tüntetés Archives Page 8 of 18 › Független Hírügynökség

Tüntetési tanácsok szervezőknek és szónokoknak

Blogolda

-

2018-05-09

Tüntetési tanácsok szervezőknek és szónokoknak

Utoljára 16 éves koromban üvöltöttem olyan dolgokat, amiket nem én találtam ki. Akkor, 1967-ben, a Szabadság téri amerikai követség előtt tüntettünk a vietnami háború ellen. Kivittek bennünket, gimnazistákat. Szép volt az idő, a végén még jégeső sem esett, nem kellett suliba menni, és ha jól emlékszem, egy igen helyes lány állt előttem.

Azt kiabáltuk, hogy „Inkább ma legyünk aktívak, mint holnap rádióaktívak”. Meg azt, hogy „Inkább tüntessünk az atombomba ellen, minthogy ő minket eltüntessen.”

Akkor ez még elment, bár két évvel később már nagyon cikinek tartottam. Azóta csak akkor tapsolok, ha magamtól jön, és csak azt mondom, amit jónak tartok.

Ha több ezer ember előtt azt kérdezik tőlem: „Akarjuk-e, hogy Orbán Viktor eltakarodjon, nem fogom több ezer emberrel együtt azt mondani, hogy igen.”

Még akkor sem, ha azt akarom.

És nem emelem fel a kezem, ha a szónok azt kéri tőlem. Még akkor sem, ha egyébként egyetértek azzal, amiért másokkal együtt nekem is föl kellene emelnem a kezem. Tornaórán annak idején felemeltem, de az akkor testmozgás volt, nem kormányellenes tüntetés.

És nem kiabálom hangosan, hogy nem hagyjuk! Sem azt vezényszóra, hogy mocskos Fidesz.

Miközben… lásd, mint fenn.

Hívő vagyok. A magam módján. Magamban hiszek. Hiszem, hogy vannak gondolataim, és azokat a magam módján meg is tudom fogalmazni.

Szívesen hallgatok persze másokat is. Főleg olyanokat, akik nem mondják, hogy emeljem fel a kezem, vagy sokadmagammal kórusban válaszoljak egy olyan kérdésre, amelyben egyébként benne van a válasz.

Olyan is van, hogy tapsolok. Nem felállva, ütemesen, hanem úgy, ahogyan nekem tetszik.

Legközelebb, ha lesz még olyan tüntetés, amire elmegyek, tessék rám jobban odafigyelni.

Bréking nyúz extra – Így nézett ki a kormányellenes tüntetés az alternatív valóságban

FüHü

-

2018-05-09

0

Bréking nyúz extra – Így nézett ki a kormányellenes tüntetés az alternatív valóságban

Finoman fogalmazva is sajátos módon számolt be a kormánymédia a múltkori, százezres tüntetésről, így megnéztük, mit írtak a mostani, jégeső által elvert demonstrációról.

(Az elütések, helyesírási hibák is az eredeti szövegekből valók.)

Origo: „Jégesőbe torkolló égéssorozat lett az esti tüntetés vége”

„Sűrű programot adtak a hatóságoknak az ellenzéki szimpatizánsok a mai napra: gyakorlatilag óránként igyekeztek megdönteni a kormányt. A dologból – milyen meglepő – nem lett semmi, sőt, legnagyobb sikerükként azt könyvelhették el, hogy egy ritkán látott intenzitású jégeső véget vetett bénázásaiknak. Összeszedtük a legnagyobb ellenzéki égéseket az új Országgyűlés alakuló napján! (…)

A beszédek nem tartogattak túl sok újdonságot, az ex-kereszténydemokrata Lukácsi Katalin szokása szerint hevesen bírálta a kormányt, a legkínosabb (már-már Monty Python-szerűen) abszurd jelenetet azonban Gyetvai Viktor aktivista adta elő, aki Martin Luther Kingnek képzelte magát és drámai arcccal ismételgette: van egy álma. Az biztos, hogy nem most fog ez teljesülni, hiszen miután elegáns stílusban megszavaztatta a többnyire idősekből álló közönségét, hogy finom cselekszünk, vagy kussolunk és elmegyünk, közbeszóltak az égiek: rég nem látott jégeső zúdult a tüntetőkre, akik rohanva menekültek valamilyen fedél alá.”

888: „Egy tízperces eső verte szét a „nagy” ellenzéki tüntetést”

„Ez a tüntetés koránt sem volt kormányváltó, de még ellenzékváltónak sem igazán lehetne mondani. Az ócska ballib paneleket hamar elmosta az eső, a haladók pedig egyből szétrebbentek. (…)

Márki-Zay sajnos ma nem ért rá, mert túlságosan lekötik hódmezővásárhelyi korrupciós ügyei, de volt helyette Lukácsi Katalin, aki mellett még Török Gábor is elbújhat közhelyezésben. Szerinte a Fidesz nem keresztény és nem is demokrata. Melyik frakció is tartott ma közös misét a KDNP-vel az Országházban? Ja, a Fidesz. Ennyit erről. Lukácsi ismételten olyan érdektelen és zagyva dolgokat hordott össze, hogy ennél a pontnál el is engedtem az egész tüntit, egyszerűen nézni is kínos volt ezt a vergődést, pedig még popcornt is készítettünk be a szerkibe, de a nagy ellenzéki áttörés érdeklődés hiányában és persze az eső miatt (amit egyes tüntetők szerint a Fidesz küldött) ma is elmaradt.

Volt még két sivalkodó, Hidvégi-B. Attila, a RomNet főszerkesztője és Lakatos Béla, Ács város polgármestere, akik beszédeiket teljesen indokolatlanul arra húzták fel, hogy „a kormány nem bánik jól a romákkal”. Biztos nem hallottak még a közmunka-programról, ami az alapköve a társadalmi integrációnak, avagy az alapvető munkakultúra megteremtésének. De még hajnalig sorolhatnánk a kormány romaintegrációval kapcsolatos lépéseit. Én személyesen csak annyit jegyeznék meg, hogy az egész folyamat eljutott odáig, hogy jó érzés a 8. kerületben élni. (…)

Az ellenzéki tüntetések szervezői siralmasan bénák, hiszen még azt a pár ezer embert sem tudták normálisan kiszolgálni, akik ma megjelentek a Kossuth téren. És itt van egy alapvető és jól látható probléma. Hiszen az látszik ebből az egész bénázásból, hogy az önjelölt „újellenzéki” balfékek egyszerűen nem tisztelik közönségüket, csak szerepelni akarnak. Nekik nem számítanak az összegyűlt emberek. Szánalmas kis politikai (pecsenyének nem nevezhető) morzsáikat akarják csak sütögetni, hallatni erőtlen hangjukat. Tipikus percemberek.”

Figyelő: „Jégeső verte szét a „nagy” kormányváltó tüntetést”

„Harmadjára vonultak utcára a balliberális tüntetők. A séma nem változott: hazugság, provokáció és bizonyságtétel arról, hogy nem értik a többpárti demokráciát. (…)

“Diktátort” vagy éppen diktatúrát” kiáltanak úgy, hogy szerintem nem is tudják, mit takar a kifejezés. Ahogy a demokráciáét sem, hiszen ha helyesen értelmeznék a demokrácia fogalmát, gyorsan rájönnének, hogy önmaguk cáfoják meg állításaikat. És mivel? Hát azzal, hogy kimennek tüntetni. Egy diktatúrában ezt nem lehetne megtenni. (…)

Ha egy következtetésben segíthetek kedves ballibsi sivalkodók: ilyen esetben fix, hogy az ország nem balliberális kormányzásra vágyik. Ezt ideje lenne megérteni. Lehet nem egyetérteni, vitázni, de ahhoz Nektek el kéne fogadni, hogy van olyan, amikor nincs igazatok. A jelenlegi tüntetéshullámban megfogalmazott üzeneteitekkel pedig egyáltalán nincs!”

A Pesti Srácok percről percre közvetítést tartott

„Ez a rendszer se nem keresztény, se nem demokrata – szögezte le az MSZP-s Gurmai Zita fia, és igazi kereszténydemokrataként konferálta fel Lukácsi Katalint.

A jó ideje a súlytalan, KDNP-s múltjából élő hordószónok, Lukácsi Katalin örömét fejezte ki, hogy sok fiatalt lát, majd reménykedő hangon hozzáfűzte, hogy ő sem valami öreg. (…)

Gyanús, hogy a közönség nem kifejezetten keresztény. (…)

Ismét a mobiltelefonok fényével buktatja meg a rettenetes diktatúrát a tömeg. (…)

Az éppen mutaló Tarnay Kristóf Ábel éktelen rikoltozását nem volt könnyű elviselni, szerencsére nem sokáig tartott. (…)

Dés László videóüzenetének elején elhangzott, hogy Petőfi Sándor balliberális volt, és innentől ez már mem lehetett jobb.”

Hiradó.hu: „Ismét a demokráciáért tüntettek Budapesten, jégeső zavarta meg a rendezvényt”

„Ismét a demokráciáért tüntettek a Mi vagyunk a többség csoport szervezésében kedd este Budapesten, a Kossuth téren a parlament alakuló ülése után.

A választás után tartott tüntetések folytatásaként “3.0 Mi vagyunk a többség – tüntetés a demokráciáért!” címmel meghirdetett demonstrációt jégeső zavarta meg.

Ezt megelőzően a teret megtöltő tüntetők előtt mondott beszédeikben a felszólalók egyebek mellett a “korrupt” rendszer leváltását, az ellenzék összefogását sürgették, valamint szabad sajtót és -minőségi oktatást követeltek.”

A zivatar miatt kurta lett a többezres tüntetés

FüHü

-

2018-05-08

0

A zivatar miatt kurta lett a többezres tüntetés

A Mi vagyunk a többség mozgalom által szervezett tüntetés valamivel 18 óra után kezdődött a Kossuth téren. Sokkal kevesebben gyűltek össze, mint az előző két alkalommal, amikor több tízezren tiltakoztak. Most több ezren lehettek.

Az első felszólaló Lukácsi Katalin azt mondta, menjenek közel a tüntetők a parlamenthez, hiszen

„miénk ez az épület.”

Egy hónapja, hogy újabb kétharmadot szerzett a Fidesz – mondja Lukácsi, mire fújolni kezdett a tömeg.

Reményt ad, hogy sok a fiatal – teszi hozzá. Köszöni, hogy ők bíznak az országban és tüntetnek miatta.

„Az ország a tiétek, nem azoké, akik félelmükben rendőrsorfal mögé bújtak a parlamentben.”

„Volt egy álmom” – kezdte beszédét Gyetvai Viktor diáktüntető. Olyan országban akar élni, ahol nem lesznek milliárdosok a miniszterelnök haverjai, nem szalámizzák le az ellenzéket, nem borul narancssárgába az ország, a fiatalok nem akarnak külföldre „menekülni.” Volt egy álma, ahol nem maradhat fent egy ilyen maffiakormány, az álma elbukott.

Gyetvai is ellenzéki összefogást sürget, de fontos az állampolgári aktivizmus. Most kell elkezdeni, vagy most kell elmenni.

„Maradunk és cselekszünk, vagy kussolunk, és elmegyünk?”

tette fel a kérdést.

Hidvégi B. Attila (Romnet) azt kéri számon, miért gondolják az állami vezetők, hogy a romák 600 év alatt nem tudtak integrálódni, miért kérdés, hogy erőforrások vagy tehertételek-e, hogy merülhet fel, hogy szétosszák őket Európában. Miért a cigányságot okolják a Fidesz kétharmados győzelméért? Nem minden cigány szavazata megvehető, ahogy nem minden nyugdíjas adta el a szavazatát Erzsébet-utalványért vagy gázártámogatásért.

Itt az idő komolyan venni a romákat

– üzeni.

Lakatos Béla, Ács polgármestere (korábbi fideszes politikus, aki a Momentum színeiben indult a választáson) arról beszél, hogy vidéken polgármesternek lenni ellenzékben nehéz dolog. Mindenhonnan rosszat kapnak. Azt mondja, nagyon meg kell alázkodni, hogy a településen lehessen fejleszteni.

Olyan emberekkel szemben vesztett a saját településén, akik be sem tették a lábukat Ácsra. Olyan elkeseredett volt, hogy be akarta fejezni.

„Nem hiszem el, hogy az Erzsébet utalvány meg a migránsozás többet ér, mint a helyben végzett munka.”

Nem lehet elég, még többet, még jobban kell csinálni. El kell hitetni a vidékiekkel, hogy aki helyben dolgozik, segít az embereknek, ő a fontos, nem a migráns, akit nem láttunk soha.

Ezt követően eleredt az eső és a tüntetők távozni kezdtek a térről.

Egy részük visszament a Parlament elé, és azt kiabálták, hogy mocskos Fidesz. Tripla rendőrsorfallal állnak szemben.

Bűnözőket védtek! – skandálják a tüntetők a rendőröknek. Néhány százan maradhattak.

Tüntetésnapló

FüHü

-

2018-05-08

0

Tüntetési nagyüzem Budapest szívében

FüHü

-

2018-05-08

0

Tüntetni akar, de kevés az ideje, és az is be van osztva? Nem gond, olyan széles a demonstrációk palettája a hét első két napján a Kossuth téren és környékén, hogy mindenki megtalálhatja a szívének leginkább valót. De a tréfát félretéve: elvben már vasárnap hajnalban megkezdődött, s kedden este 11 óráig jelentettek be demonstrációkat a térre. Az már más kérdés, hogy melyik megmozdulást sikerül a Kossuth téren megtartani – ugyanis három vonalon is kordonokkal védik a teret.

Az Országgyűlési Őrség – amelyet, mint emlékezhetünk rá, Kövér László házelnök az elmúlt parlamenti ciklusban alaposan felfegyverzett – magát a Parlament épületét, a rendőrség hétfő estétől a rakpartot és a környezőutcákat, a TEK pedig éjjeltől kedd délelőtt 11 óráig egy nagyon széles körzetre terjeszti ki a felügyeletét.

Igaz, a lezárás nem lesz teljesen hermetikus: annyiban legalábbis nem, hogy – nem kis részt a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek köszönhetően – a tüntetőket átengedik azoknak a demonstrációknak az idejére, amelyeket a lezárások eldöntése előtt jelentettek be hivatalosan.

Ilyen tüntetés kezdődik majd kedden reggel 10-kor, s a tervek szerint tart délután 3-ig a „Nem akarjuk ezt a Parlamentet és kormányt!”, mégpedig a Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezésében: Ők végül az Alkotmány utca és a Kossuth tér sarkán megtarthatják a megmozdulásukat, igaz, valamivel majd csak később kezdhetnek a tervezettnél, azután, hogy beengedik őket a számukra kijelölt helyszínre.

Addigra elvben véget ér majd az az élőlánc, amelyre e sorok írásakor még csak gyülekeztek a Kossuth téren az emberek, a Jogállamot szervezésében hirdetett akcióra. Az Élőláncot a Parlament köré! című akció 7-én estétől 8-án reggel 10 óráig tart majd.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az élőlánc még egyben lesz, amikor holnap reggel – a Jobbiktól szerzett információink szerint valamikor reggel 8 és 10 óra között – a Jobbik parlamenti frakciójának a tagjai megkezdik a kordon lebontását. Amiről egyébként – e cikk írása idején – még azt sem lehetett tudni, hogy milyen kordont vonnak az ország háza köré. Úgy tudjuk, éjjel fognak majd a kordon kialakításának – ez nem feltétlenül lesz fémkordon, lehet akár élő kordon is.

Közben – 9 órától – lesz egy ráhangoló akció is az esti fő „attrakcióra”: az Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot nevű csoportosulás szervezésében „Alternatíva ismét a 3.0-ás többségre! Megoldással, tervvel” – című – eléggé rejtélyesnek tűnő – akciót este 11 óráig tervezik tartani

A Mérce információi szerint reggel 9-kor a Kossuth tér sarkán a Nyomtassteis! fogja osztogatni 41. lapszámát, terveik szerint 10 ezer példányt szórnak szét a tüntetők között a nap során.

Ha lesznek résztvevők, akkor azok csatlakoznak majd a Kossuth téren este hat órakor kezdődő, „igazi” megmozdulásra: a 3.0 Mi vagyunk a többség – Tüntetés a demokráciáért gyűlésre. A már két nagy százezres, illetve közel százezres demonstrációt megtartott szervezők már hétfő délután, a tér lezárása előtt lehetőséget kaptak a színpad kiépítésére.

Petíció a pártoknak Közben nem csak a Kossuth téren, de a Kossuth térre, pontosabban a Parlamentre fókuszálva a Civil Ellenzéki Kerekasztal kedden délután 5 órától kirajzottak az ellenzéki pártok székházaihoz, petíciót adva át nekik. Ebben azt kérik, hogy az ellenzéki képviselők ne tegyék le az esküt.

Eltüntette a rendőrség a tüntetőket a Kossuth térről

FüHü

-

2018-05-08

0

Eltüntette a rendőrség a tüntetőket a Kossuth térről

Egyenként vitték el a rendőrök a tüntetőket a Kossuth térről, így reggel 8 órára – ettől az időponttól érkeznek a politikusok a parlamentbe – már senki nem demonstrál a téren. Az előzetes bejelentéssel ellentétben, nem lesznek kordonok, így azokat a Jobbik képviselői nem is tudják elbontani. A térről kiszorított tüntetők letáboroztak az Alkotmány utcában.

Hétfőn este óta zajlott a tüntetés a Kossuth téren, ám a demonstrációt hivatalosan csak kedd reggel 6 óráig engedélyezték. Az atv.hu felvételén látszott, hogy a rendőrség egyenként viszi el a tüntetőket a térről.

Nyolc órától már a parlament alakuló ülésére érkező politikusok érkeznek, ezért a nagy rendőri készültség.

A felvételen időnként gúnyos taps és bekiabálások hallatszanak, az embereknek nyilvánvalóan nem tetszik az intézkedés.

Reggelre már több volt a Kossuth téren a rendőr, mint a tüntető. Kordonnak nyoma nincs, sajtóértesülések szerint így akarják kicselezni a kordonbontásra Jobbikot, valamint a hozzájuk csatlakozókat. Kordon helyett rendőrsorfal néz majd szembe a demonstrálókkal.

A Magyar Távirati Iroda utoljára hétfőn este adott ki egy rövid hírt arról, hogy élőlánccal vették körül a parlamentet a demonstrálók. A ma reggeli eseményekről, köztük arról, hogy a rendőrök egyenként viszik ki a tüntetőket a térről, eddig nem számolt be az MTI.

A legfrissebb hírek szerint a Kossuth térről kitiltott tüntetők az Alkotmány utcába vonultak és ott letáboroztak.

Bréking nyúz, május 7. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-05-07

0

Bréking nyúz, május 7. – Tudósítás a másik valóságból

Régi időket idéző módon üzent a Figyelő a Kúriának és a Fidesz által kinevezett elnökének, Darák Péternek; az Origo megint erőszakot vizionál a holnapi ellenzéki tüntetésekre; a Ripostnak Andy Vajna elmesélte, hogy minden rendben a házasságával; a 888 alpári stílusban becsmérli a külföldre költöző Schilling Árpádot – megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

A Figyelő szerint politikai szereplővé vált a Kúria

„Hogyan fordulhatott elő, hogy akár jogsértések árán, politikailag motivált módon képes volt elvenni egy mandátumot a Fidesz-KDNP-től? Voltak előjelei a Darák Péter vezette szervezet politikai szereplővé válásának? Összeszedtünk néhány nyugtalanító részletet a Kúria szereptévesztéséről. (…)

a Kúria élet-halál ura a magyar bírósági rendszerben. Ennek fényében különösen veszélyes folyamat a Kúria politikai szereplővé válása, hiszen így nem garantálható, hogy a bíróságok döntéseik során mentesek maradnak a politikai befolyástól. (…)

Kijelenthető tehát, hogy a Kúria az elmúlt években egyre inkább politikai szereplőként viselkedik. A levélszavazatok tömeges érvénytelenné nyilvánítása során pedig törvénytelenül járt el, ráadásul politikai motivációból. De nem ez az egyetlen eset, amikor a Kúria a törvények felett állónak képzeli magát. (…)

Mindezek ismeretében világosan látszik, hogy valami nagyon nem jól működik a Kúrián és el kell gondolkodni, miként lehetne fellépni az ilyen és ehhez hasonló esetekkel szemben. A bíróság a függetlenség álcája mögé bújva nem tehet meg akármit, nem helyezheti magát a törvények fölé. A választásba történő beavatkozással a Kúria átlépte a Rubicont, mely nem maradhat válasz nélkül.”

Megint erőszakot vizionál az Origo

„Egy hónap telt el az április 8-ai választás óta, azonban az ellenzék továbbra sem tudja feldolgozni a végeredményt. Holnap alakul meg az új Országgyűlés, és az ellenzék, illetve szimpatizánsaik részéről minden eddiginél hevesebb reakciók érkeztek, sokan az erőszaktól sem riadnának vissza. Nem véletlen, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ellenőrzése alá vonja a Kossuth teret és környékét.”

A Ripostban Andy Vajna megnyugtatja a magánélete miatt aggódókat

„Az utóbbi hetekben kósza hírek jelentek meg arról, hogy Andy Vajna és felesége között nincs minden rendben, de a filmügyi kormánybiztos, csak nevet a pletykákon.

A kor csak egy szám… Közhelynek tűnik ez a mondat, de Vajna Timi és férje, Andy Vajna példája mutatja, van igazság a szavak mögött. Timi az év felében Los Angelesen él és tanul, hogy megkaphassa az amerikai állampolgárságot, de a távolság ellenére is képesek kiegyensúlyozott kapcsolatban élni. A következő napokban pedig együtt buliznak majd Európa egyik legnagyobb filmünnepén. (…)

Ripost: Mi a legfontosabb pillére a kapcsolatuknak?

A.V.: Alapvetően az, hogy nagyon szeretjük egymást, de nagyon fontos a bizalom is, ami töretlen amióta csak megismerkedtünk.”

A 888 alpári stílusban örül, hogy Schilling Árpád külföldre költözik

„Én arra a hírre, hogy Schilling Árpád elhagy bennünket, Franciaországba költözik, majdnem sírógörcsöt kaptam. De ez csak a problémáim egyik fele.

Schilling Árpáddal ugyanis távozik az ország egyik legkisebb pénisze is. Onnan tudom, hogy megmutatta nekünk. Merthogy ez művészet – szerinte. Szerintem pedig az a művészet, hogy ez a petyhüdt izé – a Krétakör – egyetlen fillér támogatást is kapott valaha az államtól.

Rögtön tisztázzuk, hogy az állati ösztönökre ható, vértehetségtelen „színészeket” alkalmazó és nem egyszerűen provokatív, de alantas „darabokat” bemutató Krétakör nem színkör. Hanem egy nagy darab szar.

Váltig állítom, hogy normális ember ezek közé a lábát be nem teszi. Bizonyság a tézisemre, hogy néhány elszállt egyetemistán, belvárosi macán, kretén hülyegyereken kívül senki sem kíváncsi rájuk.”

Őrizetbe vették Navalnij orosz ellenzékit és több mint ezer követőjét

FüHü

-

2018-05-05

0

Őrizetbe vették Navalnij orosz ellenzékit és több mint ezer követőjét

Alekszej Navalnij a hatóságok által nem engedélyezett tüntetést szervezett Moszkva belvárosában két nappal Vlagyimir Putyin elnöki beiktatása előtt. Az ellenzéki politikus YouTube csatornáján ma közzétett videóban elmondta: az éjszakát egy konspirációs lakáson töltötte, hogy a tüntetés előtt ne kerüljön a hatóságok kezére. Egy másik felvételen látható volt, amint Navalnijt kezénél és lábánál fogva elrángatják a rendőrök a Puskin térről.

„Navalnij megjelent a Puskin téren, ahol gyorsan őrizetbe is vették. Ez teljesen törvénytelen” – sérelmezte Leonyid Volkov ellenzéki politikus.

Navalnij, akit korábban ismételten őrizetbe vettek hasonló tiltakozó akciók szervezéséért, több mint 90 orosz városban – így Moszkvában és Szentpéterváron is – hirdetett meg kormányellenes tüntetéseket.

Az ellenzéki politikus YouTube csatornáján ma közzétett videóban elmondta: az éjszakát egy konspirációs lakáson töltötte, hogy a tüntetés előtt ne kerüljön a hatóságok kezére. Egy másik felvételen látható volt, amint

Navalnijt kezénél és lábánál fogva elrángatják a rendőrök a Puskin térről.

A híradás időpontjában a rendőrség könnygázt vetett be a Moszkvában tüntetők ellen. Az orosz belügyminisztérium szerint mintegy 1500 aktivista vett részt a Puskin téren szervezett ellenzéki megmozduláson. Korábban a rendvédők hangszórókkal szólították fel a tüntetés helyszínén összegyűlt tüntetőket a távozásra, ellenkező esetben fizikai erőszakkal és különleges eszközök bevetésével fenyegettek.

Oroszország második legnagyobb városában, Szentpéterváron mintegy ezren vonultak fel a központi fekvésű Nyevszkij sugárúton akadályozva a forgalmat. A rendőrség a sugárút egy hosszabb szakaszát lezárta, s értesülések szerint itt is rendőri intézkedésekre került sor.

Az OVD Info jogvédő szervezet legfrissebb információi szerint eddig

az ország 19 városából összesen 1029 őrizetbe vételről kaptak jelentést.

Csak Moszkvában 475 embert állítottak elő, Cseljabinszkban 163-at, a szibériai Jakutszkban 74-et. A hatóságok egyelőre nem közöltek adatot. Több városban a tüntetéseket viszont előzetesen sikerült a szervezőknek egyeztetniük a hatóságokkal.

Az ellenzéki politikus Putyin kihívójaként akart indulni a márciusi elnökválasztáson, de kizárták büntetett előélete miatt a megmérettetésből.

„Ha úgy véled, hogy ő nem a cárunk, menj ki tüntetni városod utcáira.

Kényszeríteni fogjuk a csalókból és tolvajokból álló hatóságokat, hogy számoljanak a több millió állampolgárral, aki nem szavazott Putyinra” – bátorította az embereket utcákra vonulni Navalnij a tüntetéseket megelőzően.

Dühös a Jobbikra a tömegtüntetések egyik szervezője

FüHü

-

2018-05-03

0

Dühös a Jobbikra a tömegtüntetések egyik szervezője

Homonnay Gergely a Facebookon azt írja: „a mostani Jobbikkal és az LMP-vel soha a büdös életben nem lesz itt összefogás”.

Homonnay azt írja, hetek óta szervezik a május 8-ai tüntetést, amit akkor akartak tartani, amikor megalakul a parlament, hogy bent az ülésteremben is lehessen hallani őket. Mint írja, „az élőlánc egy színházi ember ötlete volt. Ezt is tudták a pártok. A Fidesz is megtudta, kordont is raknak a Parlament köré, és lezárják a Kossuth teret már május 7-én.”

Homonnay azt írja, hogy a múlt héten

végig hívta a pártokat, hogy közösen bontsák el a kordont.

Szerinte már napok óta egyeztettek róla, jogászokat is megkérdeztek az esetleges büntetésről. Kunhalmi Ágnessel és Gyurcsány Ferenccel tudott beszélni, Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója viszont, bár elolvasta az üzenetét, utána nem vette fel neki a telefont. Utána pedig nem hívta vissza, viszont kiadták a közleményt, hogy a párt el fogja bontani a kordont.

A kampányban a DK mellett kiálló Homonnay azt írja:

„az április 8. utáni gyász, sokk, majd a tüntetések okozta eufória elmúlta után azt kell mondanom, hogy ezekkel a pártokkal a büdös életben nem lesz itt összefogás”.

Szerinte a Jobbik és az LMP „minden közös megmozdulásnak keresztbe tett”, szerinte az is csak „PR-akció” volt, hogy az LMP összehívott egy ellenzéki kerekasztalt.

Homonnay szerint „tök szar, hogy ez a két párt képtelen nyitni”. Mint írja, ő április 8. előtt egy jobbikost be sem engedett volna a lakásába, ma meg már elmegy velük sörözni, és ezt a nyitottságot várná el az összes párttól.

Egy megrögzött tüntető emlékirata

Bódis Gábor

-

2018-05-02

0

Rade Radovanović belgrádi újságíró, a majdnem megtörtént szerbiai rendszerváltás utáni tüntetések örökös moderátora, a meggyilkolt Đinđić miniszterelnök legjobb barátja, a belgrádi háborúellenes mozgalom vezéralakja a Független Hírügynökséggel megosztotta a szerb tömeges tiltakozások során szerzett tapasztalatait.

A sebtében szervezett tüntetésektől az ellenzék összefogásáig

Már alig emlékszem, hogy mikor is kezdődtek az első tiltakozások Slobodan Milošević rendszere ellen. Ha emlékezetem nem csal, az első tömegesebbet a demokratikus ellenzék szervezte és 1990. június 13-án történt. A követelések akkor a következők voltak: országgyűlési és elnökválasztások kiírása, tisztességes választási feltételek, a média, elsősorban a Belgrádi TV megnyitása az ellenzék számára is. A fő szervezők a Szerb Megújhódási Mozgalom és a Demokrata Párt voltak.

A nagygyűlés a belgrádi Köztársaság téren volt, ahol Vuk Drašković (SZMM) arra szólította fel a tömeget, hogy rohamozza meg a televíziót, amelyet a Milošević-rezsim Bastille-ának nevezett. Így többezer tüntető (nem több mint tízezer) a televízió Takovska utcai bejárata előtt gyülekezett. Itt erős rendőrkordon várt bennünket. Arra a kísérletre, hogy a tüntetők áttörjék a kordont és bejussanak az épületbe a rendőrség gumibotokkal válaszolt.

Káosz keletkezett, mindenki menekült, ahogy tudott. Gumibotos ütlegelést kapott többek között Borislav Pekić ismert író (magyarra a Veszettség című regényét fordították le). Sérüléseket szenvedett a Demokrata Párt akkori elnöke, Dragoljub Mićunović is.

Ezek a tiltakozások egészen az 1996/97-es tömeges, polgári elégedetlenséget tükröző tüntetéssorozatokig nem ingatták meg a Milošević rendszert, de kifejezték az ellenzék közös akaratát.

1990 novemberében tartották az első többpárti országgyűlési és elnökválasztásokat. Az ellenzéknek megengedték, hogy szerepeljen az állami televízió választási műsoraiban. Így kerültem én is a képernyőre, Várady Tiborral, Svetlana Slapšakkal, Nebojša Popovval és Pešićtyel. Az UJDI-t, a Jugoszláv Demokratikus Kezdeményezést képviseltük. Milošević hatalmon maradt.

1991. március 9-én került sor a talán legismertebb tüntetésre. A kiváltó ok: egy csúsztatásokkal teli kommentár az állami híradóban. Az egyik szerkesztő lehazaárulózta az ellenzéki vezetőket. Külföldi zsoldosoknak nevezte őket.

Egész nap tartottak az összetűzések a rendőrség és a tüntetők között. Két halálos áldozat is volt: Branivoje Milinović gimnazistát a London nevű közismert belgrádi útkereszteződésnél revolverlövésekkel ölték meg a Smeredevoból idevezényelt rendőrök. Mirko Kosović rendőr pedig, a tüntetők elől menekülve, a Beogradjanka nevű toronyépületből zuhant ki.

Aznap délután a szerb parlament épületében letartóztatták Vuk Draškovićot és még egy tucat párttársát. Egy Naser Orić nevű rendőrtiszt végezte a letartóztatást. Később mint Srebrenica bosnyák katonai parancsnoka és hágai vádlott vált híressé/hírhedtté. Orić állítólagos kegyetlenkedése a környező szerb falvak lakossága ellen volt a srebrenicai mészárlás „indoklása”.

1991. március 9-én este a jugoszláv államelnökség szerbpárti felétől kapott felhatalmazás alapján, Milošević harckocsikat vezényelt Belgrád utcáira.

A tüntetéseket másnap az egyetemisták folytatták, követelve a letartóztatottak szabadon bocsájtását.

Milošević meghátrált. Megparancsolta Radmilo Bogdanović belügyminiszternek és Dušan Mitevićnek a televízió igazgatójának és néhány szerkesztőnek, hogy mondjanak le.

Mellékágként megjelentek a háborúellenes megmozdulások is. 1992. május 31.-én, az ostromzár alatt élő szarajevóiakkal való szolidaritás jeléül megszerveztük a Fekete szalag elnevezésű demonstrációt.

A Slavija tértől az Albániáig a polgárok fekete papírdarabot tartottak a magasba a fejük felett, ezzel egy hatalmas fekete csíkot alkotva. A tüntetést civil szervezetek mint a Polgári parlament, Polgári kezdeményezés, a Nők feketében és jómagam hoztuk össze. Kb. százezren jöttek el, a legfontosabb követelés pedig a következő volt: Megálljt a boszniai háborúnak!

1992. júliusában ismét a Milošević-rezsim ellen tüntettünk. Ezeket a megmozdulásokat a DEPOS (az egyesült demokratikus szerb ellenzéki koalíció) szervezte. Követeltük Milošević lemondását és az új választások kiírását. Új formát találtunk. Minden este a szövetségi parlament épülete előtt gyülekeztünk és végigsétáltunk a belvároson. Éjfél körül fejeződtek be a séták. Ezekkel egyidejűleg az egyetemisták is sztrájkoltak.

Mivel én voltam a kihangosított beszélgetések egyik vezetője, rávettem a vendégeimet, értelmiségieket, szakszervezeti vezetőket, hogy a háború ellen is szólaljanak fel.

Az elcsalt választások utáni tüntetéssorozat

A polgári elégedetlenség elemi erővel tört fel 1996-ban. A kiváltó ok, hogy a Milošević-rendszer addig nem tapasztalt választási csalást követett el, miután az uralkodó házaspár (Milošević és jókora politikai ambíciókkal megáldott szélsőbalos felesége, Mira Marković) megtudta, hogy elveszítették az önkormányzati választásokat a körzetek több mint 90 százalékában. Az uralkodó Szerb Szocialista Párt delegáltjai, a központ utasítására és az ellenzéki tagok mellőzésével átírták a már aláírt jegyzőkönyveket.

Azonnal tömegtüntetések kezdődtek, először Nisben, utána Belgrádban, majd egész Szerbiában, Vajdaságban.

Ez egy általános, hónapokig tartó lázadás volt a rezsim és a Házaspár ellen. Csak 1997 márciusában fejeződött be, miután az EBESZ (Gonzales-bizottság) a csalások előtti eredményeket szentesítette.

A mindennapos tüntetéseket a városokban és falvakban az Együtt (a három legnagyobb ellenzéki párt koalíciója) helyi stábjai szervezték, a belgrádi központok csak koordináltak. Ezzel egyidejűleg, ugyanazzal a követeléssel (ismerjék el a valós eredményeket) az egyetemisták is tüntettek nap nap után Belgrádban, Nisben, Újvidéken, Kragujevacban.

A tüntetések vezetői egyúttal az Együtt vezetői is voltak: Vuk Drašković, Zoran Đinđić és Vesna Pešić.

És hogyan fejeződtek be a tiltakozások? Zoran Đinđićet megválasztották Belgrád polgármesterének.

Ezek a városi, polgári megmozdulások és a választási eredmények megmutatták, hogy Milošević elveszíti a talajt a lába alól, amennyiben – nem folytat háborút.

1995 novemberében ugyanis a daytoni egyezménnyel véget ért a háború Bosznia-Hercegovinában.

Levonta a tanulságot és már 1998-ban elindul leszámolni a koszovói albánokkal, ami a közvetlen kiváltó oka, hogy a NATO bombázta Szerbiát.

A bukás

Milošević bukása elsősorban a bombázásoknak tudható be, de az évek óta felgyülemlett harag és elégedetlenség olyan átlátszó hazugságok miatt is, hogy azokat a háborúkat, amelyekben „Szerbia részt sem vett” sorra elveszítette.

A NATO beavatkozása utáni fegyverszüneti egyezmény, gyakorlatilag kapituláció azt jelentette, hogy Milošević napjai meg vannak számlálva.

Ehhez hozzájárult a nyugati anyagi segítség is, amellyel sokkal szervezettebben léptek fel az ellenzéki pártok, szakszervezetek, civil szervezetek, egyetemista mozgalmak vagy az Otpor például. Emiatt sokkal jobban ellenőrizték az elnökválasztásokat, amelyen Milošević veszített Koštunicával szemben. A többszáz ezres tüntetés 2000. október 5-én megpecsételte a sorsát.

Az már más lapra tartozik, hogy éppen a győztes Vojislav Koštunica akadályozta később meg, hogy végre végbe menjen a szerb rendszerváltás. Zoran Đinđić ezért az életével fizetett, Szerbia meg ott áll, ahonnan elindult.

Címke: tüntetés

Finoman fogalmazva is sajátos módon számolt be a kormánymédia a múltkori, százezres tüntetésről, így megnéztük, mit írtak a mostani, jégeső által elvert demonstrációról.

A Mi vagyunk a többség mozgalom által szervezett tüntetés valamivel 18 óra után kezdődött a Kossuth téren. Sokkal kevesebben gyűltek össze, mint az előző két alkalommal, amikor több tízezren tiltakoztak. Most több ezren lehettek.

Homonnay Gergely a Facebookon azt írja: „a mostani Jobbikkal és az LMP-vel soha a büdös életben nem lesz itt összefogás”.

végig hívta a pártokat, hogy közösen bontsák el a kordont.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA