.

Lapszem – 2017. augusztus 14.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 14.

Már most szólunk, hogy ma Marcell napja van, ne felejtse el felköszönteni Marcell nevű ismerőseit! És akkor itt a friss, ropogós lapszemle, elolvashatja, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.

Népszava: Bukhat a BKK vezére

Már eldőlt a sorsa a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának – értesült a Népszava.

A lap kormányoldalhoz közel álló forrásai szerint Dabóczi Kálmán távozni kényszerül a tömegközlekedési vállalat éléről. Bár a BKK felett nem a kormány, hanem tulajdonosa, a főváros rendelkezik, úgy tudni, a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Már csak az időzítés kérdéses, hogy mikor kaphat új megbízást a cégvezető, akinek, s még inkább a BKK-nak a sorozatos botrányai nyilvánvalóan kínosan érintik a Fideszt.

Magyar Nemzet: Varga letaszította Ádert a dobogóról

Elveszítette legnépszerűbb politikusi pozícióját Áder János olvasható a Magyar Nemzetben. Az Iránytű Intézet legfrissebb felmérése alapján ugyanis már nem a köztársasági elnök áll a politikusokat és közszereplőket népszerűségük szerint rangsoroló lista élén.

A Jobbik-közeli kutatócég a lap számára készített elemzéséből az derül ki, hogy az eddig „ezüstérmes” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedveltsége emelkedett az elmúlt időszakban, így jelenleg ő a legnépszerűbb politikus itthon. Egy 100-as skálán 60-as a szimpátiaindexe, míg a második helyre csúszott Áder Jánosnál ez az érték már csak 58. A köztársasági elnököt viszont jóval többen ismerik: az emberek 90 százaléka van tisztában vele, hogy ki ő, míg Varga Mihály esetében csak 66 százalék tudta beazonosítani.

Magyar Hírlap: Októberre megegyezhet az MSZP és a DK

A fővárosi szocialisták mindenképpen meg fognak egyezni a DK-val a tizennyolc budapesti választókerület jelöltjeiről, októberre meglesznek a nevek is – állítják a Magyar Hírlap forrásai. Szerintük Botka László a párt vidéki bázisain sokkal inkább keresztül tudja vinni akaratát.

A Mátraalján, egészen pontosan Gyöngyösön felszállt a fehér füst, Botka László a múlt héten már meg is nevezte a szocialisták első országgyűlésiképviselő-jelöltjét, Hiesz Györgyöt, a város polgármesterét. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ennek kapcsán arról beszélt, hogy nem füstös fővárosi irodák mélyén alkudoznak számokról, jelöltekről, nem osztogatnak szét előre kereteket, amelyekhez utólag keresnek jelölteket, akik „autóstérképpel a kezükben bolyonganak a nekik szánt körzetben”. Volt ilyenre példa sajnos korábban – jegyezte meg a szocialisták Országos Választási Bizottságát vezető szegedi polgármester.

Magyar Idők: Ma küldi el válaszát Brüsszelnek a kormány

Úgy tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – idézi a Magyar Idők az Origónak nyilatkozó Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.

A kormány ma küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.

Lapszem – 2017. augusztus 12.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 12.

Na ugye! Megmondtuk, hogy hűvösebb lesz. És tényleg. Hallgassanak ránk. Itt a friss, ropogós lapszemle!

Népszava: Kiadtak Kazahsztánnak egy politikai menekültet

Gyanús körülmények között és a nemzetközi jogot is sértve adta át Magyarország Kazahsztánnak Jerzan Kadesovot, miután a politikai menekült váratlanul bűnösnek vallotta magát, és kérte, hogy toloncolják vissza – értesült a Népszava.

