Kezdőlap Címkék Ujgurok

Címke: ujgurok

Tiltakozási hullám Kínában a Covid lezárások ellen

A zéró tolerancia politikáját egyre nehezebben viseli el a kínai lakosság, amely sok nagyvárosban tiltakozik a lezárások ellen. Peking a helyi vezetőket a lezárási politika szelektív alkalmazására szólította fel, és azt ígérte: felgyorsítják az idősebb nemzedékek oltását. A zéró tolerancia hivatalos indoka az, hogy egyelőre nem tudják megvédeni a 60 fölötti nemzedéket a Covid járványtól.

Az ideiglenes lezárás nem tarthat tovább 24 óránál – jelentette be a pekingi önkormányzat, hogy lecsillapítsa a kínai főváros lakóinak tiltakozását. Pekingben, Sanghajban és sok más nagyvárosban rendőröket vezényelt a hatalom az utcákra, hogy a tiltakozó városi polgárokat visszaszorítsák lakóhelyükre. Egy kínai városban tankokat is fényképeztek az utcákon, de azt nem lehet megállapítani, hogy a videó mennyire autentikus.

A tiltakozásban elsősorban a fiatal generáció vesz részt, amely nehezebben viseli el a korlátozásokat. Köztük magas a munkanélküliség – országosan 20% – mert a kínai gazdaság a pandémia után nem tudta dinamikusan újrakezdeni működését a
meg-megújuló Covid lezárások miatt.

Urumcsiban kezdődött a tiltakozási hullám, ahol a lezárás miatt többen bennégtek egy épületben. A Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosa amúgyis rebellis hírében áll, hiszen az ujgur nemzetiség nem könnyen viseli el, hogy kisebbség lett a saját földjén. A pekingi véleményt hűen tükröző Global Times úgy számolt be a lázongásról, hogy

“Urumcsi városában helyreállt a tömegközlekedés.”

Hírek szerint a rendőrség állította azt le nehogy a tiltakozó ujgurok eljuthassanak a város központjába.

Pekingben a tiltakozás elérte az ország leghíresebb egyetemét is: a Csinghua, melyet amerikai lelkészek alapítottak a kínai fővárosban, Kína leghíresebb elit képző intézménye. Itt végzett Hszi Csin-ping elnök is, akinek a távozását több helyen követelték a tiltakozók. Kína elnöke hirdette meg a zéró tolerancia politikáját a Covid vírussal szemben csaknem három éve, és ezért alkalmaznak ma is lezárásokat Kínában.

Német ajánlat: használjátok nyugati vakcinát!

A német kormányszóvivő javasolta ezt Kínának nem sokkal azután, hogy Scholz kancellár személyesen is előadta ezt az ötletet Hszi Csin-ping elnöknek Pekingben. A Németországban működő BioNTech vakcináját ajánlotta Hszi Csin-ping figyelmébe. A kínai elnök arra hivatkozva gyakorolja a zéró tolerancia szigorú politikáját, hogy a Sinopharm és a többi kínai vakcina nem hatékony a hatvan évesnél idősebb lakosság számára.

Scholz és Hszi Csin-ping abban állapodtak meg, hogy a Kínában élő külföldiek kaphatnak a nyugati vakcinákból, de a kínaiak nem. Kína maga is fejlesztett ki mRNS vakcinát – írja a brüsszeli Politico, de ezt még nem engedélyezték az 1,4 milliárd lakosú országban annak ellenére, hogy Indonéziában már megkapta az engedélyt.

USA, Kína és az ujgurok emberi jogai

Két washingtoni törvényhozó aziránt érdeklődik, hogy  miután korábban Biden elnök aláírta a törvényt, amely tiltja a gazdasági kapcsolatot a kínai határtartománnyal, ahol a muzulmán kisebbség jelentős részét munkatáborokban dolgoztatják.

Akkor mit keres a Tesla a Hszincsiang-ujgur tartományban?

„2022-ben tegyen a Tesla elektromos autóival utazást a Hszincsiang-ujgur tartományban!” – ezzel a hirdetéssel jelezte Elon Musk cége szilveszterkor, hogy bemutató termet nyitott Kína nyugati tartományában. A Tesla elszántan nyomul Kínában, ahonnan elektromos autókat exportál a világ számos országába. A gyára Sanghajban van, Kína fejlettebb keleti területén, közel a tengerhez.

Elon Muskot már korábban is sok bírálat érte amiatt, hogy az USA-Kína kereskedelmi háború kellős közepén épít gyárat abban az országban, amely hazájának vetélytársa a világpiacon. Elon Musk azzal védekezett, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca, ahol ráadásul hamarabb észrevették azt, hogy mielőbb át kell állni az elektromos autózásra. A kínaiakat elsősorban az ösztönözte erre, hogy a nagyvárosokban – így Sanghajban is – alig lehet levegőt venni a környezetszennyezés miatt.

Két törvényhozó levele

„Megdöbbent bennünket, hogy a Tesla abban a kínai tartományban nyit bemutató termet, ahol az ujgur munkatáborok vannak” – írta közös levélben Elon Musknak két demokrata honatya: Bill Pascrell és Earl Blumenauer. Arra hivatkoznak, hogy a hatóságok mintegy egymillió muzulmánt zártak munkatáborokba ebben a tartományban. Peking tagadja ezt. A kínaiak szerint mindössze arról van szó, hogy az iszlamista terrorizmus elleni harcban megpróbálják elszigetelni a veszélyes elemeket a lakosság többi részétől. Az ujgur fiatalok között néhányan az Al Kaidahoz csatlakoztak, jórészük Pakisztánba menekült, ahol az iszlamista terror szervezetnek egész dandárja van ujgur harcosokból.

Az amerikai kongresszus népirtásnak nevezi azt, ami az ujgurokkal történik a kínai határ tartományban.

Biden elnök december 23-án írta alá a törvényt, amely megtiltja a kínai tartományból származó áruk behozatalát az Egyesült Államokba. A két washingtoni törvényhozó levelében arról érdeklődik, hogy vajon a Tesla nem sérti-e meg ezt az amerikai törvényt?

Az USA diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpiával szemben – emlékeztet a Guardian. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai sportolók ne vehetnének részt a februárban megrendezendő olimpián a kínai főváros mellett, de hivatalosan az USA nem képviselteti magát a többi között amiatt, mert Peking megsérti a Hszincsiang-ujgur tartományban élő muzulmán kisebbség emberi jogait.

Szijjártó Pekingben

A magyar diplomácia vezetője, aki a Covid 19 járvány kitörése óta többször is felkereste a kinai fővárost, ezúttal nem üzleti látogatásra érkezett bár a biznisz elmaradhatatlan kelléke minden hasonló eszmecserének. Peking azokat a külügyminisztereket hívta meg Európából, akik nem ítélték el Kínát emberi jogi ügyekben.

Kína első embere: az EU stratégiai partner

Erről beszélt Hszi Csinping elnök Pedro Sanchez spanyol kormányfővel. Akit óva intett attól, hogy kövesse az amerikai politikát , amely a Nyugat egységét állitja szembe a feltörekvő Kínával. Hszi Csinping elnök arra mutatott rá, hogy Kína már most is az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere megelőzve az USA-t.

Hszi Csinping elutasította az országát ért uniós vádakat az ujgur kisebbséggel és Hongkonggal kapcsolatban. Peking szerint ezek kínai belügyek, amelyhez a külvilágnak nincs köze.

Négy európai külügyminiszter Pekingben

Magyarország, Lengyelország, Írország és Szerbia külügyminisztereit azért hívták meg a kínaiak, mert egyik állam sem támogatta azokat az elítélő nyilatkozatokat , melyek az ujgur kisebbség elleni bánásmód miatt érte Pekinget.

Hszi Csinping elnök korábban meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kínai vakcinával olttatta be magát. A másik célja Szijjártó látogatásának, hogy előkészítse Orbán Viktor pekingi látogatását.

A kínos terrorista félmúlt

Kína nyugati határ tartományában a török nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok, akik az iszlám vallást követik, kisebbségbe kerültek a kínaiakkal szemben. Ráadásul a kínaiak a modern civilizáció terjesztői, ők a vállalkozók, ők gazdagodnak meg elsősorban a Hszincsiang-ujgur tartományban.

Emiatt tiltakozó mozgalom alakult ki az ujgurok között. A fiatalok egy csoportja a fanatikus iszlamista szervezetekben kereste a megoldást. Az Al Kaidanak egész ujgur dandárja van, amely a „hitetlenek” ellen küzd Afganisztánban és Pakisztánban. Meg természetesen ujgur földön is. Emiatt a kínaiak terroristáknak tartják őket, és eszerint is bánnak velük.

Tegyük hozzá: korábban épp az USA terror szakértői javasolták a kínaiaknak azt, hogy miképp lehet megfigyelés alá vonni egy egész népcsoportot, hogy onnan kiszűrjék a terroristákat.

Erdogan török elnök volt az ujgur nemzeti mozgalom fő támogatója , de ő pénzügyi válságba került. Ekkor a kínaiak üzletet ajánlottak: egymilliárd dolláros életmentő gyors segély cserébe azért, hogy Törökország elfelejtse ujgur testvéreit. Erdogan belement. Még Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába is ellátogatott. Kinai vendéglátói kérésére közölte a kissé meglepett ujgurokkal, hogy számukra nincs más út mint a kinai uralom elfogadása.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!