A férfit a még 2009-ben indult Muhtar Abljazov, a helyi BTA bank egykori vezetője ellen indított eljárásban vádolták meg. Ez a per valójában a kazah elnök, Nurszultán Nazarbajev leszámolási ügye politikai ellenfelével, Abljazovval és más vezető ellenzéki politikusokkal. Kadesov korábban a bank hitelezési osztályát vezette, Abljazov bizalmasának számított, s még 2009-ben elmenekült Kazahsztánból, feleségével és gyerekeivel előbb Ukrajnában telepedett le, ahol ukrán állampolgárságot szerzett, a kazahról pedig lemondott. Attól tartva, hogy az oroszbarát Viktor Janukovics kiadatja őt, még 2012-ben Magyarországra költözött.

Magyar Nemzet: Hatvan év után kitoloncoltak Amerikából egy 56-os magyar menekültet

A nyolcvanadik életévében járó Párdi Sándor jó eséllyel a legidősebb kiutasított az Egyesült Államok történetében – olvasható a Magyar Nemzetben. Elképesztő sztori egy pesti srácról, aki hiába fizette ötven évig az amerikai társadalombiztosítást, most azt is elveszítette.

Párdi Sándor 1938-ban született Vésztőn, de a család hamar felköltözött a fővárosba, így kispesti srácként nőtt fel. Apa nélkül, mert édesapját kétéves korában elveszítette. Tizennyolc évesen az iskolatársaival együtt igazi pesti srácokként belekeveredtek az Üllői úti harcokba, így 1956 novemberében Szombathelynél ő is átlépte a magyar határt. A nem mindennapi történet további részletei itt.

Magyar Hírlap: Gyorsítanak a józsefvárosi roma központ kialakításán

Tovább gyorsítaná a kormány a józsefvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását – írja a Magyar Hírlap. Az erről szóló rendelettervezet szerint ugyanis a beruházó feltárta az ingatlan helyzetét és a „beruházáshoz kapcsolódóan az adott körülmények között megismerhető peremfeltételeket is”.

A korábban a Horváth Aladár vezette Roma Parlament által is használt, lepusztult állapotú, ám igen impozáns, Nagymező utcai ingatlanra esett a szaktárca választása. Hogy itt alakítanák ki a Cziffra György világhírű roma zongoraművészről elnevezett központot, arról már tavaly döntés született, ahogy arról is, hogy a létesítmény tartalmáról alapos társadalmi egyeztetés indul. A korábbi rendelet szerint a kormány – a még hazánk soros uniós elnöksége nyomán elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával összhangban – elkötelezett a roma kultúra támogatása iránt.

Az új központ célja pedig az, hogy „színvonalas körülmények között, komplex módon mutassa be a roma nemzetiségi kultúra hagyományait, valamint teret adjon oktatási programok lebonyolításának”.

Magyar Idők: Totális sztrájk jöhet a Tesco áruházláncnál

Mintegy 170 Tesco-egység teljes működése bénulhat meg a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban Magyarországon, miután tegnapelőtt megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, ma reggelre pedig a multivállalat vezetőinek asztalára kerültek a bér- és létszámemelésről szóló szakszervezeti követelések – értesült a Magyar Idők.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete által irányított törvényes tiltakozáshoz a vidéki és fővárosi Tesco-üzletek 80 százaléka, illetve a gyáli és a herceghalmi logisztikai központok, továbbá az ­online szolgáltatás munkavállalói csatlakoztak. Az összeomlás előtt álló dolgozói állomány határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Lapszem – 2017. augusztus 11.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 11.

Hamarosan jön az enyhülés, már csak néhány órát kell kibírni. De előbb még a lapszemle.

BKV: van légkondi, csak nincs

Kicsit több mint 45 fokot mértek a BKV egyik, Modulo típusú BKV-s busz vezetőfülkéjében a múlt héten – derül ki arról Népszavában közölt a fotóról, amelyet egy sofőr készített. Az elviselhetetlen forróságot ráadásul a BKV-flotta egyik szinte vadonatúj, 2016-ban vásárolt járművében mérték, mert bár a vezetőfülkében van légkondicionáló, az nem működött. Információk szerint azért nem, mert úgy adták ki forgalomba a buszt, hogy nem töltötték fel gázzal a klíma rendszerét.

A Népszava értesülése szerint nem ez volt az egyetlen eset, egy szintén új trolibusz vezetőfülkéjében is elmulasztották a légkondicionálót működőképessé tenni, és ott is 40 fok feletti hőmérsékletet mértek a sofőrök.

A BKV egyik, buszos dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezete, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) a munkáltató sorozatos mulasztásai miatt jogi lépéseket fog tenni.

Nagyon elégedett a kormány az állami cégek vezetőinek a munkájával

Elégedett lehetett a kormány az állami cégvezetők teljesítményével, ugyanis éves alapbérük 10–80 százalékának megfelelő prémiummal honorálta őket 2016-ban – olvasható a Magyar Nemzetben. Ez alól csak a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., kivétel, ugyanis az ott dolgozó vezető tisztségviselők 2015 óta sem prémiumban, sem jutalomban nem részesültek.

Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és a Duna Menti Vízmű Zrt. műszaki igazgatója viszont nyolcvanszázalékos prémiumot kapott, azt ugyanakkor, hogy ez forintban körülbelül mit jelenthet, a fellelhető adatbázisokból nem sikerült kideríteni. A lap számításai szerint a MÁV Zrt.-nél legalább 23,6 millió forintot oszthattak szét a felső vezetés premizálására, Dávid Ilona vezérigazgató havi bruttó ötmillió forintot keres a vasúttársaságnál, ez éves szinten hatvanmillió forintot jelent, amihez tízszázalékos prémium járul, ami hatmillió forint.

A vezérigazgató-helyettesek havi bruttó 1,8–3 millió forintot keresnek, amiből év végéig 21,6–36 millió forint jön össze, a szintén tízszázalékos prémium pedig 2,1–3,6 millió forintot tesz rá.

Jásd, az ország legrégebbi búcsújáró helye

Az itteni szentkút kápolnáját száznyolcvan éve szentelték fel, de már a 12. században voltak itt bencés szerzetesek – olvasható a Magyar Hírlapban.

Egy 1845-ös egyházlátogatás dokumentumai is legalább hatszáz évesnek tartják az egyik legfontosabb hazai Mária-kegyhely, Jásd szentkútját, s ezt a jeles bencés tudós, Radó Polikárp (1899–1974) is alátámasztotta. A bakonyi település környéke az őskortól lakott a régészeti kutatások szerint, a ma is jól kivehető kettős sáncú földvárát egyesek szerint a kelták építették. A kelták mellé pedig megérkeztek a rómaiak is, akik szerették ilyen védett völgyekbe telepíteni a villagazdaságaikat. Jásd lakott volt az Árpád-korban is, és egy 1164-es keltezésű oklevél arról tájékoztat bennünket, hogy a Pannonhalmáról terjeszkedő bencések – valószínűleg Újlaki Lőrinc nagyúr segítségével – Szent György tiszteletére kolostort és templomot emeltek itt.

Honosítás: fiatalabb lett az ország

Csaknem ugyanannyi nő és férfi szerzett magyar állampolgárságot 2011 és 2015 között egyszerűsített honosítási eljárással, arányuk 49 és 51 százalék volt – idéz a Magyar Idők a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből.

A honosítottak átlagéletkora alacsonyabb volt, mint az ország teljes lakosságáé. Kiderült az is, hogy azok közül, akik a vizsgált periódusban magyar állampolgárságot kaptak, 46 százalék volt nőtlen/hajadon, míg a házasok 42 százalékos részt tettek ki.

A 2011 és 2015 között honosított külföldi állampolgárok közel negyven százaléka legalább nyolc évig élt nálunk, mielőtt megszerezte a magyar állampolgárságot. Tíz határon belüli honosított közül állampolgársági kérelmében 8-9 hivatkozik magyar származá­sára. A további indokok a magyar állampolgárságú házastárs, illetve a magyar állampolgárságú kiskorú gyermek, de ezeket kevesen említették – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó elemzéséből.

Lapszem – 2017. augusztus 10.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 10.

Ma még marad a kánikula, de holnap, ha csak nem jön közbe semmi, akkor szinte majdnem biztos, hogy valamivel jobb lesz. Itt van a friss, ropogós lapszemle! Vegyék, vigyék!

Százmilliókért hirdette magáról az MVM, hogy milyen jó

Háromszáz millió forintot költött az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) 2016-ban imázskampányára – írta meg a Népszava.

A monopolhelyzetben lévő, tehát versenytársakkal nem rendelkező állami cég több százmillió forintért hirdette új arculatát a Fidesz-közeli médiában – írta az Index. A költekezés nem volt hiába való, mert a kampány eredményeként a vállalat közlése szerint, a tavalyi évhez képest többen tudták beazonosítani a céget már az MVM mozaikszó alapján is -válaszolta a cég a portál kérdésére. Ezen kívül a 2016-os felméréshez képest idén közel kétszer annyi válaszadó jelezte, hogy ismer, és meg tud nevezni olyan társadalmi ügyet, amit az MVM támogat.

Ez a cég szerint jól mutatja, hogy az imázskampány melletti kommunikációs tevékenység célravezető volt, tudatosította a lakosságban a vállalat tevékenységét, feladatait, felelősségi köreit, tagvállalatait, célkitűzéseit és eredményeit. A válaszadóknak az új logó is tetszett. Nagy kérdés, hogy a Fidesz szatellit „civilszervezetének” tartott CÖF-nek titokban adott 500 millió forint híre javított-e az MVM imázsán.

Megint drágult a fehérvári stadion

Negyedszer is módosítani kellett az új székesfehérvári stadion építéséről szóló szerződést amiatt, hogy korábban nem tervezett munkákat is el kell végeznie a kivitelezőnek – tudta meg a Magyar Nemzet.

A beruházás ennek megfelelően tovább drágult, igaz, most legalább nem 100 milliós nagyságrenddel, mint legutóbb. Az újabb változtatásokra a székesfehérvári önkormányzat illetékes bizottsága már áldását adta: a jóváhagyó határozat július közepén megszületett.

A sóstói aréna kivitelezéséről az eredeti kontraktust még tavaly november végén írták alá a felek. A közbeszerzést egy olyan konzorcium nyerte el, amelyben a helyi labdarúgócsapatot is támogató Strabag több céggel is képviselteti magát. Ám a tender nem volt teljesen zökkenőmentes, mivel a végül befutó cégek a kormányzat által erre a célra elkülönített 12,8 milliárd forintnál csak jóval drágábban vállalták volna a munkát. Tavaly év végén a Magyar Narancs arról írt, hogy az első ajánlat 18,5 milliárdos volt, és bár többször egyeztettek az érintettek a műszaki tartalomról, így is csak bruttó 16 milliárdig sikerült lealkudni az árat.

Újabb menekülthullám fenyegeti Európát

Az ugandai látogatáson tartózkodó német külügyminiszter, Sigmar Gabriel a német sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette: „Ha semmit sem teszünk, akkor Olaszországnak előbb-utóbb meg kell nyitnia a határait, mert túl sok menekült lesz az országban” – idézi a német diplomácia vezetőjét a Magyar Hírlap.
Uganda évek óta példaértékűen kezeli az erőszaktól és éhségtől sújtott szomszédos Dél-Szudánban kialakult menekültválságot, az utóbbi években majdnem egymillió embert fogadott be – értékelte a miniszter.

Sigmar Gabriel az ország egyik menekültek lakta településén tett látogatásán azt mondta, „talán el kellene ide hozni néhány európai ország delegációját, hogy lássák, mire képes a szolidaritás”.

Ha az Európai Unió nem talál megoldást a menekültek elosztására, „akkor ismét válsághelyzet alakulhat ki” – jelentette ki a külügyminiszter, aki szerint egyedül párttársának,  Martin Schulznak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltjének volt bátorsága kimondani mindezt.

Handó Tünde nem félti a bírói függetlenséget

Visszautasította a közigazgatási bíráskodással kapcsolatban a sajtóban megjelent ellenzéki vádaskodást az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde, aki úgy véli: hasznos tapasztalattal gazdagíthatják a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat az esetlegesen kívülről, a köztisztviselői karból érkezett új bírák – olvasható a Magyar Időkben.

Hozzátette: a bírókkal szemben alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben.

Jelenleg húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyből nyolc kiemelt, regionális szerephez jut, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul majd. Ennél is lényegesebb azonban, hogy már első fokon tanácsok ítélkeznek majd egyedüli bírók helyett.

Handó Tünde szerint ez nehéz feladat elé állította a bíróságokat, hiszen a százkilencvenhárom közigazgatási és munkaügyi bíró mellé több lépcsőben, jövő novemberig további csaknem kétszáz közigazgatási ügyszakos bírót kell kinevezni.

 

 

 

Lapszem – 2017. augusztus 9.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. augusztus 9.

Jó reggelt, legyen szép napjuk! Itt van a friss, ropogós lapszemle!

A Balatonnál is tovább dagad a Mészáros-birodalom

A fél falu. A fél város. Így mondják a balatonakaliak és a balatonalmádiak is, hogy mi lett az utóbbi időben Mészáros Lőrincé a településükön – olvasható a Népszavában.

Mindkét településen tájékozottak az emberek, hallottak a hírekből a milliárdos felcsúti polgármester „bevásárlásairól”, de túlzás volna azt állítani, hogy mindez felbolygatta a kedélyeket. Ellenzéki politikusok adnak hangot felháborodásuknak, s talán még az akali nyaralótulajdonosok figyelik leginkább aggódva a fejleményeket.

Tovább drágulnak az élelmiszerek

A Magyar Nemzet arról ír, hogy lassan, de biztosan kúszik fel az infláció, az év végére megközelítheti a három százalékot is a fogyasztói árak emelkedése. A hitelek törlesztőrészletei egyelőre nem nőnek.

Az élelmiszerek drágultak, az üzemanyag olcsóbb lett, miközben az átlagos infláció júliusban 2,1 százalékkal növekedett egy év alatt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint havi alapon nem változtak a fogyasztói árak, azonban a maginfláció 2,6 százalékra növekedett. Ez utóbbi úgy jön ki, hogy az indexet megtisztítják a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól, vagyis az olyan termékkörök, mint az üzemanyag, az energia, vagy éppen a gyógyszerek árváltozásától.

A maginfláció ennek köszönhetően egy, a valósághoz közelebb álló alaptrendet igyekszik mutatni a nemzetgazdaság árszínvonalának változásáról. A fenti adatból pedig az következik, hogy egyre jobban erősödik az inflációs nyomás a gazdaságban.

Már nem sikerágazat a könyvkiadás

Hatalmas a felfordulás a hazai piacon, a kisebb kiadók nehezen tudnak fennmaradni, az Alexandra még mindig milliókkal tartozik a legtöbb cégnek – olvasható a Magyar Hírlapban.

Egy könyv fogyasztói árának ötven–hatvan százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Megjelentek a lánctartozások, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Az elmúlt öt évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent.

Magyarország befogadhatja a Svédországból kiutasított iráni lányt

Ha segítséget kér hazánkban, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni lányt, akit a svéd hatóságok vissza akarnak toloncolni az iszlám köztársaságba, dacára annak, hogy ott a kereszténység felvétele miatt komoly veszélybe kerülne az élete – közölte a Magyar Időkkel az Orbán Viktor szabadsága miatt jelenleg kormányfői teendőket is ellátó Semjén Zsolt.

H a Aideen Strandsson menedéket kér hazánktól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van.

1...5676. oldal a 7-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség